Fülöp D. Dénes 2011. július 06
Csigát tenyészt a nyugdíjas rendőr
„Nagyot néznek, amikor szoktam mondani: állattartó vagyok és 250 000 állatom van, de jó, hogy nem kell megfejni őket, mert ahhoz sok kicsi szék kellene” – mondja tréfásan Bíró Vencel, akinek mifelénk ritka vállalkozása van: csigafarm-tulajdonos már öt éve. Önszorgalomból megtanulta a tenyésztés csínját-bínját, a tavaly például egy tonnányit értékesített. A kíváncsiság és a szakmai kihívás vezette a székelyudvarhelyi Bíró Vencelt arra, hogy rendőrként korán nyugdíjba vonulva, 2005-ben területet vásároljon Nyikómalomfalván és csigatenyésztésbe kezdjen. Kezdetben szakkönyveket böngészett, bár amint mondja, a gyakorlat egészen más, mert vidékről vidékre különbözik az éghajlat, a csapadékmennyiség és az évszakok váltakozása. 45 ár területen gazdálkodik Bíró Vencel, ebből 35 ár a tenyészterület, a többin a csigáknak való zöld takarmányt termeli: lucernát, repcét , tököt. Jelenleg kétfajta csigát tenyészt, a hazai Helix pomatia éti csigát, amely maximum 35 grammosra nő, a szabadban hibernál télen, valamint a Helix aspera Müller nevű, Afrikából származó éti csigát, amely jóval kisebb az előbbinél, de kétszer akkora az eladási értéke, ezeket télire pincébe kell vinni. A „csigaföldnek” jó minőségű, esetleg agyagos talaj kell, a külső kerítésen kívül egy belső is szükséges, mert meg kell gátolni a csigák elvándorlását. Bíró Vencel egy fél méter magas, hajlított belső kerítést épített és sokat kísérletezett, amíg sikerült megfékeznie a csigák elmászását. Próbálkozott villanypásztorral, különböző ökoszerekkel, de végül az úgynevezett sóküszöb kialakításával sikerült megoldania a problémát.
A közhiedelemmel ellentétben a csiga nem az esőt, a vizet kedveli, hanem az eső utáni nedvességet, jó páratartalmat, normális légnyomást. A csigák áprilisban ébrednek téli hibernálásukból és tömegesen jönnek elő egy tavaszi langyos eső után. Teljes, jól értékesíthető nagyságúra 4-5 éves korukra válnak, és érdekes, hogy június 20-a után nem nőnek tovább évente. Bár a csigák hímnős állatok, mégis párosodnak, és évente több alkalommal raknak le a földbe vájt lyukakba apró tojásokat.
A szarka mint kerti doktor
A csigákat a madaraktól kell félteni, mert az apró egyedeket megeszik, ezért a farm közelében nem jó, ha fák vannak. Különös módon, Bíró Vencelnek egy-egy szarka a „segítőtársa”, amely jelenléte jelzi, hogy hol vannak elpusztult csigák az élők között, amire egyébként a szagból is lehet következtetni. Az állomány természetes elhullási rátája évi 5-10%-os. A szabad tenyészterületen lecsupaszított 60-90 centiméter széles ösvényeket kell kialakítani, mert csak így lehet megelőzni azt, hogy ne tapossuk meg a csigákat.
A csigákat hazai cégek vásárolják fel ősszel, kilónként 2-3 euróért, s bár volt jelentős jövedelme Bíró Vencelnek, nagyon sok a kiadás is, a vetőmagokra, mezőgazdasági gépekre, karbantartásra. A nyugati országokban sokféle különleges ételt készítenek a csigából, székely tenyésztőjük megelégszik a főzött, sózott változattal, mert így is rendkívül ízletes
A közhiedelemmel ellentétben a csiga nem az esőt, a vizet kedveli, hanem az eső utáni nedvességet, jó páratartalmat, normális légnyomást. A csigák áprilisban ébrednek téli hibernálásukból és tömegesen jönnek elő egy tavaszi langyos eső után. Teljes, jól értékesíthető nagyságúra 4-5 éves korukra válnak, és érdekes, hogy június 20-a után nem nőnek tovább évente. Bár a csigák hímnős állatok, mégis párosodnak, és évente több alkalommal raknak le a földbe vájt lyukakba apró tojásokat.
A szarka mint kerti doktor
A csigákat a madaraktól kell félteni, mert az apró egyedeket megeszik, ezért a farm közelében nem jó, ha fák vannak. Különös módon, Bíró Vencelnek egy-egy szarka a „segítőtársa”, amely jelenléte jelzi, hogy hol vannak elpusztult csigák az élők között, amire egyébként a szagból is lehet következtetni. Az állomány természetes elhullási rátája évi 5-10%-os. A szabad tenyészterületen lecsupaszított 60-90 centiméter széles ösvényeket kell kialakítani, mert csak így lehet megelőzni azt, hogy ne tapossuk meg a csigákat.
A csigákat hazai cégek vásárolják fel ősszel, kilónként 2-3 euróért, s bár volt jelentős jövedelme Bíró Vencelnek, nagyon sok a kiadás is, a vetőmagokra, mezőgazdasági gépekre, karbantartásra. A nyugati országokban sokféle különleges ételt készítenek a csigából, székely tenyésztőjük megelégszik a főzött, sózott változattal, mert így is rendkívül ízletes
