http://manna.ro/uzlet/mitol-szakadt-a-szekely-paraszt-2011-08-10.html
Nem a termés, nem a termőterület nagysága, de még a megye gazdagsága sem tűnik meghatározónak abban, mennyi a megyénkénti átlagkereset az agrárszektorban.
Nem a termés, nem a termőterület nagysága, de még a megye gazdagsága sem tűnik meghatározónak abban, mennyi a megyénkénti átlagkereset az agrárszektorban.
A mezőgazdasági minisztertől a jegybank kormányzójáig mindenki azt állítja, jó termés lesz idén Romániában.
Nemcsak az átlagos terméshozam haladja meg a tavalyit, de minden fontosabb mezőgazdasági termékből, főként a gabonákból jóval többet lehet betakarítani, mint 2010-ben. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója szerint ez legalább
egy milliárd euróval dobja meg az idei GDP-t.
Ha a kilátások ennyire jók, az elméletileg ki kellene hasson az ágazati fizetésekre legalább azokban a régiókban, ahol meghatározó az illető ágazat. Az econtext.ro gazdasági portál közzétette a mezőgazdaságban dolgozók megyénkénti átlagkeresetét, és úgy találta, ez nem függ sem a megye által termelt GDP-től, sem attól, mekkora termőterületek vannak az illető megyében.
Ami viszont egyből szemet szúr, hogy a két székelyföldi megyében, Hargita és Kovászna megyében a legalacsonyabb a mezőgazdaságban dolgozók nettó átlagbére. Az adatok a 2011. áprilisi állapotokat tükrözik az ágazatban, amelyhez hozzátartozik az erdészet, halászat, vadászat is.
A nettó átlagkereset a mezőgazdaságban is megyénként nagy eltéréseket mutat, de ebben nem tűnik meghatározónak például az, hogy mennyire fontos az agrárium az illető megyében. Vâlceában például a lakosság nagy része a szolgáltatói szektorban dolgozik, a megye mégis a negyedik a mezőgazdasági átlagkereset rangsorában havi 1328 lejjel.
Székelyföldön a legkisebbek az agrárfizetések
Ehhez képest Olt és Mehedinţi megyében a lakosság zömét az agrárszektor foglalkoztatja, ahol az átlagkereset az előbbiben 1169, az utóbbiban mindössze 920 lej. A legnagyobb termőterületek a román alföldön, a Bărăganban vannak, az itteni megyékben viszonylag keveset keresnek az agráralkalmazottak: a Brăila megyei 1016 lej országosan a 27., a ialomiţai 1013 lej a 28., a călăraşi-i 920 lej országosan a 38. helyen áll.
A legnagyobb területű megye, Temes az országos top hetedik helyét foglalja el. Leginkább viszont Szeben megyében éri meg a mezőgazdaságban dolgozni, ott a havi átlagkereset áprilisban 1381 lej volt, Galac megyében 1344, Suceava megyében pedig 1329 lej. Legkevesebbet Hargita (892 lej) és Kovászna (853 lej) megyében lehet keresni az agrárszektorban.
Ha a megyék gazdagságával vetjük össze az agráralkalmazottak fizetését, két érdekes tendencia mutatkozik. Egyrészt a magas GDP-jű megyékben nem éri meg a mezőgazdaságban dolgozni,mert az agrár-átlagkereset itt érezhetően alacsonyabb a megyei szintű átlagbérnél. Ez nem is annyira meglepő, hisz annak ellenére, hogy Romániában a népességnek még mindig nagyon nagy aránya lakik vidéken, az országban nem a mezőgazdaság a húzóágazat, sőt élelmiszerimportra kényszerül.
Ami ennél furcsább, és magyarázatra vár, hogy a szegény megyékben nemcsak hogy jobban közelíti az agrárfizetés a megyei átlagbér szintjét, hanem sokszor meg is haladja. És itt a szegény megyét nem az határozza meg, mekkora volt az ott megtermelt GDP, hanem hogy mennyi adót (jövedelemadót és áfát) tudott beszedni az állam 2010-ben.
Nemcsak az átlagos terméshozam haladja meg a tavalyit, de minden fontosabb mezőgazdasági termékből, főként a gabonákból jóval többet lehet betakarítani, mint 2010-ben. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója szerint ez legalább
egy milliárd euróval dobja meg az idei GDP-t.
Ha a kilátások ennyire jók, az elméletileg ki kellene hasson az ágazati fizetésekre legalább azokban a régiókban, ahol meghatározó az illető ágazat. Az econtext.ro gazdasági portál közzétette a mezőgazdaságban dolgozók megyénkénti átlagkeresetét, és úgy találta, ez nem függ sem a megye által termelt GDP-től, sem attól, mekkora termőterületek vannak az illető megyében.
Ami viszont egyből szemet szúr, hogy a két székelyföldi megyében, Hargita és Kovászna megyében a legalacsonyabb a mezőgazdaságban dolgozók nettó átlagbére. Az adatok a 2011. áprilisi állapotokat tükrözik az ágazatban, amelyhez hozzátartozik az erdészet, halászat, vadászat is.
A nettó átlagkereset a mezőgazdaságban is megyénként nagy eltéréseket mutat, de ebben nem tűnik meghatározónak például az, hogy mennyire fontos az agrárium az illető megyében. Vâlceában például a lakosság nagy része a szolgáltatói szektorban dolgozik, a megye mégis a negyedik a mezőgazdasági átlagkereset rangsorában havi 1328 lejjel.
Székelyföldön a legkisebbek az agrárfizetések
Ehhez képest Olt és Mehedinţi megyében a lakosság zömét az agrárszektor foglalkoztatja, ahol az átlagkereset az előbbiben 1169, az utóbbiban mindössze 920 lej. A legnagyobb termőterületek a román alföldön, a Bărăganban vannak, az itteni megyékben viszonylag keveset keresnek az agráralkalmazottak: a Brăila megyei 1016 lej országosan a 27., a ialomiţai 1013 lej a 28., a călăraşi-i 920 lej országosan a 38. helyen áll.
A legnagyobb területű megye, Temes az országos top hetedik helyét foglalja el. Leginkább viszont Szeben megyében éri meg a mezőgazdaságban dolgozni, ott a havi átlagkereset áprilisban 1381 lej volt, Galac megyében 1344, Suceava megyében pedig 1329 lej. Legkevesebbet Hargita (892 lej) és Kovászna (853 lej) megyében lehet keresni az agrárszektorban.
Ha a megyék gazdagságával vetjük össze az agráralkalmazottak fizetését, két érdekes tendencia mutatkozik. Egyrészt a magas GDP-jű megyékben nem éri meg a mezőgazdaságban dolgozni,mert az agrár-átlagkereset itt érezhetően alacsonyabb a megyei szintű átlagbérnél. Ez nem is annyira meglepő, hisz annak ellenére, hogy Romániában a népességnek még mindig nagyon nagy aránya lakik vidéken, az országban nem a mezőgazdaság a húzóágazat, sőt élelmiszerimportra kényszerül.
Ami ennél furcsább, és magyarázatra vár, hogy a szegény megyékben nemcsak hogy jobban közelíti az agrárfizetés a megyei átlagbér szintjét, hanem sokszor meg is haladja. És itt a szegény megyét nem az határozza meg, mekkora volt az ott megtermelt GDP, hanem hogy mennyi adót (jövedelemadót és áfát) tudott beszedni az állam 2010-ben.
