2013. április 17., szerda

Játszmát nyert Orbán Viktor Redinggel szemben

2013. április 17. 
Játszmát nyert Orbán Viktor magyar kormányfő kedd este Strasbourgban Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, igazságügyi biztos ellen, amikor az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén sikerült maga mellé állítania a politikai döntéseiben kétkedő európai parlamenti képviselőket.
Orbán Viktor magyar kormányfő megválaszolta a néppárti EP-képviselők kérdéseit

Az Orbán–Reding-csata második felvonása várhatóan szerdán folyik le – a Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök temetésére Londonba utazó Orbán hiányában – az Európai Parlament plénumában, ahol Reding asszony ismerteti azokat a kifogásokat, amelyeket az EB megfogalmazott Magyarországgal szemben.
A két fél közötti adok-kapokba „közvetítő szerep” jutott a maszol.ro-nak, amely egy, Viviane Reding közvetlen környezetébe tartozó forrástól származó információk alapján arról cikkezett, hogy az EPP-ben növekvőben van az Orbán-kormány politikáját elítélők száma és következésképpen – informális beszélgetések alkalmával - az is felmerült Néppárt dubrovniki EP-büróján, hogy a Fideszt „ki kellene tessékelni” a legnagyobb összeurópai pártszövetségből.
Orbán: jó volt magyarnak lenni
Ilyen előjelekkel utazott Strasbourgba Orbán Viktor, aki az EPP-frakció ülése után a magyar sajtónak elmondta: "ma jó volt magyarnak lenni ebben a közegben".
„A néppártban a mi barátaink ülnek, azok a parlamenti képviselők, akik a mi politikai családunkhoz tartoznak. A beszélgetés célja az volt, hogy egyeztessük az óráinkat" - mondta a miniszterelnök, az Európai Néppárt kötelékébe tartozó Fidesz elnöke, barátinak nevezve a tanácskozást, amelyen körülbelül húsz, alapvetően jogi természetű kérdést kapott és válaszolt meg, adott háttér-információkat.
A magyar kormányfő elmondta, a tanácskozáson konkrét kérdések merültek fel, mert „nagyon sok a nehezen érthető és a nemzetközi sajtóban gyakran félreértelmezett körülmény". Erre példaként szamárságnak nevezte az olyan felvetéseket, amelyek szerint a magyar Alkotmánybíróság nem vizsgálhatna kétharmados törvényeket, hogy a hajléktalanokat bárki kriminalizálná akarná, illetve hogy fenyegetve lenne a magyar igazságszolgáltatás függetlensége. Kijelentette: minden, ami a magyar alaptörvényben szerepel, valamely más ország gyakorlatában már ismert.
Támadta Barrosót és Redinget
A hvg.hu információi szerint a magyar kormányfő részben José Manuel Barrosóra fogta a sokat vitatott magyar jogszabályokat, részben pedig igyekezett aláásni Viviane Reding pozícióit. Utóbbi azért is fontos, mert a brüsszeli híresztelések szerint a luxemburgi biztos épp azért kritizálja Orbánt, mert jövőre az Európai Bizottság elnöke szeretne lenni.
"Vastaps Orbán Viktornak az Európai Néppárt frakcióülésének a végén. Szegény Kovács László, megint rosszul értékelt" - írta a Twitter mikroblogon Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő kedden késő este, miután Strasbourgban végetért az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának ülése. Deutsch arra célzott, hogy Kovács László szocialista képviselő, korábbi európai biztos vasárnap arról beszélt Budapesten, hogy már a jobboldali európai politikusok is bírálják a magyar kormányfőt.
Bár a taps egyértelműen szimpátiát jelez, az ülés egyik néppárti résztvevője szerint a magyar miniszterelnöknek nem volt könnyű dolga: miután közel 15 percig beszélt a magyarországi helyzetről, több mint 20 kérdést kapott, főleg lengyel és német képviselőktől. Ezek között forrásunk szerint számos „kényes ügy is volt”, de a névtelenséget kérő politikus szerint Orbán „okosan érvelt”, a képviselőket - legalábbis a forrás körül ülőket biztosan - meggyőzte, és a végén valóban megtapsolták.
Vitapartner nélkül
Mivel Orbán Viktor szerdán nem vesz részt – a múlt héten elhunyt Margaret Thatcher temetésére utazik – az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó vitáján, a magyar miniszterelnököt európai képviselők csak az Európai Néppárt (EPP) keddi zárt frakcióülésén kérdezhették.
Szerdán Reding is odacsaphat OrbánnakA szerdai eseményen az Európai Bizottságot (EB) Viviane Reding alelnök képviseli majd, ő beszél a testület nevében. A BruxInfóhoz jutott információk szerint az EB-alelnök „részletesen, átfogóan és keményen” fogja kifejteni a testület álláspontját. Miután Orbán nem lesz jelen, Győri Enikő pedig csak megfigyelőként, egyelőre úgy tűnik, a magyar kormánnyal az utóbbi hetekben rendkívül kritikus Redinggel szemben csak a fideszes képviselők, illetve esetleg az Európai Néppárt politikusai védhetik meg a budapesti kabinetet.
Barroso a hibás
A hvg.hu úgy tudja, a kedd esti frakcióülésen a magyar kormányfőnek nekiszegezték azt a kérdést is, hogy látja, a köztük folyó vitában kinek van igaza: Vivian Reding biztosnak vagy neki. Erre Orbán kitérő választ adott arra hivatkozva, hogy Reding nincs jelen, így illetlenség lenne a biztos érveit boncolgatni. A forrás szerint ugyanakkor a miniszterelnök felemlegette, hogy a francia elnökválasztásokat követően a néppárti Reding nem volt szolidáris a vesztes Nicolas Sarkozyvel, akivel a romániai romák Franciaországból való hazatelepítése miatt tiltakozva többször is szembekerült.
A képviselők kedd este elismételték José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnökének érvét is, amit a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban hozott fel: minek kell ilyen gyakran módosítani? Orbán erre úgy válaszolt, hogy felemlegette, más törvények esetében pont az EB kérései miatt kellett utólag át- meg átírni a szöveget, így nem érti a mostani kifogást. Orbán hangsúlyozta, ő nem értett egyet ezekkel a módosításokkal, de mivel Barroso kérte, a magyar parlament megszavazta.
Orbánnak szegezték azt a kérdést is, hogy igaz-e a maszol.ro által megszellőztetett információ, hogy a Fidesz esetleg átlépne másik európai pártszövetségbe. Úgy tudjuk, erre a miniszterelnök kérdéssel válaszol: az EPP jelenleg a legjobb hely, miért hagyná ott?
EPP támogatja is, meg nem is a Fideszt
Orbán távollétében is éles vitát vetít előre a szerdai ülésre, hogy európai bizottság alelnöke valóságos háborút vív Orbánékkal. A hvg.hu értesülései szerint Frank Engels EP-képviselő szólal fel a Néppárt részéről. A korábbi, nagy port felkavart viták idején ennél erősebb támogatója volt Orbánéknak: akkor az EPP parlamenti csoportjának vezetője, Daul szólalt fel a magyar kormány védelmében (Engels ráadásul Redinghez hasonlóan luxemburgi). Egy neve elhallgatását kérő néppárti forrás azt mondta, míg korábban az EPP-ben sokan voltak, akik a bírálók és a támogatók között közvetítetni igyekeztek, ma inkább az a jellemző, hogy Orbánék megosztották a frakciót: a képviselők vagy feltétlen támogató a kormánynak, vagy pedig egyértelműen meg vannak győződve arról, hogy Magyarországon igenis veszélyben a jogállam.
Adok-kapok
A vita hónapok óta tart. Március közepén az Európai Bizottság alelnöke, Reding egy berlini rendezvényen azt mondta, az a benyomása, hogy Magyarországon veszélyben van a jogállamiság, ezért az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni a legutóbbi alkotmánymódosítást, és még az sem zárható ki, hogy uniós forrásokat tartanak vissza, megvonják Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. Erre reagált árpilis 11-én az uniós ügyekkel foglalkozó European Voice-ban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, melyben megkérdőjelezte Reding elfogulatlanságát, és azt állította, a biztos a magyar ellenzék vádjait visszhangozza
Bár az EB elnöke, José Manuel Barroso maga is kétszer fordult levélben Orbánhoz kifejezve a negyedik alaptörvény-módosítással kapcsolatos aggályait – a bizottság szóvivője pedig kijelentette, hogy az elnök és alelnök hasonlóan ítélik meg a magyar helyzetet -, európai parlamenti források szerint Reding a Barroso utáni időszakra készül, és a szocialistáknak „udvarol”. A hvg.hu forrásai szerint az alelnök azzal számol, hogy a 2014-es európai parlamenti választásokon a szocialisták jobban szerepelnek, és az Orbán-kormány megregulázásával az ő támogatásukat szeretné megszerezni, hogy EB-elnök lehessen.
A nagy európai játszma
Ugyanakkor lehet, hogy Reding „túlságosan előre szalad”. Egy magas rangú EPP-s politikus a hvg.hu-nak azt mondta, a német kancellár, Angela Merkel azt kérte, hogy a szeptemberi német választásokig egyelőre ne nevezzenek meg jelöltet az EB élére. Ugyanaz a forrás azt is kizártnak nevezte, hogy a 2014-es választásokon a saját visszaszorulásával számoló Néppárt nem fogja kizárni a Fideszt, főleg, hogy az EPP-ben az a közvélekedés, hogy Orbánék a magyarországi EP-választásokon és az országgyűlési voksoláson is győzni fognak, így sok múlik majd azon, hány képviselő érkezik majd a Néppárt frakciójába jövőre.
Bár szerdán Reding újabb lehetőséget kap, hogy kifejthesse érveit a magyar kormánnyal, és az alkotmánymódosítással kapcsolatban, néppárti források szerint a teljes pártszövetséget egyelőre nem tudhatja maga mögött. Információk szerint csak azért nem indult meg – az alelnök törekvései ellenére – két kötelességszegési eljárás kedden, mert Barrosóék attól tartanak, még jobban ártanának az unió ügyének Magyarországon, ha újfent nekimennének Orbánéknak. A források szerint ezzel magyarázható, hogy a biztosok tanácsa keddi ülésén úgy döntött, megvárják a hétfőn beígért újabb törvénymódosításokat és azok Országgyűlési elfogadása után döntenek az eljárások esetleges megindításáról.
A magyar kormány ugyanis szintén igyekezett elébe menni a szerdai vitának: Narvracsics és két államtitkára hétfőn beadott egy módosító csomagot a parlamentnek, melyben két részletkérdésben engedményt tennének Európai Bizottságnak. Ha a parlament is elfogadja az erről szóló javaslatot, nem lehet majd áthelyezni más bíróságra olyan pereket, amelyekben közvetlenül hivatkoznak uniós jogszabályra, illetve az európai parlamenti választások előtti kampányban a kereskedelmi tévékben is sugározhatnak politikai hirdetéseket.- See more at: 
http://www.maszol.ro/index.php/kulfold/11307-jatszmat-nyert-orban-viktor-redinggel-szemben#sthash.dp4CFa38.dpuf

EP: ellentétes vélemények a „magyar meghallgatásról"
2013. április 17.  maszol/MTI
Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnökhelyettese, Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke és Göncz Kinga MSZP-s EP-képviselő is értékelte az MTI-nek a szerda délelőtti vitán elhangzottakat. 
Szájer: semmi újdonság
Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának elnökhelyettese szerint igazából semmi újdonság nem volt az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén a magyarországi alkotmányos helyzetről lefolytatott vitában.
"Három éve, immár harmadik alkalommal ugyanazokat a rágalmakat halljuk, és nem jutottunk előbbre, hogy mi a problémája az EU-nak" - mondta újságíróknak a fideszes politikus. Mint fogalmazott, érdeklődéssel várják a legutóbbi magyar alaptörvény-módosításról készülő, várakozásaik szerint kettős mércét nem alkalmazó európai bizottsági vizsgálati eredményt, valamint állnak az EP júniusra ígért jelentése elébe is. 
Szájer hangsúlyozta, hogy a vita ezúttal is "pártpolitikai dimenzióban" folyt, s hogy a támadások nem csupán a Fideszre, hanem magára az Európai Néppártra is irányultak. Megjegyezte, hogy a magyarok a néppártiaktól megkapták a szükséges támogatást és bizalmat, a többi párttól azonban nem. Az Európai Néppárt - tette hozzá - egységes mérce alkalmazását akarja az egyes országok megítélésekor.
Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének a vitában elhangzott állításaira visszatérve Szájer József szóvá tett egy ténybeli tévedést: mint mondta, a magyar alkotmánybíróság - Reding kijelentésével ellentétben - nem semmisítette meg az adatvédelmi ombudsman tisztségének megszűnésével kapcsolatos passzust.
Hannes Swoboda szocialista EP-frakcióvezetőről a magyar néppárti politikus azt mondta, hogy "vizet prédikál és bort iszik", hiszen más országok vonatkozásában nem emelte fel a szavát sem alkotmánybírósági jogkörökkel, sem választási politikai reklámokkal kapcsolatos szabályozási kérdésekben.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető - állapította meg Szájer József - a vitában egyedül maradt a hetes paragrafus felvetésével.
Az EU-ról szóló alapszerződés hetedik cikke arról szól, hogy ha egy tagállamban súlyosan és módszeresen megsértik az uniós alapértékeket, akkor - szigorú eljárási szabályok mellett - az érintett tagállam egyes tagsági jogai felfüggeszthetőek.
Brok: még mindig vannak aggályaim
Elmar Brok német néppárti, CDU-s EP-képviselő, az EP külügyi bizottságának elnöke az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában elmondta: azután, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedd este találkozott a néppárti EP-frakcióval, neki továbbra is vannak kérdései és aggályai a magyar alkotmánymódosításokat illetően, és most az Európai Bizottságnak kell tisztáznia, hogy az aggodalmak jogosak-e vagy nem.
Ez az európai bizottsági vizsgálat teljesen normális jogi eljárás - hangsúlyozta Brok, megjegyezve, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testülete szintén vizsgálja a magyar alaptörvény-változtatásokat.
"Azt szeretnénk megtudni, hogy ezek az európai elvek megsértését jelentik-e" - mondta a német politikus.
Elmar Brok saját néppárti pártcsaládján belül korábban meglehetősen határozottan bírált különböző magyar kormányoldali megnyilvánulásokat. Most az MTI-nek azt mondta: ismeretes, hogy a szociálliberális vezetésű Romániában tavaly óta a magyarországihoz hasonló a helyzet, de azt nem vitatják meg az EP-ben úgy, miként a magyarországi helyzetet.
"Ez védi Orbán Viktort" - fogalmazott Brok, aki szerint a magyar miniszterelnök nagyon intelligens politikus, és azért hivatkozik arra, hogy a Magyarországról folytatott vitában nem csupán a Fidesz, hanem egyben az Európai Néppárt elleni támadásról is szó van, mert így a maga számára megfelelőbb kontextusba tudja állítani a kérdést.
Göncz: elvégeztetett
Göncz Kinga MSZP-s EP-képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: az EU megtett minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy lassítsa a magyar jogállamiság és demokrácia lebontásának folyamatát, amely azonban a képviselő szerint "többé-kevésbé véget is ért".
Úgy fogalmazott, hogy a fékek és ellensúlyok módszeres kormányzati lebontása nyomán e tekintetben mára már csak az ombudsman maradt, de neki is hamarosan lejár a mandátuma.
Az EU igazi dilemmája az - vélekedett Göncz Kinga -, hogy nincsenek a kezében erősebb eszközök.
"Ennek az egész magyar történetnek az egyik kimenetele az lehet, hogy az EU kialakítja ezeket az eszközöket" - mondta, és szerinte az EU "komolyan dolgozik a rendszerszerű megoldáson". Mint mondta, az a cél, hogy folyamatosan értékeljék a jogállamiságot és a demokráciát az összes tagállamban, és legyen egy testület, "amely jelezhet, ha komoly gondok vannak".- 
See more at: