http://www.tozsdeforum.hu/i/c-ime_a_kormany_29_pontos_akcioterve (2010. június 8. 14 óra 45 perc)
A kormány elfogadta azt az ún. akciótervet, amely 29 intézkedést tartalmaz. A miniszterelnök ezeket sorra ismertette a Parlamentben napirend előtti felszólalásában. Az intézkedések alapja egy új gazdasági rendszer kialakítása, másrészt a kölcsönös felelősségvállalás. A válságnak még nincs vége, a külső folyamatokat a magyar gazdaság javára kell felhasználni, amely a termelésre és a munkára épül. Új adórendszerre van szükség, amely munkabarát; ne érje meg megkerülni az adózást - mondta Orbán Viktor.
Új gazdasági rendszer:- .Cégek nyereség utáni társasági adója 19-ről 10%-ra csökkenjen, évi 500 millió forintos nyereség alatt
-. Egykulcsos családi jövedelem adó 2 év alatt, az adójóváírás intézménye megszűnik
- .Kis-és középvállalatokat sújtó adók közül 10 kisadó eltörlése
- Adórendszeren kívüli kereset fogalmának bevezetése
- Egyenes ági örökös közötti vagyonmozgás esetén magántulajdon védelme kerül előtérbe
- Egykulcsos SZJA 16%-os legyen
Bürokrácia csökkentése, kis-és középvállalatok támogatása érdekében további 7 intézkedés:
- Beruházási engedélyek 1/3-nak eltörlése
- Egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás
- Ingatlan bérbeadás esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia
- Szabad gyümölcspárlat készítéshez való jog
- Áfamentes adományozás karitatív szervezetek javára
- Kistermelők élelmiszer-termelési, feldolgozási, kereskedelmi feltételeinek javítása
- Széchenyi-kártya program kibővítése 50 millió forintra, beruházásra is felhasználható
- Uniós források radikális átrendezése a kkv-k javára
Kölcsönös felelősségvállalás elvének bevezetése:
- Költségstop az állami intézményekben
- Közszféra béreinek átalakítása
- Feladatok kiszervezésének teljes körű felülvizsgálata; 60 napon túli végkielégítések, egyéb bérrendszerű juttatások 98%-os adóztatása
- Havi bruttó 2 millió forint bérfizetési plafon a költségvetési szférában
- Állami vállalatoknál 260 igazgatósági helyet szüntetnek meg, 180 fővel csökkennek a felügyelőbizottsági helyek
- Pártok költségvetési támogatásának 15%-os csökkentése
- Költségvetési felügyelők a jelentős közpénzzel gazdálkodó intézményekhez is
- Teljes gépkocsi, bútor, telefon csere stop a közszférában
- Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása
- Bankadó bevezetése, bankok, biztosítótársaságok, pénzügyi lízingcégek esetében 13 milliárd forint helyett 200 milliárd forint bevételt irányoznak az idei évben, a tehermegosztásról tárgyalnak, 3 év alatt vezetik be a különadót.
Szociális biztonság:
- Jelzálogbejegyzés csak forint alapú hitelekre legyen
- Másodlagos élelmiszer vizsgálat
- Közüzemi díjak emelésére moratórium, új árképzési rendszer bevezetése
- Kilakoltatási moratórium meghosszabbítása decemberig, a bajba jutott lakáshitelesek ügyének megoldására tárgyalások indulnak
A beszéd alatt a forint 284,45 körüli szintről egészen 280,73-ig erősödött az euróval szemben, majd kisebb korrekció után jelenleg 281,50 körül mozog
Megjegyzés
Alig hangzott el a kormányfői beszéd máris egyesek nekiugorva próbálták a negatív pontokat megnagyítani.
Bravúr vagy csapás? - Az Orbán-beszéd és ami mögötte van
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=307877&lstparts=0 2010.jun.8Erre az évre szinte semmilyen kötelezettséget nem vállalt a kormány, még az adócsökkentés is több év alatt valósulna meg - hívják fel a figyelmet elemzők, akik azt is hangsúlyozzák, hogy alapvetően menedzselhető a program. A korábbi ígéretektől viszont messze került Orbán Viktor, ami a politológus szerint azt jelentheti, hogy nem térnek le a Bajnai Gordon által megkezdett útról.
Távol került Orbán Viktor az ígéreteitől?
Az előző napok szörnyűségei minimálisra csökkentették a gazdaságpolitikai mozgásteret, de úgy tűnik, az idénre tervezett lépésekkel tartható a 3,8-4 százalék körüli hiány - kommentálta lapunknak Orbán Viktor programját Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bejelentett módosítások korántsem jelentenek akkora változásokat, mint azt ígérte korábban a Fidesz. Vértes András szerint egyelőre még nagyon homályos, hogy mit is tervez pontosan a kormány. "Annak ellenére, hogy alapvetően menedzselhető a program, több olyan pontot is mondott Orbán Viktor, aminek a megvalósulására igen kevés az esély". Példaként említette a bankadót, valamint a közüzemi díjakról szóló moratóriumot, utóbbi ugyanis teljesen piacellenes állami beavatkozás lenne.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint szinte teljesen kizárt az is, hogy évente 200 milliárd forint bevétel származzon a bankadóból, hiszen ez a teljes magyar bankrendszer nyereségének felét jelentené. "Nem világosak a tervek, ugyanis akár az is előfordulhat, hogy Orbán Viktor több évre értette ezt az összeget, és beleértette az összes pénzintézetet is" - tette hozzá.
Vértes András szerint egyértelmű, hogy az idei évre tervezett lépések a közepes és a magas jövedelműeknek kedveznek. A kisebb bérből élőket nem csak a 16 százalékos adó sújtja majd, hanem az adójóváírás eltörlése is.
A GKI gazdaságkutató elnöke problémásnak látja azt a pontot is, ami teljes bútor-, gépkocsi- és eszközstopot rendel el. "Gépkocsikról le lehet mondani, de ha elromlik egy számítógép, azt mindenképpen pótolni kell" - mondta.
A gazdasági szakértő hangsúlyozta, hogy a 16 százalékos egykulcsos szja adó nagyságrendileg megegyezik a Bajnai-kormány által véghezvitt adócsökkentéssel. "Az adótörvény a következő évre azt írja elő, hogy 15 millió forintig mindenki 18 százalék adót fizet, ebbe a kategóriába pedig beleesik az adózók 97 százaléka" - jelentette ki Vértes András. "Ha a Fidesz által eltörölni kívánt adójóváírást is belevesszük, akkor nagyságrendileg megegyezik a két lépés".
Vértes András rámutatott arra is, hogy az idei büdzsére nem ró plusz terheket a Fidesz 29 pontja. "Szinte az összes vállalás több év alatt valósulna meg" - jelentette ki hozzátéve, hogy a hiánycél ennek megfelelően tartható a pénzintézetekre kivetett adóból, a közszféra létszámcsökkentéséből, valamint a kiadások csökkentéséből.
A Fidesz által hangoztatott drasztikus foglalkoztatottság-növelés viszont nem látszik a számokból. Vértes András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a munkahelyeket nem a munkaadó költségcsökkentése hozza létre, hanem a kereslet. A foglalkoztatottságot csak a világ- és a magyar gazdaság növekedése tudja magasabb szintre emelni - tette hozzá.
Koncentrált megszorítócsomag?
A miniszterelnök által bejelentett akcióterv első ránézésre egyfajta koncentrált megszorító csomagnak tűnik - fejtette ki Juhász Attila a Political Capital igazgatóhelyettese. Úgy vélekedett, hogy a választók nagy tömegeit csupán a minimálbér megadóztatása, valamint esetleg a közszférára vonatkozó bérkiadások korlátozása érintheti negatívan, a legnagyobb terhet a bankok, pénzintézetek viselnék. "Ezzel párhuzamosan több, a szociális érzékenységet bizonyító elem - kilakoltatási moratórium, devizahitelesek védelem - is található a programban" - tette hozzá.
Szerinte jelenleg a legvalószínűbbnek az a forgatókönyv tűnik, hogy az adórendszer gyökeres átalakítása csak jövőre valósul meg, míg a bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések eredményeként tartható lesz az idei hiány, valamint marad forrás a bejelentett programpontok egy résznek elindítására. Azaz a kormány lemondott a nagyobb hiányból finanszírozott fiskális élénkítés lehetőségéről, és inkább időben elhúzva, a beinduló növekedés jelentette forrásokból kívánja átalakítani az adórendszert.
"Mindez azt jelenti, hogy a hivatalos kommunikáció ellenére egyértelművé vált, hogy a Fidesz nem tér el jelentősen az elmúlt egy évben a Bajnai-kormány által kijelölt úttól" - fogalmazott Juhász Attila.
A Political Capital igazgatóhelyettese ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bankadó elfogadtatása nyilvánvalóan komoly ellenállásba ütközik majd a pénzintézetek részéről, de több okból is jó esély van a lépés megvalósulására. Szerinte ugyanis a Fidesz erős felhatalmazásán túl segítheti a kormányt az is, hogy a politikai ellenfelek és a lakosság jelentős része is támogatja a döntést. "Ráadásul a változások csak egy hároméves, átmeneti időszakra vonatkoznak" - tette hozzá.
Orbán Viktor pontjainak nemzetközi fogadtatásával kapcsolatban Juhász Attila elmondta, hogy az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján a kormány programjának elsődleges célja az idei hiánycél tartása volt, így a programban bejelentett intézkedések időben majd úgy követik egymást, hogy ez teljesülhessen. "Éppen ezért a bejelentett intézkedésekkel várhatóan mind a nemzetközi szervezetek, mind a befektetők elégedettek lesznek, és a konkrét lépések elindításával a kormány gyorsan korrigálhatja a múlt heti bizalomvesztést" - mondta.
A Bankszövetség nem tudott a tervekrőlAz előző napok szörnyűségei minimálisra csökkentették a gazdaságpolitikai mozgásteret, de úgy tűnik, az idénre tervezett lépésekkel tartható a 3,8-4 százalék körüli hiány - kommentálta lapunknak Orbán Viktor programját Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bejelentett módosítások korántsem jelentenek akkora változásokat, mint azt ígérte korábban a Fidesz. Vértes András szerint egyelőre még nagyon homályos, hogy mit is tervez pontosan a kormány. "Annak ellenére, hogy alapvetően menedzselhető a program, több olyan pontot is mondott Orbán Viktor, aminek a megvalósulására igen kevés az esély". Példaként említette a bankadót, valamint a közüzemi díjakról szóló moratóriumot, utóbbi ugyanis teljesen piacellenes állami beavatkozás lenne.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint szinte teljesen kizárt az is, hogy évente 200 milliárd forint bevétel származzon a bankadóból, hiszen ez a teljes magyar bankrendszer nyereségének felét jelentené. "Nem világosak a tervek, ugyanis akár az is előfordulhat, hogy Orbán Viktor több évre értette ezt az összeget, és beleértette az összes pénzintézetet is" - tette hozzá.
Vértes András szerint egyértelmű, hogy az idei évre tervezett lépések a közepes és a magas jövedelműeknek kedveznek. A kisebb bérből élőket nem csak a 16 százalékos adó sújtja majd, hanem az adójóváírás eltörlése is.
A GKI gazdaságkutató elnöke problémásnak látja azt a pontot is, ami teljes bútor-, gépkocsi- és eszközstopot rendel el. "Gépkocsikról le lehet mondani, de ha elromlik egy számítógép, azt mindenképpen pótolni kell" - mondta.
A gazdasági szakértő hangsúlyozta, hogy a 16 százalékos egykulcsos szja adó nagyságrendileg megegyezik a Bajnai-kormány által véghezvitt adócsökkentéssel. "Az adótörvény a következő évre azt írja elő, hogy 15 millió forintig mindenki 18 százalék adót fizet, ebbe a kategóriába pedig beleesik az adózók 97 százaléka" - jelentette ki Vértes András. "Ha a Fidesz által eltörölni kívánt adójóváírást is belevesszük, akkor nagyságrendileg megegyezik a két lépés".
Vértes András rámutatott arra is, hogy az idei büdzsére nem ró plusz terheket a Fidesz 29 pontja. "Szinte az összes vállalás több év alatt valósulna meg" - jelentette ki hozzátéve, hogy a hiánycél ennek megfelelően tartható a pénzintézetekre kivetett adóból, a közszféra létszámcsökkentéséből, valamint a kiadások csökkentéséből.
A Fidesz által hangoztatott drasztikus foglalkoztatottság-növelés viszont nem látszik a számokból. Vértes András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a munkahelyeket nem a munkaadó költségcsökkentése hozza létre, hanem a kereslet. A foglalkoztatottságot csak a világ- és a magyar gazdaság növekedése tudja magasabb szintre emelni - tette hozzá.
Koncentrált megszorítócsomag?
A miniszterelnök által bejelentett akcióterv első ránézésre egyfajta koncentrált megszorító csomagnak tűnik - fejtette ki Juhász Attila a Political Capital igazgatóhelyettese. Úgy vélekedett, hogy a választók nagy tömegeit csupán a minimálbér megadóztatása, valamint esetleg a közszférára vonatkozó bérkiadások korlátozása érintheti negatívan, a legnagyobb terhet a bankok, pénzintézetek viselnék. "Ezzel párhuzamosan több, a szociális érzékenységet bizonyító elem - kilakoltatási moratórium, devizahitelesek védelem - is található a programban" - tette hozzá.
Szerinte jelenleg a legvalószínűbbnek az a forgatókönyv tűnik, hogy az adórendszer gyökeres átalakítása csak jövőre valósul meg, míg a bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések eredményeként tartható lesz az idei hiány, valamint marad forrás a bejelentett programpontok egy résznek elindítására. Azaz a kormány lemondott a nagyobb hiányból finanszírozott fiskális élénkítés lehetőségéről, és inkább időben elhúzva, a beinduló növekedés jelentette forrásokból kívánja átalakítani az adórendszert.
"Mindez azt jelenti, hogy a hivatalos kommunikáció ellenére egyértelművé vált, hogy a Fidesz nem tér el jelentősen az elmúlt egy évben a Bajnai-kormány által kijelölt úttól" - fogalmazott Juhász Attila.
A Political Capital igazgatóhelyettese ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bankadó elfogadtatása nyilvánvalóan komoly ellenállásba ütközik majd a pénzintézetek részéről, de több okból is jó esély van a lépés megvalósulására. Szerinte ugyanis a Fidesz erős felhatalmazásán túl segítheti a kormányt az is, hogy a politikai ellenfelek és a lakosság jelentős része is támogatja a döntést. "Ráadásul a változások csak egy hároméves, átmeneti időszakra vonatkoznak" - tette hozzá.
Orbán Viktor pontjainak nemzetközi fogadtatásával kapcsolatban Juhász Attila elmondta, hogy az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján a kormány programjának elsődleges célja az idei hiánycél tartása volt, így a programban bejelentett intézkedések időben majd úgy követik egymást, hogy ez teljesülhessen. "Éppen ezért a bejelentett intézkedésekkel várhatóan mind a nemzetközi szervezetek, mind a befektetők elégedettek lesznek, és a konkrét lépések elindításával a kormány gyorsan korrigálhatja a múlt heti bizalomvesztést" - mondta.
A Magyar Bankszövetség semmilyen szakmai egyeztetést nem folytatott korábban a kormánnyal a tervezett bankadó bevezetésével kapcsolatban - mondta el lapunknak Müller János szóvivő. A bankadóról szóló sajtóhírek hatására viszont levelet küldtek Orbán Viktornak, amiben arra kérték a kormányfőt, hogy soron kívül tárgyalhassanak a nemzetgazdasági miniszterrel. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor is jelezte beszédében, hogy egyeztetések szükségesek még a bankadóról. Müller János szerint korai lenne még reagálni arra a felvetésre, hogy az új adónem esetleg a magyarországi bankok kivonulását okozhatja. A Magyar Bankszövetség szóvivője ugyanis úgy vélekedett, hogy több rendkívül fontos tényező sem teljesen világos az elhangzott beszéd alapján. Példaként említette a 200 milliárd forintos összeget is, hiszen korántsem biztos, hogy egy hatástanulmány is ennyit állapítana meg. "Ráadásul az sem tisztázott, hogy csak a bankok érintettek-e, vagy esetleg vonatkozik a törvény a lízingcégekre és a biztosítótársaságokra is" - fűzte hozzá.
Müller János hangsúlyozta, hogy jelenleg is számos olyan teher hárul a bankokra, amelyek a pénzintézetek hitelezési képességeit szűkíti. Az újabb költségek a kockázatok mérséklésére és a hitelezés visszafogására ösztönözheti a bankokat, így viszont jóval kisebb részt vennének ki a bankok a válságból való kilábalásból - tette hozzá.
A Magyar Bankszövetség szóvivője elmondta, hogy készülnek a kormánnyal folytatott szakmai egyeztetésekre, de azt, hogy az egész bankrendszert hogyan befolyásolná a bankadó, csak hatásvizsgálatok alapján tudja majd megmondani.
Müller János hangsúlyozta, hogy jelenleg is számos olyan teher hárul a bankokra, amelyek a pénzintézetek hitelezési képességeit szűkíti. Az újabb költségek a kockázatok mérséklésére és a hitelezés visszafogására ösztönözheti a bankokat, így viszont jóval kisebb részt vennének ki a bankok a válságból való kilábalásból - tette hozzá.
A Magyar Bankszövetség szóvivője elmondta, hogy készülnek a kormánnyal folytatott szakmai egyeztetésekre, de azt, hogy az egész bankrendszert hogyan befolyásolná a bankadó, csak hatásvizsgálatok alapján tudja majd megmondani.
