Aranyautonómia

http://kronika.ro/velemeny/aranyautonomia

Boros Miklós | 2013.08.28.

Bekövetkezett, amitől mindenki félt, a román kormány zöld utat adott a verespataki ciántechnológiás aranykitermelésnek.

Hiába a környezetvédők aggódása a Nyugati Érchegység élővilágáért, hiába a kétezer éves épített kulturális örökség, hiába az alig 13 éve történt nagybányai ciánkatasztrófa emléke, a haszna érdekében minden fronton gátlástalanul nyomuló kanadai RMGC megkapta a kormány jóváhagyását a bányászásra. (Hátra van még ugyan a parlament rábólintása, de ne legyenek illúzióink: a kétharmados többséggel rendelkező szocialista-liberális koalíció képviselői engedelmesen, erkölcsi aggályok nélkül fogják megnyomni a megfelelő gombot a szavazásnál.)

Victor Pontát és minisztereit jó politikushoz illően az sem nagyon zavarja, hogy annak idején ellenzékben még a leghangosabb ellenzői voltak a verespataki projektnek. Kormányzati felelősség nélkül persze könnyű volt ígérgetni a zöld szavazatokra hajtva, hatalomra kerülve azonban be kell tömni az egyre nagyobb költségvetési lyukat és vissza kell fizetni a külföldi hitelek törlesztőrészleteit. És amikor üres a kassza, akkor az abba befolyó pénznek nincs (cián)szaga. Mostanáig is csak azért húzódott el az ügy, mert Bukarest egyfajta zsarolásként a lehető legmagasabbra srófolta saját részesedését a kitermelő cégben.

Minket viszont nagyon is zavar. Egyrészt azért, mert a bukaresti kormány mit sem törődik egy erdélyi falu sorsával, hidegen hagyja a hegyek, erdők vagy római tárnák lerombolása. Másrészt, mert az erdélyi arany nagyobb része a határokon túlra, kisebb hányada pedig Bukarestbe kerül. Csak éppen itt nem marad semmi se belőle, mondjuk néhány erdélyi autópálya építési költségeinek formájában.

Sem beleszólásunk, sem közvetlen hasznunk nincs a verespataki aranykitermelésből, ha viszont egyszer szakad majd a zagytározó gátja, a mi nyakunkba ömlik a cián. Többek közül ezért is volna szükség autonómiára: legalább mi, erdélyiek dönthetnénk el, hogy aranyat és/vagy ciánt akarunk magunknak az erdeink és hegyeink helyett.

Csőd szélén a nyugdíjrendszer Romániában

http://www.mediatica.ro/hirek/gazdasag/

Tíz éven belül a költségvetés képtelen lesz saját forrásból kifizetni a nyugdíjakat Romániában, az állami kassza már most súlyosan deficites, a nyugdíjasok száma ugyanis már közel 15 éve meghaladja a járulékokat fizető alkalmazottakét. A rendszerváltást követő évben, 1990-ben még 8,1 millió munkavállalónak kellett 3,5 millió nyugdíjast eltartani ez az arány 2012-re drámai fordulatot vett:az alkalmazottak száma 4,3 millióra csökkent a nyugdíjasok száma 5,3 millióra nőtt. A rendkívüli helyzethez a kormányok elhibázott lépései és az ipar fokozatos leépítése vezetett - nyilatkozták a Ziarul Financiarnak szakértők- a rendszerváltás után a politikai vezetés az utcai megmozdulásoktól tartva leépítések helyett a kedvezményes nyugdíjaztatással igyekezett a veszteséges vállalatokat átszervezni, az ipari mamutvállaltok szétdarabolása végül oda vezetett, hogy ma a 10 milliós aktív lakosság kevesebb mint fele munkavállaló. Az állami nyugdíjpénztár adatai szerint március végén a nyugdíjasok 29,52 százaléka 650 lejnél (egy euró 4,42 lej) kevesebbet kapott, az átlagnyugdíj 812 lej volt. Ugyanebben az időszakban a bruttó minimálbér 750 lej, a bruttó átlagbér pedig 2231 lej volt. A statisztikai hivatal (INS) szerint 2012-ben több mint egymillió nyugdíjas 65 év alatti volt, ebből mindössze 769 személy kapott rokkantsági járandóságot. A nyugdíjkassza hiánya tavaly 3 milliárd eurót összesített, miközben a költségvetésbe befolyó bevételek a GDP alig 30-31 százalékára rúgnak szemben a nyugat-európai országokkal, ahol ez az arány 45 százalék körül mozog. A következő időszakban előreláthatóan drasztikusan romolhat a nyugdíj-és az egészségügyi kassza helyzete, amennyiben a trend folytatódik 2035-ben a büdzsére már elviselhetetlen nyomás nehezedik majd, miután akkor éri el a nyugdíjas korhatárt az 1967-1970-es generáció, a szocialista családpolitikának köszönhetően azokban az években robbanásszerűen nőtt a születések száma - mondta a lapnak Eugen Sinca a BCR vezető elemzője. Egyes vélemények szerint a nyugdíjrendszert a magánkasszák menthetnék meg, amihez azonban jelentősen növelni kellene a járulékokat.

KÖZLEMÉNY - Pontosítás a homoródfürdői vízierőmű-beruházás kapcsán

http://www.mediatica.ro/hirek/kozelet/62472/pontositas-a-homorodfurdoi-vizieromu-beruhazas-kapcsan.html

A sajtóban a homoródfürdői vízierőmű-beruházásról megjelent egyes információk kapcsán hangsúlyozzuk, hogy a Hargita Megye Tanácsa Főépítészi Hivatala által korábban kibocsátott építkezési engedély érvényét vesztette, mivel a kivitelező a munkálatok során jelentős mértékben eltért a korábban engedélyezett tervektől, így újra kell kezdenie az engedélyeztetési eljárást. Tehát a beruházónak jelenleg nincs érvényes építkezési engedélye.

Megjegyezzük, hogy az Állami Építkezési Felügyelőségnek, a hivatalos procedúra szerint, a prefektusi hivatalnál kell jeleznie az engedéllyel kapcsolatos kifogásait, aminek nyomán a prefektúra kérheti a dokumentum érvénytelenítését a közigazgatási bíróságon, ilyen lépésről azonban Hargita Megye Tanácsa nem kapott hivatalos értesítést.

Csíkszereda, 2013. augusztus 28.

Jose Mujica, Uruguay választott elnöke Ő a világ legszerényebb állami vezetője - Kusturica filmet készít róla!

http://www.pozitivnap.hu/kulfold/film-keszul-a-vilag-legszerenyebb-allami-vezetojerol

2013.08.09. Szerző: FM

Jose Mujica, Uruguay 2010-ben választott elnökéről azt mondják, hogy ő “a világ legszegényebb elnöke”. Az idén 78 éves államfő, aki mindig is szerényen élt, fizetésének 90%-át karitatív szervezeteknek adja át és csak a maradék 10%-ot tartja meg -azaz körülbelül 900 eurót-, mert az felel meg egy általános uruguayi munkabérnek. És most róla készít filmet Kusturica is, nem rossz választás, hiszen a jót is meg kell mutatni!

Mindemellett, az uruguayi elnök elhatározta, hogy a mandátuma végén járó tiszteletdíjból(Uruguayban nem lehet elnök lenni kétszer egymás után) iskolát fog építtetni. Nincs szükségem a fizetésemre, így is bőven megtermelem, amire igényt tartok - szokta mondani Jose Mujica, aki megválasztása után nem költözött be az elnöki palotába, hanem fenntartja azt a hajléktalanok számára, ha nagyon rossz idő esetén betelnének a hajléktalanszállók. Az elnök -aki egy szegény parasztcsaládból származik- és a felesége egy viszonylag szerény zöldségfarmból teremtik elő napi betevőjüket. A farmmal együtt, a házaspár vagyona lényegében három traktor és egy régi személyautó.

A 78 éves államfő Jose Mujica.

Az 1960-as években, Jose Mujica és felesége Lucia Topolansky fiatal aktivisták voltak és a Tupac Amaru II(1742-1781) indián szabadságharcosról elnevezett Tupamaros nemzeti felszabadító mozgalom tagjaiként harcoltak az 1973-tól 1985-ig hatalmon lévő diktatúra ellen. Mujica, aki a Tupamaros mozgalom egyik vezetője lett hamar, fogságba esett 1969-ben, de 1971-ben több mint száz bajtársaival együtt megszökött. Három évvel később ismét elfogták több ellenzéki vezetővel együtt és csak 1985-ben szabadult meg egy politikai amnesztia révén;körülbelül 14 évet töltött fogságban kemény körülmények között.

Azoknak, akik szerint ő “a világ legszegényebb elnöke”, ezt üzeni az elnök:

- “Szegény az, akinek semmije sincsen, vagy túl sokat akar. Én nem szegénységben élek, hanem képes vagyok bizonyos dolgokért egyes dolgokról lemondani, és nincsenek nagy igényeim. A börtönben rájöttem, hogy rengeteg fölösleges problémát gyártottam saját magamnak. Szabadnak lenni annyit jelent, hogy az ember a lehető legtöbb időt azzal tölti, amivel igazán szeret foglalkozni. Persze ehhez rengeteg időre van szükség. Ha sokat fogyasztanék, és nagy igényeim lennének, az egész életemet arra pazarolnám, hogy pénzt gyártsak az igényeim kielégítésére, így pedig nem lenne időm szabadon élni.”

Uruguay benne van a bolygó tíz legélhetőbb és legzöldebb államában.Azt szokták mondani, hogy a fejétől bűzlik a hal… Ha egy szegény kis országban a vezető politikusok fizetése az átlagbérnek a sokszorosa, vajon hogyan lehet arra számítani, hogy a ranglétrán lefelé sokan ne fittyet hányjanak az erkölcsi értékekre és ne igyekezzenek átverni egymást és az államot amikor csak lehet? 

Aligha kerülhet ki egy ország a korrupció és mindenféle, a polgárok életét megmérgező bűnözés homályos vizeiből, ha az átlagemberek nem látnak példaképet a politikai elitekben,akik nap mint nap szerepelnek (sajnos gyakran tényleg ez a megfelelő szó) a nemzeti médiákban és ezen nem segítenek az untig ismételt nemzeti szlogenek, sem az aranyáron fizetett “kormányzati kommunikátorok”. 

Ha viszont “fentről” jön a példa, mint Jose Mujica elnök esetében… Politikai és gazdasági stabilitása miatt, valamint a magas életminőség szempontjából gyakran “Dél-Amerika Svájcaként” emlegetik Uruguayt; a Transparency International szerint Uruguay a második legkevésbé korrupt ország egész Dél-Amerikában; a Reader’s Digest szerint az ország benne van a bolygó tíz “legélhetőbb és legzöldebb” államában; az ország világelső volt az akcióban, amely során minden iskolás ingyen laptopot és vezeték nélküli internet-hozzáférést kapott; a 2010-es Latinobarómetro felmérése szerint egész Dél-Amerikában az uruguayiak a legelégedettebbek a demokrácia működésével…

Jose Mujica elnök szerint, “a boldogság két-három dologról szól, amelyek nem változtak Homérosz óta: a szeretet, a gyerekek, a jó barátok…” 

Uruguay puritán elnökéről készít filmet Emir Kusturica

A 78 éves uruguayi elnökről készít dokumentumfilmet Emir Kusturica világhírű szerb filmrendező. Kusturica El presidente de la gente (A nép elnöke) címmel készít róla dokumentumfilmet. Mujicát úgy ismerik, mint a világ "legszegényebb" elnökét, egyszerűen él, havi 12 ezer dolláros elnöki fizetésének 87 százalékát jótékony célra, például szociális lakások építésére ajánlja fel.

Kusturica a forgatást már ősszel elkezdi, amikor Mujica hivatalos látogatásra megy Washingtonba, Barack Obama elnök meghívására. Az 58 éves szerb rendező, aki A papa szolgálati úton című filmjével 1985-ben elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, archív képekből, interjúkból, tudósításokból akarja összeállítani filmjét az argentin K&S produkciós iroda támogatásával.

Hasonló módon akarja elkészíteni, mint Maradonáról, az argentin futballibálványról forgatott dokumentumfilmjét. Az uruguai elnökről szóló filmet, amely az EFE jelentése szerint hárommillió dollárba kerülhet, Kusturica 2014 decemberére, Mujica mandátumának lejárta utánra akarja befejezni. José "Pepe" Mujica a tupamaro gerillák vezére volt 1963 és 1972 között. A katonai diktatúra idején 13 évet töltött börtönben 1973 és 1985 között. 2010-ben választották nagy többséggel a dél-amerikai ország elnökévé. 

Forrás: Pozitív Nap / MTI / emberiseg.hu

Népfőiskolai képzés gazdasszonyok számára

http://www.caritas-ab.ro/?p=8265
 Gyulafehérvári Caritas

Javában zajlik Gyergyószentmiklóson a Vidéki Vendégfogadó képzés. A kis létszámu csoport néhány tagja már rendelkezik vendéglátói tapasztalattal, de az előadók mindenki számára értékes információkkal szolgálnak.

A résztvevők tanulnak az alapvető higiéniai szabályokról, az agroturisztikai háztartásról, az egyszerű kulináris dolgok elkészítéséről, házi termékek előállításáról és a vendégekkel való bánásmódról.

A képzés célja, hogy a résztvevők a megszerzett ismereteket hasznosítsák, akár a meglévő vendéglátóhelyek munkatársaként, akár önálló vállalkozóként, mint szakképzett vendéglátók.

A sikeres záróvizsgát követően a résztvevők a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium (M.M.F.P.S) és az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium (M.E.C.T.S.) által elismert oklevelet kapna.

A képzés a Communitas Alapítvány támogatásával és a résztvevők hozzájárulásával valósult meg. (Gurzó Bernadett)

Schweighofer-beruházás: folyik a „háború” a hatóság és a zöldek között

http://www.hirkereso.ro/cikk/920205/schweighofer-beruhazas-folyik-a-haboru-a-hatosag-es-a-zoldek-kozott
Nagy D. István | 2013.08.27.

A törvény által előírt tájékoztatási kötelezettsége elmulasztásával vádolja a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget a kolozsvári székhelyű Zöld Erdély Egyesület. A téma természetesen a rétyi fűrésztelep engedélyeztetése.
A civil szervezet szerint nem csak Rétyen lett volna helye közmeghallgatásnak
A környezetvédelemmel foglalkozó kincses városbeli civil szervezet kedden közleményben tájékoztatta portálunkat arról, hogy a háromszéki hatóság nem tett eleget a Holzindustrie Schweighofer cégóriás Réty község határában megépítendő fűrésztelepével kapcsolatban összeállított stratégiai környezeti hatástanulmányhoz kapcsolódó kéréseiknek. Az egyesület elnöke, Kovács Zoltán Csongor szerint a tanulmány kapcsán több dokumentum és közérdekű információt is kértek a felügyelőségtől, illetve a beruházási terv potenciális hatásait alapul véve a közmeghallgatás kiterjesztését is kérték a térség több településére, valamint a Rétyen augusztus 22-én lezajlottnak az elhalasztását, továbbá a hozzászólások, vélemények fogadásának határidejének meghosszabbítását. Az elnök szerint ezen kéréseikre nem érkezett célirányos válasz, a hatóság mindössze annyiról értesítette őket, hogy semmi sem indokolja, hogy 30 nappal kitolják a rétyi közvita megszervezését. Az egyesület vezetősége úgy véli, díjazandó, hogy a hatóság a megelőzés elvét tarja elsődlegesnek a környezetvédelem terén, viszont elfogadhatatlannak tartják, hogy ugyanakkor nem hajlandóak eleget tenni törvényes kötelezettségeiknek, ami a közérdekű információk és okiratok kérésre történő kiközlését illeti.
A közlemény megfogalmazói ugyanakkor újfent hangsúlyozzák, hogy továbbra is ellenzik az óriás fűrésztelep létrejöttét, mivel a famaffia által most is veszélyes mértékben pusztított erdők a térségben nem bírnak ki még egy akkora nyomást, amit az osztrák telep feldolgozó kapacitása hoz (800 ezer köbméter évente). „Az erdőket önmagában – mint fenntartható erőforrást és mint Székelyföld gazdaságának egyik alappillérét – veszélyezteti ez a gigászi terv. Ezért a Zöld Erdély Egyesület határozottan ellenzi a beruházást, annak elfogadhatatlan mértékű természetromboló, erdőpusztító hatása miatt” – olvasható a közleményben.
Nem mellékes megemlíteni, hogy az egyesület képviselői szerint az ő kérésükre került sor a hatástanulmány igénylésére a hatóság részéről – az ügynökség illetékesei ezzel szemben viszont korábban azt állították, hogy egy ilyen méretű beruházás esetén minden esetben megkövetelik egy ilyen dokumentum összeállítását. A tanulmány kapcsán érkező megkeresések kapcsán pedig – mint arról beszámoltunk – maga a felügyelőség vezetője, Gheorghe Neagu mondta azt a közmeghallgatás során, hogy a negyven napos közvitára bocsátás alatt egyetlen javaslat, hozzászólás sem érkezett.

Nem tündérmese...

http://www.youtube.com/watch?v=AHVAImvH5pE

Published on Aug 27, 2013

A dokumentum 2011 nyarán került a NASA weboldalára, a 9/11 esemény előtt, a NASA Langley Kutatóközpontjának vezető tudósa készítette, feltehetően a titkos társaságok megbízásából, és hosszú időn keresztül elérhető volt. Részletesen mutatja be, milyen technológiai (pl. robbanási hullám gyorsító, intelligens por, mikrohullámú frekvenciák, környezetszennyezés) és pszichológiai (pl. CNN szindróma) eszközökkel lehet az emberiséget megsemmisíteni vagy rabszolgákká tenni.A dokumentum mindjárt az elején kijelenti, hogy a "prezentáció minden esetben meglevő adatokon/tendenciákon/elemzéseken/techno­lógiákon alapul (pl. NEM TÜNDÉRMESE)." A dokumentum, a videofilmben említett dokumentumokkal együtt valóban létezik. Hogy mi lehetett a céljuk? Mindenki vonja le maga a következtetést. Az eredeti ppt fájl letölthető a Federation of American Scientists hivatalos szervezet oldalán: http://www.fas.org/man/eprint/FutureW...

Hozzászólások:

Hedon77

A dokumentum elején, a bevezetőben a jövő technológiai fejlődésének civil hatásairól is szó van. Az emberi életkor megduplázódása; olcsó távoktatás; "biomassza" mint a jövő kiapadhatatlan élelem- és energiaforrása. Ezek felett persze elsiklik a hölgy...

A hölgy továbbá hisztérikusan dramatizál - vagy írhatnám, hogy szándékosan hazudik, amikor azt mondja, hogy "mi vagyunk az ellenség". A dokumentumban szó nincs erről. Egyszerűen sorra veszik, hogy mire lesz képes a haditechnológia. Igen, egy csomó csúnya dologra lesz képes, ez már csak ilyen. Már a 20. században képesek voltunk saját magunk kiírtására.

Nem tudom, hogy ki és mennyire olvasta és értelmezte a szóban forgó prezentációt, de még a videó látható hölgy is alapjaiban van eltévedve. Az ominózus dokumentum vázlatosan tartalmazza az USA haditechnikai kilátásait a jövőre nézve. Tehát minden oldalon az USA lehetőségeivel foglalkozik. Nem titkos társaságokról szól, nem az emberiséggel foglalkozik, hanem az USA szerepével a jövő haditechnológiájában. Milyen eszközeik lesznek és az ellenségei milyen fegyvereket vethetnek be az USA ellen.

Eva Kovacs 

ez mind szomoru, akkor most hol van a Galaktikus Foderacio ,,,,,akik megmentik az emberiseget....kik ezek az elittek, kiknek aldozzak fel a foldi emberiseget...ez az igazi holokauszt,,,nem az amit hitler muvelt....

Zifike 

Rendben hogy generációkon mennének majd tovább, de nem hiszem hogy ezt meg tudnák valósítani.. mielőtt bármi ilyen történne , biztos lenne olyan Földöntúli erő ami ezt gátolná. Egyébként ilyesfajta dolgok a Bibliában is levannak jegyezve. .Különben is, a nő és maga a dokukentum a NASA USAban történő dolgairól beszél. Oroszok,Kína, biztos beavatkozna, tenne valamit ez ellen.

Okés, de ők sem élnek örökké, tehát mi értelme? Ez egy nagyon kicsinyes játék az "elit" részéről..

Kromek Pal 

A bolygó kevesebb embert tovább képes eltartani. Az "elit" technológiailag elérhető legmagasabb szintjén élve legyen az bármilyen nagyságú, a saját szükséges létszámú rabszolgát kíván csak fenntartani. A többi felesleges. Ezek a csoportok ezt a számot próbálják szabályozni. Minél kevesebb a felesleges, nem az elitet szolgáló rabszolga, annál hosszabb az elit fennmaradásának lehetősége.

Ez egyszerű.

9 helyszínen, 161 programmal rajtol a Forgatag

http://www.erdely.ma/ajanlo.php?id=148265&cim=9_helyszinen_161_programmal_rajtol_a_forgatag_letoltheto_program

2013.08.27. 

Bár már néhány esemény hamarabb megkezdődik, szerdán 19 órakor nyílik hivatalosan a Vásárhelyi Forgatag. A rendezvénysorozat 5 napon át 9 helyszínen 161 programmal várja az érdeklődőket.

A Vásárhelyi Forgatag megnyitó ünnepségét szerdán, augusztus 28-án 19 órától tartják a Kultúrpalota nagytermében. Fellép a Tiberius Vonósnégyes, valamint a Maros Művészegyüttes Szót a táncnak, legények... című előadásával, amelyben többek között sárpataki, nyárádmenti, szászcsávási, pálpataki és cigány táncok szerepelnek, és lesz kecsketáncoltatás, aranyosszéki tréfás vetélkedő, leánycsúfoló és sóvidéki farsangtemetés is. Elhangzanak őrkői és marosszéki népdalok, énekel: Diós Brigitta és Vetési Orsolya.

Az első alkalommal sorra kerülő Vásárhelyi Forgatag augusztus 28. és szeptember 1. között kilenc helyszínen összesen 161 programponttal várja az érdeklődőket. A Sörpatika és a Gokart-pálya közötti Maros-parton, valamint a Gokart-pálya kertjében péntek reggeltől zajlanak a programok, de szerdától már a Kultúrpalotában, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, a Teleki Tékában, a Bernády házban, a Bolyai téri unitárius templom tanácstermében, a Deus Providebit Házban, valamint a várbeli múzeumban is elkezdődnek a Forgatag programjai.

A témához kapcsolódik:

• Programfüzet dokumentum formátumban

• Programfüzet pdf formátumban

Akadályozza a városháza a maroshévízi magyarok ünnepét

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/torvenytelenul-akadalyozza-a-hivatal-a-maroshevizi-magyarok-unnepet

Gergely Imre | 2013.08.27.

A hétvégén, csütörtöktől vasárnapig tartják meg a Székely-Magyar Napok és a Dr. Urmánczy Nándor Emléknap rendezvénysorozatát Maroshévízen. A szervezőknek színvonalas, változatos, tartalmas programot sikerült összeállítaniuk, pedig váratlan akadályokkal is szembe kellett nézniük.

Urmánczy Nándor maroshévízi szobrának avatása 2011-ben. Szemet szúrt?

A műsort tíz nappal a rendezvény előtt kellett megváltoztatniuk a helyi polgármesteri hivatal rendelkezése miatt. A szervezők két hónappal ezelőtt bejelentették a rendezvényt, és erre akkor meg is kapták az engedélyt. Múlt héten azonban egy átirat érkezett a hévízi városházától, amelyben Dumitru Olariu alpolgármester közli, hogy 31-én, szombaton csak olyan eseményeket lehet szervezni, amely a Román Nyelv Napjához kötődik.

Az utasítást az idén márciusban elfogadott 53. számú törvényre hivatkozva adta ki a hévízi alpolgármester. Ez a törvény augusztus utolsó napját a Román Nyelv Napjának nyilvánítja, és rendelkezik arról, hogy az ünnepet miként lehet ünnepelni. Ugyanakkor a jogszabály szövegében egy szó sem esik arról, hogy más jellegű rendezvényeket ne lehetne szervezni. Így Dumitru Olariu alpolgármester rendelkezésének nincs reális jogalapja – mondta el Czirják Károly, a Székely-Magyar Napok és a Dr. Urmánczy Nándor Emléknap szervezője. Czirják hozzátette, ennek ellenére tudomásul veszik a polgármesteri hivatal rendelkezését, és módosítottak a programon. Augusztus 31-re, szombatra tervezték az Insect együttes koncertjét, amelyet az utasítás miatt péntekre előrehoztak.

Ezen a napon egyébként sport és kulturális rendezvények, valamint történelmi tárgyú események is szerepeltek a programban, ezeket mind megtartják, megrendezésükre engedélyt sem kértek, hiszen nem közterületen vagy a polgármesteri hivatalhoz tartozó intézményekben rendezik meg őket – mondta el Czirják Károly. Ugyanakkor megjegyezte: elképzelhetetlennek tartja, hogy például Németországban a német nyelv ünnepén csak német rendezvényeket lehetne tartani, minden más ott élő nemzetiség rendezvényeit tiltva, míg a maroshévízi polgármesteri hivatal rendelkezése egyértelműen a helyi magyarság ellen irányul, bármiféle létező vagy nem létező törvényre hivatkoznak is. A rendezvénysorozat szervezői azt szerették volna, ha minden estére szórakoztató programokat biztosíthatnak a hévízi magyarságnak, de a szombat este emiatt csonka marad – állapította meg Czirják Károly.

Nemzetközi jó példák erdőgazdálkodásra – Csíkszeredában találkoztak a Robinwood Plus projekt résztvevői

http://www.erdely.ma/kornyezetunk.php?id=148268&cim=nemzetkozi_jo_peldak_erdogazdalkodasra_csikszeredaban_talalkoztak_a_robinwood_plus_projekt_resztvevoi

2013.08.27. 

Csíkszeredában, augusztus 27-én szervezték meg a Robinwood Plus nemzetközi projekt utolsó előtti konferenciáját, amelyen az erdőgazdálkodással kapcsolatos eddigi tapasztalacserék, találkozók eredményeit mutatták be. A hatékony erdőgazdálkodásról, a fafeldolgozásról és kapcsolódó területekről szóló, európai uniós finanszírozású Robinwood Plus rendezvényén képviseltették magukat az olasz és a finn partnerek, valamint jelen voltak székelyföldi önkormányzatok és szervezetek részéről is. A projekt romániai résztvevője Hargita Megye Tanácsa, amelynek részéről Birtalan József alelnök és Balla Péter projektmenedzser köszöntötte a résztvevőket. 

Az alelnök szerint szükség van ilyen témájú nemzetközi tapasztalatcserékre, mert a segítségükkel kialakítható egy hatékony erdőgazdálkodás, amely hosszú távon megélhetést biztosíthat a helybélieknek.

– Felnőtt egy olyan generáció, amelyik megszokta, hogy az erdő mindig másé, így a haszna is, tulajdonképpen megszűnt a kapcsolata az erdővel. A visszaszolgáltatások után viszont új piacok, új lehetőségek, új technológiák jelentek meg, és ma már az erdőgazdálkodás egy magasabb szintű feldolgozást jelent nemcsak a fa, hanem az erdei gyümölcsök vagy a gombák esetében is – jelentette ki Birtalan József.

A rendezvényen jelen volt Korodi Attila parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor is. Tánczos szerint új kezdet tanúi vagyunk, amikor a székelység ismét kezébe veszi a sorsát, ugyanis több évtized után sikerült a román államtól az erdőket visszavenni és azokat majdnem száz százalékban menedzselni, ezért a politikus úgy látja, csakis a helyi közösségtől függ, hogy unokáinknak lesz-e erdejük, vagy sem. Korodi fontosnak nevezte, hogy az erdőből ne csak a kereskedők nyerjenek, hanem azok is, akiknek az életterét meghatározza, és ne csak a nyersanyagot tekintsük jövedelemforrásnak, hanem az erdőből származó összes erőforrást, természetesen a környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok figyelembevételével.

Roberta Casapietra a vezető partner, az olaszországi Liguria tartomány képviseletében érkezett Csíkszeredába. Bemutatta a projektet, amely hivatalosan 2010 januárjában indult, teljes időtartama 48 hónap, idén decemberben ér véget. Összköltségvetése 3 063 463,56 euró, ezt részben az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatta, részben pedig a partnerek. A Robinwood Plus résztvevői – Hargita Megye Tanácsa, Liguria tartomány, Limousin Regionális Tanácsa (Franciaország), Kainuu Regionális Tanácsa (Finnország) és Calabria tartomány (Olaszország) – tapasztalatcserék által törekedtek a partner régiók közti fejlettségi szintkülönbségek kiegyenlítésére. A Robinwood Plus öt alprojektjét már lebonyolították, e nemzetközi pályázatok eredményeként öt Hargita megyei önkormányzat jutott támogatáshoz: Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Madéfalva, Oroszhegy, Szentegyháza. Casapietra az eredmények között említette, hogy idén júniusban az Európai Bizottság elé terjesztették a partnertalálkozók során kidolgozott javaslatcsomagot az erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, erdei turizmus, biodiverzitás, biomassza felhasználása és környezeti nevelés témakörében.

Norocel V. Nicolescu, a brassói Transilvania Egyetem professzora Az erdők multifunkcionális szerepe címmel tartott előadásában adatokkal szolgált Románia erdeiről, illetve erdős területeiről, a tulajdonjogi helyzetről, a fából és más erdei gyümölcsökből készült termékekről, a vonatkozó törvényekről. A professzor szerint egyszerűsíteni kell az erdészeti törvényen, az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályozásokat hozzá kell igazítani a különféle tulajdonosi formákhoz, az érintetteket sokkal inkább be kell vonni az erdőgazdálkodási tervek előkészítésébe, és ösztönözni kell a magánerdő-tulajdonosi társulások létrehozását.

Jounni Pounnikas, a finnországi Kainuu Regionális Tanácsának munkatársa A faalapú energia fejlesztése Kainuu régióban címmel tartott előadást. Beszélt a régió biomasszaprogramjáról, bemutatva Kuhmo város jó példáját, valamint a faalapú energia társadalmi hatását Kainuu régióban, ahol a pellet- és a brikettgyártás az egyik fő gazdasági tevékenység, így a lakosságot állami támogatásokkal ösztönzik faalapú tüzelőanyag használatára.

Csibi József, Madéfalva Község Polgármesteri Hivatalának projektmenedzsere az Elwood alprojektet mutatta be, amelynek témája a fa helyi feldolgozása/megmunkálása, költségvetése pedig 58 620 euró volt. Madéfalva önkormányzata ezáltal a hagyományos famegmunkálást népszerűsítette a helyi fiatalok körében, valamint tapasztalatcserét szervezett a projektpartnereknél: a Perigordi Regionális Parkban (Limousin, Franciaország, projektvezető), valamint az Aveto Természeti Parkban és a Portofino Parkban (Olaszország).

A Robinwood Plus keretében a következő, egyben utolsó találkozót a projektpartnerek az olaszországi Liguria tartományban tartják októberben.

Nocsak - Románok kapnak magyar állampolgárságot – Mehetnek Angliába dolgozni magyarként

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=148252&cim=rom%E1nok_kapnak_magyar_%E1llampolg%E1rs%E1got_mehetnek_angli%E1ba_dolgozni_magyark%E9nt

2013.08.27. 

Ovididu Silaghi a román szállításügyet felügyelte korábban. A máramarosi és avasi térségből benyújtott mintegy 30 ezer kérvény közül alig harmincat utasítottak el a nyelvtudás hiánya miatt. Munka reményében román származású férfi is nyújtott be kérvényt.

12 ezer máramarosi és avasi román kérvényezte a magyar állampolgárságot – adta hírül az Új Magyar Szó Online a transilvaniareporter.ro információira hivatkozva.

A kérvényezők között van a lap szerint Ovidiu Silaghi volt szállításügyi miniszter, illetve Adrian Stef, a Szatmár megyei tanács elnöke is.

Az Avason lakók nagy része Angliában szeretne dolgozni, ezért kérik a magyar állampolgárságot – mondta Hupka Félix, a nagybányai Demokrácia Központ vezetője. A máramarosiak többsége viszont az Egyesült Államokba vagy Kanadába tart, ahol nincs a magyarokkal szemben vízumkényszer.

A térségből benyújtott mintegy 30 ezer kérvény közül alig harmincat utasítottak el azért, mert a kérvényező nem beszélt magyarul. Ha közben kérvényezők megtanulják a nyelvet, három hónap elteltével újra próbálkozhatnak.

A transilvaniareporter.ro megszólaltatott egy román származású férfit, aki több mint 4 éve próbál kanadai vízumot szerezni, de eddig nem sikerült. Sok más románhoz hasonlóan tehát ő is úgy döntött, hogy folyamodik a magyar állampolgárságért. hvg.hu

Drábik János, Róna Péter: a bankok fosztogatása + megoldás

http://www.youtube.com/watch?v=U7TFd5U5ckY

PÉNZT VAGY ÉLETET TEREMJEN A FÖLD?

http://www.moef.eu/index.php?m=1&am=2&mp=61&mpf=16

Amikor ez az írás megjelenik, épp a fenntartható mezőgazdálkodású magyar vidék várhatóan-remélhetően sajátos iskolaszükségletéről tartok előadást. Sajnos nem itthon, hanem abban az Ausztriában, ahol az 1970-es évek derekán a mezőgazdaság kívánatos útjáról két nézet vitázott. Az egyik szerint a jó adottságú térségek magas műszaki színvonalú nagyüzemeié a jövő. A másik környezetkímélő fölművelést, biológiai gazdálkodást ajánlott. Kisüzemek hálózatát, a hegyi kultúrtájak óvását. Riegler mezőgazdasági miniszter ez utóbbi irányba fordította az EU-ba tartó osztrák vidéket. Ökoszociális mezőgazdasági modellje mára az európai agrármodell alapja lett.

A mai Magyarországon is két elképzelés feszül egymásnak. Egyik szerint az ipar, a (gén)technológia eszközeivel masszívan élő, jól gépesített, nagy táblákon gazdálkodó, intenzív mezőgazdasággal kell az EU-ban érvényesítenünk kiváló adottságainkat. Az GDP-arányos adósságcsökkentés kényszerpályáját járó országnak növekedésre, a magyar vidéknek jövedelemre van szüksége. Logikus érv. Nem kevésbé a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programé, mely intenzív és extenzív tájhasználati zonációt szorgalmaz a mezőgazdasági környezetszennyezés meg a fölös magyar agrárpotenciál csökkentésére, részben visszaadva a természetnek a termelésbe vont "környezetileg érzékeny" területeket.

Miközben mezőgazdaság- és vidékpolitikánk évek óta nem tud dűlőre jutni önmagával, robog velünk a vonat az EU felé. Amíg mi egymás ellenében utakat keresgéltünk a magyar mezőgazdaságnak, addig külföldiek számos utat leltek a magyar termőföldhöz. Egy osztrák mezőgazdasági szuperiskola igazgatója ezen is mosolyogva mondta egyetemistáimnak: "Önöknél kiváló földek vannak, nálunk meg kiválóan képzett, fiatal parasztok". S az övéhez hasonló iskolából csak Alsó-Ausztria tartományban 21 van! Olyikra azt írták, hogy "Mezőgazdasági", másokra meg, hogy "Paraszti Szakiskola". Előbbiek a táji sajátságokra alapozó intenzív mezőgazdaságot oktatják a gépesített termeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig. Utóbbiak az ön- és tájfenntartó családi gazdálkodást.

Ez az osztrák harmadik út szak(közép)iskolai háttere. Fölfelé gyakorlatias szakfőiskolai folytatással, kevés elméleti egyetemmel. Lefelé tájba gyökerező helyi iskolákkal, egyebek közt egykor közös osztatlan iskoláink táji változataival. Kétezerméteres hegyek közt jártam ilyenekben. A régi egytanterem mára háromszintesedett. A galérián a messze készülők szellemi röptetésére könyvtár, egyéni elmélyülésre számítógépes munkahelyek, magnókazettás programok. A pincében az erdők marasztaló szavára hajlóknak forgácsillatú, korszerű barkácsműhely.

Az osztrák harmadik utat az osztrák táj sugallta, melyben a mezőgazdaságilag alig vagy egyáltalán nem hasznosítható, illetőleg a közepes és jó adottságú körzetek világosan elkülönülnek. A kedvező(bb) adottságú Duna-völgyben és Burgenlandban magas műszaki színvonalon termelő, feldolgozó, olykor külföldi értékesítéssel bővült mezőgazdasági üzemek vannak. Rájuk éber érdekvédelem és gazdaságpolitika vigyáz. Az Osztrák Agrár-környezetvédelmi Program meg azon őrködik, hogy a parasztnak a biológiai gazdálkodás, a környezetkímélő tájhasználat, az alpi legeltető állattartás is megérje. Hogy kisüzemek hálózata óvja az extenzív körzetek kultúrtájait, s tartsa helyben a meggyérült lakosságot.

Csak hát a magyar táj másképp súg. Ez Európa legmérsékeltebb klímájú, legvédettebb medencéje, amelynek talaja kontinensünk legjobbjai közt van. Az ökológiai alapokon nyugvó mezőgazdálkodás korszakának végén, az 1930-as években végzett összehasonlító vizsgálatok ezért rangsorolták világelsőnek a magyar mezőgazdasági termékek zömét. Csakhogy ennek az ökológiai optimumtérségnek van egy rendkívüli sajátossága. Termékeny talajtakaróját a szárazföld leggazdagabb folyóvízrendszere formálta. Ezért a talajváltozatok olyan egymásba mosódó, mozaikos gazdagságát mutatja a legkisebb helyen is, ami Európában csak itt jellemző. Ezért ellenkeztek oly konokul a gazdák az 1930-as évek tagosító, táblásító mérnökeivel. Mert aligha értheti egy ilyen táj szavát az, akinek elméje csak az "extenzív" meg az "intenzív mezőgazdaság" sarkos szakemberigazságaira jár.

A paraszt értette, mert a földön járt – hűséges igavonója után. Édesapám még mezítláb szántott. Úgy tanulta nagyapámtól, hogy a jó paraszt a talpával érzi a talajt. Csak annak árulja el a föld, hogy milyen és mit akar. Látom a lekicsinylő mosolyt, hallom a szegényember-felszabadító lehurrogást. A fejlődésmániás messiások perdöntő számsorait. Nem a balgamesék cipője-se-volt pórjait sírom vissza. Csak a legkörnyezetkímélőbb magyar paraszti gazdálkodást, amelyik gépek, vegyszerek és műtrágyák nélkül is verte az ökológiai hiányok miatt pótszerekre szoruló nyugati mezőgazdaságot. Amelyik nem "elmaradottság" volt, mint azok állítják, akiknek "fejlett" gépei ezt is "végképp eltörölték" volna, ha maga a természet nem lázad föl az egységes nagyüzem ellen. Mert a magyar táj sajátságaiból kinőtt paraszti gazdálkodás olyan empatikus gazdálkodás volt, olyan tudás, amelyet elfelednünk egyenlő a pusztulással. Tájérző gazdálkodás a legapróbb tájrészletig. A talpalatnyi talajfolt léptékéig. Ezért nem ismert "extenzív" meg "intenzív parasztot".

Mint a vidék mai szaktudományos jövőtervezői. Nem fért a szaktudós néprajzos fejébe, sem az oklevelével "okszerű" gazdálkodást erőltető agrármérnökébe, hogy mért is ragaszkodik a paraszt a faluhatárban "gazdaságtalanul szétszórt", "gazdaságtalan méretű" parcelláihoz, 15-20-hoz vagy többhöz is akár. Pedig például az 1930-as évekbeli tagosítási vitákra kiszámolták a mezőkövesdi gazdáknak, hogy egy átlagos matyó paraszt évente 10-15-ször szekerezhetne Budapestre és vissza a parcellák közti "értelmetlen" furikázásaiból. Mégis ragaszkodott akár csak olyan pár lépésnyi széles földdarabkákhoz, mint bárhol az országban a patakokra, nedves lapályokba nyúló bab- és kertföldek voltak. Amelyekből minden lakosnak juttatott az önigazgató falu (s ez egy másik, újra végiggondolandó vonatkozása a vidék jövőtervezésének). A vízközeli homokos budár a gyümölcsnek, szőlőnek kellett. Hátasabb rozstermő helyekre, búzának, kendernek alkalmas tájszeletekre, aszályban is fűtermő legelőkre, kaszállókra ugyancsak szüksége volt minden parasztnak. Sokparcellás birtokát parcelláinak sokfélesége szerint ugyanaz a paraszt művelte egyidejűleg "extenzíven" és "intenzíven".

A tagosító mérnökök azt is fejére olvasták az oktondi parasztnak, hogy "intenzíven” művelt területei közt összesen 6 százaléknyi mezsgyesávot hagyott el, mindenféle kártékony rovaroknak, rágcsálóknak és gyomoknak vetve oda (pengőre pontosan kiszámított) megszerezhető jövedelmet. Igaz, ma az ökológiai folyosók területarányának alsó határát épp ekörül ajánlják. Mégis igaza lenne Anatole Francenak, hogy a tudás hatalom, de a butaságnál nagyobb erő nincs a világon? Még akkor is, ha a folyton nyereséget számolgatóknak a számukra fogható egyetlen nyelven, számokban mutatjuk ki, hogy a szakbarbárság okozta károk utólagos jóvátétele sokszorosába kerül az elért jövedelemnek. Nem számítva a felelősségben, a fölnevelő-eltartó tájhoz való viszonyban, kultúrában-mentalitásban okozott károkat. Mert ez az a terület, amelyre Garai Gábor szavai illenek, hogy amit jóvá kell tenni, az jóvátehetetlen.

Mert amit a paraszt csak külterjesen használhatott, azt meg se próbálta intenzív termelésbe fogni. De amit belterjesen művelt, azt intenzíven táplálta is. Termelni csak úgy termelt, ahogy a természet igényelte. Akár extenzíven, akár intenzíven: mindenképp felelősen. Nem mérgezte a gazt, mert az állatai tápláléka volt. Nem a kényelmét kereste, hanem a faluhatárból gondjaira bízott tájszelet(ek) iránti kötelességét. A haza iránt, ahol a háza állt. Átfogható-áttekinthető hazája a faluhatár volt. Mely nap mint nap hatott rá s amelyre ő e hatás érzetében visszahatott. A kapott tájhatások sugallata szerint hatott, alkotott, gyarapított.

A gyomirtást állatai végezték, de az egyéni gazdák közös csordája tarolta a tarlót. A "gyökérkezelő", féregtelenítő tarlóhántás a kondára várt, amely ugyancsak közösen használt határrészekre járt ki. A kárpótlások ezeket a közösségi veszteségeket sem pótolták. A csorda és a konda nyomán ősziszántó ökrös eke vagy a ló nem tömörített vízzáró "eketalpréteget", mint a "fejlett", "kényelmes" traktor. Talajforgató sebessége nem zúzta szét a talaj szerkezetét, mint a rotátor. Nem erőszakolta meg a földet sem reflektorfényes éjszakai robottal, sem rögvető, száraz feltöréssel vagy dagonyázó "szántani muszájjal". Kivárta a rendelt időt, mert nem hajszolta a kereskedelmi haszon. Mért csak gépvásárlásra van támogatás ma? Igáslóra mért nincs? Magyarországon ma csak nyerges lehet a paripa? Korábban a paraszté volt a tenyészállat, a mag, a föld. A kár is. Azt is úgy fogadta, ahogy rendeltetett. Nem azért, mert "elmaradott" volt, hanem mert empátiára nevelte a dús változatú táj. Természet és társadalom iránt is.

Ma 40-60 hektárnyira szánják a (magától értetődően gépekre tervezett) családi gazdaságot. Ezért tagosítanák a „gazdaságtalan” kis parcellákat. S vajon mit akarnak az ezerhektárakkal? Az empatikus gazdálkodás keretei közt a "féltelkes" paraszt jómódban élt 20-30 holdból, eltartva családját, génbankoknál biztosabban őrizve növényi és állati tájfajták sokaságát, hisz eredeti helyükön, velük kulturális egységbe forrva, önértelmezésének részeként vigyázta valamennyit. De szociális védőhálóként őrizte kevésbé tehetséges és sikeres falubelijeit is, munkát, kenyeret s egyben közösségen belüli fölemelkedési esélyt nyújtva nekik. Családjába fogadva a cselédet (a ma városokban tengődő hajléktalant, a falvak munkanélküli korhelyeit), ahogy máig híven tükrözi nyelvünk ezt a közben osztályharcosan megrágalmazott és meghamisított viszonyt. De "kis cselédeit", saját gyermekeit is belenevelte abba az életbe, amelyben a parasztgyereknek inkább illett jó paraszttá lenni, mint dologkerülővé vagy rossz értelmiségivé.

S ezzel a magyar paraszt nevel(őd)ésének társadalmi-kulturális hátteréhez értünk, mely az előbbieknél is szerteágazóbb és bonyolultabb kérdéseket vet föl egyéb területeken is. Az "európai adaptációs kényszer" száguldó tempójában ezek újragondolását még csak el se kezdtük. Részben azért, mert úgy véljük, hogy a mezőgazdasági politika csak a mezőgazdasági szakemberek dolga. Emiatt legtájibb iskoláink, az egykori tanyasi iskolák ma libafarmok, jobb esetben nosztalgiázók muskátlis-ablakos, virágtalicskás hétvégi házai. Vagy gazzal benőtt, hevenyészve eltüntetett romok. Megálmodójuk és megvalósítójuk szobra ugyan áll megint, de szellemének üzenete még mindig idegen a szaktárcák és szakemberek világától. Hisz Klebelsberg kultuszminiszter úgy tervezett magyar mezőgazdaságot, hogy előbb vidéket épített, hisz országot gondolt. A gyökereket segítette megkapaszkodni, mert fát akart növelni, hogy maradásra bírja a megbolydult földet. Otthonos iskolát, hogy legyen tájfelelős ember, aki gyökerével nő bele a futóhomokba. Aki szeretni is tudja az akácot, mert vele nő fel a tájban. Mert tudja, hogy a földből él ő is, az akác is. Akinek ezért eszébe se jutott volna, hogy kiirtsa az útszéli fákat, hogy vegyszerekkel mérgezze az éltető talajt. Hogy elpusztítsa a bogarakat, amelyekből az eresz alatt csivitelő fecskék nevelték fiókáikat. Csak mert sok pénzt szeretett volna. A paraszt még az 1950-es években sem akart "sok" pénzt. Tudta, hogy a "sok" éppoly káros, mint a "kevés". Hogy az emberré tevő mérce az "elég".

Milyen legyen hát a mi harmadik útunk? Ki súgja meg nekünk? A szakértelmiség? Agrármérnökök, akik kimért (kultúr)növényvédő és (gyom)növényölő mérgek, genetikai zagyvalékok ismereteivel készülődnek megtermelni (költőibben) az ország kenyerét, avagy (konkrétabban) mai munkáltatóik hasznát? A civilizáció okleveles okosai, akik ma is hivatalos dogmákra oktatnák az oktondi parasztot? Társadalomtervezők, közgazdászok, népnevelők, népművelők és népboldogítók? Irány- és szabályszabók, akik szabályokat és szabványokat erőszakolnak föld és ember közé? Akik gépekkel emelik a föld fölé a parasztot? Vagy a földtulajdonosok, akiknek a magyar termőföld 90 százalékát birtokló 10 százalékáról azt se tudjuk, hogy kicsodák, és mit is akarnak a földünkkel?

Nyilván a mi földpolitikánkat is a tájnak kell sugallnia. Ahogy az osztrákoknak az osztrák táj súgta. Csak hát ahhoz paraszt kell. Nem "őstermelő", "kistermelő", "farmer" meg "mezőgazdasági vállalkozó". Paraszt. Nem társadalmi tervszámokban megadott 3-6 százalék, mint az ipari államokban. Hanem annyi, amennyi egy paraszti mezőgazdálkodáshoz területarányosan kell. Annyi, hogy területfedően jusson mindenüvé ember, aki újra meghallja a föld szavát. Nem csak a tévében (ki)nyilatkoz(tat)ó (szak)közgazdászokét. Hogy legyenek megint, akik az egész társadalom számára erőt, otthonosságot, egészséget merítenek a földből. A parlagfű nem a parasztot vádolja, hanem a vidékpolitikát. A civilizáció egész viszonyát a földhöz. Pedig ősrégi üzenet, hogy elpusztul az a műveltség, amelyik elfelejti az éltető tájat. Amelyik arra tanítja a parasztot, hogy ne tudjon, ne is akarjon élni, szenvedni érte. Dalolni róla, megmaradni rajta. S majdan a földjébe térni. Meghal, mint a görög mítoszok Antaiosza, a Vízisten és a Földanya fia. Akit úgy ölt meg a világjáró, "mobilis" Heraklész, hogy a lebegő levegőbe emelve nem hagyta új erőre kapni az életadó földből. GYŐRI-NAGY Sándor

Adócsalás-akadémia

http://www.nyugatijelen.com/allaspont/kilin_sandor/adocsalas_akademia.php

Kilin Sándor 2013. augusztus 27.,

Az akadémia szót annyira kompromittálták már, hogy aligha van köze Pláton olajfaligetjének szellemi szentségéhez, a tudományok és művészetek legmagasabb szférájához.

Az még csak hagyján, hogy annak idején a fél-analfabéta Elena Ceauşescu is akadémikus volt, s átkos diktátorunk káder-tanodáját is akadémiának nevezték, de ma már van futball-, kézilabda-, teniszakadémia is, nem beszélve a mostani és jövőbeli fejeseinket képző óvodákról, politikairól vagy nemzetbiztonságiról, amelyek szintén akadémiai ranggal kérkednek, mint némely, államelnökkel barátkozó nagyszebeni cigányvajdák a királyival és császárival.

Lassan-lassan oda jutunk, hogy a fél ország akadémikus lesz, vagy legalább az akadémia levelező, esetleg szurkoló tagjává válik.

A napokban új akadémia alakult: a neve a Román Adócsalási Akadémia, amely azonban egészen más, nem kompromittálja a magas tudományokat és művészeteket, mint ahogy az ismert bukaresti politikai szatirikus folyóirat Academia Caţavencu sem, lévén, hogy a salétromos humor fegyverével próbál csatározni a román társadalom egyik legveszélyesebb betegsége ellen.

Hogy milyen sikerrel, az majd elválik, hisz olyasmi ellen veszi fel a harcot, amely ellen eddig az egész állami gépezet, beleértve minden intézményét, hiába mondta, vagy tette magát, hogy hadakozik.

Tulajdonképpen csak egy jó szándékú, megkésett, remélhetőleg jól előkészített sajtókampányról van szó, amelyet az egyik fővárosi tévétársaság kezdeményezett, ez itt nem a reklám helye, hogy nevén is nevezzük a gyermeket, aki, vagy amely talán csak gyermeki naivsággal hisz még abban, hogy a sajtó nagyhatalom, többet tehet a társadalom meggyógyításáért, de legalábbis legerősebb fájdalmainak enyhítéséért, mint az államhatalom háromágú hivatalos gépezete és annak többszörös számú titkosszolgálatai.

A kezdeményezők becslése szerint Romániában a feketegazdaságban jelenleg 25-40 milliárd euró mozog, az állam pedig évente legalább 8-15 milliárd eurót veszít, amihez ha hozzáadjuk az EU-tól ígért milliárdokat, amelyeket az állam (inkompetencia miatt) nem tud, vagy a szigorú ellenőrzések okán nem is akar „lehívni”, képet alkothatunk magunknak arról, hogy mi mindenre jutna pénz e hatalmas összegből.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Transzilvánia

http://www.nyugatijelen.com/allaspont/chirmiciu_andras/transzilvania.php

Chirmiciu András 2013. augusztus 26., 

Van-e még jövője az oly mély történelmi gyökerekkel rendelkező erdélyi multikulturalizmusnak, a kölcsönösen ösztönző, egymásból merítő román–magyar–német együttélésnek? Létezik-e egyáltalán még a szívünknek oly édes Erdély–Ardeal–Siebenbürgen?

Látván a politikusok által mesterségesen kiélezett magyar–román ellentétet, amely az utóbbi hetekben dominálta a közvéleményt, keményebbnél keményebb felszólalások és fenyegetések által, illetve az egykor oly tekintélyes erdélyi szászság majdnem teljes felmorzsolódását, a multikulturális Transzilvánia jövője igen borúsnak tűnik.

Vasárnap viszont alaposan rácáfolt a pesszimizmusra. Kolozsváron 50-60 ezer ember töltötte meg zsúfolásig a főteret és a környező utcákat a magyar napok záróestéjén István a király rockopera előadásra. Nagy többségük nyilván magyar volt, nemcsak helybéli, hanem Erdély más vidékéről érkezett vendég is, akik a szuperprodukcióra ugrottak fel a kincses városba. Köztük viszont volt jó néhány ezer román is, akik szintén örömmel fogadták a rendkívüli rendezvényt, s elismerésüket hangsúlyozták a magyarság iránt. Akárcsak a magyarok által vastapssal jutalmazott Emil Boc polgármester, aki Erdély fővárosának multikulturalizmusa iránti büszkeségét hangsúlyozta.

Egy hétig, a magyar napok alkalmával, Kolozsváron magyarok és románok együtt ünnepeltek. Semmilyen incidens sem volt, többségi elismerés viszont annál több. Mintha Kolozsvár más bolygón lenne, nem ugyanabban az Erdélyben, ahol alig néhány héttel korábban a politikusok az etnikai tűz gyújtogatásával voltak elfoglalva.

Nem sokkal távolabb, Besztercén vasárnap együtt ünnepelte Erdély hat történelmi egyháza a szász evangélikus katedrális 450. évfordulóját. Magyar részről a kolozsvári evangélikus és református, illetve a gyulafehérvári római katolikus püspök, román részről a kolozsvári görög-katolikus és az ortodox püspök, a házigazdák részéről pedig a szász evangélikus egyház nagyszebeni püspöke utazott el a besztercei ünnepségre. Ahol három nyelven imádkoztak a zsúfolásig megtelt műemléktemplomban, németül, magyarul és románul zengtek a vallásos dalok, a 6 püspök pedig közös nyilatkozatot fogadott el Erdély etnikai és vallási multikulturalizmusa ápolásáról és megőrzéséről, kölcsönös tiszteletéről.Vallási vezetők és egyszerű emberek, Besztercén és Kolozsváron egyaránt megmutatták, hogy Erdély–Ardeal–Siebenbürgen szellemisége most is erős, bármennyire igyekeznek tönkre tenni a politikusok.

Szégyenletes - Jóváhagyták a verespataki kitermelést célzó törvényt

http://www.nyugatijelen.com/kronika/belfold/jovahagytak_a_verespataki_kitermelest_celzo_torvenyt.php

2013. augusztus 27., 

A kormány keddi ülésén jóváhagyta a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a verespataki kitermelést, és jóváhagyás végett elküldi azt a parlamentnek, nyilatkozták a Mediafaxnak hivatalos források kedd este.

Korábban hivatalos források azt nyilatkozták, hogy a törvénytervezet rákerült a kormányülés napirendjére, amelyet nem tettek közzé.

Több mint egy hónappal korábban Victor Ponta kormányfő bejelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszak kezdetére befejezik a tárgyalásokat a verespataki beruházás kapcsán, és el fog kezdődni a kitermelés, ha a parlament megszavazza a kormány által javasolt törvénytervezetet.

A kormány és a Gabriel Resources illetve a Roşia Montană Gold Corporation által kidolgozott egyezménytervezet szerint a kitermelés 2016 novemberében kezdődne el, miután ez év végéig jóváhagyják a területi urbanisztikai tervet, az állam részesedése a beruházásban további 5,69 százalékkal 25 százalékra nő, feltéve, ha az állam minden szükséges engedélyt idejében kiállít, a kitermelés után pedig a román államot megillető járadék 6 százalékos lesz. Mediafax

Világ Panoráma - Gerjeszthetőek-e mesterségesen természeti csapások?

Alig csitultak le a különböző szélsőséges időjárási viszontasságok máris újabb hirek kezdtek elterjedni, amire egy féle magyarázatot adhat az alábbi kisfilm:
http://www.youtube.com/watch?v=YIlGOJPkw2Q

 /2012.09.10/

Hatalmas ráfizetés az EU – Pavics Lázár közgazdász elemzése KSH adatok alapján

http://ebredezes.hu/rafizetes-az-eu-pavics-lazar-elemzese-ksh-alapjan/

Az elemzés a KSH és az EUROSTAT adatok alapján Magyarországból történő jövedelem kivonásokat mutatja be. Olyan módon, hogy a hivatalos KSH adatokra támaszkodik, vagyis szubjektív szemléletet kizárja. Itt arra hívnám fel a figyelmet, hogy korunkban, bár a jövedelem, vagyis a profit a legfontosabb, mégis erről tényszerűen szándékosan a legkevesebbet foglalkoznak. Ezzel szemben az EU, bár keveset ad vissza támogatásként, a GDP kb. 1%-át, a mintegy 20%-os jövedelem kivonással szemben, óriási propaganda hadjárat következtében azt a hamis látszatot kelti, hogy sokat ad. A számszerűsített megközelítés minden érdeklődő számára lehetőséget ad, arra, hogy felülbírálja a hamis látszatot és kialakítsa valós álláspontját Magyarország és EU-15 országok kapcsolatát illetően. Mivel véleményem szerint a „szabadság felismert szükségszerűség”, EU-val történő jövőbeni tárgyalásaink során a valós helyzetből kiinduló magyar álláspont, javíthatja hazánk tárgyalási pozícióját, főleg az EU-15 országokkal szemben. Így ebben szerzett ismeretünk hazánk javait gyarapíthatja.

2013.03.24, Pavics Lázár Közgazdász, nyugalmazott pénzügyminisztériumi szakfőtanácsos

a videoanyagban bemutatott táblázatok letölthetőek itt…

Az általam hivatkozott 2011. évi 4234,8 md. Ft külföldnek fizetett tulajdonosi jövedelem összege, a KSH által 2012. októberben közölt “Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) kiadvány 15. oldalán található. A táblázatot csatoltam az anyaghoz “GDPGNI összehason3” cím alatt.

A tulajdonosi jövedelem alapadatait az EUROSTAT és a KSH módszertan szerint az MNB szolgáltatja. A legfrissebb adatok, az MNB statisztikai rendszerében 2013. márciusában jelentek meg a “Fizetési mérleg” adatközlési rendszerben. A részletes adatok az MNB statisztikai adataiban találhatók. Ezt is már feldolgoztam és csatolom “FizMérl2012.IV.Q.2” cím alatt. Ez a táblázat az MNB két táblázatát egyesíti, az egyik a forintban kifejezett értékeket, a másik az euróban fejezi ki.

Az eredeti MNB adatokat, amelyek nagyjából egyeznek a KSH adatokkal, mert folyamatos korrekciókat eszközölnek, az éves végleges lezárásig.

Az eredeti MNB adatok alatt elvégeztem azok értékelését, illetve összegzését, amelynek lényege:

2011 évben 4348,6 milliárd tett ki a kiadás, vagyis a kivitt tulajdonosi jövedelem (táblázat 293. sora), 15552,6 millió euró (táblázat 292 sora).

Sajnálatos módon a válság ellenére a kivitt tulajdonosi jövedelem 2012 évben 4656,6 milliárd forintra, illetve 16106,7 millió euróra nőtt, lást fenti sorok 2012. év megfelelő oszlopait.

Ezen érdemes elgondolkozni és főleg azon, hogy míg mi itthon semmiségeken vitázunk a külföldiek egyre több profitot visznek ki:

Pavics Lázár - Önéletrajza

1935-ben, szeptember 2-án, Zágrábban születtem. Okl. közgazdász, ny. pénzügyminisztériumi szakfőtanácsos.

1961: közgazdász oklevél a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen

1957–1961: gazdasági tervező a Csepel Művekben 

1961–1990: az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese 

1970–1975: a belgrádi nagykövetség gazdasági együttműködésért felelős első titkára voltam.

1975–1990: az Országos Tervhivatal Pénzügyi Szabályozók Főosztályának főosztályvezető-helyettese. A rendszerváltás pénzügyi szabályozását gyakorlatilag itt segítettem végrehajtani. 

Rendszerváltás keretében több, az akkori hivatalos kormány és párt állásponttal szemben nyíltan léptem fel, többek közt az alumíniumipar leállítását kezdeményeztem. Többször is felléptem a túlhajtott privatizáció, ezen belül a külföldiek túlzott kedvezményezése ellen.

1990-ben Pénzügyminisztérium főtanácsosának nevezett ki Rabár miniszter Úr, szakmai tudásom és kiállásom elismeréseként.

1992–1998: a Pénzügyminisztérium szakfőtanácsosa.

Szakmai elkötelezettség alapján 2002-ben pert indítottam az országot kifosztó Bokros-csomag ellen.

1999. május 31-től nyugdíjas vagyok, de szakmai témákban tovább munkálkodom, Magyar Közgazdasági Társaság aktív tagja vagyok és rendszeresen veszek részt makrogazdasági témák vitájában.

1998 óta: a Levegő Munkacsoport vezető szakértője az ökoszociális államháztartási reform témakörében. 2011-ben kiléptem a Levegő Munkacsoport szakértői csoportjából.

2006-ban a környezetszennyezés, csalás, stb. elkövetésével feljelentettem Gyurcsány cégét, MOTIM-RT-t. Sajnos e téma ismét aktuális és feljelentésem következtében nem évültek el a bűncselekmények.

Számos tanulmány szerzője, illetve társszerzője a zöld költségvetés témakörében. Az első ilyen jellegű hazai tanulmányt 1991-ben készítettem, dr. Kiss Károllyal közösen, az MTA Nemzetközi Gazdaságkutató Intézetben, OTKA pályázat keretében. Ez volt EURÓPA első zöld költségvetése.Azóta alaptanulmányok egész sorozatát készítettem, a statisztikai adatok modellezésének felhasználásával, mert csak e módszerrel lehetett érdemben cáfolni a liberális dogmákat.

Legutóbb a „Zöld válságkezelés” c.(Budapest, 2010. szeptember 1.) tanulmány készítésében vettem részt, több fejezetben is.

Nyelvtudás: szerb-horvát felsőfokú, szakmaival bővítve és szakmai nyelvvizsga bizottság tagja is voltam. Szakmai szintű nyelvhasználat területe összes szláv és angol.

Budapest, 2013. március 31.Pavics Lázár

Kós Károly: Kiáltó Szó

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=380754098721067&set=a.222570204539458.48758.222269581236187&type=1

Valóságokat akartam láttatni, igazságokat akartam kiáltani. 

Valóságokat és igazságokat, amik fájnak a gyávának, elnémítják az árulót, megrontják az ellenséget, megállítják az elnyomni akarót. Amik bátorságot adnak a csüggedőknek, világot gyújtanak a sötétben tévelygőknek, fegyvert adnak a védteleneknek.

Ezt akartam kiáltani, és lehet, hogy kiáltó szó leszek a pusztában...

Mégis kiáltok! Neked: Erdély, Bánság, Körös vidéke és Máramaros ezeresztendős magyarsága:

Ébredj kétesztendős álmodból, szemedet nyisd ki; nézz széjjel, és állj az új életben tusakodni akarók közé.

A rohanó idő füledbe harsogja: elég a passzivitásból. Ami eddig orvosság volt, és védelem is talán, de mindenesetre becsület volt, méreg az ezentúl és gyávaság.

Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára.

Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.

LMP: El a kezekkel Verespataktól!

Vidhttp://84.2.228.36/sites/default/files/videos/2013/06/05/27072/napiegy-1_standard_video_1370458041.mp4eó

Vidhttp://84.2.228.36/sites/default/files/videos/2013/06/05/27072/napiegy-1_standard_video_1370458041.mp4eó minőségének változtatása

Elképesztő: Atomerőmű is épülhet természetvédelmi területen

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/16818-atomeromu-is-epulhet-termeszetvedelmi-teruleten#sthash.HcmVhdsG.dpuf

2013. augusztus 27. Pásztor Krisztina

Úgy módosítaná a környezetvédelmi minisztérium a természetvédelmi területekről szóló 2007/57-es sürgősségi kormányrendeletet, hogy éppen e területek védettségét szüntetné meg – figyelmeztetnek a zöld szervezetek. Bár a tervezet közvitája még nem zárult le, a kormány napirendi pontjai közé sorolta keddi ülésére a módosító javaslat megtárgyalását. 

Jelenlegi formájában a jogszabály bármilyen természetvédelmi területre kiterjedő építkezést, beruházást vagy fejlesztést a parkigazgatóság vagy az általa megjelölt tudományos tanács engedélyéhez köti. A minisztérium ezt a kötelezettséget törölné a sürgősségi rendeletből.

Az ország területének 27 százaléka természetvédelmi terület | Fotó: profudegeogra.eu

Egy másik módosítás szerint ha egy terület – bármilyen okból – már nem felel meg a természetvédelmi előírásoknak, elveszíti védettségét, és kikerül az ország természetvédelmi területeinek nyilvántartásából. Értelemszerűen ezek után bármiféle tevékenységet lehet majd folytatni ezeken a területeken.

A két módosítás összefügg, mert ha feloldják a természetvédelmi szakemberek jóváhagyásának kötelezettségét, az adott területen elkezdett gazdasági tevékenység megszorítások és szabályozások hiányában károsíthatja az élővilágot, így a teljes terület elveszítheti védettségét.

A környezetvédő szervezetek szerint a két módosítás oda vezet, hogy rövid időn belül Románia elveszíti a természetvédelmi területeinek egy részét, a környezetvédelem pedig még kevesebb törvényes eszközt tudhat magáénak. Jelenleg Románia összterületének 27 százaléka valamilyen természetvédelmi területhez tartozik, nemzeti parkok, természeti parkok és Natura 2000-es területek formájában.

A jogszabály-módosítás tervezetét tíznapos közvitára bocsátották a minisztérium honlapján, ennek határideje szerdán, augusztus 28-án lejár. A tervezetről eddig százan foglaltak állás a honlapon, nyolcvan vélemény egyhangúlag a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezetének tiltakozó válaszlevele mellett áll ki.

Csibi Magor, a WWF Románia elnöke | Fotó: kristofer.ro

„A nyolcvan vélemény soknak számít ahhoz képest, hogy Romániában a közvitára bocsátott tervezetek általában vélemény nélkül maradnak” – mondta el a maszol.ro-nak Csibi Magor, a WWF Románia vezetője. Szerinte ha érvénybe lépnek a környezetvédelmi minisztérium módosító javaslatai, megszűnne a természet védettsége Romániában. Ugyanakkor megdöbbentőnek nevezte, hogy éppen a környezetet védeni hivatott minisztérium állt elő illyen módosító javaslatokkal.

Furcsállja azt is, hogy a kiemelten fontos tervezetet augusztus derekán bocsátottak közvitára. A minisztérium feltette a honlapjára a módosító javaslatokat, ám Csibi szerint ha a honlapot nem követnék rendszeresen a természetvédők, talán át is mehetett volna a tervezet bármiféle vita nélkül. "Ez vélhetően arra utal, hogy át akarták vinni a tervezetet, és megpróbálták olyankorra időzíteni a közvitát, amikor a legkisebb az esélye, hogy az érdekeltek észrevegyék" – magyarázta.

Csibi gazdasági és politikai érdekeket sejt a javaslatok mögött. Szerinte ugyanis az elmúlt néhány hónap igazolja, hogy az infrastrukturális fejlesztések és gazdasági beruházások útjában nagy akadályt jelentett a természetvédelmi területek igazgatóságának szakvéleményezését kötelezővé tevő sürgősségi rendelet.

A minisztérium honlapja szerint a tárca a módosítások megfogalmazásakor egyeztetett nemzeti parkok gondokságaival és a civil szervezetekkel. Csibi szerint ez nem igaz. „Velünk senki semmilyen szinten nem konzultált, és tudomásunk szerint a többi civil szervezettel sem, akikkel kapcsolatban állunk” – fogalmazott.

Magashegyi út, építkezés előtt | Fotó: jurnalul .ro

Csibi ezért úgy véli: ebben az ügyben politikai döntés lesz, és kiderül majd, mi a fontosabb Romániának: a még érintetlen természet védelme, vagy szabad lesz az út bárhol az országban a gazdasági befektetéseknek. „Ezek a befektetések kellenek is az országnak, de akkor lenne jó, ha a természet védelmével, tiszteletével valósulnának meg a beruházások” – fejtette ki a szakember. Ilyen beruházások például a magashegyi utak, amelyekből mostanában egyre több épül: többek között a Retyezát kellős közepén áthaladó 66A út, illetve a Transzbucsecs. "Az ilyen befektetéseket egyelőre meg lehetne állítani bírósági úton, ám ha a tervezet átmegy, akkor nem lehet leállítani" – magyarázta Csibi.

Az érintett természetvédelmi területek gondokságai egyelőre abban bíznak, hogy a közvitára bocsátott tervezetről a minisztérium konzultál velük, és sikerül kiegyezni egy méltányos megoldásban. Közben pedig azt is vizsgálják, lehet-e az Európai Unióhoz fordulni abban az esetben, ha minden ellenvélemény ellenére is átmegy a tervezet. "Viszont az Unió egyelőre csak a Natura 2000-es területekre figyel, márpedig Romániában nagyon sok környezetvédelmi terület van ezeken kívül is" – tudtuk meg Csibi Magortól. 

Akinek véleménye van a módosításokról, elküldheti augusztus 28-áig a környezetvédelmi minisztériumnak telefonon (021/316 02 87) vagy e-mailben a anca.craciunas@mmediu.ro vagy srp@mmediu.ro címek egyikére. A természetvédők kérése, hogy nekik is juttassák el a vélemény másolatát az office@natura2000.ro címre. Támpontnak lehet használni a WWF véleményét is, ám nem érdemes átvenni a teljes szöveget, mert, mint megtudtuk, érkeztek jelzések a minisztérium részéről, hogy túl sokan vették át szó szerint a teljes szöveget, ami sajnos így nem minősül külön véleménynek, csak számszerűen növeli az ellenkezők táborát.

Csibi tájékoztatása szerint a legtöbb hazai zöld szervezet – köztük a WWF Románia és a Birdlife Románia – már megfogalmazta tiltakozását a módosításokkal kapcsolatosan.

Egy párt, ahol a nők jól politizálnak!

Az Erdélyi Polgár eddig több női politikust is bemutatott az LMP-s berkekből. Legelőször az Obama elnök felesége által kitüntetett Osztolykán Ágnest mutattuk be majd a közben társelnöknőként szereplő a dr.Szél Bernadettet is. 

Most egy a válaszmányi tagként sikeresen tevékenykedőt a Csiba Katalint mutatjuk be, akinek az egyik budapesti választókerületben a legjobb eredményt sikerült elérnie szinte annyit mint amennyit a Kolozs megyében az MPP is magának tudhat.

Aktívitásukra igencsak büszke lehet a párt vezetés, hiszen nem csak a sajtóban de a választók előtt is megállták a helyük:

A ksiflimen Csiba Katalin, az LMP választmányi tagja  az M1 Ma Reggel című műsorában - még 2010. júniusában.

Mindezek ellenére az anyaországi politikai körökben is a hazaihoz viszonyokhoz hasonló a helyzet azaz egyes politikai kommentátorok nem azt mónézik mit tudnak és tesznek hanem csak a külsőségekre adnak.
Igy ide sorolhatjuk még a komolynak számító Mandiner-t is ahol elég furcsa cikkekben azt nézik ki hogy néz ki és nem azt, hogy mennyire teljesít...
A hazai szinten egyedül csak a szövetségi vezetés ismerte fel az általunk olyan rég és hevesen követelt: egyjogúságot a politikában is!
Az Erdélyi Polgár szerkesztősége ezúton is kiván erőt egészséget és főleg kitartást az LMP női aktivistáinak!

Kutya ugat a karaván halad a Tündérkertben

http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=148225&cim=kutya_ugat_a_t%FCnd%E9rkertben

2013.08.27. 

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

Torkán akadt egyik meglehetősen szélsőséges román kormánypárti politikusnak Orbán Viktor ama kijelentése, hogy „Romániát azért is könnyű szeretni, mert élnek itt magyarok, és ennek az országnak része a Móricz Zsigmond által tündérkertnek nevezett Erdély, amely a magyaroké is.

Ez egy olyan tündérkert, ami a mienk is, tehát ehhez van egy sajátos, erős kötődésünk. Ez nem egy külső világ számunkra, amihez mint kívülállók viszonyulunk, hanem ebben egy olyan világot látunk, amelyben mi is benne vagyunk. És ez ma Románia része, tehát ilyen értelemben a Romániához való viszonyunkat meghatározza.” Az idézett szöveg minap a Digi24 tévében hangzott el, s bizonyára főképp román hallgatóinak szánta a magyar miniszterelnök.

Bogdan Diaconu parlamenti kép­viselő és magánszorgalmú tollnok nem lenne önmaga, ha erre reagálva nem csúsztatna és hazudna, s ha e fenti mondatokat ne úgy tolmácsolná román testvérei számára, miszerint Erdély a „mi kertünk”, azaz Magyar­országé, ami románra fordítva a cikkíró szerint egyben azt is jelenti, hogy Orbán gyarmatosítóként, revizionistaként, mi több, primitív törzsi vezetőként gondolkodik, amikor azt merészkedik állítani: ez a kert, azaz a tündérkert a magyaroké is.

Hagyjuk most a román politikust, ki még a tündérkert aurájának érzékelésére is képtelen, s egyszerűen lefordítja a magyar nyelvbe poetizálóan illeszkedő metaforát, ki tudatlanságból és nemzetiségi gőgből azt a nótát fújja, mit valamennyien ununk már, éspedig, hogy a románság mióta a világ világ Erdélyben tartózkodik, s az ősiség jogán tudja magáénak e területet. Leg­alább azzal kellene szembesítenünk a szerzőt, amit annak idején a kilencvenes évek elején Horia Rusu korán elhunyt politikusuk rezignáltan megállapított a Bálványosi Szabad­egyetemen: érthetetlen számára, hogy a románság, mely története során oly eleven és mély nyomokat hagyott Moldvában és Munténiában, Erdélyben majdhogynem láthatatlan maradt. Termé­szetesen, ismerjük a tréfás-frivol választ, miszerint olyan kegyetlen elnyomásban volt részük, hogy hét évszázadon át csendben kellett maradniuk, a hegyekbe menekültek, meszet ettek, csontjaik is elmeszesedtek, s most bottal üthetjük nyomukat. E tréfán túl mégiscsak furcsa, hogy ezer évekig semmi nyomot nem hagytak maguk után, első írásos utalás jelenlétükre Erdélyben az első évezred második, harmadik századából származik.

A nemzete nagyságától eltelt bukaresti publicistának ellenben fogalma sincs az Erdély történetét több mint ezer éven át meghatározó magyar jelenlétről, s arról, amire Orbán Viktor is célzott: a Bethlen Gábor uralkodása alatt kibontakozott virágzó erdélyi fejedelemségről, amiért is Móricz Zsig­mond Erdély-trilógiájában Tündér­kertnek nevezte e régiót. Persze, nem a mait, hanem a korabelit.

Hogyan lehet gyarmatosítani egy olyan területet, mely több mint ezer éven keresztül vagy független, vagy a Magyar Királyság, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, melynek fejedelmei Mihai Viteazul 1600-as kilenc hónapos uralmát leszámítva kimondottan magyarok voltak? Hogy a 20. század elején a nagyhatalmak a Magyar Királyságot megcsonkították, s ezt a Párizsi békeszerződés is szentesítette, a történelem nagy igazságtalanságainak egyike, de a valóságot elleplezni az sem tudta. Felháborító ellenben, hogy nemzeti gőgtől elborult agyú román politikusoknak és publicistáknak csak a hunok és Attila jusson eszükbe, ha közös hazáról próbál beszélni egy magyar miniszterelnök, javallva flegmával: szemünket a civilizált Európára vessük, s viselkedjünk! Ráadásul a kisokos afféle záróakkordként azt vakogja, kerítést kell húzni Románia körül, hogy a magyar politikusok végre megértsék: ami a grádicson túl van, az színtiszta román kert (szerencsére nem tündérkert), a román nép magántulajdona, ahonnan nem lehet ezt-azt ellopni, mint az első évezredben.

Elfut a fantáziám, s elképzelem, miként nézne ki a „román kert”, ha valami csoda folytán eltűnne Erdély épített öröksége, a falvak, városok, templomok, várak, vasutak, színházak, kórházak, lakóházak, amit a magyarok vagy szászok emeltek. Maradnának Ceauşescu betonkalickái, a románság autentikus nyomai Erdélyben. Simó Erzsébet Háromszék

Hála a mindennapi kenyérért

http://schontzi.wordpress.com/2013/08/27/hala-a-mindennapi-kenyerert/

Bustya Sándor

Hogy a kenyér különb minden egyéb tápláléknál, apró gyerekként sejtettem meg, mikor asztalhoz ülve, nagyapám fogta a hatalmasnak tűnő kenyeret és a kés hegyével keresztet rajzolt reá, mielőtt az első szeletet levágta volna. A kenyér több mint táplálék, vált egyre bizonyosabbá a sejtés, mikor óvodás-, majd iskoláskorúvá válva, arra neveltek szüleim és tanítóim, hogy ha a tízóraira csomagolt kenyeret nem fogyasztanám el teljesen, a maradékát ne dobjam el. Előfordult, hogy a padban felejtett uzsonna miatt csak fejet csóváltak, de a szemetes kosárba dobott kenyér láttán középiskolai tanáraim is megbotránkoztak. A szendvicsekből kipiszkált felvágott vagy az egy-két harapás után eldobott gyümölcs látványa nem borzolta annyira a kedélyeket, mint a szemetesbe kerülő kenyér. Nem ti dolgoztatok érte, mondogatták, majd akkor fogjátok megbecsülni, mikor ti magatok teremtitek elő! Kenyérkeresővé válva be kellett látnom, hogy van némi igazság a fenti kijelentésben. Jobban vigyázok arra, amiért megdolgoztam, és erősebben kötődöm ahhoz, amibe több munkát fektettem. Miért fontos mégis a viszonylag kevés munkával, olcsón megvásárolható kenyér?

Mert a kenyér több mint a munka gyümölcse, több mint az érte kifejtett munka ára. A kenyér fentről jövő ajándék, a mindennapi gondviselés jele. Kenyerem javát már megettem és többször tapasztaltam, hogy „ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői”, hiábavaló korán kelni, későn feküdni, fáradsággal szerzett kenyeret enni. A földművesek, gabonatermelők talán hamarabb és közvetlenebbül győződnek meg erről, mint a más foglalkozásúak. Aratáskor, betakarításkor szembesülnek azzal, hogy a váltakozó hozamú termés nem csupán, és nem kizárólag a saját munkájuk eredménye. Ezért (lenne) természetes, magától értetődő dolog naponta hálát adni a földi javakért, az asztalra kerülő kenyérért, a táplálékért.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) idei adatai szerint mintegy 870 millió ember éhezik a földön. Minden nyolcadik személy alultáplált, annak ellenére, hogy a világ élelmiszertermelése meghaladja a föld összes lakóinak kalóriaszükségletét. Nagyobb és fehérebb kenyeret remélve, egyre többen hagyják el ideiglenesen vagy véglegesen az otthonukat. A költő vallomása, mely szerint bármilyen barna is az a kenyér, itthon sokkal jobb ízű, mint máshol a fehér, már nem tartja vissza az útra kelőket.

Pedig nem csak kenyérrel él az ember. Mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Aki a test szükségeire gondot visel, az a lelket sem hagyja éhezni és szomjazni. „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha” – mondja Jézus. „Ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.”

Újkenyér ünnepe úgy válik teljessé, ha az Úrasztalára helyezett kenyér előtt állva nem csak a földi életünk gondviseléséért mondunk köszönetet, hanem hálát adunk a „mennyből alászállt kenyérért” is.

Megjelent a Vásárhelyi Hírlapban, 2013.08.23-án.

István, a király a Szent Mihály toronyból!

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=590503084329534&set=a.356191657760679.84770.164905550222625&type=1

Fotó: Szenas Szabolcs

Összefogna az RMDSZ az EMNP-vel (de vajon meddig? szerk megj.)

http://mandiner.hu/cikk/20130825_osszefogna_az_rmdsz_az_emnp_vel

2013. augusztus 25. 

A romániai magyarság egységéről és a közösségen belüli magyar-magyar versenyről is vitázott Borbély László a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett pódiumbeszélgetésen.

A jó hangulatú, de pengeváltásoktól sem mentes beszélgetésen Borbély László – utalván arra, hogy az EMNP vezetői az RMDSZ-ben kezdték a politizálást – újra a szövetség soraiba hívta az ellenzékieket. „Gyertek vissza. A romániai magyarság azt várja, hogy összefogjunk” – fogalmazott az RMDSZ alelnöke.

Borbély László úgy vélekedett, nem érzékelhető olyan különbség a magyar szervezetek céljai között, amely indokolná a különállást. Arra kérte vitapartnerét, sorolja fel azokat a sarkalatos kérdéseket, amelyeket az EMNP másképpen lát, mint az RMDSZ.

Szilágyi Zsolt az RMDSZ autonómiához való viszonyulásával magyarázta a különállást. Kijelentette, a román parlamentben csak akkor került szóba az autonómia, amikor a mai EMNP-s politikusok – még az RMDSZ színeiben – törvénytervezeteket nyújtottak be. „Miért nem az RMDSZ frakció nyújtotta be ezeket a tervezeteket?” – tette fel a kérdést a politikus. Úgy vélekedett, ma nem az a kérdés, hogy ismét egy szervezetbe tömörül-e az erdélyi magyarság, hanem az, lesz-e összefogás a magyar szervezetek között. „Mi elfogadjuk, hogy nem mi vagyunk a domináns párt. Az RMDSZ-nek azt kellene elfogadni, hogy nincs egyedül” – fogalmazott az EMNP alelnöke.

Borbély azzal érvelt, hogy rendkívül nehéz kisebbségi pozícióból érdeket érvényesíteni a parlamentben. „Egy kritikát elfogadok: nem tudtuk mindeddig megfogalmazni a magyarok egységes területi autonómia-statútumát”. Hozzátette, az RMDSZ szakemberei dolgoznak a törvénytervezet szövegén, az két hónap múlva el is készül. Szívesen megvitatják a tervezetet az EMNP-vel is – tette hozzá.

Az MTI kérdésére, hogy milyen forgatókönyvet tartanának jónak, annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság a 2014-es választásokon is a számarányát meghaladva juttasson képviselőket az Európai Parlamentbe, Szilágyi kijelentette: az EMNP mind a magyar-magyar versenyt, mind az összefogást lehetségesnek tartja. Hozzátette, a verseny 2014-ben sokkal kockázatosabb lenne, mint 2007-ben volt, amikor Tőkés László független jelöltként jutott be, az RMDSZ listájáról pedig két jelölt szerzett mandátumot.

Borbély a kérdésre azokat a negatív tapasztalatokat sorolta fel, amelyeket az RMDSZ azt követően gyűjtött, hogy 2009-ben Tőkés Lászlót tette az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös jelöltlistája élére. „Nem a mi dilemmánk, hogy Tőkés László azóta két pártot hozott létre ellenünk. Ilyen körülmények között nem tudjuk elfogadni, és nem bízunk meg benne” – jelentette ki Borbély László.