2013. március 06.
Benépesülhet. A szakemberek szerint hajózhatóvá lehet tenni a Szamos szatmári szakaszát
A Szamos Szatmár, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán elvégzett vizsgálatokat egy európai uniós, határon átívelő pályázat keretében végezték, melyet partnerségben nyert el a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Szatmár Megyei Építészkamara, valamint a magyarországi KIUT Egyesület.
Az elnyert összeg körülbelül 170 ezer euró volt, amelyből az említett vizsgálatokat végezték el. „A meder feltérképezésétől kezdve a vízállás változásain át a biológiai állapotfelmérésig minden fontos tényezőt próbáltunk megvizsgálni, hogy láthassuk, milyen lehetőségeink vannak, mit kellene tenni ahhoz, hogy biztonságosan lehessen csónakkal vagy kisebb hajókkal közlekedni a Szamoson” – magyarázta Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója. A projekt tegnapi zárókonferenciáján a szatmárnémeti önkormányzat képviseletében megjelent Marcela Papici alpolgármester kifejtette: nagyon örülnek a tanulmányoknak, hiszen ez nagy segítség lehet azon vállalkozók számára, akik befektetnének turizmusba vagy vízi sportokba.
Mint elhangzott, a folyómeder adottságai megfelelnek a kajakozás, illetve a kenuzás számára, sőt kisebb hajók is járhatnának rajta. A modernebb, kisméretű vízi járművek között ugyanis vannak olyanok is, amelyeknek elégséges a 80 centiméteres vízmélység. A lehetséges problémák sorában megemlítették, hogy nyaranta, ha kevés a csapadék, gyakran csökken le a folyó vízszintje, ami esetenként lehetetlenné teheti a közlekedést.
Felmerült annak ötlete is, hogy mélyítenek a medren, a környezeti hatástanulmány szerint azonban egy ilyen beavatkozás káros lenne a halállományra. A környezeti hatástanulmányból egyébként az derült ki, hogy javallott a vízi közlekedés újbóli meghonosítása, mivel ez a környezetbarát szállítási módszerek közé tartozik. A projektben részt vevők úgy vélekedtek továbbá, hogy hasznos lenne kikötőt kialakítani Szatmárnémetiben. Babos Krisztina
Megjegyzés
Az, hogy hajózható-e vagy sem a Szamos, egyáltalán nem volt kétséges, még ha ennek nincs mindenütt hagyománya.
A vízügyi szakemberek vizsgálata és a gazdasági értékek közt van arra lehetőség, hogy a környezetnek a károsítása nélkül is hajózható lehessen a folyó egészen Dés-ig.
Ezzel szembe viszont komoly problémát jelentene az a nagy mennyiségű hordalékanyag, amellyel a Szamos a Tiszát "látja" el! Kimutatott dolog az, hogy a Tiszának a hordalékanyag mennyiségének a 70%-át a Szamos adja!
Ez nem csak az állandó méllyítését igényelné, hanem a folyó hordalékanyagának a felgyülemlésének és a part "elvándorlás" szabályozását is.
A mélyítési műveletek nem kimondottan a halállományra, mint inkább a gazdag ajzatélőlényvilágára lenne komoly behatással! Ezek mennyiségi csökkenése komoly kihatással lenne a trófikus láncra, amiben a halak elővilága csak a csúcs.
Viszont az EU-s források felhasználása a hajózás újraindításához, csak másodlagos értékkel bír!
Elsődleges az árvizelleni védekézés rendszerek kialakítása. Ezek esetében a modern technológiai megoldások alkalmazásával a halélővilág számára már biztosítható az említett "beavatkozás" azaz nem káros.
Csak a politikai vezetőink gyérenlátása az ami változtatást igényelne.
Miról is van sző, ha a Projektben résztvevők egy kicsit "körülnéztek" volna észrevehették volna, hogy a Magyarországi árvizvédelmi megoldások nagyon előnyösek lehetnek a vizmennyiség "visszatartására" Azokban "zsákokban" ahova a plusz vizet vezeték a magyar szakemberek elegendő vizmennyiséget lehet visszatartani a minimális 80 cm-es vizmagasság állandósítására!
Hasonlóan a vizzsákok megnagyobbításával vagy a hazai területekre valókiterjesztésével még magasabb állandó vizmagasságot lehet elérni...
Ezzel szembe ennek megvalósitásáért a terveket már az idéntől kellene megcsinálni, hogy a Duna Stratégia keretében"zászlóshajó projektek" közzé kerülhessen! (Erdélyi Polgár)