Vállalkozásbarátnak nevezték, és üdvözölték a vállalkozásokra vonatkozó tervezett adóváltozásokat az MTI által megkérdezett munkáltatói szervezetek kedden.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a vállalkozások számára kedvező, hogy a társasági adó kedvezményes 10 százalékos kulcsát a jelenlegi 50 millióval szemben 500 millió forintos adóalapig lehet majd alkalmazni. A VOSZ ugyancsak üdvözli a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) terhelő tíz féle kisadó eltörlését, valamint azt, hogy egyenes ági leszármazottak között megszűnik az illetékfizetési kötelezettség.
A VOSZ főtitkára különösen fontosnak nevezte a Széchenyi-kártyaprogram kibővítését, vagyis azt, hogy 50 millió forintig emeljék fel a hitelkeretet, és beruházásra, pályázati önerő céljára is fel lehessen használni. Dávid Ferenc szintén pozitívumként értékelte, hogy a kormány az állam olcsóbbá tételével is hozzá kíván járulni a költségvetési egyensúlyhoz, és nemcsak a bevételi oldalon módosít. Dávid Ferenc összességében vállalkozásbarát intézkedéscsomagnak nevezte a kedden bejelentett akciótervet.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke elmondta: a társasági adó csökkentése javítja a versenyképességet, az egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó pedig - bár még nem ismert hogy a kedvezmények hogyan alakulnak - ugyancsak teljesítményösztönző.
Az OKISZ társelnöke elmondta: fontos a kkv-k versenybe hozása, mivel nélkülük nem lehet megerősíteni a gazdaságot. Ezért az OKISZ egyetért az adórendszer átalakításával és egyszerűsítésével, a banki különadóval és a Széchenyi-kártyaprogram felélénkítésével is. A vállalkozásokat kedvezőbb feltételekkel kell forráshoz juttatni - fűzte hozzá.
Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke úgy fogalmazott: ha megvalósulnak a kedden bejelentett intézkedések, akkor a magyar nemzeti kisipar talpon tud maradni. Ő is kiemelte: fontos megkönnyíteni a kkv-k hitelhez-, és európai uniós forrásokhoz való hozzájutását.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek elmondta: a kedden meghirdetett gazdasági akcióterv hosszú ideje az első olyan intézkedéscsomag, amely nem megszorításokat tartalmaz, hanem beruházásösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket, így annak a kis- és közepes vállalkozások a lehetnek a nyertesei.
Parragh László szerint a most bejelentett intézkedések egyben hiteles üzenetet jelentenek arra vonatkozóan, hogy a kormány tartani kívánja a kitűzött hiánycélt. Hangsúlyozta: az MKIK egyetért a társasági adót érintő tervezett változtatásokkal, az alkalmi munkavállalás szabályainak módosításával, a Széchenyi-kártyaprogram bővítésével, a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeinek könnyítésével, az európai uniós források átcsoportosításával, valamint a kkv-kat terhelő tíz kisadó eltörlésével. Utóbbihoz hozzáfűzte: az egyelőre nem derült ki, hogy mely adók eltörléséről van szó.
Parragh László szerint fontos üzenet a vállalkozások felé, hogy az állam magán is spórolni kíván, és többek között költségstopot vezet be az állami és költségvetési intézményekben. További kérdéseket vet fel a bankok megadóztatása, mivel a bankok a gazdaság számára fontos instrumentumok, ugyanakkor a kormány jelezte egyeztetési szándékát a pénzintézetek felé - mondta az MKIK elnöke. Az MKIK egyetért az egykulcsos adórendszer bevezetésével, ugyanakkor itt is meg kell várni a részleteket, mivel egy ilyen adórendszer bérnyomást jelenthet - tette hozzá.MTI
A VOSZ főtitkára különösen fontosnak nevezte a Széchenyi-kártyaprogram kibővítését, vagyis azt, hogy 50 millió forintig emeljék fel a hitelkeretet, és beruházásra, pályázati önerő céljára is fel lehessen használni. Dávid Ferenc szintén pozitívumként értékelte, hogy a kormány az állam olcsóbbá tételével is hozzá kíván járulni a költségvetési egyensúlyhoz, és nemcsak a bevételi oldalon módosít. Dávid Ferenc összességében vállalkozásbarát intézkedéscsomagnak nevezte a kedden bejelentett akciótervet.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke elmondta: a társasági adó csökkentése javítja a versenyképességet, az egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó pedig - bár még nem ismert hogy a kedvezmények hogyan alakulnak - ugyancsak teljesítményösztönző.
Az OKISZ társelnöke elmondta: fontos a kkv-k versenybe hozása, mivel nélkülük nem lehet megerősíteni a gazdaságot. Ezért az OKISZ egyetért az adórendszer átalakításával és egyszerűsítésével, a banki különadóval és a Széchenyi-kártyaprogram felélénkítésével is. A vállalkozásokat kedvezőbb feltételekkel kell forráshoz juttatni - fűzte hozzá.
Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke úgy fogalmazott: ha megvalósulnak a kedden bejelentett intézkedések, akkor a magyar nemzeti kisipar talpon tud maradni. Ő is kiemelte: fontos megkönnyíteni a kkv-k hitelhez-, és európai uniós forrásokhoz való hozzájutását.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek elmondta: a kedden meghirdetett gazdasági akcióterv hosszú ideje az első olyan intézkedéscsomag, amely nem megszorításokat tartalmaz, hanem beruházásösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket, így annak a kis- és közepes vállalkozások a lehetnek a nyertesei.
Parragh László szerint a most bejelentett intézkedések egyben hiteles üzenetet jelentenek arra vonatkozóan, hogy a kormány tartani kívánja a kitűzött hiánycélt. Hangsúlyozta: az MKIK egyetért a társasági adót érintő tervezett változtatásokkal, az alkalmi munkavállalás szabályainak módosításával, a Széchenyi-kártyaprogram bővítésével, a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeinek könnyítésével, az európai uniós források átcsoportosításával, valamint a kkv-kat terhelő tíz kisadó eltörlésével. Utóbbihoz hozzáfűzte: az egyelőre nem derült ki, hogy mely adók eltörléséről van szó.
Parragh László szerint fontos üzenet a vállalkozások felé, hogy az állam magán is spórolni kíván, és többek között költségstopot vezet be az állami és költségvetési intézményekben. További kérdéseket vet fel a bankok megadóztatása, mivel a bankok a gazdaság számára fontos instrumentumok, ugyanakkor a kormány jelezte egyeztetési szándékát a pénzintézetek felé - mondta az MKIK elnöke. Az MKIK egyetért az egykulcsos adórendszer bevezetésével, ugyanakkor itt is meg kell várni a részleteket, mivel egy ilyen adórendszer bérnyomást jelenthet - tette hozzá.MTI
Pozitív piaci fogadtatásra talált Orbánék programja
A forint erősödött, a hozamok csökkentek a miniszterelnöki bejelentések nyomán, ami azt jelzi, hogy a piac pozitívan fogadta a miniszterelnök bejelentéseit - mondta Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint a tervezett takarékossági intézkedések a költségvetésben ma még meglévő 230 milliárd forintos kockázatot mérséklik, illetve pótolják összeget.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Samu János, a Concorde elemzője: bár számításai szerint az államháztartásban ebben az évben a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő, közel 130 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtani ahhoz, hogy tartható legyen a 3,8 százalékos deficit. Jövőre pedig 1 százalékos kiigazításra van szükség ahhoz, hogy a konvergencia programban fogalt 3 százalékos hiány valósuljon meg. Mindkét elemző úgy látja, hogy a Bajnai-kormány által képzett stabilitási és kamatkockázati tartalékot nem szükséges felhasználni a jelzett 3,8 százalékos idei hiánycél tartásához.
Ugyanakkor az elemzők további részleteket szeretnének tudni a bank, illetve a pénzügyi szektorra kivetett adóval kapcsolatban. Samu János, illetve a Concorde számításai szerint a profitra vetítve az új adó 32 százalék extra terhet jelent. Barcza György szerint abból adódhat gond, ha a profitra vetítik ki az adót és az hat a bankok tőkeellátottságára, ami óvatosabb hitelezésre szoríthatja a pénzintézeteket.
Samu János hiányolta a miniszterelnöki beszédből az állami vállalatok adósságátvállalására vonatkozó elképzeléseket, hiszen ezekről a Fidesz kormányzati pozícióba került vezetői már többször ejtettek szót. Megjegyezte, ennek hatása az államháztartási hiányra 2-3 százalék lehet.
A kormányfő által kedden bejelentett intézkedések összességében jó irányba mutatnak, a hazai vállalkozások versenyképességét erősítik, s az intézkedések hatására várhatóan tartható lesz az ez évre tervezett államháztartási hiány – vélte Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is. Hozzátette, a bejelentett intézkedések az adórendszer átláthatóságát szolgálják és csökkentik az adóelkerülést.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Samu János, a Concorde elemzője: bár számításai szerint az államháztartásban ebben az évben a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő, közel 130 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtani ahhoz, hogy tartható legyen a 3,8 százalékos deficit. Jövőre pedig 1 százalékos kiigazításra van szükség ahhoz, hogy a konvergencia programban fogalt 3 százalékos hiány valósuljon meg. Mindkét elemző úgy látja, hogy a Bajnai-kormány által képzett stabilitási és kamatkockázati tartalékot nem szükséges felhasználni a jelzett 3,8 százalékos idei hiánycél tartásához.
Ugyanakkor az elemzők további részleteket szeretnének tudni a bank, illetve a pénzügyi szektorra kivetett adóval kapcsolatban. Samu János, illetve a Concorde számításai szerint a profitra vetítve az új adó 32 százalék extra terhet jelent. Barcza György szerint abból adódhat gond, ha a profitra vetítik ki az adót és az hat a bankok tőkeellátottságára, ami óvatosabb hitelezésre szoríthatja a pénzintézeteket.
Samu János hiányolta a miniszterelnöki beszédből az állami vállalatok adósságátvállalására vonatkozó elképzeléseket, hiszen ezekről a Fidesz kormányzati pozícióba került vezetői már többször ejtettek szót. Megjegyezte, ennek hatása az államháztartási hiányra 2-3 százalék lehet.
A kormányfő által kedden bejelentett intézkedések összességében jó irányba mutatnak, a hazai vállalkozások versenyképességét erősítik, s az intézkedések hatására várhatóan tartható lesz az ez évre tervezett államháztartási hiány – vélte Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is. Hozzátette, a bejelentett intézkedések az adórendszer átláthatóságát szolgálják és csökkentik az adóelkerülést.
Vezetési trendek
- Új vezetési trendek
- Story telling – mint a vezetés új eszköze
- Hatékonyság-növelés hatékonyan, a gyakorlatban
- Kockázati tőke, ipar és az Interim Management szakma szoros együttműködése
Június 11-ig (péntek) történő jelentkezés esetén 10 %, a Menedzsment Fórum regisztrált olvasói számára 5 % egyedi kedvezményt biztosítunk!
További információ és jelentkezés
A vezető elemző kiemelte: korábban részben az ígéreteivel, részben a politikusi nyilatkozatokkal a Fidesz-kormány nehéz helyzetbe lavírozta magát, ezek a tervezett intézkedések azonban összességében jónak mondhatóak, mert jelentősen emelik az adórendszer átláthatóságát. Az egykulcsos adórendszerre való áttérés a személyi jövedelemadó-rendszerben is kedvezően hat majd a transzparencia növelésére, s ez egyúttal a szuperbruttósítás korábbi gyakorlatától való elköszönést is jelenti.
Török Zoltán a családi adóztatás kétéves bevezetését, illetve az adójóváírás időközbeni kivezetését is jónak nevezte, hiszen az adójóváírás kivezetése átláthatóbbá teszi a rendszert, csökkenti a kivételeket, miközben a családi adózás révén bizonyos terheket mégiscsak mérsékelni fog a tervezett új adószisztéma. Hozzátette, természetesen sok függ az adórendszer részleteinek kidolgozásától.
A 16 százalékos szja-kulcs a vállalkozók számára azt is eredményezi, hogy nem lesz szükség trükkök alkalmazására. A korábbi adóztatás ugyanis rákényszerített egyes vállalkozói csoportokat bizonyos adóelkerülésre. A vezető elemző a magyar kis- és középvállalkozások számára egyértelműen pozitívumnak nevezte a társasági adó 10 százalékos kedvezményes adókulcsa határának felemelését 50 millió forintról 500 millió forintra. Eddig ugyanis a magyar gazdaságban az érvényesült, hogy a multinacionális cégek könnyebben tudták elviselni az adóterheket, míg a kis- és középvállalkozások számos esetben adóelkerüléssel éltek, mivel a kedvezményes 10 százalékos kulcsot csak 50 millió forintos nyereséghatárig lehetett érvényesíteni. Az 500 millió forintra történő emelés egyértelműen az adóelkerülés ellen hat, egyúttal emeli a magyar kis cégek versenyképességét is.
A pénzintézeti szektor nagyarányú megadóztatását célzó intézkedésre Török Zoltán úgy reagált: "ez nem ördögtől való gondolat", sőt világtrendnek nevezhető a pénzintézeti szektor jelentősebb megadóztatása, extraadóval való sújtása. Az elemző rámutatott: egyelőre nem tudni, hogy ennek a magasabb adóztatásnak mi lesz az alapja, mert konkrét megítélése sokban függ a majd elfogadandó tényleges adószabálytól.
A közszféra bértömeg-gazdálkodását célzó intézkedéssel kapcsolatban megjegyezte: ez fontos lépés, ez sem "magyar találmány", hisz Európa kormányai Írországtól Romániáig élnek azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos jövedelembefagyasztásokat, csökkentéseket hajtanak végre a közszférában a válságra való tekintettel.
Összességében tehát elmondható, hogy a tervezett intézkedések révén idén biztonsággal tartható lesz a tervezett GDP-arányos államháztartási hiány, sőt ez előrevetíti, hogy jövőre is a tervek szerint alakulhat a deficit. Emellett a magyar gazdaság versenyképessége egyértelműen javul, ami hozzájárulhat, hogy beinduljon a jelentősebb gazdasági növekedés az országban - emelte ki Török Zoltán.MTI
Török Zoltán a családi adóztatás kétéves bevezetését, illetve az adójóváírás időközbeni kivezetését is jónak nevezte, hiszen az adójóváírás kivezetése átláthatóbbá teszi a rendszert, csökkenti a kivételeket, miközben a családi adózás révén bizonyos terheket mégiscsak mérsékelni fog a tervezett új adószisztéma. Hozzátette, természetesen sok függ az adórendszer részleteinek kidolgozásától.
A 16 százalékos szja-kulcs a vállalkozók számára azt is eredményezi, hogy nem lesz szükség trükkök alkalmazására. A korábbi adóztatás ugyanis rákényszerített egyes vállalkozói csoportokat bizonyos adóelkerülésre. A vezető elemző a magyar kis- és középvállalkozások számára egyértelműen pozitívumnak nevezte a társasági adó 10 százalékos kedvezményes adókulcsa határának felemelését 50 millió forintról 500 millió forintra. Eddig ugyanis a magyar gazdaságban az érvényesült, hogy a multinacionális cégek könnyebben tudták elviselni az adóterheket, míg a kis- és középvállalkozások számos esetben adóelkerüléssel éltek, mivel a kedvezményes 10 százalékos kulcsot csak 50 millió forintos nyereséghatárig lehetett érvényesíteni. Az 500 millió forintra történő emelés egyértelműen az adóelkerülés ellen hat, egyúttal emeli a magyar kis cégek versenyképességét is.
A pénzintézeti szektor nagyarányú megadóztatását célzó intézkedésre Török Zoltán úgy reagált: "ez nem ördögtől való gondolat", sőt világtrendnek nevezhető a pénzintézeti szektor jelentősebb megadóztatása, extraadóval való sújtása. Az elemző rámutatott: egyelőre nem tudni, hogy ennek a magasabb adóztatásnak mi lesz az alapja, mert konkrét megítélése sokban függ a majd elfogadandó tényleges adószabálytól.
A közszféra bértömeg-gazdálkodását célzó intézkedéssel kapcsolatban megjegyezte: ez fontos lépés, ez sem "magyar találmány", hisz Európa kormányai Írországtól Romániáig élnek azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos jövedelembefagyasztásokat, csökkentéseket hajtanak végre a közszférában a válságra való tekintettel.
Összességében tehát elmondható, hogy a tervezett intézkedések révén idén biztonsággal tartható lesz a tervezett GDP-arányos államháztartási hiány, sőt ez előrevetíti, hogy jövőre is a tervek szerint alakulhat a deficit. Emellett a magyar gazdaság versenyképessége egyértelműen javul, ami hozzájárulhat, hogy beinduljon a jelentősebb gazdasági növekedés az országban - emelte ki Török Zoltán.MTI
Erdei: káros a banki különadó
Gigantikus méretű terhelésnek nevezte az Orbán Viktor által bejelentett banki különadót Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a kormány tartani akarja a 3,8 százalékos hiánycélt, s nem akar teret engedni a bankellenes hangulatnak.
Erdei Tamás kedden az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a bankokat meglepetésként érte az "óriási mértékű" banki különadó bevezetése, erről a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel. Hozzátette: a szervezet egy korábbi levelében már felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy egy ilyen intézkedés milyen veszélyekkel járhat.
"Ezt egy gigantikus mértékű terhelésnek tartjuk, főleg egy olyan időszakban, amikor a bankok egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfólióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt. A kockázati költségek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban a lakossági és a vállalati területen is. Ráadásul azt az indoklást nehéz elfogadni, hogy a bankok állami támogatást kaptak, hiszen erre Magyarországon nem került sor, abban a két esetben pedig, amikor hitelnyújtás történt, az összegeket már törlesztették" - mutatott rá.
Erdei elmondta: a részleteket még nem ismerik, a közeli napokban kezdődik az egyeztetés a különadó bevezetéséről, annak vetítési alapjáról, mértékéről kell majd megállapodni. "Természetesen, csak egy olyan különadót tudunk elfogadni, ami nemcsak a bankokra, hanem a teljes pénzügyi rendszerre vonatkozik" - hangsúlyozta.
Felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás megnehezíti a bankok helyzetét, befolyásolja tőkehelyzetüket, s hitelaktivitásukat egyértelműen csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását. A bejelentett terhek meg fognak jelenni a hitelek árában is. Tehát károkat fog okozni a bankrendszernek, s azon keresztül a reálgazdaságnak is.
A bejelentett elvonás a bankszövetség elnöke szerint olyan mértékű terhelést jelent a bankrendszer számára, hogy az is elképzelhető, hogy jó néhány pénzintézet az idén veszteséget fog produkálni. "Minden abba az irányba mutat, hogy az idei év, ahogy korábban jeleztük, továbbra is nehéz lesz a bankrendszernek, hiszen a gazdaság teljesítménye nem javul, a reálgazdasági kockázatok nem csökkentek, a nagyon magas devizaárfolyamok miatt a svájci frank hiteleseknél további esetleges bedőlésekkel kell számolni" - mondta Erdei Tamás. Hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a G20 nagyon komolyan gondolja a Basel-III. bevezetését, ami együtt jár a pénzintézetek tőkekövetelményének megemelésével. Az elvonás következménye az lehet, hogy a bankok nem tudnak megfelelően felkészülni tőkeoldalról a Basel-III. előírásaira.
Az MTI kérdésére, hogy a különadó nem fenyeget-e ez azzal a veszéllyel, hogy a külföldi befektetők kivonulnak Magyarországról, azt válaszolta: "nem gondolom, hogy ilyen következtetéseket azonnal le lehetne vonni, természetesen a külföldi befektetők megfontolás tárgyává tehetik, hogy Magyarországon a pénzintézeti tevékenység tud-e számukra olyan jövedelmet termelni a mostani kockázati környezetben, hogy hosszú távon itt kívánják aktivitásukat folytatni".
Emlékeztetett arra: a magyarországi bankok már 2006 óta fizetnek különadót, egy többletadót a normál vállalkozásokkal szemben. A most ismertetett mértékű elvonás a diszpreferenciát növeli, és egyértelműen versenyképességi hátrányt jelent az elkövetkezendő időszakban.
A jelzáloghitelezéssel kapcsolatos bejelentést ugyanakkor nagyon pozitívnak értékelte a bankszövetség elnöke, aki szerint megnyugvással lehet tudomásul venni, hogy létrejön egy olyan állami intézményrendszer, amely azon hiteladósoknak az ügyeivel fog foglalkozni, akik teljesen reménytelen helyzetbe kerültek. Erre a bankszövetség már több javaslatot tett - mondta.
Kifejtette, arról, hogy amíg létrejön a nehéz helyzetben lévő adósokkal a megállapodás, kilakoltatási moratórium lépjen életbe, lehet tárgyalni. Az azonban nem teljesen világos, hogyan fog a jövőben működni a jelzáloghitelezés kilakoltatási tilalom mellett. Ha ugyanis a bankok nem tudnak hozzájutni a hitelek biztosítékához a jövőben, minimalizálni fogják ezt a tevékenységet, vagy meg fogják szüntetni - figyelmeztetett. A devizahitelezés jövőbeni korlátozásáról úgy vélekedett, hogy a mostani nagyon gyorsan változó piaci körülmények között ez a bankrendszer számára elfogadható.
Erdei Tamás kiemelte: nagyon pozitívnak tartja a kormány azon állásfoglalását, hogy a 3,8 százalékos hiánycélt mindenképpen tartani akarják, a pénzpiaci bizalom megtartása szempontjából ez nagyon fontos bejelentés volt. "Azt is nagyon díjaznunk kell, hogy a miniszterelnök úr beszédében hangsúlyozta: ez nem a bankok ellen irányul, s nem akar teret engedni egy bankellenes hangulatnak" - mondta a bankszövetség elnöke Orbán Viktor bejelentései kapcsán.MTI
