2011. július 06.
„Kiemelt jelentősége van a vidékfejlesztésnek mind Hargita, mind Kovászna megyékben, hiszen a lakosság túlnyomó többsége továbbra is rurális környezetben él” – hangzott el kedden, Sepsiszentgyörgyön, Kovászna Megye Tanácsának székhelyén, a Sikeres Székelyföld konferenciasorozat idei második állomásán.A tanácskozáson ez alkalomból a két megye közös fejlesztési irányvonalait elemezték a résztvevők, elsősorban a vidékfejlesztés tekintetében. A két megyei önkormányzatot, Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke, illetve Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke képviselte, de a tanácskozáson részt vett többek között Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Bara Gyula, a szaktárca Európai Területi Együttműködési osztályának vezetője, illetve a megyei intézmények képviselői is, valamint több községi elöljáró is. Borboly Csaba tanácselnök a megjelentekhez szólva rámutatott, hogy a közel három éve indított konferenciasorozatnak máris látható eredményei vannak, hiszen a két székely megye között megfelelő az együttműködés, és sikerült valamelyest kimozdítani a közös ügyeket a megbeszélések szintjéről, és közös programok is elindultak. A tanácskozások során ugyanakkor sikerült felmérni az érintett témakörökben – kutatás, műemlékek helyzete, székely termékek, turizmus stb. – a problémákat, és azonosítani a lehetőségeket ezek rendezésére. „Az elmúlt három évben Székelyföld egyre inkább befele kezdett húzni, azaz az önkormányzatok elkezdték segíteni egymást, közösen gondolkodni, cselekedni. A vidékfejlesztés terén ez elengedhetetlen, ugyanis egyike a problémás területeknek, hiszen sok esetben nem a pénz a probléma, hanem az összefogás megteremtése” – tette hozzá Hargita Megye Tanácsának elnöke. A konferencia első előadójaként Tánczos Barna a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) 2007-2013-ra vonatkozó összetevőit, így a főbb támogatási tengelyeket ismertette, illetve röviden szólt arról is, hogy mi várható a következő 2013 és 2020 közötti szakaszban. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés esetében is azonosítani lehessen, hogy tulajdonképpen mitől is sikeres Székelyföld, azaz melyek azok az irányvonalak, amelyek mentén a közös fejlesztést el lehet képzelni. Bara Gyula főosztályvezető az Európai Területi Együttműködés lehetőségeit ismertette, Székelyföld fejlesztése szempontjából.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Program keretén belül Háromszéken megvalósultakat Könczei Csaba, Kovászna Megye Tanácsa Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője ismertette. A tanácskozáson Szávics Petra, A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium tanácsosa tolmácsolásában röviden bemutatásra került az Európa Tanács által 2011. június 24-én elfogadott Duna Régió Stratégia. (sajtóközlemény)
Megjegyzés
Hazai szinten - sajnálatos módon - mindegyre összekeverednek mindazok a dolgok, amelyek a régi EU-s tagállamokban már letisztultak! Igy a Duna Régió Stratégiájában lerögzített alappillérek semmiképpen sem a kisrégiók azaz a vidék fejlesztésére van elképzelve.
A hazai 2007-2013 időszakra elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) ide s tova 4 éve ismert, de a kormányba került "vezetőink" csak most fedezik fel vagy fedeztetik fel a néppel - mondván, hogy a vidék fejlődéséért milyen sokat tesznek...
Természetesen fontos a vidék szempontjából fontos egy fejlesztési terv és stratégia megléte sőt ha van vagy ha kell akkor több szempontból és forrásból is lehet megtámogatni, de félreérteni vagy - ami rosszabb - félremagyarázni, politikai tőkét "kovács"-olni belőle már nem megengedhető.
Az eltelt szinte nég év alatt két évig szervezték a Leader Kistérségnek mondott csoportosulásokat majd az összesből csak 80-at kiválasztva a meglevő pénzalapot továbbra sem a rendeltetésnek megfelelően felhasználva újabb két éves "semmit tevés" után most egy magasan túl tervezett konferencia sorozatot indítva egy olyan Stratégiához kapcsolódni akarva, amely semmiképpen sem a NUTS-3-at(helyi kistérséget) hanem a NUTS-1-ek(államok) feletti Makrórégiót fejleszt.
Aki nem tudná a megemlített illetve bemutatott Duna Régió Stratégia(DRS),"a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a DRS-re, amelynek elfogadását a 2011. évi soros magyar elnökségi idejére esett." (lásd: http://www.eu2011.hu/hu/duna-regio-strategia).
"A DRS kiemelt cselekvési területe az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek a kiépítése, a régiót érintő közúti és vasúti közlekedési folyosók fejlesztése és az energiaellátás biztonságának javítása.
A tagállami projektek összehangolása, az integrált megközelítés a stratégia kulcsa.
A megújuló energia (így például a geotermikus energia) és az energiahatékonyság tekintetében a DRS egyértelműen az Európa 2020 stratégia szolgálatában áll. A kapcsolódó kutatás-fejlesztés területén is fontos az együttműködés erősítése a térség országaival.
A DRS jól illeszkedik a víz témaköréhez. A stratégia a 2012-ben kezdődő új, átfogó vízpolitika alakításához értékes hozzájárulás, mert a vízminőség védelmére koncentráló korábbi megközelítést kiegészíti az integrált és fenntartható vízgazdálkodás kérdéskörével.
A vízpolitika a magyar elnökség önálló kezdeményezése volt, amit teljes politikai konszenzus övezett. Magyarország célja az uniós és magyar szempontból fontos, vízgazdálkodási körbe tartozó szempontok fejlesztése, majd megerősítése az EU-politikákban. Az elnökség hangsúlyt helyezett
a) a szélsőséges időjárási és vízügyi jelenségek integrált kezelésére (aszály, árvíz, belvíz, a csapadékeloszlás egyenetlenségei);
b) a víz által nyújtott úgynevezett ökológiai szolgáltatásokra (vizes élőhelyek, a víz öntisztulása, talajképződés);
c) a nemzetközi együttműködés fontosságára. Az árvízkockázaton túl a vízminőség védelme (ide értve a szennyezések kiküszöbölését, kezelését) szintén az egész vízgyűjtő területre kiterjedő szemléletet igényel.
A magyar elnökségi időszak végén került sor a tagállamok közötti eszmecserére a 2012-ben esedékes átfogó vízpolitikai javaslatainak az elfogadásáról."
Mindezekből látható, hogy a Duna névhasználat megtévesztheti mindazokat akik ehhez csatlakoznának,mert nem arről szól ami a vidékfejlesztés!
A vidékfejlesztés inkább az EURÓPA 2020 stratégiához kapcsolódna, amelynek csak kis része lehetne a Duna Régióhoz csatolt stratégia is, mert a Liszaboni Stratégia 2010-ben lejárt!
Az EUROPA 2020 Stratégiában viszont úgyszintén nem kimondottan a vidéfejlesztésre hangolódnak. Ez a stratégiai célokból látható:
"Az Európa 2020 stratégia felmérte a korábbi stratégia gyengeségeit, és három prioritást (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), új elemként pedig öt számszerűsített célkitűzést határoz meg:
- a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátájának 75 százalékra emelése, többek között a fiatal, az idősebb, illetve az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén;
- a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása, úgy, hogy ezen a területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke elérje a GDP 3 százalékát;
- az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra való növelése a teljes energiafogyasztásban, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése;
- a képzettségi szint javítása, különösen törekedve arra, hogy kevesebb mint 10 százalékra mérséklődjön a korai iskolaelhagyás aránya és egyidejűleg legalább 40 százalékra nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30–34 éves korúak aránya;
- a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén, legalább 20 millió ember kiemelésével a kirekesztődés fenyegetettségből. Lásd a http://www.eu2011.hu/hu/europa-2020
A célkitűzések európaiszintű megvalósulását a nemzeti reformprogramokban lefektetett nemzeti szintű vállalások teszik lehetővé, melyeket 2010. november 12-ig kellett a tagállamoknak elkészíteni!"
A nemrég bemutatott és elfogadott Kogălniceanu Terv ezekből semmit sem fog letudni, de baj az is, hogy más tervekben sem szerepel ezeknek a mutatóknak a teljesítése. Az eddig napvilágot látott tervekben csak a KKV-et illetve a hitelfelvevési lehetőségeket bővítették.
Semmi olyan nincs, aminek a gyakorlati haszna a fentemlítettekhez hozzájárulna. Eddig is csak Szipoziumokat és Konferenciákat rendeztek, ahol arról tanácskoztak egyesek, hogy másoknak miként kellene csinálni a stratégiákat.
A címhez visszakanyarodva a Székelyföld sikerességének a kutatása helyett az arra megválasztottak, kinevezettek arra kellene törekedjenek, hogy komolyan álljanak hozzá a dolgok megoldásához, mert másképpen leírhatóakká vállnak. A Székelyföldi vállalkozó, vagy gazda nem arra vár, hogy megmutassák neki mit kellene tennie, hanem csak annyit akar, hogy hagyják dolgozni ne nehezítsék az adófizetést, és ne kapjanak újabb pofonokat azoktól, akiket azért választottak oda, hogy megfelelő törvényeket megfelelően alkalmazzanak. Ne változtassák "menetközbe" azokat és tartsák be az igéreteiket. Akkor minden mehetne a maga útján! (Erdélyi Polgár)
