Az argentin elnök indulatosan visszautasította a Nemzetközi Valutaalap kritikáját, amely szerint kormánya megbízhatatlan adatokat szolgáltat az ország gazdaságáról. Cristina Fernández egyben rámutatott, hogy az IMF hibás a világgazdasági válságért.
Cristina Fernández
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója előző nap így fenyegetőzött: "utoljára figyelmezteti" az argentin kormányt, hogy december 17-ig közölje a valódi inflációs és növekedési adatokat, különben szankciókra számíthat. Az argentin statisztikai hivatal szerint az elmúlt 29 hónapban havi egy százaléknál kisebb volt a pénzromlás, a fogyasztók szerint viszont ennek legalább a kétszerese.
"Ez az utolsó sárga lap nekik. Remélem, el tudjuk kerülni, hogy piros lapot kelljen bemutatni, de ha nem igazodnak a szabályokhoz, nem a valódi adatokat közlik, akkor (azt kell mondanom, hogy) minden játékos egyenlő, nem számít, milyen jól futballoznak" - jelentette ki Lagarde.
Cristina Fernández az ENSZ Közgyűlése ülésszakán felszólalva kigúnyolta a kormányának szóló figyelmeztetést: "hazám nem labdarúgóklub, hanem szuverén ország, amely önállóan hozza döntéseit, és nem hajlik meg semmilyen nyomás alatt, nem beszélve a fenyegetésekről. A 30-as évek óta nem volt ilyen súlyos gazdasági és politikai világválság" – mondta. Hozzátette, hogy nem tűr el kritikát egy olyan szervezettől, amely "bűnrészes volt Argentína egy évtizeddel ezelőtti gazdasági összeomlásában, és szerepe volt az Európát valamint az Egyesült Államokat jelenleg sújtó bajok kialakulásában is".
(MTI nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/4/101794/#ixzz2bnPt1b8V
2013-08-10. 07:30
2013-08-10. 07:30
A "tökös" argentin elnök asszony ismét megmondta az igazat
Miközben az USA a „terrorellenes háború” címén hosszú évek óta vívja terjeszkedő háborúit Izrael és a cionista bankároligarchia érdekében, Latin-Amerika számos állama kicsusszan a birodalom halálos öleléséből. Ezért aztán érdemes a függetlenség útjára lépő latin-amerikai országok vezetőinek szavaira és tetteire figyelnünk, mivel nekik nem kell folyton a cionista elvárásoknak megfelelniük. Ezért aztán el merik mondani az igazságot a világpolitika legfontosabb kérdéseiről.
Cristina Fernandez de Kirchner, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét jelenleg betöltő Argentína elnöke, éles bírálattal illette a testület tevékenységét. Az államfő hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja (Oroszország, USA, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság), számos esetben élt vissza vétójogával, amikor szövetségeseiket védelmükbe vették. Cristina Fernandez felhívta például a figyelmet: 1970 óta az USA 79 alkalommal emelt vétót a Biztonsági Tanácsban, és ebből 39 esetben Izrael érdekében alkalmazta azt. (Íme, a lista arról, milyen ügyekben és mikor vette védelmébe az USA a szegény, üldözött zsidók államának bűncselekményeit: http://www.wrmea.org/wrmea-archives/274-washington-report-archives-2000-2005/may-june-2005/10112-an-updated-list-of-vetoes-cast-by-the-united-states-to-shield-israel-from-criticism-by-the-un-security-council.html)
Cristina Fernandez az ENSZ tagállamait is elítélte azért, mivel nem tettek komoly lépéseket a világszervezet határozatainak végrehajtása érdekében. Így az ENSZ az argentin elnök álláspontja szerint például nem volt képes a gyakorlatba átültetni azokat a döntéseket, amelyek a palesztin állam létrehozását, vagy a Falkland (Malvin)- szigetek körüli vita rendezését írták elő.
Minden ENSZ-tagállamnak, az Egyesült Királyságtól Izraelig”, be kell tartania a világszervezet döntéseit a világbéke megteremtése érdekében – szögezte le az argentin államfő. Az Izraelre történő utalás aligha volt véletlen, tekintetbe véve azt a tényt, hogy a „demokratikus” és „humanista” Izrael ENSZ-határozatok és nemzetközi egyezmények tucatjait szegi meg.
Aligha csodálható, hogy a zsidók nem kedvelik Christina Fernandezt. 2012 júliusában több, a világot behálózó zsidó szervezet ítélte el az argentin államfőt, amiért nem volt hajlandó Iránt felelőssé tenni az 1994-ben Buenos Aires-ben, a zsidó közösség segélyegyletének székháza elleni robbantásos merénylettel kapcsolatban. Már csak azért sem kíván a derék Christina Fernandez a cionisták parancsára Iránra mutogatni, mivel eljárás folyik egy korábbi zsidó származású argentin belügyminiszter, Carlos Vladimir Corach ellen, akit azzal vádolnak, hogy 400 ezer dollárt fizetett egy tanúnak azért, hogy a perzsa államra és a Hezbollahra terelje a gyanút a homályos ügyben. Irán és Argentína között a közelmúltban megegyezés született az 1994-es merénylet, illetve az 1992-ben az izraeli nagykövetség ellen intézett támadás valódi hátterének kivizsgálásáról. A cionisták ezért is idegesek.
A hivatalából nemrég távozó iráni elnök, a távlatokban gondolkodó Mahmúd Ahmadinezsád igyekezett szoros kapcsolatokat kiépíteni a „lázadó” latin-amerikai államokkal. A Nyugat most abban reménykedik, hogy az új, „mérsékelt” perzsa elnök, Haszan Róháni, nem folytatja elődje politikáját, és az Izrael, az USA és csatlósaik előtt jó pontokat kívánván gyűjteni, véget vet a cionista és jenki imperializmus ellen fellépő dél-amerikai országok és Irán között kibontakozó együttműködésnek. Remélhetően azonban Haszán Róháninak több esze van, és nem fog megalázkodni a világhódítók előtt. Államfői beiktatását követő első sajtóértekezletén Róháni közölte: “Minden más nemzettel jó kapcsolatokat kívánunk fenntartani, beleértve Dél-Amerika államait”.Perge Ottó - Kuruc.info
További részletek: http://kuruc.info/r/4/116137/#ixzz2bnQe5fot
