Sógor Csaba, a szövetség európai parlamenti képviselője az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) burgenlandi kongresszusán a romániai kisebbségi helyzetről számolt be. A képviselő a június 1-4. között tartott eseményre országjelentést készített, melyben bemutatta a romániai kisebbségi jogérvényesítés legfontosabb állomásait. Véleménye szerint a legnehezebb a többség meggyőzése volt arról, hogy a kisebbség tagjai lojális állampolgárok, ezért is bizonyult mérföldkőnek a Szövetség részvétele a bukaresti kormányzásban, ahol nagyon kényes egyensúlyt kell tartania. Folyamatosan egyeztetnie kell és kompromisszumokat kötni, gyakran népszerűtlen intézkedések mellett kiállni, ami szavazatvesztéssel járt. – Még nagyon sok tennivalónk van a többség mentalitásának megváltoztatásában, de a meglévő jogok érvényesítésben és a törvények alkalmazásában is. Bár támogatjuk és szorgalmazzuk a decentralizációt, kiderült, hogy a szubszidiaritás gyakran akadálya a kétnyelvűségnek, az oktatási intézmények önállósításának – mondta Sógor Csaba.
A romániai többség óvakodik attól, hogy hosszú távra garantálja a különböző jogszabályokban lévő kisebbségi jogokat; nem akarja a kisebbségi törvényt támogatni. Ezzel gyakorlatilag kényszerhelyzetbe hozza az szövetséget, mert a szövetségnek támogatnia kell a kormányon lévő pártokat, különben a kisebbségi vívmányok sérülnének. – Látnunk kell, hogy az oktatási törvénybe foglalt jogok, nacionalista politikusok nyomására rövid idő alatt veszélybe kerülhetnek – érvelt az erdélyi magyar képviselő, aki szerint az igazi európai multikulturalizmus azt jelentené, hogy nem csak a kisebbség tanulja meg a többség nyelvét, hanem a többség is elsajátítja a mellette élő népek nyelvét, megismeri kultúráját.
A képviselő úgy véli, hogy Európa sem akar a kisebbségi jogokkal kapcsolatban döntést hozni. Jó példa erre, hogy 2009-ben az Európai Parlamentben nem sikerült elfogadtatni egy kisebbségvédelmi véleménytervezetet, mert a legnagyobb politikai csoportok, a szociáldemokraták és a néppártiak nem támogatták. – A harcot azonban nem szabad feladni – fogalmazott Sógor Csaba, hozzátéve, hogy a kisebbségi politikusok feladata, hogy meggyőzzék a többséget terveikről, de közben arra is figyelniük kell, hogy egyes kisebbségek ne adják fel a békés eszközöket. A romániai magyarság politikai síkon érvényesíti követeléseit. Nálunk a politikus a mikrofont választja, esetleg az utcai tüntetésekét, de nem fog erőszakos módszerekhez folyamodni – hangsúlyozta az EP-képviselő.
A romániai többség óvakodik attól, hogy hosszú távra garantálja a különböző jogszabályokban lévő kisebbségi jogokat; nem akarja a kisebbségi törvényt támogatni. Ezzel gyakorlatilag kényszerhelyzetbe hozza az szövetséget, mert a szövetségnek támogatnia kell a kormányon lévő pártokat, különben a kisebbségi vívmányok sérülnének. – Látnunk kell, hogy az oktatási törvénybe foglalt jogok, nacionalista politikusok nyomására rövid idő alatt veszélybe kerülhetnek – érvelt az erdélyi magyar képviselő, aki szerint az igazi európai multikulturalizmus azt jelentené, hogy nem csak a kisebbség tanulja meg a többség nyelvét, hanem a többség is elsajátítja a mellette élő népek nyelvét, megismeri kultúráját.
A képviselő úgy véli, hogy Európa sem akar a kisebbségi jogokkal kapcsolatban döntést hozni. Jó példa erre, hogy 2009-ben az Európai Parlamentben nem sikerült elfogadtatni egy kisebbségvédelmi véleménytervezetet, mert a legnagyobb politikai csoportok, a szociáldemokraták és a néppártiak nem támogatták. – A harcot azonban nem szabad feladni – fogalmazott Sógor Csaba, hozzátéve, hogy a kisebbségi politikusok feladata, hogy meggyőzzék a többséget terveikről, de közben arra is figyelniük kell, hogy egyes kisebbségek ne adják fel a békés eszközöket. A romániai magyarság politikai síkon érvényesíti követeléseit. Nálunk a politikus a mikrofont választja, esetleg az utcai tüntetésekét, de nem fog erőszakos módszerekhez folyamodni – hangsúlyozta az EP-képviselő.
Sógor Csaba véleménye szerint a civil szervezetek nagyon fontos szerepet játszanak a kisebbségi közösségek jogköveteléseinek megfogalmazásában, kiegészítik a szakpolitikák és intézmények tevékenységét. Európai szinten a kisebbségpolitikában az egyik legfontosabb szerep a FUEN-é – hangsúlyozta Sógor Csaba, köszönetet mondva a nyitottságért, amellyel a szervezet az RMDSZ által javasolt kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezést fogadta.
A FUEN kongresszusa Kismartonban, június 3-án délután, a politikai közgyűléssel folytatódik, amelynek napirendjére kerül a kisebbségi keretszabályozás megalkotása érdekében indított európai polgári kezdeményezés témája.
A FUEN kongresszusa Kismartonban, június 3-án délután, a politikai közgyűléssel folytatódik, amelynek napirendjére kerül a kisebbségi keretszabályozás megalkotása érdekében indított európai polgári kezdeményezés témája.
Figyelő írta (2011-06-04 01:57:50)
szerintem írta (2011-06-03 21:01:43)
Móky írta (2011-06-03 17:59:18)
