http://itthon.transindex.ro/index.php?cikk=15975
Jó áron vásárolták meg a telkeket
Megjegyzés
Sipos Zoltán
Miközben mindenki az RMGC verespataki giga-beruházására koncentrál, a szomszédban egy kevésbé ismert cég talán már jövőre elkezdheti a kitermelést.
Alighanem a sárga irigység öli a Roşia Montana Gold Corporation menedzsereit, amikor a Verespataktól kőhajításnyira levő Felsőcsertésre (Certej) néznek. Miközben az ő szélmalomharcuk folytatódik, a kanadai European Goldfields tulajdonában levő Deva Goldmár csak egy lépésre áll attól, hogy a verespataki projekthez hasonló cianidos technológiával megkezdhesse az aranykitermelést.
A politikai nyilatkozatokból ítélve a kanadai befektető nyugodtan hátradőlhet: Borbély László környezetvédelmi miniszter október végén kijelentette, "a Felsőcsertésen tervezett bányaberuházás az év végéig megkaphatja a környezetvédelmi engedélyt, azzal a feltétellel, hogy a beruházó olyan szintre csökkenti a kitermelés során használt cianid koncentrációját, hogy az ne legyen ártalmas a környezetre."
Bár a média nem részletezte, hogy a tervben pontosan milyen módosításokat kell eszközölni, a miniszter jóindulatú nyilatkozata egyértelműen azt jelenti, hogy nincsen politikai jellegű akadály a bánya megnyitása előtt, pusztán technikai kérdésekben kell dűlőre jutni.
Verespatakhoz hasonló, cianidos technológia A felsőcsertési aranybánya-projektet elnézve nem lehet nem vonni párhuzamot a verespataki beruházással: a két projekt több szempontból is kísértetiesen hasonlít egymásra. Mindkét beruházás az Erdélyi Érchegységben levő, aranyban és más színesfémekben gazdag bányavidéket, az ún. Aranynégyszöget célozza.
 |
| | |||
| |||||
Mindkét tervezett aranybánya ún. cianidos technológiával nyerné ki a színesfémeket az ércből. A technológia – bár olcsó, egyszerű és emiatt igen elterjedt – környezeti szempontból aggályos.
Évtizedek során több természeti katasztrófa is történt amiatt, hogy a cián a szigorúan ellenőrzött üzemi környezetből a természetbe jutott: erről bővebben az egyesült államokbeli Summitville, a pápua-új guineai Ok Tedi és a guyanai Omai lakosai tudnának mesélni, nem is beszélve a 2000-es nagybányai ciánkatasztrófáról, mely a Tisza élővilágát kipusztította.
Kanadai befektetők
Mindkét tervezett beruházásban külföldiek többségi részesedést bírnak, ugyanakkor van némi állami érdekeltség is. A Felsőcsertésen kitermelési engedéllyel rendelkező Deva Gold 20 százalékának tulajdonosa a dévai Minvest Állami Bányavállalat – ez a vállalat egyébként a Roşia Montana Gold Corporation részvényeinek 19,3 százalékát birtokolja.
A Deva Gold egyébként 80 százalékban a kanadai European Goldfields tulajdona, egy Barbadosban bejegyzett cégen keresztül.
Az RMGC részvényeinek 81 százalékát a torontói tőzsdén jegyzett Gabriel Resources birtokolja. Érdekesség, hogy mindkét vállalathoz köze van Frank Timişnek, egy nem éppen makulátlan hírű, romániai származású üzletembernek. 1995-ben Timiş alapította a Gabiel Resourcest, 2000-ben pedig 15 százalékos részesedést vásárolt a European Goldfieldsben. Timiş egyébként már egyik cégben sem rendelkezik meghatározó tulajdonrésszel.
A felsőcsertési és a verespataki projekt abban is hasonlít, hogy valamikor működő, külszíni fejtésű bányákra épül. Verespatakon többek között a Cetate hegyen levő krátert mélyítenék tovább, Felsőcsertésen a Minvest Deva 2006-ban bezárt bányájában és a környező dombokon termelnének ki.
Felsőcsertésen negyedannyi arany van
Persze különbségek is vannak a két projekt között: az első, legszembeötlőbb eltérés, hogy a felsőcsertési arany- és ezüsttartalék jóval kisebb a verespatakinál. A Deva Gold mérései szerint Felsőcsertésen 2,41 millió uncia (68 t) arany és 17,3 millió uncia (490 t) ezüst található – Verespatakon ehhez képest bő négyszer annyi arany (10,1 millió uncia, 286 t) és közel háromszor annyi ezüst (47,6 millió uncia, 1390 t) van.
|
| | |||
Ez azonban távolról sem ok szomorúságra, hiszen a kitermeléshez szükséges befektetés töredéke a verespatakinak. A felsőcsertési kitermelést 190 millió dollárból (USD) meg lehet oldani, míg a verespataki arany kitermelése 1,7 milliárd USD.
Nem vitatott
És ami a befektetőket még inkább jókedvre derítheti, hogy a felsőcsertési projekt körül szinte teljes a csend. Verespatakkal ellentétben Felsőcsertés nem lett nemzetközi ügy, itt jóval kevesebb az engedélyeztetési folyamatot árgus szemmel figyelő civil. Nem tüntetnek, nem forgatnak dokfilmet, és nem stencilezik tele a nagyvárosokat: legfeljebb szerveznek egy fotótábort, vagy fellebbeznek a bíróságon.
Ennek oka valószínűleg az, hogy Felsőcsertésen nincsen különösebben értékes épített örökség. Nincsenek 2000 éves, egyedülálló római kori tárnák, a település történelmi szempontból jelentéktelen, nem kell temetőket elköltöztetni, öt különféle felekezet templomait lerombolni. Senki nem lobbizik azért, hogy a helyszínt vegyék fel az UNESCO örökséglistájára.
A romániaiak túlnyomó többsége sosem hallott a Hunyad megyei apró községről. Mivel a közvéleményben nincs jelen, a befektetőnek nem kell vagyonokat költenie PR-kampányra, vezető újságírók új-zélandi nyaraltatására és országos szinten ismert rendezvények szponzorizálására, a régészeti és épített örökség mentésére.
Politikailag nem kényes téma 
Tanulságos összehasonlítani a Roşia Montana Gold Corporation és a European Goldfields honlapját: míg az első hangsúlyozottan az átlagember számára készült sok fotóval, a projekt rendkívül szemléletes bemutatójával és részletes magyarázatokkal, addig a European Goldfields honlapján a felsőcsertési beruházás csupán egy projekt a sok közül. Néhány száraz adat, pár fotó és látványterv, kontaktként pedig a cég londoni irodája van megadva: biztosan több befektetési ajánlat érkezik, mint sajtómegkeresés.
Persze nem csak anyagi haszna van annak, hogy Felsőcsertés nem osztja meg a romániai közvéleményt. A megspórolt PR-költségeknél sokkal fontosabb az, hogy a politikai elit nem kell féljen attól, hogy a projekt engedélyeztetését ellenük lehet majd felhasználni egy választási kampány során. Emiatt valószínű, hogy a projektet pusztán szakmai szempontok szerint bírálják el.
A befektető szerint a cián koncentrációja az EU által megengedett érték alig 40 százaléka lesz, ezen kívül pedig a zagytározókat körülvevő gát kőtöltéses lesz: szakértők szerint ezzel a gáttípussal eddig nem történt baleset.
Bánya az út végétől húsz percre Felsőcsertést csak az találja meg, aki igazán akarja: Déva mellett egy, a térképen nem szereplő letérőt kell megtalálni, majd hegyi falvak közt kell kanyarogni mintegy húsz kilométeren keresztül. És Felsőcsertésen még csak a már bezárt bánya romos irodaépületeit lehet megnézni. A nyíltszíni fejtés megtekintéséhez tovább kell menni felfele Boksatelepig (Bocşa Mică). Annak a legvégén, amikor az aszfaltút véget ér, a távolban már látni az úticélt.
|
| | |||
| |||||
A bánya további húsz perc séta egy földúton. Délelőtt 11 órakor a fákat és földet borító zúzmara még sértetlen – nem egy túlságosan forgalmas hely ez. Unaloműző játékként akár az emberi jelenlét jeleit lehet keresgélni: az út szélén néha szemét, egy villanyoszlop rég levágott villamos vezetékkel, és a távolban néha valaki láncfűrésszel dolgozik.
El lehet merengeni azon, hogy vajon folyik-e oktatás az általános iskolában? Bár a kéménye füstöl, soha nincs szünet, és se ki, se be nem jár senki. Bő két óra múlva azonban hihetetlenül megélénkül a vidék: alig tíz perc leforgása alatt sikerül találkozni egy traktorral és egy kisbusszal is – igaz, azután ismét csak semmi.
|
| | |||
| |||||
Hamarosan kiderül, a helyiek számára is látványosság egy idegen: kutyaugatásra egy házból a férj és feleség is kijön, megnézni, mi van. Egy perc múlva már a ház urával, egy nyugdíjas bányásszal beszélgetünk: ő abszolút befektetés-párti, és visszasírja a régi szép időket, amikor a kitermelés még gőzerővel folyt.
„Akkor volt itt élet” – mondja, majd előkerülnek bányászkalandjai: szotyizás közben izgalmas próbafúrásokról, megszorult fúrófejekről, egyik-másik domb mögött levő munkapontokról és a bányászfalu pezsgéséről mesél. A vidéken mindenki támogatja a bányaprojektet, hiszen más munkalehetőség nincs a környéken.
Kiderült, a European Goldfields már megvásárolta a település egy részét: rendkívül jó árat fizettek az ingatlanokért, ő is reméli, hogy eladhatja házát – mondja. A konkrét árakkal kapcsolatban már bizonytalanabb: röpködnek a szomszédok által bezsebelt milliárdok, igaz, ők nem csak a házukat, hanem telket, erdőt is eladtak a bányavállalatnak.
|
| | |||
| |||||
A magyarok kavarnak be?
A kis utcán lefele haladva féltucatnyi elhagyott ház, lebontott kerítések, tárva-nyitva hagyott gazdasági épületek. Sehol egy European Goldfields-logó, vagy a befektetést ellenző felirat: Verespatakkal ellentétben semmi nem utal arra, hogy itt állóháború folyna, vagy hogy a közösséget megosztotta volna a projekt.
A falu lakott felébe visszatérve kiderül, távolról sem mindenki áll szóba szívesen újságírókkal: egy középkorú férfi azonnal kiszúrja a magyar kiejtést, és mereven elzárkózik minden kommentártól. Maguk, magyarok mindig kavarnak valamit a háttérben – így ő, vélhetőleg arra utalva, hogy az espoo-i egyezmény értelmében Magyarországot is bevonták a bányanyitással kapcsolatos döntéshozatalba, az pedig ellenzi a felsőcsertési beruházást.
Megjegyzés
A cikkírónak sikerült a "suba alatt végrehajtott" bányanyitásról valós képet adnia. Gratula érte! Egy pár dologba azonban mégis kiegészítés kellene eszközölni.
Elsősorban a felsőcsertési kitermelés nem csak az arany illetve az ezüst miatt van, hanem a magas wolfram - és még sok más nehézfém - tartalma miatt is fontos a bányatulajdonosoknak. Lényegében ezért is inkább wolfram bányaként emlegetik úgy a helybeli lakosok mint a hivatalosságok is. A probléma ott kezdődik, hogy itt az arany-, és az ezüstkitermelés inkább másodlagos "secunder" termékként van számon tartva.
Az eddig alkalmazott technológia berendezéseit a környékbeliek nagyjából széthordták - a tulajdonos és a hivatalos szervek szemhunyása közepette. Ezért a bányavizekből is "táplálkozó" patak savassága jóval magasabb, mint a verespataki. Erről már szóltunk az Erdélyi Polgár oldalain.
Az eddig alkalmazott technológia berendezéseit a környékbeliek nagyjából széthordták - a tulajdonos és a hivatalos szervek szemhunyása közepette. Ezért a bányavizekből is "táplálkozó" patak savassága jóval magasabb, mint a verespataki. Erről már szóltunk az Erdélyi Polgár oldalain.
Ami a székben való "hátradőlés"-t illeti való igaz, hogy a verespataki kitermelés elleni civil "engedetlenség" elhomályosította a felsőcsertési kitermelést, de a szakemberek szerint sokkal veszélyesebb a verespatakinál, több okból kifolyólag is.
A Magyarországhoz való "közelség" jogosan izgathatja a Maros és Tisza mentiek életét. Az említett savasság mellett a geomorfológiai adottságok is megremegtethetik a bányakörnyékiek mindennapos életét. A talaj és az altalaj könnyen málló állaggal rendelkezik, amiért gátépítés esetén a megcsúszás vagy gátszakadás bármikor bekövetkezhet - mint ahogy a közel múltban volt. Ha megfigyeljük a térképen is jól kivehető a "problémás" gyűjtő tavakat. A gát "anyaga" a technológia folyamán homok, amelyen "keresztül engedik át" a gát mögötti tó - még ciántartalmú - vizét. E gátak egyike sincs biztosítva a "túlfolyás" ellen! Ennek hiány teszi veszélyessé a gát alatt lakók életét és csak másodlagos a ciántartalom.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a régi kitermelés nagy kiterjedésű területen kiirtotta az erdőt! A mostani áldatlan állapot miatt a nagy mennyiségű esőzések komoly árhullám kialakuláshoz vezethet, amiért az említett vízgyűjtő medencék is veszélyessé válhatnak. Emiatt, - a PR költségek meg spórlása miatt is - előbb még a kitermelés előtt meg kellene oldani az újraerdősítést!!!
A magán - sok esetben illegális - fakitermelést is be kellene "fagyasztani"!!!
A kitermelés "gazdaságossága" miatt olyan állítólagos "technológiai utat" építenek, amelyen 25 - 40 tonnás dömperek és billenős teherautók tudnak majd lejárni. Kérdés hova lesznek az ércek elszállítva?
Feltevődik még sok kérdés, de azokra majd később derülhet fény, amit azonban meg kell említeni az a zónában élők magas munkanélkülisége. Erre már több megoldás is adódott, csak a mostani megyei vezetőség nem éppen képes felfogni, megoldani.
A cikkben még szó van (igaz a kérdések között) egy fajta meditációs központ megépítéséről. A zóna magas földenergia anomáliával rendelkezik - feltehetően az altalaji ércek közelsége miatt - amiért a zónában megtalálható Săcărâmb E helység lakói egy fajta nyári táborokban és faluturista vendégfogadásban részesítik az ide ellátogató bioenergetikusokat. A közeli "Fehér erdő" is paranormális fenomének tömkelegét kínálják. (A mondák szerint a dákok eredetileg itt építették meg azt a földalatti folyosó rendszerüket amely csak a "beavatottaknak" nyílhat meg. Persze ennek is van valós értéke,mert az erdélyi neogén-vulkánok aktivitása alatt a mészkőben a láva kialakíthat un. vulkáni furatokat ember méretű barlangokat is.) A Săcărâmb közelébe lett tervezve az ország egyik legnagyobb meditációs központja is, ahová tudomásaink szerint igencsak sokan - még a felső vezetésből is - ellátogatnak "feloldódni" vagy csak egyszerűen feltöltődni...
A helyi lakosok számára azonban sok más adottságot lehetne pénzzé tenni, de eddig senki sem próbálta ezeket bemutatni és valószínűleg a nagyon titokzatos földenergia anomália iránti felső vezetési vonzalom valamint a dévai vezérek pénzéhsége tette valóssá a felsőcsertési bányaterv "csendes, suba alatti" végrehajtását! (Erdélyi Polgár)
