http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=98827&cim=gazdags%E1gi_%E9rt%E9khat%E1r
Némi megrökönyödést és ellenérzést váltott ki Sebastian Lăzăroiu munkaügyi miniszternek ama meglátása, miszerint Romániában gazdagnak tekinthető minden olyan személy, akinek havi átlagos jövedelme meghaladja a 800 lejt. Amikor ezt a bejelentését tette, részben pontatlanul fogalmazott, egyrészt annak okán, hogy bért is emlegetett, másrészt pedig annak okán, hogy nem volt világos, bruttó vagy nettó összegről van-e szó. A távfűtési állami szubvenció megvonásáról és az új fűtési segély bevezetéséről rendelkező jogszabálytervezet kapcsán ismét visszatért a szóban forgó jövedelmi szintre. Vasárnap azt állította, hogy a 800 lejes jövedelem alatt nem a bért értette, ugyanakkor ő a nettó jövedelemre utalt. Továbbá határozottan állította, hogy Románia lakosságának 40 százaléka esetében ezt az értéket meghaladó jövedelemről van szó. Ilyen körülmények közepette pedig pazarlás lenne az állam részéről szubvencionálni azok fűtését is, akik havonta 800 lejnél többet keresnek. Hogy még meggyőzőbb legyen, kitért arra is: nemzetközi viszonylatban is a lakosság 40 százaléka a gazdagok kategóriájába tartozik. Ez lehet, hogy így van, csak az a gond, hogy az értékküszöbök országról országra változnak. Mert ha nem így lenne, akkor az, aki szegény Franciaországban, igen gazdag lenne Romániában. Mondjuk ezt annak okán, hogy ott a minimálbér 1321 euró, Romániában pedig a 180 eurót sem éri el. De térjünk vissza arra a bizonyos 800 lejes jövedelemre, és közelítsük meg a bruttó, illetve a nettó bérek átlaga szempontjából: az országos átlagos bruttó bér meghaladja az 1800 lejt, a nettó az 1200 lejt. Hargita megye esetében az júniusban 1344, illetve 985 lej volt. Nos, akár az országos, akár a Hargita megyei átlagos nettó bérről beszélünk, az meghaladja a miniszter által „megállapított” értékhatárt. Ezek szerint mindazok, akik átlagbére nagyobb 800 lejnél, gazdagnak tekinthetők. Az sem kizárt, hogy az alkalmazottak 40 százalékának valóban magasabb a nettó bére, mint 800 lej. Abból viszonylag tisztes körülmények között meg is lehet élni. Mármint akkor, ha az adott személy csak saját magát „tartja el”. Márpedig az esetek nagy többségében a bért realizálók családfenntartók. Azaz más személyeket, családtagokat tartanak el. Nos, ebben a megközelítésben már másképpen fest az az egy főre jutó havi nettó 800 lej. Erről viszont a miniszter nem beszélt. Végezzünk egy virtuális számítást: ha egy háromtagú családban az apa és az anya is alkalmazott, akkor kettejük havi nettó keresete legalább 2400 lejes kell legyen ahhoz, hogy kijöjjön az az egy személyre jutó 800 lej.
De ha netalántán három gyermekük van, akkor a kettejük havi nettó keresete el kellene érje a havi 4000 lejt. Nos, Romániában a becslések szerint az alkalmazottak közül alig 200 000-nek van ekkora vagy ennél nagyobb havi keresete. Az is igaz, hogy a romániai alkalmazottak 3,4 százalékának a havi nettó bére meghaladja az 5500 lejt. De ez egy csepp a tengerben, mint ahogy az is, hogy vannak olyanok is, akik különböző forrásokból havonta 20 000 lejt meghaladó jövedelmet realizálnak. De ott állnak a túlsó oldalon a nyugdíjasok, az a népes tábor, amely több mint 4 millió személyt számlál. A romániai nettó átlagnyugdíj viszont jóval 800 lej alatt van. Ezek szerint az ország lakosságának mintegy fele már eleve kikerül a gazdagok kategóriájából. Ehhez még hozzá kell adni azokat az alkalmazottakat is, akiknek nettó bére kevesebb, mint 800 lej. Ha mindezt összeadjuk, akkor nemigen fog kijönni a miniszter által emlegetett 40 százaléknyi „gazdag kategória”. Ezek szerint pedig a tárcavezető sok mindenről megfeledkezett, sok mindent figyelmen kívül hagyott, amikor „kikiáltotta”, hogy Romániában gazdagnak tekintendő az a személy, akire havi 800 lejes nettó jövedelem jut. De más vonatkozásokban is feledékenynek bizonyult: utalt arra, hogy az új fűtéssegély rendszerében 330 000 család lesz jogosult arra. Arról nem tett említést, hogy mostanig mennyi volt a számuk... Hecser Zoltán Hargita Népe
