2010. december 31., péntek
Böjte Csaba : Gondolatok egy új év hajnalán
Egyelőre nem lesz elektronikus személyazonossági kártyánk
FONTOS - A lakásbiztosítás határideje július 15-ig lett meghosszabbítva!
Adrian Nastase: Tisztázza a Szövetség a viszonyát Basescuval
Japánok ismerkedtek Kalotaszeggel
Kövér László kapja az SZNT kitüntetését
Aláírásgyűjtés Székelyföld autonómiájáért
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) évente kitüntetést adományoz azoknak, akik a legtöbbet tették a székely autonómiatörekvésekért, Székelyföldért, a székelységért. A Gábor Áron-díj a szervezet szabályzata szerint egy székelyföldi magánszemélyt, egy Kárpát-medencén belül élő személyt, egy Kárpát-medencén kívüli személyt, valamint egy intézményt vagy egy jogi személyt illet meg. Az SZNT döntése idén az volt, hogy egyetlen díjat ítélnek oda, ennek kedvezményezettje pedig Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs a Népújságnak elmondta, az Országgyűlés elnöke kifejezte, hogy megtisztelőnek tartja és elfogadja a díjat és eleget tesz a meghívásnak, hogy egy székelyföldi út során vegye át ezt a kitüntetést 2011 tavaszán, Marosvásárhelyen.
„Indoklásként el kell mondani azt, hogy a kitüntetést a házelnök úrnak a politikai, a törvényhozói tevékenysége, az állampolgári törvényt módosító indítványa, a trianoni trauma feloldására tett erőfeszítései elismeréseként adományoztuk, mindazon szeretetteljes baráti gesztusokért, amelyeket Székelyföld felé, a székelyek irányába tett a hosszú évek során Kövér László. Ennek csak betetőzése volt az a történelmi gesztus, hogy az Országházban az országgyűlés elnökeként elfogadta, hogy az SZNT a magyar parlamentben adjon hangot a székely autonómiatörekvéseknek” – mondta a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A keddi sajtótájékoztatón Izsák Balázs hozzátette: a 2008-ban a sepsiszentgyörgyi gyűlésen hozott határozat értelmében kezdeményezni fogják, hogy fogadjanak el egy európai szintű szabályozást az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmére. A Lisszaboni Szerződés 11 pontjára támaszkodnak, amely lehetővé teszi, hogy 1 millió európai uniós állampolgár szorgalmazására az EU valamilyen törvényi szabályozást napirendre tűzzön. Az SZNT aláírások gyűjtését kezdeményezi, legkevesebb hét uniós tagállamot szólítva meg ez ügyben: Szlovákiát, Magyarországot, Olaszországot, Ausztriát, Spanyolországot, Nagy-Britanniát, de terveik szerint a franciaországi baszkokat, korzikaiakat is felkérik.
(antalfi) |
Pórázon
2010. december 30., csütörtök
Semjén szerint az MPP nem sorolható az etnikai alapon bejegyzettek közzé
Állampolgárság hazai szemmel
Szervezetbővítésben gondolkodik az MPP
| ||||
Szervezetbővítésben gondolkodik az MPP A szórványra is ki akarja terjeszteni jelenlétét a Magyar Polgári Párt 2011-ben. Erről Bálint József, az alakulat sepsiszentgyörgyi elnöke számolt be, kijelentve, hogy négy megyét vettek célba, ezek Fehér, Hunyad és Szeben, illetve Temes megye. Bálint elmondása szerint a jelezett helyeken már meglennének a megfelelő emberek, és vélhetőleg a szervezetek létrehozása nem jelent majd gondot, viszont komolyabb kihívás, hogy esetleg az önkormányzati jelenlét lehetőségét is megteremtsék a következő választásokig. | ||||
2010. december 29., szerda
Az egységet Erdélyben kell megteremteni
Magyarhonban a talajvíz szintje megdöntötte az 1936-os rekordot is
2011. január 4-én részleges napfogyatkozás!
Meglepő dolog: Könnyedén lehallgatható a GSM hálózat
Látványos csillagködök lencsevégen
2010. december 28. 09:16
A NASA infravörös WISE teleszkópja – mely nemrégiben ünnepelte felbocsátásának egyéves évfordulóját – néhány lenyűgöző fotót küldött haza
A 2009. december 14-én elindult WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) gáz és por csillagközi felhőinek színes felvételeit szolgáltatja.
Az első fotó az úgynevezett Lángoló Csillagködöt ábrázolja, mely mintegy 1500 fényévnyire található az Auriga (szekeres) csillagképben. A csillagköd szívében az AE Aurigae csillag terpeszkedik, mely lángolni látszik, innen ered a nebula neve. Az AE Aurigae a kutatók szerint úgynevezett szökevény csillag. Valószínűleg az Orion konstelláció Trapézim-halmazában született, ám 2,5 millió évvel ezelőtt, egy bináris csillagrendszerrel történő ütközés kilökte helyéről.
(Fotó: NASA/JPL-Caltech/WISE Team)
A fotó felerősített színei az infravörös fény speciális hullámhosszait reprezentálják, melyeket egyébiránt az emberi szem nem látna. A nebulában szétszóródó, forró csillagok kék és cián színben jelennek meg. Az izzó gáz zölden mutatkozik, míg a felhevült por elsősorban vörös.
A második WISE fotó a Medúza-nebulát – IC 443-at – mutatja, mely mintegy 5 ezer fényévre van a Földtől, az Ikrek konstellációban. A kutatók szerint a medúza alak egy 5000-10 ezer évvel ezelőtt felrobbant, hatalmas csillag maradványait körbevevő héj. Ez a hatalmas szupernóva robbanás lökéshullámokat generált, melyek felhevítették a burkot alkotó gázt és port. A különböző színek – ismét a változatos infravörös hullámhosszok reprezentánsai – a lökéshullán energia intenzitásában bekövetkező különbségek, és az eltérő anyagok fénykibocsátásának eredményei.
(Fotó: NASA/JPL-Caltech/UCLA)
A mozaikfelvétel három csillagködöt mutat, melyek a hatalmas Orion Molekulafelhő részét képezik. A képződmény mintegy 1500 fényévre van a Földtől. A Lángoló Csillagköd óriási, világos struktúra a felvétel közepén. Ilyen fényesen világítóvá az Alnitak teszi. Ez a kék csillag a központi felhő jobb oldalán látszik. A Lófej-köd szintén látható, halovány csomóként jelenik meg a függőleges porgerinc jobb alsó oldalán - írják a kutatók. A harmadik nebula, az NGC 2023 fényes körnek látszik a kép alsó felén.
(Fotó: NASA/JPL-Caltech/WISE Team)
A felvételen a kék a 3,4 mikron hullámhosszon kibocsátott fényt reprezentálja, mely főleg forró csillagoktól ered. A relatíve hűvösebb objektumok, mint a csillagködök pora zölden és vörösen jelenik meg. A zöld a 4,6 mikronú, míg a vörös a 12 mikron hullámhosszú fény.
Az utolsó fotó az IC 2944 nebulát – más néven Lambda Centauri – ábrázolja, mely mintegy 5800 fényévre van a Földtől, a Kentaur csillagképben. A köd csillagóvoda, a felhőben mintegy 8 millió évvel ezelőtt megszületett csillagok új halmazának otthona. A felvételen a kék és cián reprezentálja az infravörös fényt, 3,4 és 4,6 mikronnal, melyek főleg a csillagokból származnak. A zöld és a vörös a 12 és 22 mikron hullámhossz, mely fény főleg a meleg porból ered. A nagy, zöld, gyűrűszerű struktúra a felvétel közepe közepében mintegy 77 fényév átmérőjű. Úgy formálódik, hogy a fiatal csillagokból származó együttes szél visszafújja azon anyagot, melyből az objektumok megszülettek.
(Fotó: NASA/JPL-Caltech/WISE Team)
Felbocsátása óta a WISE több százmillió aszteroidát, csillagot és galaxist katalogizált. Szeptember végén, miután másfélszer lefedte az eget, kifogyott az infravörös detektorainak hűtéséhez szükséges hűtőanyagból. A szonda azonban továbbra is pásztázza az égboltot két érzékelőjével, a meghosszabbított NEOWISE misszió égisze alatt. Ez a küldetés elsősorban az üstökösökre és aszteroidákra – többek között Föld-közeli objektumokra is – fókuszál.
Forrás: hirado.hu/Space.com
Elkészült a világ növényeinek eddigi legrészletesebb listája
2010. december 29. 20:40
A londoni Kew-i Királyi Botanikus Kertek és a St. Louis-i Missouri Botanikus Kert kutatóinak összesítése a növénytan egyik alapvető kérdését kívánja megoldani: megállapítja, hogy melyik növényhez milyen név tartozik.
Egyes növényeket ugyanis a különböző országokban tevékenykedő kutatók eltérő névvel illettek az elmúlt században, míg más esetekben ugyanazon növény különböző változatait más fajként azonosítottak.
Az is előfordul, hogy az elnevezésnél egyszerűen hibát vétettek, vagy nyelvtanilag hibásan írták le a nevet. Bár egy rózsának ugyanolyan az illata, akármi is a neve, a tudósok úgy vélik, fontos, hogy az információk pontosak legyenek.
Ahhoz ugyanis, hogy egy növényfajról minden korábban közzétett információt össze tudjanak gyűjteni, szükség van arra, hogy tudják, milyen - esetleg eltérő - tudományos nevek alatt keressék.
A kutatók munkájukhoz felhasználták a GrassBase és az iPlants adatbázisokat, és összevetették azokat más, elérhető listákkal is. A végső listában több mint 1 millió tudományos elnevezés van, amelyekből 300 ezer hivatalosan is elfogadott növényfaj neve, 480 ezer pedig ezek szinonimája.
A fennmaradó nevek hovatartozása még megoldatlan, ezen még dolgoznak a botanikusok. A növények listája a http://www.theplantlist.org/ internetes címen nyilvánosan is elérhető.
KALOTASZEGI-JAPÁN KULTURÁLIS EST

Itt az inaktelki kultúrotthonban, tartottuk meg a Szórvány Programunk újabb fejezetét, - folytatta a Keizer úr. “A Vidékfejlesztési, a Kulturális és a Turisztikai szakosztályaink szervezésében magyar néptáncok és hagyományok kerültek színpadra, japán vendégeink számára. Ez az est a Japán - Erdélyi Kultúrális Találkozó folytatása volt, amit egy hónapja a Szent Kamill otthonban tartottunk meg. Ott a japán barátaink mutatták be kultúrájukat. A mostani rendezvényen felléptek: a magyarkapusi Hagyományőrző tánccsoport, a türei Gyöngyvirág néptáncegyüttes, az inaktelki néptáncegyüttes. Láthattuk még a mákófalvi színjátszó csoport Betlehemes játékát és három verset szavalt a Kalotaszeg író-, költője, a műfordító László György. Kellemes meglepetés volt, hogy a japán vendégek közül is voltak olyanok, akik bemutatták az erre az alaklomra betanult kalotaszegi táncokat. A japán fellépők között találtuk az Otsuka Nami, a Japán - Magyar Baráti Társaság igazgatónőjét valamint az Emi Kamba Masatoshi és Iwasaki Yuka, magyar szakos egyetemistákat is. Ez a második találkozó jelentős előrelépés a kulturális turizmus fellendítésében úgy a kalotaszegi tájakon ,mint az egész Erdély területén. Úgy gondoljuk, hogy jó kapcsolatot sikerült kialakítani japán vendégeinkkel, mely egy ígéretes kollaboráció kezdete. A népes fellépők serege, a teltházas kultúrotthon mind érzékeltette, hogy a rendezvényünk sikeres volt, hiszen mindenki jól érezte magát, a hangulat tele volt élettel, jókedvvel, mindenki kedves és barátságos volt. A kultúrotthon már az elején megtelt közönséggel, s a színpadon szebbnél szebb ruhákban ropták a táncot a fiatalok. Fontosnak tartom, hogy jelen volt az újonnan alakult Kalotaszegi Agro-Turisztikai Hivatal vezetősége valamint testvérfalu kapcsolat keretében a Szilágy megyei Sarmaság polgári tanácsos csoportja is, Köszönettel tartozunk a Simon Csaba országos alelnök úrnak, valamint a helybélieknek, hogy önzetlen munkájukkal hozzájárultak a rendezvény lebonyolításához.” fejezte be Keizer úr
Az előadás után a jelenlevők töltött káposztát fogyaszthattak, beszélgethettek, és a táncház megnyiltával mindenki rophatta a táncot. GBI.
A falusi turizmus vonzereje
Mivel nagyot változott a világ, ezzel együtt a turisták motivációi is változtak. Megnőtt például a kevésbé egzotikus országok, térségek népszerűsége, mivel olyan élményt tudnak nyújtani, amit a civilizációs ártalmakban szenvedő, városlakó ember nélkülöz. Ma már a tömegturizmus mellett egyre nagyobb a kereslet az ún. szelíd turizmus iránt, amely környezetbarát és szociális – vagyis a falusi üdülésnek, vendéglátásnak fokozatosan nagyobb lehetőségei vannak. Az értékek megőrzését a jövőben fenntartható turizmus, vagyis a környezet biztosítja, ez szavatolja a települések védelmét a túlterheléstől, az ártalmaktól, a gazdasági és a környezeti hatásoktól. Tehát a fenntartható turisztikai fejlődés turizmus megtervezését, kivitelezését, fejlesztését jelenti, úgy, hogy ennek eredményeképpen a turisztikai célterület hosszú távon is megtartja vonzerejét.
Egyre jellemzőbb tendencia, hogy az emberek a zsúfolt üdülőterületek helyett a kisebb vidéki településeket, a falusi turizmust részesítik előnyben, ahol a káros hatások kevésbé vannak jelen. Így a falusi turizmus hozzájárulhat a zsúfolt üdülőhelyek tehermentesítéséhez is.
Hatalmas vonzerővel rendelkezik az a falu, ahol úgynevezett falumúzeum működik, amelyben bemutatásra kerülnek a népi mesterségek, szokások és kézművesség. Előnye lehet a panziónak, hogy ha vendégszobái, vendégházai – és az egész panzió – úgy lett kialakítva, hogy tükrözi azt a falusi életet, amit az ember csak a múzeumban tud megtekinteni. Viszont itt ki is tudja próbálni, ezért egy kicsit úgy tűnik, mintha visszautazna az időben.
Egy vendég a falusi turizmustól nem kívánhat mást, mint egészséges környezetet, szép tájat, minőségi szállást, vendégszerető fogadtatást a helyiek részéről, ápolt faluképet, nyugalmat, kiegyensúlyozott, jó ár/szolgáltatás arányt, minőséget az étkeztetésben, szabadidős és sport felszereléseket. A legfontosabb cél, hogy a turisták pozitív turisztikai élmény részesei legyenek.
Magától értetődik, hogy a vendég bizonyos elvárásokkal érkezik, hisz mindannyian voltunk már turisták, vagy találkoztunk turistákkal, így ezekre a tapasztalatokra alapozva mindenki kialakít egy képet a turizmusról, vagyis arról, hogy mit szeretne a meglátogatott területen tapasztalni, milyen elvárásai vannak azon a településen. A vendéglátó feladata, hogy a kommunikáció, a megfigyelés útján információt gyűjtsön a turisták elvárásairól, az orientáltságukról, érdeklődési körükről, és ha lehetséges, akkor felülmúlja ezeket az elvárásokat úgy, hogy maximálisan kielégítse a turisták igényeit. Sipos Emőke. Közmag
Nőtt megyénkben az idegenforgalom
Sokan keresték fel a felújított Szabók bástyáját |
Marosújvár – Sós tó alakult ki a szupermarket helyén
A károk felbecsülése megtörtént: mint az a megyei katasztrófavédelmi bizottság tegnapi ülésén elhangzott, a katasztrófa okozta károk elérik a 6,6 millió lejt, amiből több mint 3 millió az összeomlott szupermarketet terheli. A Fehér megyei hatóságok emiatt sürgősségi segélyt kérnek a kormánytól – az igény már akár a kormány mai ülésén is napirendre kerülhet.
Kiderült, hogy a sóbánya tulajdonában levő szondából származó, nyomás alatt levő, felszínre kerülő víz okozta a tárna beomlását. A katasztrófa során több épület megrongálódott, egy áruház pedig teljesen összedőlt – költöznie kellett a marosújvári pénzügyi hivatalnak is, amelynek fala megrepedt: tegnaptól ideiglenesen a város könyvtárának épületében fogadja az ügyfeleket az intézmény.
A földmozgás csütörtök estére már megszűnt, szakemberek szerint a veszély elmúlt. A lakosság jelentős része ennek ellenére nyugtalan, akik tehették, rokonaikhoz költöztek. „A só nyújtotta Marosújvárnak a megélhetést, és most a só vette el ugyanezt” – mondta egy lakos. A marosújváriak arra panaszkodnak, hogy ezek után senki sem akar majd házat vásárolni a városban, így azok, akik el szeretnének költözni, más anyagi forrásra – nem pedig korábbi ingatlanuk ellenértékére – kell, hogy támaszkodjanak. A környező házakat már csütörtök estig sikerült újra közművesíteni.
A megyei katasztrófavédelmi bizottság javaslatára a helyi hatóságok 12,7 millió lejes támogatást kérnek a kormánytól, az összegnek több mint a fele – 6,5 millió lej – a kráter kaviccsal való megtöltéséhez, vagyis betöméséhez szükséges. A megrongálódott utak megjavítása 2,4 millió lejt emésztene fel, de egy kisebb terelőutat is építenének, míg a nehézgépjármű-forgalmat 2,1 millió lejes befektetéssel teljesen kivezetnék a városból, Marosnagylak felé. Az érintett magántulajdonok kárpótlására 335 ezer lejt szánnának a kormánysegélyből, egy millió lej pedig a környező dombokról lefolyó vizek gyűjtő-, illetve elvezető rendszerére lenne szükséges.
Ösztönzött kollektív ösztön
Jól tudjuk, hogy mikor és miért indult süllyedésnek létszámbeli ittlétünk: a Ceauşescu „aranyérában” az erőszakos iparosítás hátsó, és a valóságban tökéletesen bevált célja az etnikai arányok megváltoztatása volt. Erre ráadásként a nyugatra irányult illegális elvándorlási hullám is nagyobb részt harapott ki – arányait tekintve – a kolozsvári magyarság „testéből”, mint a többségiekéből. Utána pedig, a Funar-korszak tizenkét esztendeje kifejezetten az etnikai tisztogatást viselte zászlaja hegyén. Talán éppen az utóbbi hadviselésnek tulajdonítható, hogy működésbe lépett a tudat alatti közösségi ösztönünk (bárhogyan is szeretnék egyesek, ez még nem veszett ki belőlünk), és mostanra érte el az iskolás kort a „mentőövnek” született magyar gyermekek nemzedéke.
Természetesen jóval többen lennének, ha a „megszámláltak” közé azokat is bevehetnék, akiket szüleik román tannyelvű iskolába terelnek, amiből törvényszerűen következik az önazonosság elvesztése, felcserélése. A mindennapi keserű tapasztalatok szerint, az ilyen janicsárságból csak nagyon ritkán van visszatérés a saját táborba.
2011 küszöbén próbáljunk meg újból hatni ezekre a szülőkre, megmagyarázni nekik, hogy milyen gazdagságtól fosztják meg csemetéiket, amikor – éppen az anyagiak elérhetőségére hivatkozva, tévesen – a beolvadás útjára viszik őket. Egy ilyen szervezett (meggyőzési) akció is része lehetne annak a bizonyos kollektív ösztönnek, amely fennmaradásunkat szavatolhatja. Ördög I.Béla
Miniszteri biztos: egységessé válik a határon túli magyarság támogatása
Bethlen Gábor Alap |
A Bethlen Gábor Alap jogelődjének, a Szülőföld Alapnak és az azzal párhuzamosan több tárcánál működő célelőirányzatoknak a korábbi támogatási struktúrája nem teremtett lehetőséget arra, hogy egységesen átlássák a határon túli támogatásokat. A Szülőföld Alap kizárólag nyílt pályázati forráskeretet biztosított, s tulajdonképpen a 2004. december 5-ei sikertelen népszavazás után, egyfajta kárpótlásként nyújtotta az MSZP–SZDSZ kormány a határon túliaknak ezt a kétmilliárdos támogatást.
Egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtják az összes támogatást, nemcsak azokat, amelyeket nyílt pályázaton lehet elnyerni, hanem a normatív kereteket is – emelte ki a miniszteri biztos. Így átláthatóbbá válik a rendszer, és ki tudják szűrni a párhuzamosságokat is a továbbiakban – hangsúlyozta.
Kifejtette: a KIM jogelődjénél és az oktatási, valamint a kulturális és a gazdasági tárcánál eddig számtalan esetben párhuzamosan biztosítottak ugyanazon szervezetek számára támogatást. Létezett ugyan egy támogatást nyilvántartó rendszer, de ezt nem töltötték fel rendszeresen, és így nem lehetett kiszűrni a párhuzamosságokat.
Az egyik cél a Bethlen Gábor Alapon keresztül az, hogy ezt a nyilvántartó rendszert korszerűsítsék, valamint az, hogy a többi tárcánál lévő források is szerepeljenek benne. Egyeztetni kívánnak a tárcák képviselőivel arról, hogy a jövőben ne legyenek párhuzamos kifizetések – tette hozzá.
A kiszámíthatóság érdekében év elején rögzítik a nyílt pályázatokra jutó összegeket, s ezenkívül leginkább normatív támogatásokat kapnak majd a nagyobb, főleg ernyőszervezetek, egyházi hátterű intézmények, illetve felsőoktatási intézmények. Külön keretet kívánnak majd elkülöníteni programfinanszírozásra is.
Elmondta: nem egyszemélyi döntések születnek majd a támogatásokról, mint az elmúlt nyolc évben, hiszen a Szülőföld Alappal kizárólag a miniszter rendelkezett. Közölte: a jövőben minden évben lesz egy Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely kimondottan a támogatáspolitika fő irányait szabja meg, ennek alapján a szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan egyértelmű útmutatásokat rögzítenek, s ennek alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő megfogalmaz egy költségvetési javaslatot.
Erről a javaslatról fog dönteni egy háromtagú bizottság, amelynek tagja lesz Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár és Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára. Ezzel minőségi változás valósulhat meg, mert döntést a bizottság csak egyhangúlag hozhatja meg – mutatott rá Ulicsák Szilárd.
Kitért arra is, hogy a nevelési-oktatási keret éves, tanulónkénti 20 ezer forintos összegét kiterjesztik az óvodásokra is. Ez várhatóan 5–5,5 milliárd forint lesz. Megjegyezte: komolyabb, helyszíni ellenőrzések várhatók, mert eddig előfordult, hogy egy nem magyar ajkú gyermek egy hétvégére elment valamilyen magyar képzésre, és ennek alapján megigényelhette, és meg is kapta a támogatást.
Az a cél, hogy olyan magyar családokhoz jussanak ezek a támogatások, amelyek folyamatosan magyar nyelvű nevelési és oktatási intézménybe járatják gyermekeiket.
Kétezer árva atyja
Az Iskoláinkért Gyermekeinkért Egyesület 2010-ben
Az Iskoláinkért, Gyermekeinkért Egyesület közel két éve hivatalosan is bejegyzett civilszervezetként tevékenykedik, nem tévesztve szem elől azt a néhány célt, amelyeket még 2005-ben fogalmazott meg Programként az öt alapító. Kezdetektől szándékunk volt a Máramaros megyei magyar anyanyelvű oktatásra jogosult gyerekek, s rajtuk keresztül a családok megszólítása, az anyanyelvi oktatás fontosságának hangsúlyozása, a szülők kéréseinek tolmácsolása a tanügyi és az érdekvédelmi szervezetek felé
Alakulásunkkor meghirdetett céljainkkal a megye érintett civil- és érdekvédelmi szervezetei, továbbá a tanfelügyelőség magyar képviselői maximálisan egyetértettek, támogatásukról biztosítottak. Ezt a támogatást - a mindig felmerülő kérdések súlyosságától függően - mindmáig élvezzük. A következőkben érzékeltetni szeretnénk, hogy egyetlen év alatt mennyi kérdés, és megoldásra váró probléma merülhet fel. Ezek megoldása nem tőlünk függ, de a mi szerepünk a problémák feltérképezése, azok tolmácsolása felső fórumok felé, lehetséges megoldások kidolgozása, a lehetetlennek tűnő ügyek mögötti kiállás. Mindez azért, hogy reményt adjunk a tanügyben bízó szülőknek és gyerekeknek, de reményt adjunk a felső körökben dolgozó kollégáinknak is azzal, hogy kellő kitartással, nem félve a többségiek minket figyelő tekintetétől, merjük kinyitni azokat a zártnak vélt kapukat is, amelyeket a civil szféra közakarattal ki akar nyitni.
Tevékenységünk egyik alapját képezi a magyar anyanyelvű óvodacsoportok népszerűsítése, az óvodaérett gyerekek szószerinti toborzása. Ennek eszközeként felhasználjuk a média adta lehetőségeket, a helyi sajtóban és az interneten folyamatosan közöljük az óvodák, óvónők telefonos elérhetőségeit, szülői értekezletekre jelentkezünk be, a beiratkozások folyamatáról állandóan egyeztetünk óvónők, szülők és tanfelügyelőség között, a szülők számára győzködő leveleket küldünk. Szeptember óta reflektorfénybe került a 20-as számú óvoda magyar csoportja, mivel ott a nagyszámú beiratkozások miatt a gyerekek kinőtték a termüket. A szülők tágasabb termet kértek az óvoda igazgatóságától, s mivel a megoldásra szándék nem mutatkozott, a szülők kérvénnyel fordultak a tanfelügyelőséghez. Egyesületünk ettől a ponttól vállalta, hogy ügyüket tolmácsoljuk a kérvényben megszólítottak irányába, s bár igencsak elhúzódott az ügy orvoslása, ígéret van a megoldásra.
Kiemelt helyen kezeljük a felsőbányai óvoda-napközi ügyét, amelyre régóta szándék van a kisváros szülői körében, csupán a kellő egyeztetés és a cselekvésre jogosult személyek összehangolása maradt el. Ebben próbálunk közvetítő szerepet vállalni. Januártól szeptemberig tart az a kampányoló tevékenységünk, melynek fő célja a Nicolae Iorga és a Petre Dulfu általános iskolák első osztályos magyar tagozatainak minél nagyobb létszámban való elindítása. Sajnos ma már nem az a kérdés, hogy a Iorgaban kettő vagy egy osztály, hogy a Dulfuban 25 vagy 35 fős osztály indul évente, hanem, hogy meglesz-e a két iskola egy-egy magyar tagozatos csoportja. Vagy gyerekhiány miatt, újfent kivonulunk az egyik iskolából? És tapasztalatból mondhatjuk, hogy ahonnan egyszer kivonultunk, oda vissza nem engednek. A cél érdekében, folyamatosan egyeztetünk óvónőkkel, tanítónőkkel, tanfelügyelőséggel, végzős óvodások szülői értekezletein kampányolunk a magyar nyelven való továbbtanulás mellett, személyes párbeszédet folytatunk az ingadozó szülőkkel. Még a román médiában is ismertetjük az anyanyelvi oktatás lehetőségeit. Ennek eredménye, hogy a veszélyeztetett Petre Dulfu-s első osztály beindulhatott, továbbá Felsőbányán is indulhatott első osztály, amelyhez kiemelten fontos segítséget nyújtott Vicsai János főtanfelügyelő-helyettes úr. Amikor felmerült Felsőbányán az 1-es számú általános iskola V-VIII. osztályosok épületének, a régi zárdaépületnek bezárása, - veszélyeztetettségre hivatkozva - , Egyesületünk azonnal a megoldást keresők sorába állt, és a felsőbányai érdekeltek óhaját tolmácsolva, levél íródott Schönberger Jenő, szatmári püspök úrnak, mint érintett félnek, azonban a zárda ügye olyan fordulatot vett, amiért a levél nem lett elküldve. Mi nem tettünk le a zárdáról, mert meggyőződésünk, hogy abban az épületben magyar nyelvű oktatás kell folyjék. Ennek érdekében beszélgetésre került sor a Főtér Fesztivál 2010 keretén belül Bőjte Csabával is. Ezen a beszélgetésen jelen volt Egyesületünk képviseletén kívül Lieb József kanonok úr, Ludescher István polgármester úr, dr. Váradi Izabella tanfelügyelő asszony és Hitter Ferenc úr is. A Zárda ügye nyitott kérdés maradt, ami megoldásra vár.
2010. március 22-én Egyesületünk összehívta Nagybánya és környéke iskoláinak magyar nyelvű képviselőit. A tanácskozásra a Nagybánya Központú Területi RMDSZ elnökségi gyűlése keretén belül került sor. Célunk volt ismertetni érdekvédelmi képviseletünk megyei vezetőivel azokat a felmerülő problémákat, amelyeket közös összefogással orvosolni tudnánk. Fontos elhatározás született, miszerint nemcsak az Iskoláinkért Gyermekeinkért Egyesület és a tanítónők feladata a gyerekek toborzása, hanem jól szervezetten, a tanárok is vegyenek részt ebben az akcióban, hiszen az ő érdekük is az osztályok, tagozatok megmaradása. Ezen a tanácskozáson vetette fel Bak László tiszteletes úr a visszaszerzett református iskola épületének ügyét, felajánlva azt a nagybányai magyar oktatás jobbítására. Az épület sorsa felőli tárgyalásokat azonnal kezdeményeztük, de minél előrébb haladtunk az időben, annál távolabbinak tűnt a megoldás. Egyesületünk folytatni kívánja a megkezdett munkát, párbeszédet tartva fenn minden érintett féllel. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy első ízben az épület leginkább a Németh László Elméleti Líceum bentlakásaként és egy új napköziként válna a magyar oktatás javára.
De nem csak a nagybányai magyar nyelvű oktatás sorsát követjük, hanem próbálunk segíteni azokon a vidékeken, ahol gondok merülnek fel, vagy ahol a továbbtanulás kérdése bizonytalan, hiszen hiányoznak a magyar nyelvű középiskolák, V-VIII. osztályos magyar tagozatok. Egyesületünk képviselője a Németh László Elméleti Líceum aligazgatójával, Czumbil Csaba úrral a szinérváraljai nyolcadikosok szülőértekezletén vett részt, hogy népszerűsítsék a Németh László Líceum nyújtotta előnyöket, kihangsúlyozva az anyanyelven való továbbtanulás fontosságát. Magyarláposon Egyesületünk, előzetes egyeztetés folytán a helyi RMDSZ és az egyház képviselőivel, szülőkkel kereste a párbeszédet, érvelve a magyar nyelvű első osztály beindítása mellett. Gyerekeket könyvadományban, a rászoruló családokat pénzadományban részesítettünk. Domokoson arra bíztattuk a szülőket, hogy nyolcadikos gyerekeiket kilencedik osztálytól a Németh László Líceumba írassák. Misztótfalu és Láposbánya egyházi képviselőivel is egyeztettünk, keresve annak lehetőségét, hogy miként lehetne a helyi magyar anyanyelvű diákokat bekapcsolni a magyar nyelvű oktatás áramlatába. A VIII. osztályos diáksággal állandó kapcsolatot tartunk fenn, bíztatva őket, hogy tanulmányaikat a Németh László Elméleti Líceumban folytassák. A bentlakásban lakó Németh Lászlósokat pedig 600 lejes adományban részesítettük.
Öt évvel ezelőtt e sorok írója vészharangokat kongatott minden lehetséges fórumon, mivel az akkori demográfiai mutatók és a máramarosi magyar lakosság közönye a magyar nyelvű oktatás irányában, soha nem tapasztalt krízishez vezettek volna. Az akkor birtokunkban lévő kimutatások szerint hét évnek kellett volna eltelnie ahhoz, hogy Nagybányán ne induljon magyar nyelvű első osztály. Ennek a krízisnek első jelét idén szeptemberben a Petre Dulfuban megélték. Szerencsénkre, az első osztály beindulhatott, köszönhetően a tanítónő állhatatos munkájának, és Egyesületünk összehangoló és összehangolt munkájának. Öt évvel ezelőtt megkezdődött az a munka, ami az óvodáink feltöltésén fáradozik, hogy legyen Nagybányán magyar oktatás.
Végezetül két adat, amiért és ami ellen közös erővel kell küzdenünk, nekünk szülőknek, tanároknak, politikusoknak és felnövekvő gyerekeknek egyaránt. Ami ellen küzdeni kell: 2006-ban 665 gyerek tanult a nagybányai iskolák magyar tagozatain, 2010-ben már csak 626 diák. Amiért küzdeni kell: 2006 szeptemberében 135 óvodást írattak magyar tagozatra Nagybányán, 2010 szeptemberében már 185 gyereket. Ez a pozitív mutató, ami ellent fog mondani nekem, és reményt adhat a jövő Nagybánya magyar nemzedékének.
A pozitív adatok erősítése érdekében, várunk minden segítőkész szülőt és pedagógust, hogy munkával, lelkesedéssel, összefogással még hatékonyabban támogathassuk a magyar nyelven tanulni szándékozó gyermekeinket. Nagy-Jenei Zoltán