2020. december 31., csütörtök

Újévi tűzijáték Moszkvában.

DECEMBER 31. 23:01
A Vörös téren zajlikTASS / Ruptly
Moszkva és lakói tűzijátékkal fogadják 2021-et. Annak ellenére, hogy az orosz fővárosban betiltották az ünnepi tömegeseményeket a koronavírus-járvány miatt, a moszkoviták a harangjáték sztrájkja után éjfélkor láthatják a hagyományos tűzijátékot a Kreml mellett.





 

 
Bejegyezte: dátum:

Újévi jókivánság


A szerkesztőségünk nevében kivánunk olvasóinknak Bort, Búzát, Békességet és 
Boldog Új Évet 2021-ben!
Bejegyezte: dátum:

Boldog új évet!

https://zen.yandex.ru/media/id/5b0a2152ad0f2275c2ba68f3/s-novym-godom-5fee0b33f906b168729b353f
Új év jön, 2021! Legyen nyugodtabb, sikeresebb, vidámabb és boldogabb ez az év !!!


Különféle előrejelzéseket tehet, de nem tudjuk 100% -ban pontosan tudni, hogy mi lesz minden. Sok múlik önmagunkon, döntéseinken és még a gondolatainkon is!
Légy boldog, fényes Ember!
Isten küldje el, amire szüksége van:
Szerelem, szerencse, boldogság, barátság
és érzések, mint a tiszta első hó!
Boldog új évet!


Ne hagyja ki az új kiadványokatMit hoz számunkra a jövő?
té
Bejegyezte: dátum:

Miért hagyták abba az ukránok a magyarok szeretetét?

Andrej Mandzsuk, politológus  2020. december 4
\
Fotó: SZABO BERNADETT / Reuters
Nemrégiben az ukránokat bemutatták a Kárpátaljai Regionális Államigazgatás új vezetőjének - üzletembernek és Anatolij Poloskov borkereskedőnek. Denis Shmyhal, Ukrajna miniszterelnöke személyesen köszöntötte őt ebben a minőségében az ukrán kormány ülésén, amelyet távolról tartottak a koronavírus miatt. Ugyanakkor az újonnan sütött kormányzó mögött az Amerikai Egyesült Államok zászlaja állt, amely irodájában áll az ukrán állami zászló mellett. Bár a különféle hatalmak részeként Kárpátalja soha nem volt amerikai állam.
Ez a komikus esemény ismét megmutatta, hogy Ukrajna külső függősége milyen mértékben érte el ma. Zelensky vagy Shmygal azonban nem váltott ki kritikus reakciót. Az amerikai ügyvivő, Christina Queen, az ő szőnyegére hívja ukrán minisztereket, nem habozik célzott utasításokat adni nekik a Twitteren keresztül - bár olyan kritikus kérdésekről beszélünk, mint a koronavírus elleni oltások és a szólásszabadság korlátozása. Az ukrán állami szervek felépítése felett pedig az EU-zászlók már régóta lobognak - annak ellenére, hogy Ukrajnának semmi köze az EU-hoz, és nem fogadják el az EU bővítési programjában.
Ennek ellenére szó szerint másnap a zászlóval való szégyenteljes eset után Kárpátalján komolyan aggódtak Ukrajna állami szuverenitásának kísérlete miatt. Igaz, nem Poloskov kormányzóról volt szó. Az ukrán biztonsági szolgálat házkutatást tartott Vasyl (László) Brenzovich, a Verhovna Rada volt helyettese irodájában, aki ötvözi az Ukrajna Magyarok Pártjának vezetője, az Egan Ede karitatív alapítvány vezetője és a Kárpátaljai Magyar Kultúra Társaságának elnöke tisztségét.
Mint ismertté vált, állítólag röpcédulákat találtak nála, amelyek a magyar autonómia megteremtését szorgalmazták, ezért a politikust felforgató tevékenységgel és hazaárulással gyanúsítják. Ezenkívül az SBU felvette az Ungvár mellett található Szjurte faluban a területi közösség helyetteseit, akik az eskü alatt elénekelték a magyar himnuszt. És most nekik is le kell küzdeniük a szeparatizmus vádjairól, amelyek Ukrajnát egyáltalán nem illuzórikus gondokkal fenyegetik. Valójában már megkezdték - amint az újságírók számára ismertté vált, az ukrán igazságügyi minisztérium azt tervezi, hogy bírósághoz fordul, hogy törölje a magyar párt regisztrációját az ukrán jogszabályok követelményeinek hivatalos megsértése miatt.
Mindez azonnali és kemény reakciót váltott ki a magyar vezetéstől. Az Európai Parlament képviselői a kormányzó Magyar Polgári Unió (Fidesz) pártból és a Kereszténydemokrata Néppártból nyilatkozatot tettek, amelyben a kárpátaljai magyarok politikai üldözésének megszüntetését követelték - meglehetősen kemény szavak habozása nélkül. „Az ukrán kormány polgárháborús helyzetet teremt Kárpátalján. Úgy véljük, ez szégyenletes és mélyen elítélik,” vezető magyar politikusok azt mondják, a saját címét . 
Peter Siyjarto magyar külügyminiszter pedig panaszt tett Ukrajna ellen a NATO-tagországokból érkezett kollégáival - megjegyezve, hogy az ilyen cselekedetek elfogadhatatlanok az Észak-atlanti Szövetség tagjává válni szándékozó ország számára.
Nem ez az első ukrán-magyar válság, amely a kárpátaljai magyar közösség helyzetéhez kapcsolódik. A közösség a Habsburg Birodalom idején alakult ki, amikor a magyarok kiváltságos kisebbséget képviseltek ebben a régióban, amely a Kárpát-Rusz - ahol a szláv lakosság mindig is túlsúlyban volt - teljes lakosságának mintegy 30% -át tette ki. Az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés ezt a régiót áthelyezte az újonnan megalakult Csehszlovákiába, amely a helyi magyarok hatalmas kivándorlását okozta. 1939-ben Hitler visszaküldte Kárpátalját műholdjainak Budapestről - annak ellenére, hogy a helyi ukrán nacionalisták saját bábbarát államuk reményét remélték. És 1945-ben ez a régió a Szovjetunió részévé vált - mint az Ukrán SSR egyik régiója.
Ukrajna legutóbbi, 2001-ben történt népszámlálása szerint 156 600 magyar volt az országban - ráadásul a magyar lakosság abszolút többsége kompaktul élt Kárpátalján, közvetlenül a Magyarország határán, a Beregovsky járás többségét, Vinogradovsky körzet lakosságának felét és észrevehető kisebbségét. Ungvár és Mukachevo régióban. És nem meglepő, hogy az ukrán magyarok többségének régóta van magyar útlevele - főleg, hogy ez segíti a tranzit- és csempészetet, aminek következtében ennek az iparosodott régiónak a lakossága túlél.
Az elmúlt években folyamatos nyomás nehezedett rájuk az ukrán nacionalisták részéről, akik hazaárulással gyanítják a magyarokat. A valóságban azonban a kárpátaljai magyarok soha nem mutattak be radikális szeparatista hajlamokat - annak ellenére, hogy Nagy-Magyarország újjáteremtésének gondolata valóban népszerű az ebben az irányban bizonyos gyakorlati munkát végző magyar politikusok körében. Kárpátaljára látogatva meggyőződtem arról, hogy a helyi magyarok nem akarnak semmiféle háborút, és leginkább katasztrofális felfordulásoktól tartanak, amelyek mindig tele vannak belső konfliktusokkal. Ezzel azonban megvédik az anyanyelvük beszélésének jogát, és nyilvánosan demonstrálják nemzeti identitásukat. És ez folyamatosan újabb üldöztetéseket eredményez - a magyar zászló felakasztása vagy a magyar himnusz eléneklése miatt.
„Sajnálom a kárpátaljai magyarokat. Valaki egyszer húsz kilométerre keletre húzott határt - és a hangulatos EU helyett az örök zrada és peremogi országába került. Voltam egyszer Beregovóban - ott még ukránul sem tudnak. Mit követelhetünk tőlük? Miért van szükségük minderre? " - írja erről a kijevi újságíróról, Vjacseszlav Csecilóról.
A radikális nemzeti „sólymok” pedig máris azt kérik, hogy minden ukrán magyar állampolgársággal rendelkezőt tegyenek fel a Myrotvorets weboldalra, elősegítve egy olyan helyzet felpörgetését, amely potenciálisan újabb polgári konfliktussal fenyegeti az országot - bár szerencsére ettől még messze van.
Mi az oka a félig fiktív "magyar szeparatizmus" elleni harc újbóli súlyosbodásának, amely azzal fenyeget, hogy végül elrontja Kijev és Budapest kapcsolatait? Az egyik változat szerint Volodimir Zelensky pártjának képviselői ügyetlenül zsarolják a Magyar Párt vezetőit, hogy biztosítsák az ellenőrzésüket a regionális tanácsban lévő frakcióik felett. Mások ezt az újonnan elbocsátott volt kormányzó, Alekszej Petrov cselszövésének tekintik, aki Porosenko irányításával az ellenkérdést vezette. A pletykák szerint szándékosan politikai válságot állíthat fel Ukrajna és Magyarország között - egykori főnöke érdekében jár el.
Akárhogy is legyen, ez a történet valóban elrontja a "nép szolgáinak" amúgy sem jó hírnevét - mert Európában úgy látják, hogy az ukrán elnöknek nehézségei vannak uralkodni az államában kialakult helyzet felett, ahol mindenütt dacosan lobognak a külföldi zászlók
Bejegyezte: dátum:

Ennek a nőnek az apja azerbajdzsán, édesanyja örmény.

Október 25
Ennek a nőnek az apja azerbajdzsán, édesanyja örmény. A bakui pogrom alatt a tömeg azt követelte, hogy apja adja meg anyját megtorlásért.A hegyi-karabahi események hátterében ma már sokat írnak az örmény-azerbajdzsáni kapcsolatokról, amelyek egy percig több mint száz évesek. Emlékeznek eseményekre, sérelmekre, nagyon távoli és viszonylag nemrégiben.
Egy történet teljesen megdöbbentett. A Dozhd tévécsatorna azeri és örmény családokról szóló történetében mutatták be.
Egy Sabina nevű nő elmondta, hogy a bakui örményellenes pogrom során pogromisták tömege érkezett a házba, ahol a családja élt - egy azerbajdzsáni apa, egy örmény anya, maga és testvére. Felhívták apámat, és mondták neki: tudjuk, hogy a feleséged örmény, neked kell odaadnod, és nem fogjuk megérinteni a gyerekeket, mivel ők félvérek.
Sabina. Pillanatkép a Dozhd TV-csatorna felvételéről
Az apa meghallgatta ezeket az igényeket, és visszatérve a lakásba, nem feleségével, hanem fegyverrel tért vissza. Lövések dördültek el - az egyik rendbontó a járdán hevert, a többiek elmenekültek.
A sebesült gengszter a kórházban halt meg, apját bíróság elé állították. Az azeri igazságszolgáltatás becsületére legyen mondva, hogy a büntetés meglehetősen enyhe volt, és a férfi, miután kiszolgálta, elvitte családját, és Bakuból örökre Moszkvába költözött.
Engem ez a történet ragadott meg valódi emberségével. A rokonokat megkötő kötelékek: anya, fiú, apa, lánya, testvér, nővér, férj, feleség - erősebbek, mint a nemzeti. Szupranacionálisak. És ők teszik emberré az embereket.
Amikor ez az ember a gyilkosságoktól megbolondult „véres testvérei” elé került, a végéig, az utolsó vércseppig ment ki, hogy megvédje feleségét, gyermekeit, családját. És vele volt az Igazság, vele az Isten. Vele volt az egész világ művészeti kultúrája, a humanizmus mindazon szálai, amelyeket annyira ápolunk. És ő nyert.
Éppen ezért korunk igazi hőse egy azerbajdzsáni férfi, aki pisztollyal a kezében kijön megvédeni örmény feleségét a brutális gengszterek tömegétől
Bejegyezte: dátum:

Oroszország fedezte a kurdokat További orosz katonai rendőrség települt Szíria északi részén

Újság "Kommersant"2020.12.29, 
Moszkva hivatalosan is bejelentette további katonai rendőri erők bevetését Szíria északi részén, Rakka tartományban, ahol november vége óta a törökbarát formációk és a kurdok közötti harc nem szűnik meg. A helyi média december eleje óta beszámol Oroszország új szíriai katonai művelet megakadályozására tett kísérleteiről Szíriában, Moszkva azonban soha nem kommentálta ezeket az információkat. Az elismerést Szergej Lavrov és Mevlut Cavusoglu orosz és török ​​külügyminiszterek szocsi tárgyalásainak előestéjén követték.
Az orosz katonai rendőrség további egységei érkeztek Ain Isa területére (Rakka tartomány) ", hogy fokozzák az erőfeszítéseket a helyzet stabilizálása érdekében". Ezt vasárnap Vjacseszlav Szitnyik ellentengernagy, a Szíriai Hadviselő Felek Békéltetésével foglalkozó Orosz Központ vezetőhelyettese jelentette be.
Elmondása szerint a Törökország képviselőivel folytatott tárgyalások során korábban megállapodtak a közös orosz-szíriai állomások telepítéséről a térségben.
"Felszólítjuk a kölcsönös lövöldözést folytató feleket, hogy állítsák le az eszkalációt" - hangsúlyozta.
Ain Isa Raqqától körülbelül 50 km-re északra található, az M4-es autópályán, amely Aleppótól a szír-iraki határig húzódik. 2015-ben a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) az Egyesült Államok támogatásával átvették a terület irányítását. 2019-ben Ankara harmadik észak-szíriai katonai műveletének leállítása érdekében az SDF részét képező és a törökök által terroristának minősített kurd népi önvédelmi erők (YPG) ellen Észak-Szíriában Oroszország és Törökország elnöke, Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan megállapodtak új "befolyásoló zónákban". ... Amint az a Szocsiban aláírt egyetértési nyilatkozatból következik, az YPG-nek 30 km mélyre kellett vonnia erőit a törökországi határtól (az elválasztó vonal Ain Isa és Tell Tamer települések környékén haladt), valamint Manbij és Tell-városból. Rifat.
Oroszország és Törökország is megállapodott abban, hogy közösen járőröznek egy, a határtól legfeljebb 10 km mélyen fekvő területen, de ezeket a megállapodásokat soha nem hajtották végre maradéktalanul.
Törökország most azt követeli, hogy az YPG hagyja el Ain Isa-t. November vége óta harcok folynak ezen a területen a szíriai ellenzék törökbarát egységei és az YPG között. December elején pedig az arab médiában megjelentek az első jelentések az orosz katonai rendőrség Ain Isa-ban történő telepítéséről és három új ellenőrzőpont létesítéséről a térségben. Állítólag Moszkva állítólag két napot adott az SDF vezetésének, hogy kivonja erőit az M4-es autópályáról, beleértve Ain Isa-t is, és átadja a területet Damaszkusz irányításának. Ez megfelel Oroszország hagyományos álláspontjának, amelyet a kurd vezetés nem egyszer fogalmazott meg: egyik vagy másik területet csak akkor lehet megvédeni a török ​​inváziótól, ha garantáltan átkerül Damaszkuszba, és a szír hadsereg ott állomásozik. Három hét telt el azóta.
Hétfő estére még nem tisztázott teljesen Oroszország és a kurdok közötti megállapodás sorsa. A kurdoktól nem érkezett hivatalos nyilatkozat. Ugyanakkor a Szputnyik ügynökség arab weboldala reggel a fegyveres csoportok szakértőjére, Omar Rahmonra hivatkozva azt állította, hogy megállapodás született. Hasonló kiadvány jelent meg az "Al-Arabi al-Jadid" című újság honlapján, de aztán pont az ellenkezőjére korrigálták - az "oroszok és kurdok" közötti tárgyalások kudarcáról. Más arab médiaértesülések szerint a szíriai hadsereg Ain Isa-tól nyugatra telepítette haderejét, de a városba való belépésükről még mindig nincs megállapodás.
Az is ismert, hogy az elmúlt napokban intenzív egyeztetések zajlottak az orosz és a török ​​hadsereg között.
Ugyanakkor az Ain Isa térségében folytatódtak a harcok hétfőn. Az ellenzékhez közeli szíriai emberi jogi megfigyelő központ négy SDF-harcos halálát és további hét sérülését rögzítette "török ​​robbantások és Ankara-közeli csoportokkal való összecsapások" eredményeként.
A szíriai helyzet fontos részévé válik Szergej Lavrov és Mevlut Cavusoglu orosz és török ​​külügyminiszterek kedden Szocsiban tervezett tárgyalásainak. A találkozóra a közös stratégiai tervező csoport nyolcadik ülése keretében kerül sor, amely a legmagasabb szintű orosz – török ​​együttműködési tanács keretében működik. A török ​​védelmi minisztérium egyik vezető forrása a Reuters hírügynökségnek nyilatkozotthogy Ankara a találkozót arra használja fel, hogy "nyomja meg" az YPG visszavonásának követelését Ain Isa-tól. "Az YPG-nek határozottan el kell hagynia Ain Isa-t, és hajlandó mindent megtenni ezért" - mondta. Az orosz-török ​​párbeszéd további témái közé tartozik a líbiai, transz-kaukázusi, közép-ázsiai, ukrajnai és a fekete-tengeri régió egészének helyzete. Mindez közös menetrendet képez Moszkva és Ankara számára, amelyek kapcsolatai az elmúlt évben élesen elmozdultak a "regionális együttműködés" felé. "A hangsúly a közös orosz-török ​​megfigyelő központ tevékenységének létrehozására irányul, hogy ellenőrizzék a tűzszünetet és az összes ellenségeskedést a hegyi-karabahi konfliktus övezetében" - mondta Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Belenkaya Marianna
Bejegyezte: dátum:

Covid betegek száma december folyamán

 



Bejegyezte: dátum:

Az örmény török ​​fecske Baku, Jereván és Ankara tavasszát jelzi

Jerevánban hatalmon marad Nikol Pashinyan kormánya, amely aláírta a karabahi háború befejezéséről szóló megállapodást. Törökországban és Azerbajdzsánban azt látják, hogy alkotmányellenes felszámolása esetén revansista erők érkezhetnek Örményországba. Ezért éppen Bakunak és Ankarának kell érdekelnie a politikai stabilitás fenntartását Örményországban, és nem tehetnek olyan követeléseket Pašinjan előtt, amelyeket a jelenlegi körülmények között nem tud teljesíteni.
Még az ókori görögök is azt mondták, hogy az első fecske nem teszi tavaszt. De az első fecske nélkül sem jön el a tavasz. Az ógörög fabulista Aesop meséjének erre a kifejezésére önkéntelenül emlékezünk, amikor rátérünk arra, hogy mi kezdődött az örmény-török ​​kapcsolatokban Baku, Jereván és Moszkva között a karabahi háború befejezéséről szóló háromoldalú megállapodás aláírása után, amely csak tegnap tűnt távoli jövő perspektívájának.
Jereván megnyitotta légterét a polgári repülés előtt Törökországból és Azerbajdzsánból, és megtörtént az első Turkish Airlines Örményországon át tartó járata. Eddig az azerbajdzsáni és a török ​​utasszállító repülőgépek kénytelenek voltak a grúz légtéren repülni. Így kezdték gyakorlatilag végrehajtani a karabahi megállapodás azon pontjait, amelyek biztosítják az ütköző felek közötti összes közlekedési kommunikáció feloldását. Ez a megállapodás egyébként lehetővé teszi az orosz katonai szállító repülőgépek humanitárius rakományokkal történő repülését Azerbajdzsán légterén keresztül Örményországig. Úgy tűnik, hogy az ilyen járatok mindennapossá válnak. Igaz, nem volt némi intrika nélkül. Néhány erõszak Jerevánban azt állítja, hogy az örmény hatóságok számára egy ilyen intézkedést "kényszerítettek", azt mondják, hogy "Moszkva nyomására" hajtották végre.
De ha Jereván hivatalos álláspontjáról indulunk ki, akkor Vahan Kerobyan, az örmény gazdasági minisztérium vezetőjének előestéjén kijelentette, hogy „megállapodás született, az ország nem fogja bezárni a határait, saját gazdaságának helyreállítása érdekeitől vezérelve”. Vagyis a békemegállapodás kezd konkrét üzleti tartalommal telni, és ha a folyamat stabil, akkor fokozatos normalizálódásra kell számítani Örményország, Törökország és Azerbajdzsán között. Ehhez azonban megfelelő feltételek szükségesek. Emlékeztetni kell arra, hogy korábban Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök bakui látogatása során közös kezdeményezést fogalmazott meg azerbajdzsáni kollégájával, Ilham Alijevvel egy "hatos platform" létrehozása érdekében. A terveknek megfelelően Azerbajdzsánból, Törökországból, Oroszországból, Iránból, Grúziából és Örményországból kell állnia (utóbbi esetében természetesen ha beleegyezik a részvételbe). "Ha Jereván konkrét lépéseket tesz ebben az irányban, akkor zárt ajtókat nyitunk" - mondta Erdogan. "Nincs gyűlöletünk az örmény nép iránt, csak Örményország vezetésével vannak problémáink."
Jerevánban azonban továbbra is a vezetés a Pašinjani kormány, amely aláírta a megállapodást. Törökországban nem láthatják, hogy őt revansista erők támogatják. Ezért Ankara és Baku is azzal a kérdéssel áll szemben, hogy további taktikai intézkedéseket hozzon létre Örményország vonatkozásában, figyelembe véve az esetleges "sokkokat". Bármennyire is paradoxonnak tűnik, de Törökországnak és Azerbajdzsánnak kell érdekelnie a politikai stabilitás fenntartását Örményországban, amelyhez nem szabad olyan követelményeket előterjeszteni Pašinjannal szemben, amelyeket a jelenlegi körülmények között nem tud teljesíteni. Erdogan korábban azt mondta, hogy "ha Jereván pozitív lépéseket tesz Ankara felé, akkor megnyitjuk a határokat". De Ankara és Baku oldaláról előrelátó lenne, ha kizárólag a győztes és erős pozícióból nem hajlandó beszélgetni Jerevannal. Javasolhatnak Örményország számára előnyös együttműködési formákat és módszereket, hozzájárulva a felek közötti bizalom helyreállításához. Az ilyen jellegű politika sikere esetén Hegyi-Karabah körül sok szakértő szerint "alapvetően új geopolitikai helyzet alakulna ki, messze túlmutatva a Transkaukázuson".
Erdogan mindenesetre lehetőséget kaphat arra, hogy sikeresen kijátssza az „örmény kártyát” az Egyesült Államokkal és Európával fenntartott kapcsolataiban, valamint a kurdokkal való konfrontációban. A Milli Gazete török ​​kiadása a különleges szolgálatokra hivatkozva nemrégiben azt írta, hogy külső erők, és különösen a befolyásos amerikai örmény diaszpóra áll a "jereváni politikai felfordulások" mögött. Úgy értjük, hogy Ankara inkább a saját, és nem azerbajdzsán történelem összefüggésében érzékeli a Jerevánban zajló eseményeket. Törökország közvetett részvételét a karabahi háborúban "a Bakuval való szolidaritás fontos, de regionális epizódjának" értékelik. Továbbá Erdogan és Alijev érdekei eltérhetnek, mert más irányokban Törökország jobban elégedett lenne egy közvetítő misszióval, és nem az azeri forgatókönyv szerinti erőszakos cselekedetekkel. Ezt a megközelítést tárgyalta Erdogan a londoni Chatham House-ban, amikor Törökország és Örményország viszonyát a "Kaukázus és a Közel-Kelet" tágabb geopolitikai összefüggésében értékelik. Nem véletlen, hogy Alijev "a karabahi konfliktus végéről" beszél, Erdogan pedig "további folytatását" látja el.
Recep Erdogan és Ilham Alijev
Alijev számára a karabahi háború után az "örmény kérdés" problémája rendeződött, Erdogan számára azonban még mindig előtt áll. És a geopolitikai epicentrum elmozdul, vagy inkább visszatér Transkaukáziából a Közel-Keletre. Ugyanakkor objektíven előnyös Ankara számára, hogy megerősítse az orosz katonai jelenlétet a kaukázusi térségben, valamint az orosz békefenntartók megjelenését Hegyi-Karabahban, mivel bizonyos feltételek mellett ez stabil hátország lesz számára. Sőt, úgy tűnik, hogy Törökország nem bánná a Stepanakert repülőtér megnyitását, ahol hamarosan leszállhatnak az orosz IL-76-os közlekedési eszközök, megkerülve az egyetlen nehéz hegyi utat a Lachin folyosón keresztül. A jövőben nem kizárt, hogy a földgömb különböző pontjairól nemzetközi járatokat teljesítő repülőgépek is leszállnak oda.
Aesop egy fiatal férfiról beszélt, aki meleg esőkabátot adott el, és úgy vélte, hogy a fecske a tavasz hírnökeként érkezik. De jött a hideg, a fecske meghalt. A fiatalember rájött hibájára, amikor egy fecskét látott a holt földön, és így szólt hozzá: „Ó, te! Tönkretette mind engem, mind önmagát. " Nem szeretném, ha ez a jelenet megismétlődne egy új transzkaukázusi geopolitikai játékban, Örményország, Azerbajdzsán és Törökország részvételével.
Bejegyezte: dátum:

2020. december 30., szerda

Itt a magyarázat a horvátországi erős földrengésekre

ELTER TAMÁS 2020.12.29. 
Ma kora délután ismét rengett a föld Horvátországban, a kipattant szeizmikus lökéshullámokat Magyarország számos pontján is érezni lehetett. A Richter-skála szerint 6,3-as magnitúdójú rengés erős szeizmikus eseménynek számít, amelynek következményeként még az erősebb épületek is megrongálódhatnak a rengés epicentrumától számított 50-80 kilométeres távolságban. Hasonló, sőt ennél erősebb rengésekre a jövőben is számítani lehet, mert az Adriai-tenger térsége, illetve a Balkán félsziget, földtani viszonyai miatt szeizmikusan aktív területnek számít.
Ismét rengett a föld Horvátországban
A ma, közép-európai idő szerint 12 óra 19 perckor kipattant földrengés epicentruma a magyar határtól alig száz kilométerre, a horvát fővárostól Zágrábtól pedig 42 kilométerre, délkeletre volt. A Richter-skála szerint 6,3-as magnitúdójú rengés jóval nagyobb erejűnek bizonyult a tegnapi, 5,2-es erősségű földlökésnél. 
Egy épület romjainál katonák kutatnak Petrinjában 2020. december 29-én, miután 6,3 erősségű földrengés volt Közép-Horvátországban. Egy gyermek életét vesztette, feltehetőleg többen megsérültekFORRÁS: MTI/AP/-

A mostani szeizmikus esemény az úgynevezett sekélyfészkű rengések közé tartozik, 
ÉS AMELY A FÖLDKÉREGBEN, HOZZÁVETŐLEG ÖT KILOMÉTERES MÉLYSÉGBEN PATTANT KI. 
A szeizmikus lökéshullámot Magyarországon a határhoz közeli vidékeken, elsősorban Baranya megyében lehetett jól érezni, de az ország északkeleti vidékét leszámítva, szinte mindenhonnan érkeztek jelentések a rengés érzékeléséről.
A 2020. december 29-i földrengés nyomai a horvátországi PetrinjábanFORRÁS: MTI/AP/-

Újabb rengések sem zárhatók ki, és a jövőben a mostanihoz hasonló, sőt, ennél erősebb szeizmikus események is bekövetkezhetnek a térség sajátos földtani viszonyai miatt.
Bezáródik egy ősi óceán
A mediterrán medence középső, valamint északkeleti régióját, Olaszországot, a Balkán-félszigetet, illetve Törökországot mind a távoli, mind pedig a közelmúltban számos nagy erejű földrengés rázta meg.
1963-ban Szkopje térségében pattant ki az elmúlt évtizedek legerősebb balkáni földrengéseFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/THE STATE ARCHIVES OF THE REPUBLIC OF MACEDONIA (DARM), SKOPJE DEPARTMENT

A hazánkhoz földrajzilag viszonylag közel fekvő régió szeizmikus, illetve részben vulkáni aktivitásának gyökerei a földtörténeti múltba nyúlnak vissza; 
OLYAN, TÖBB TÍZ MILLIÓ ÉVE ZAJLÓ TEKTONIKUS FOLYAMATOKRÓL BESZÉLHETÜNK, AMELYEK NAPJAINKBAN IS TARTANAK, 
az afrikai és az eurázsiai kontinentális lemezek ütközése miatt.
A Föld a korai jura időszakban. A szárazföldek közé az egyenlítő vonalában beékelődő hatalmas öböl a Tethys-óceánFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A mai Földközi-tenger geológiai elődje, a Tethys-óceán a mezozoikum (249 millió évtől 65 millió évig) elején még egy több ezer kilométer széles, Eurázsiát valamint a mai Afrikát, Dél-Amerikát, az Antarktiszt, és Ausztráliát magába foglaló hatalmas szárazulatot, a Gondwanát szétválasztó egyenlítői óceán volt.
A Gondwana széttöredezésekor Afrika, valamint az indiai szubkontinens megkezdte a több millió évig tartó északra nyomulását, fokozatosan bezárva a Tethys-óceánt.
A Föld a korai oligocénben. India ekkor forrt hozzá az eurázsiai kontinenshezFORRÁS: STROMBOIDEA.DE

A Tethys bezáródásának folyamata nagyjából 34 millió éve az oligocén kor elején fejeződött be, amikor India hozzáforrt az eurázsiai lemezhez, felemésztve a Tethys óceáni kérgét, és felgyűrve a Himaláját.(Ez a folyamat még napjainkban is zajlik.) 
ETTŐL NYUGATRA AZ AFRIKAI LEMEZ ÜTKÖZÖTT AZ EURÁZSIAI LEMEZZEL, AMINEK NYOMÁN ELKEZDŐDÖTT AZ ALPI HEGYSÉGKÉPZŐDÉS,  a bezáródó Tethys „varratvonalában" pedig egy keleti-nyugati irányú ingressziós süllyedék alakult ki, a mai Földközi-tenger medencéje.
Az adriai tüske "szertelen" mozgása okozza a térség földrengéseit
Az afrikai és eurázsiai lemez ütközésekor tört le Afrikáról az önálló életet élő adriai-apuliai lemezdarab. Az adriai tüskeként is emlegetett, zömében kontinentális kérget hordozó mikrolemez 
A NAGY EURÁZSIAI LEMEZTŐL FÜGGETLEN ÖNÁLLÓ MOZGÁST VÉGEZ,  az eurázsiai lemezdarab egy része pedig a lemeztektonikában teljesen szokatlan módon, az adriai-apuliai mikrolemez alá nyomódott.
A lorcai földrengés, 2011 tavaszán Spanyolországban. A mediterrán medence szeizmikusan aktív területnek számítFORRÁS: AFP/JORGE GUERRERO

(Fő szabályként a kontinentális kéregnél sokkal vékonyabb és sűrűbb óceáni kéreg szokott a szárazföldi kéreg alá nyomulni. A bezáródó óceán kérgének alábukása, az úgynevezett szubdukció heves vulkáni és szeizmikus folyamatokkal jár együtt.) Azonban nemcsak az eurázsiai lemez, 
HANEM AFRIKA ÓCEÁNI EREDETŰ KÉREGMARADVÁNYAI IS AZ ADRIAI-APULIAI MIKROLEMEZ ALÁ TOLÓDTAK,  ami miatt ez az itáliai félsziget középső-keleti részét, az Adriai-tenger medencéjét és Szlovénia teljes területét magába foglaló lemeztöredék még napjainkban is rotáló mozgást végez.
A Földközi-tenger medencéje egy ingressziós süllyedék, amely a Tethys bezáródása folyamán alakult kiFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

(Erre vezethető vissza többek között az Adriai-tenger keleti partvidékének emelkedése, valamint olaszországi partszakaszának egyidejű süllyedése.) A tektonikai értelemben gyors adriai-apuliai mikrolemez „szertelen" mozgása miatt óriási feszültség alakul ki a kéregben az ütköző 
Magyarország szerencsére nem számít szeizmikusan aktív területnek, ám a föld mélyén zajló erők folyamatosságát jól illusztrálja az az évente átlagosan kipattanó 100-200, a Richter-skála szerinti 2,5-ös erősségűnél kisebb hazai rengés, amelyeket csak műszerekkel lehet érzékelni. 
MAGYARORSZÁGON ÁTLAG TÍZÉVENTE TÖRTÉNIK EGY-EGY 4,5-5-ÖS ERŐSSÉGŰ FÖLDRENGÉS,  amelyek viszont már jól érzékelhetők, és kisebb károkat is okozhatnak.
Az 1956-os dunaharaszti földrengés pusztításának nyomaiFORRÁS: DUNAHARASZTI VÁROSI KÖNYVTÁR

A Horvátországban most történthez hasonló, a Richter-skála szerinti 6-os, vagy annál nagyobb erejű rengések azonban szerencsére nagyon ritkának számítanak Magyarországon.
Az 1763-as komáromi földrengés egykorú festményenFORRÁS: FELVIDÉK MA

Hazánk történelmében a mindeddig legerősebb szeizmikus esemény az 1763. június 28-án kipattant komáromi földrengés volt, amelynek erősségét 6,2-es, illetve 6,3-as erősségűre becsülik a szakértők. A komáromi földrengés 63 halálos áldozatot követelt, és rendkívül súlyos anyagi károkat okozott.
Bejegyezte: dátum:

Szebb, jobb, gyorsabb lesz az új HÉV

2020. 12. 29. -  MTI
Szebbek, jobbak, gyorsabbak lesznek az új budapesti HÉV-ek: a csepeli, a ráckevei és a szentendrei vonal fejlesztése Budapesten ma a legnagyobb közlekedési adósság és egyúttal a legfontosabb közlekedési beruházás, amelynek jelenleg az első, tervezési szakasza indult el – tájékoztatott a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt.
A központ közleményében hangsúlyozta, a fejlesztésnek köszönhetően gyorsabban közlekedhetnek majd a HÉV-ek a három érintett vonalon, így a sebességük egyes elővárosi szakaszokon akár az óránkénti 100 kilométert is elérheti majd. Megújul a pálya és az állomások, valamint új, akadálymentes, klimatizált kocsik is érkeznek majd.
A gyorsabb és kényelmesebb szolgáltatásnak és a déli HÉV-vonalak Kálvin térig történő meghosszabbításának köszönhetően a ráckevei vonal utasforgalma több mint kétszeresére nőhet, ugyanakkor az utasok száma jelentősen növekedhet a másik két vonalon is – fejtette ki a BFK.
Hangsúlyozták, a tervezés során folyamatosan egyeztetnek az érintett kerületek és települések önkormányzataival.
A BFK célja, hogy mindenki gyorsabban és kényelmesebben célba érjen, kevesebb legyen a dugó és tisztább legyen levegő, klímabarátabb a város – olvasható a közleményben.
Budapest közlekedésének legnagyobb kihívása, hogy az elővárosokból és a külső kerületekből naponta egymillióan jönnek autóval Budapest belső részeibe, amire a versenyképes közösségi közlekedés, sok P+R parkoló és a hiányzó peremhidak, körúti elemek megépítése a megoldás -–írták.
A most induló HÉV-fejlesztéssel a kormány újabb jelentős lépést tesz Budapest közösségi közlekedésének fejlesztése érdekében – idézi a BFK Fürjes Balázst, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárt.
Közölték, a fejlesztés első ütemében a HÉV-ek a Közvágóhídnál a föld alá süllyednek, és egy Boráros téri megállóval érik majd el a Kálvin téri állomást. Ezáltal a Duna-parti sávról eltűnhet a HÉV-vágány és egy összefüggő, új zöld sétány jöhet létre – tették hozzá.
A szentendrei (H5-ös) vonalon modern, akadálymentesített megállókat, Békásmegyertől Szentendréig teljesen felújított vasúti pályát terveznek, aminek köszönhetően lehetőség nyílik a sebességkorlátozások megszüntetésére és a szerelvények sebességének növelésére is. A HÉV menetideje Szentendre és a Batthyány tér között akár 6 perccel is csökken majd, a járatok 4-5 percenként követhetik egymást, és vonalon gyorsított járatok is közlekedhetnek majd – fűzték hozzá.
A ráckevei (H6-os ) és a csepeli (H7-es) HÉV vonalán ugyancsak teljes felújítás várható, akadálymentesítik a megállókat, megújítják az utastájékoztatást, rendezik az állomások környezetét és megszüntetik a sebességkorlátozásokat.
A fejlesztések eredményeképp mind a Dél-Pesten, mind a Csepel-szigeti és dél-pesti agglomerációs településeken élők számára jelentősen javul a települések közötti közlekedés, a főváros belső kerületeinek elérése, és a közösségi közlekedés versenyképes alternatívát kínál majd az egyéni közlekedéssel szemben. A menetidő a ráckevei és a csepeli vonalon csökken majd: Ráckevéről 30 perccel, Csepelről 7 perccel rövidebb idő alatt lehet majd a Kálvin térre jutni – írták.
A BFK kitért arra is, hogy a fejlesztés keretében lecserélik a 44 éves átlagéletkorú, mára már teljesen elöregedett HÉV-kocsikat is.
Az újak akár 100 kilométer/órás sebességgel is közlekedhetnek majd, 700 utast szállíthatnak, lesz bennük legalább 4 kerekesszékes ülőhely, és alkalmasak lesznek kerékpárszállításra is.
Az új járműveknek egyterű, teljes hosszában átjárható, tágas belső terük lesz. A MÁV-HÉV Zrt. lebonyolításában zajló – 42, opcionálisan pedig további 12 jármű – beszerzési tenderre két vezető nemzetközi járműgyártó jelentkezett, a francia Alstom és a svájci Stadler – közölték.
A központ emlékeztetett, a projekt műszaki tartalmát a fővárosi önkormányzat bevonásával alakították ki a 2018-as kormánydöntés időszakában, és a beruházást támogatásáról biztosította a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa idén februárban.
A projekthez nyújtott összes vissza nem térítendő támogatás 13,7 milliárd forint, a beruházás a BFK és a MÁV-HÉV Zrt. konzorciuma által, az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alapok és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
A ráckevei HÉV külső szakaszán a kiviteli tervek 2022 második felére lesznek készen, a Kálvin térig tartó alagúti szakasz tervezése pedig 2023 első félévében zárul. Az 5-ös metró megvalósíthatósági tanulmánya és az ehhez kapcsolódó költség-haszon-elemzés 2022 végére áll majd rendelkezésre, a szentendrei HÉV-vonal tervei pedig 2022 végére készülnek el – közölték.
A kivitelezés a 2021 és 2027 közötti európai uniós források rendelkezésre állásának függvényében indulhat el. A kormány döntött arról, hogy ha elégséges uniós forrás áll rendelkezésre, a projektet az előttünk álló uniós fejlesztési időszakban meg kívánja valósítani – tették hozzá.
Bejegyezte: dátum:

A francia belügyminiszter a tömegközlekedés leállítását is javasolja szilveszter este

2020. 12. 29. -  MTI
Gérald Darmanin francia belügyminiszter azt kérte a prefektusoktól, hogy a nem engedélyezett gyülekezések és a városi erőszak elleni fellépést tekintsék elsődlegesnek szilveszter éjszaka, amikor is 100 ezer rendőrt és csendőrt mozgósít a tárca a koronavírus-járvány miatt este 8 órakor kezdődő kijárási tilalom betartatására. A tárcavezető a tömegközlekedés teljes vagy részleges leállításának lehetőségének vizsgálatát is javasolta.
A francia hírügynökség által kedden közzétett miniszteri távirat szerint Gérald Darmanin azt kérte a prefektusoktól, hogy a rendőri ellenőrzés a kijárási tilalom este 8 órai életbe lépésétől legyen látható, és a rendőri erőket a városközpontokba és a rendbontások szempontjából érzékeny külvárosi negyedekbe összpontosítsák.
„Prioritást élvez a következő napokban a tiltott gyülekezések és a városi erőszak elleni küzdelem” – olvasható a körlevélben.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy rendkívüli módon 100 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítanak szilveszter éjszaka a gyülekezési és a kijárási tilalom betartatására, a tárcavezető pedig a prefektusokat utasította, hogy rendeletben tiltsák meg szilveszter napján az éghető anyagok és az alkohol árusítását.
Gérald Darmanin azt kérte a rendőröktől, hogy fokozottan ellenőrizzék a tűzijáték-árusítókat  illetve indítványozzák az ügyészeknél a megfelelő igazoltatások engedélyezését, a gépkocsik átkutatását annak érdekében, hogy senki ne szállíthasson vagy tarthasson magánál olyan veszélyes eszközt, amelyet a belbiztonsági erők ellen használhatna fel.
A miniszter az építkezések biztosítását is elrendelte, valamint megkérte a prefektusokat, hogy vizsgálják meg, lehetséges-e részlegesen vagy teljesen leállítani a tömegközlekedési eszközöket december 31-én este 8 órakor.
Az elmúlt hetekben egyre gyakoribb tiltott vadpartikat illetően az az utasítás, hogy a lehető leghamarabb fel kell lépni, amint egy ilyen jellegű gyülekezésről bejelentés érkezik. A résztvevők megbüntetésén kívül a szervezők azonosítása az elsődleges – írta a miniszter.
Az ünnepek alkalmából évtizedek óta megszokott autófelgyújtásokkal kapcsolatban a tárcavezető azt kérte, hogy a rendőrség ne közölje helyi szinteken az adatokat annak érdekében, hogy ne alakuljon ki versengés különböző csoportok között.
Tavaly szilveszter éjjel 1450 gépkocsit gyújtottak fel országszerte, ami 13 százalékkal több volt, mint 2018 utolsó napján.
Bejegyezte: dátum:

Nem meglepő az Adriai-térségben történő földmozgás

2020. 12. 29. -  hirado.hu
A hétfői után újabb földrengés rázta meg Horvátországot. A 6,3-as erősségű földrengésben legkevesebb heten meghaltak, köztük egy gyermek, huszonhatan pedig megsérültek. Az epicentrum Petrinja település közelében volt, ott több épület is összedőlt, nem kizárt, hogy vannak még emberek a romok alatt.
Juhász Árpád geológus elmondta, az alapvető ok, ami kiváltja a földrengést a térségben, hogy „Afrika mint kontinens észak felé nyomul”.
Hozzátette, ez egy régóta tartó folyamat. A térségben található kisebb-nagyobb kőzetlemez darabok alkotják az úgynevezett Adria-lemezt.
„Ez a lemez bukik közvetlenül Európa alá. Ennek az alábukásnak a során egy térrövidülés következik be, amitől kőzetekben feszültség halmozódik fel. Majd egy ponton a kőzetek nem bírják el a nyomást, így eltörnek egy sávban” – magyarázta.
Bejegyezte: dátum:

2020. december 29., kedd

A vita nyelve: román vagy moldáv

November 20 
A moldovai nyelvi nap nem csak ünnep, hanem viták oka annak, hogy mi is az államnyelv a Moldovai Köztársaságban? 
Az Alkotmány egyértelműen kimondja, hogy az állam nyelve a latin írásmódban moldovai. Ez nagyon feldühíti a nacionalistákat, mert amikor létrehozták ezt az ünnepet, természetesen a román nyelvre gondoltak, abban az időszakban. 
Moldovában 1994-ig, valójában az alkotmány elfogadása előtt a román zászló és a himnusz működött, a függetlenségi nyilatkozatban pedig Moldovát mint önálló államot nem említették. 
A nacionalisták Moldovát tartották a második román államnak, és a függetlenség deklarációjának véleményük szerint egyfajta átmeneti dokumentummá kellett volna válnia a két ország egyesítéséhez. De az "uniri" nem történt meg, hanem egy fegyveres konfliktus történt a Dnyeszteren át, ahol a nyelvi téma valójában kulcsszerepet játszott. 
A helyzetet mesterségesen szitották fel egy háború kiszabadítására, bár mindent meg lehetett oldani. De tény, hogy a nacionalistáknak semmilyen formában nem volt szükségük orosz ajkú állampolgárokra. 
Mellesleg leginkább akkor bosszantja őket, ha egy orosz ajkú ember tudja a moldovai nyelvet. Szóval, ismerjük meg és együtt dühítjük őket. Végül is a lényeg nem a nyelven, hanem a barlangszerű gyűlöletükben áll minden orosz iránt. 
Olyan ez, mint az antiszemitizmus. A gyűlölet érdekében elég zsidónak lenni, és hogy milyen nyelven beszél, annak nincs alapvető jelentősége. Ha például Oroszország fejleszti és megvédi az összes nyelvet, amelyet a területén élő népek beszélnek, akkor a volt Szovjetunió néhány "hírhedt országa" az államnyelvük fejlesztése helyett az orosz minden területről kiszorítja. Miért történik? 
Minden nagyon egyszerű. Ezek az országok soha nem váltak önellátóvá. Az életszínvonal bennük sok kívánnivalót hagy maga után, és ezeknek az országoknak a polgárai tömegesen hagyják el a munkát. Nincs ott szükségük moldvai, ukrán, lett, grúz nyelvre. 
A nyelv nemcsak kommunikációs eszköz és kulturális kód, de bármennyire is cinikusan hangzik, pénzkereseti eszköz. Ez a kapitalizmus világa, ahová a 90-es években annyira siettünk. Ezért az emberek megtanulják azokat a nyelveket, amelyeknek köszönhetően sikereket érhetnek el. A hülye nacionalisták számára ez még erősebben ég, és igazi nyelvi terrort indítanak saját állampolgáraik ellen. Minden a negatívon keresztül: tiltás, bezárás, kizárás. 
És akkor a „nacionalista előadás” azzal kezdődik, hogy mindent a nemzeti zászló színeivel festenek át: a padoktól a mozdonyokig, és általában olyat festenek, amihez a nacionalizmusnak semmi köze sincs vagy amelyet a szovjet időkben építettek. 
A nyelv azért van megadva, hogy beszéljünk, nincs benne semmi természetfölötti vagy különleges. 
Csak a tisztességtelen emberek nagyon félnek attól, hogy az igazság megszólal nekik, függetlenül attól, hogy milyen nyelven fogják elmondani. 
Ezért akarják becsukni a szánkat, hogy csendben legyünk, és a csend minden nyelven ugyanaz lesz!
Bejegyezte: dátum:

Kié a Krím félsziget? Ukrajna reméli Törökország segítségét, de Ankara váratlanul saját érdekeit fedezte fel...

2020. december 24
A krími ukránok, őszintén hisznek Kijevben. Ugyanakkor az ukrán hatóságok nagyon számítanak Törökország segítségére a Krímnek Ukrajnába való "visszatérésében" . Ezek a "fantomfájdalmak" nem csak teljesen hatástalanok, és a Krím, miután visszatért Oroszországba, nem fog "átmenni" senki máshoz. 
Kiderült, hogy a Kijevben annyira megbízható Törökországnak saját nézetei vannak a Krímről. A RIA Novosztyi politikai megfigyelője, Vlagyimir Kornyilov mesélt erről.
„Mindig megható, hogy az ukrán politikusok és szakértők vidáman kiabálják:„ Törökország velünk van a Krím ügyében! ”Ez időszakosan történik - az ENSZ Közgyûlésében a„ krími kérdés ”minden egyes szavazása után, a két állam tisztviselõinek találkozói után, a következõ aláírása után. Zelensky mindig felhívja Erdogant az őrült "Krími platform" projektbe, amelynek a "Krím visszatéréséhez kell vezetnie Ukrajnához". Zelensky és minden lelkes szakértője olvassa el a befolyásos török ​​újság rovatát ebben a témában "- javasolta Kornilov .
A rovat szerzője, Meryem Aybike Sinan valóban a Krím visszatéréséről beszél. Csak - nagyon váratlanul Kijev számára - Ukrajna egyáltalán nem része. Az anyag szerzője szerint "az egész világ tudja, hogy ... A Krím egy ősi török ​​föld, amelyet Oroszország igazságtalanul foglalt le erőszakkal".
Vagyis legalább két ország - Ukrajna és Törökország - fantomfájdalmakat él át a Krím-félszigeten. Igaz, Ukrajna közelebb van Oroszországhoz - és ezért itt jobban hallható, de Törökországban az ilyen érzelmek, úgy tűnik, nem új keletűek, és az Oszmán Birodalom lakóinak leszármazottai még mindig fájnak valahol a Krím-félszigeten. Fáj, hogy a félsziget lakókkal és területekkel tért haza. Mint Vlagyimir Putyin orosz elnök többször hangsúlyozta, a Krím örökre visszatért, és ezt a kérdést lezártnak kell tekinteni.
"A Krím a török ​​nép örök dala, és egyszer majd mindannyian együtt énekeljük!" - mondta a török ​​kiadás anyagában . Csak most valószínű, hogy Ukrajna nem akar együtt énekelni ezzel a dallal.
Bejegyezte: dátum:

Több ezer utórengés is lehet még – állítja a szakértő

2020. 12. 29. -  hirado.hu
Több magyar városban is érezni lehetett a földmozgást miután Horvátországot hétfő után kedden is nagy erejű földrengés rázta meg. A szakértő szerint lehetnek utórezgések is.
Nagy valószínűséggel a mostani földrengés volt a főrengés, mert ennél erősebbek nem igen fordulnak elő ebben a régióban – erről beszélt az M1-en Tóth László szeizmológus.
Hozzátette: biztosan lesz még több száz vagy akár több ezer utórengés, ám ezek várhatóan egyre ritkábbak és gyengébbek lesznek. A szakember szerint a március óta tartó földrengéssorozat még eltarthat néhány hétig vagy akár hónapig is.
„Az összes földrengésnek ugyanaz az oka, az afrikai és az eurázsiai lemez itt találkozik a mediterrán térségben, egy állandó feszültség van a földkéregben és ez néha odáig fokozódik, hogy kisebb-nagyobb törések keletkeznek a földkéregben, ezek a törések a földrengések. Tehát ez egy ilyen módon természetes jelenség, és az is megfigyelhető, hogy általában ezek a földrengések nem egyedül pattannak ki, hanem kisebb-nagyobb reccsenések ezek százával vagy ezrével is előfordulhatnak” – mondta az M1 Híradónak a szakértő
Bejegyezte: dátum:

Rendkívüli! Kecskeméten kiürítették a városházát a földrengés miatt


2020. 12. 29. -  hirado.hu
Magyarország több pontján is kisebb földrengéseket éreztek kedden, nem sokkal délután negyed egy után. A földmozgásokat az újabb horvátországi 6,4-es erősségű földrengés okozta. Kecskeméten kiürítették a városházát – közölte az M1 Híradó.
Mint ismert a keddi rengés epicentruma Zágrábtól körülbelül 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ugyanott ahol tegnap is. Több épület is összedőlt a rengés következtében.
A földrengést Magyarország nagy területén érezni lehetett. Így Budapest mellett több nagyvárosban is. Volt olyan település ahol megmozdult a csillár vagy éppen leestek a karácsonyfáról a díszek.
Kecskeméten többen is kiszaladtak az utcára.
Az M1 tudósítója Kecskemét főteréről jelentkezett, ahol fél száz ember várakozott a megyeháza és a kormányhivatal előtt, miután az ott dolgozók kiszaladtak az utcára. Jelenleg az épületek ellenőrzése folyik, hamarosan visszamehetnek a dolgozók.
„Beszéltem a dolgozókkal, akik arról számoltak be, hogy nagyon félelmetes volt a rezgés. Azt vették észre, hogy nyikorognak és mozogtak bútorok. Ezt a felsőbb szinteken érezték, az alsóbb emeleteken úgy érezték, hogy szédülnek. A város több pontján érkeztek jelzések a lakoktól, hogy megmozdult a föld. Volt olyan, ahol a csillárok kezdtek el mozogni, szinte mindenhol kiszaladtak az utcára az emberek. Megijedtek a kecskemétiek" – jelentette Molnár. H. Boglárka, a közmédia kecskeméti tudósítója.
Zalaegerszegen is érezni lehetett a földmozgást. „A helyiek egyelőre nem számoltak be a Zalai Katasztrófavédelemnek anyagi kárról, és emberi sérülésről sem tudnak” – mondta a helyi tudósító.
Mukics Dániel az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője korábban a hirado.hu-nak elmondta, hogy
Magyarország nem tartozik a földrengésveszélyes országok közé.
„Hasonló helyzetben fontos megjegyezni: ne kezdjünk el kimenekülni, a legbiztonságosabb hely az asztal és az ágy alatt van. Ha nincs a helyiségben, akkor az ajtófélfa alá menjünk, ez azért fontos, hogy esetleg a lehulló, elmozdult tárgyak ne okozzanak bajt" – mondta lapunknak a szóvivő.
Bejegyezte: dátum:

Orbán Viktor levélben ajánlotta fel Magyarország segítségét Horvátországnak

2020. 12. 29. -  MTI
Felajánlotta Magyarország támogatását a földrengés okozta károk enyhítésében és a katasztrófát követő újjáépítésben Orbán Viktor miniszterelnök abban a levélben, amelyet horvát kollégájának, Andrej Plenkovicnak írt kedden délután – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, hozzátéve: a magyar katasztrófavédelmi szervektől jelentést kért a kormányfő.
„Mély megrendüléssel értesültem a Horvátország szívében, Petrinja és Sziszek települések közelében bekövetkezett pusztító erejű földrengésről” – fogalmazott a magyar kormányfő, aki biztosította horvát partnerét, hogy a magyar emberek Horvátország mellett állnak ezekben a nehéz napokban.
„Imádkozunk az áldozatok családjaiért és gyors felépülést kívánunk a sérülteknek” – zárta levelét Orbán Viktor.
Havasi Bertalan az MTI-nek elmondta: a miniszterelnök a magyar hatóságoktól azonnali jelentést kért a földrengés magyarországi hatásairól, az esetleges károkról.
Bejegyezte: dátum:

A hétfőinél is erősebb 6,3-as magnitudójú földrengés rázta meg Horvátországot. Halottak is vannak.

2020. 12. 29. forrás: MTI
Újabb, a korábbiaknál erősebb, 6,3-as magnitúdójú földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora délután, a természeti katasztrófának több halálos áldozata van, köztük egy gyermek is – közölte a helyi sajtó. Húsz sérültet vittek kórházba, amelyből ugyanakkor evakuálni kell a betegeket, mert nem biztonságos.
A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt. Andrej Plenkovic horvát kormányfő elindult a helyszínre. A romok eltakarítására katonai alakulatokat is vezényeltek.
A földmozgást egész Horvátországban, de a szomszédos országokban, köztük Magyarországon is érezni lehetett.
Petrinjában egy férfit autójából mentettek ki, amelyre rádőlt egy épületrész. Egy másik összedőlt házból egy apát és egy gyermeket hoztak ki, a gyerek belehalt súlyos sérüléseibe.
Az Index.hr hírportál jelentése szerint további öt halottja van természeti katasztrófának. Egy 20 éves férfi, egy apa és fia, valamint egy idősebb férfi és még egy személy. Mind az öten a Glinához közeli Majsko Polje településen haltak meg, rájuk dőlt a ház. Egy embernek pedig még küzdenek az életéért.
Húsz sérültet szállítottak a közeli, sziszeki kórházba, közülük kettőt súlyos sérülésekkel. Eközben a kórház egyik szárnyából, amely nem biztonságos, egy másik, félig kész szárnyba evakuálják a betegeket. Sziszek városában nem sérült meg senki, a földmozgás azonban itt is súlyos károkat okozott az épületekben.
A kormányfő a sajtónak úgy nyilatkozott: "Petrinjában az épületek nem biztonságosak, ezért a legtöbb ember nem térhet vissza otthonába. Ez egy igazi tragédia” – mondta.
Konténereket és sátrakat állít fel a katonaság a lakosság részére. A közeli Glina településen is közel kétszázan maradtak biztonságos fedél nélkül.
A nemzeti válságstáb azonnali hatállyal feloldotta a január 8-ig tartó lakhelyelhagyási tilalmat, amelyet a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére rendelt el még december 23-án.
Az ország egyes részein nincs áramszolgáltatás, nem működik a telefon és az internet. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy hagyják szabadon a még működő telefonvonalakat.
A földrengés Zágrábban is megrongált épületeket, a lakosság egy része elhagyja a fővárost, pánik és rémület lett úrrá körükben.
Hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy utórengésekre kell számítani.
A horvát fővárost és környékét korábban március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott, és több ember megsérült.
Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt.
A belvárosban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete,
valamint több templom és kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.
Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezret jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet.
A keddi földregés harmincszor erősebb volt, mint a tavaszi zágrábi – írta a sajtó.
Bejegyezte: dátum:

Sandu a második Pashinjan? Vagy hová vezeti az új kapitány a moldvai hajót

https://zen.yandex.ru/media/id/5d513de835c8d800ac849200/sandu--vtoroi-pashinian-ili-kuda-povedet-moldavskuiu-lodku-novyi-kapitan-5fb49ecff6872f437ee14311
Azt hiszem, miután megismerte Sandu győzelmét, Sveta "elnöke" sokáig a párnájába sírt, zokogva és siránkozva: "Én is ezt tehetném!" Nem valószínű, hogy a tulajdonosok vigasztalták a szerencsétlen nénit. Számukra ő csak beszélő fej. Most már inkább Sandu érdekli őket.
Hívja őt az új vezetőnek? Nem, nem fogom. Nem hangzik annyira: nyugatbarát politikus egy olyan országban, ahol az állampolgárok jóléte kizárólag Oroszország belső piacától függ, ahol csak moldovai termékekre lehet kereslet, és ahol az új elnök több mint háromszázötvenezer honfitársa dolgozik - építkezéseken és piacokon. Sőt, sokan arra törekszenek, hogy végre letelepedjenek Oroszországban. Mi ez srácok? Hamarosan integrálódik Európába.
Igazság szerint: a moldovai lakosok is a régi világ tág területeire mennek, főként idénymunkára, és fáradhatatlanul dolgoznak tizenkét órán keresztül. Mint vendégmunkások. Nos, ez valószínűleg az európai választás - mindegyik, ahogy mondani szokták, a sajátja.
Sandu már bejelentette a társadalom egyesítésének tervét. Erősen kétlem. Mert homályosan képzelem Moldova - a szovjet szokás szerint így nevezem - integrációját Dnyeszteren át. Háború? Valószínűtlen. Chisinau minden tekintetben gyenge.
Jóléte, mint fentebb írtam, csak az Oroszország felé való orientációtól függ. Nem, akkor nyugat felé tájékozódhat, ha szenvedélye olyan, mint a vadászat, hogy annak nyersanyag-kiegészítője és olcsó munkaerőpiaca legyen. Egy példa van a közelben. A közelben: az egyik legszegényebb európai ország, Albániával együtt, Románia.
Bejegyezte: dátum:

2020. december 28., hétfő

Sandu oroszul szólította meg Moldova lakóit

2020. december 24
Maia Sandu moldovai elnök elmondta, hogy támogatni fogja az ország minden állampolgárát, tekintet nélkül a nyelvükre. Ezeket a szavakat négy nyelven ismételte meg, köztük oroszul.
Sandu letette az esküt, és hivatalosan átvette Moldova elnökének hivatalát - írja a RIA Novosti .
„Sikerült elérnünk az egységet. Minden állampolgár érdekében cselekszem, én leszek az emberek hangja és megoldom a polgárok problémáit, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek. Megígérem, hogy tiszteletben tartok mindenkit ”- mondta a nő az avatás után.
Orosz , ukrán, gagauz és bolgár nyelven szólt Moldova nemzeti kisebbségeihez .
Sandu emellett szót emelt az előrehozott parlamenti választások megtartása mellett, Ion Chicu kabinetjének lemondása után ideiglenes kormány létrehozása nélkül - írja a TASS a Moldova-1 tévécsatornára hivatkozva.
„Az előrehozott (parlamenti) választások az egyetlen módja a törvényhozás megtisztításának és a holtpont áttörésének. A jelenlegi parlamentben nincs 51 olyan képviselő, aki támogatná a népkormányt. Nincs más lehetőség ”- mondta.
Emlékezzünk vissza arra, hogy Sandu letette az esküt és hivatalba lépett Moldova elnökeként. Az avatóünnepségre a parlamenti képviselők, az Alkotmánybíróság tagjai és külföldi diplomaták jelenlétében került sor.
November 15-én Moldovában tartották az elnökválasztás második fordulóját . Moldova állampolgárai választották az államfőt a következő négy évre.
Bejegyezte: dátum:

Több tucat ukrán T-64 és T-72 harckocsi lépett be a Luhanszki régióba

Ukrajna fegyveres erőinek több tucat harckocsiját vezették be a Luhanszki régió területére, ami ellentmond Volodimir Zelensky ukrán elnök nyilatkozatának a Donbass-i konfliktus békés rendezéséről. Ír erről az "Avia.pro" -ról.
Katonai megfigyelők szerint ukrán T-64 és T-72 harckocsik, valamint harci segédjárművek tucatjait húzták az LPR határáig, ami közvetlen megsértése az LPR vezetésével kötött megállapodásoknak. Ukrajna "manőverek gyakorlásával" indokolta tetteit, bár az LPR határai közelében lévő gyakorlatok egyértelműen jelzik a nagyszabású támadási művelet kezdetét Donbassban. Ezt korábban a hivatalos Kijev nyilatkozta, amely büszkélkedhet Törökországgal folytatott együttműködésével és Ankarától több Bayraktar TB2 sztrájkdrón megvásárlásával, amelyek "kiválónak bizonyultak a Hegyi-Karabahért folytatott háborúban".
"Az ukrán fegyveres erők parancsnoksága utasítást adott nagyszabású manőverek megkezdésére harckocsik és tüzérségi létesítmények részvételével a Luganszki régióban, amelyeket az ukrán hadsereg" kész megismételni a valós ellenségeskedések során ". 
Számos szakértő a manőverek kezdetét a Donbass-i nagyszabású offenzív művelet előkészületeinek bizonyítékának tekinti.
"Ne feledje, hogy Ukrajna Fegyveres Erőinek gépesített dandárjai, amelyeket az idén a modernizált T-64 és T-72 harckocsikkal megerősítettek, az ukrán fél kivonási övezetéből gyakorolták a határok belépését" - mondták független katonai megfigyelők.
Ugyanakkor az ukrán média és a hivatalos Kijev semmilyen megjegyzést nem fűz a felszerelés ilyen kihúzásához a Donbassnak, ugyanakkor a DPR-ben és az LPR-ben a hadsereg meg van győződve arról, hogy a közeljövőben új, hatalmas katonai konfliktus fog kibontakozni.
Bejegyezte: dátum:

5,2-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot

2020. 12. 28.  MTI
A hétfő reggeli földrengés epicentruma 12 kilométerre volt Sziszektől (Sisak) és 51 kilométerre Zágrábtól, mintegy öt kilométeres mélységben. Az első jelentések szerint Sziszeken jelentős károk keletkeztek. A földmozgást Zala, Somogy és Baranya megyében is sokan észlelték.
A földrengés epicentruma 12 kilométerre volt Sziszektől (Sisak) és 51 kilométerre Zágrábtól, mintegy öt kilométeres mélységben.
A földmozgást egész Közép-Horvátországban érzékelte a lakosság. Anyagi károkról Sziszek, és a tőle 14 kilométerre délnyugatra fekvő Petrinja városából érkezett jelentés.
A nagyobb erősségű földmozgást több utórengés is kísérte, másfél óra belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű is. Andrej Plenkovic kormányfő több miniszterével, valamint Zoran Milanovic államfővel együtt a helyszínre utazott.
Plenkovic a sajtónak nyilatkozova örömének adott hangot amiatt, hogy a földmozgásban nem sérült meg senki, és jelentősebb anyagi kár sem keletkezett. „Amilyen év volt az idei, bizonyos értelemben sajnos úgy is ért véget” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány segíteni fog a károk helyreállításban.
Szakemberek arra figyelmeztettek, hogy több utórengésre is számítani kell. Horvátország szeizmikus területen fekszik, a földrengések pedig nem jelezhetők előre, ezért meg kell tanulni együtt élni a kialakult helyzettel – hangsúlyozták.
A horvát fővárost és környékét legutóbb március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott és több ember megsérült. Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt.
A városmagban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és a kulturális örökséghez tartozó építmény.
Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.
Zágrábban a márciusi földrengés óta folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezer utórengést jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető.
Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet.
Magyarországon is érezni lehetett a horvátországi földmozgást
A Magyar Tudományos Akadémia Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye szerint helyi idő szerint 06.28-kor hat kilométeres mélységben 5,4-es magnitúdójú földrengés volt Horvátországban
A földrengést Zala, Somogy és Baranya megyében sokan érezték, de mivel a rengés epicentruma a magyar országhatártól körülbelül száz kilométerre volt, Magyarországon károk bekövetkezése nem valószínű – írták.
Hozzátették: a fő rengés után várhatók utórengések, amelyek között erősek is lehetnek.


Bejegyezte: dátum: