Nyilvánosságra hozta növekedési tervét Matolcsy

http://www.portfolio.hu/gazdasag/nyilvanossagra_hozta_novekedesi_tervet_matolcsy.159397.html
2011. december 2.

Nyilvánosságra hozta ma délután a Nemzetgazdasági Minisztérium az új növekedési tervet, ami a növekedés visszaesésétől volna hivatott megóvni a magyar gazdaságot. A terjedelmes anyag egy főleg újraiparosításra, importkiváltásra, földrajzi pozíció előnyeinek kihasználására épített javaslat, a növekedési prognózis konkrét felülvizsgálatát azonban nem találjuk meg benne. A hitelezésről (pl. vállalati), mint növekedési motorról ugyancsak nincs szó benne. Jön a Győri Program, a Rombauer Terv és a Kecskeméti Terv. A célkitűzés szerint három év múlva tíz helyet ugranánk a versenyképességi rangsorban. A minisztérium internetes konzultációt kezdeményezett a tervről. 

Felülvizsgált GDP-prognózisról nincs szó

A növekedési terv megismétli, a jövő évi költségvetés 1,5%-os növekedéssel számol, felülvizsgált előrejelzésről azonban még nincs szó a szövegben, erre vonatkozóan csak annyi szerepel, hogy "a romló külpiaci konjunktúra alapján felülvizsgálatra szorulhat." Mivel a francia és német növekedési prognózisokat is felülvizsgálják, "szükségesnek látszik a kormány aktív növekedési stratégiájának újragondolása, amely a megfelelő beavatkozási lehetőségeket tárja a döntéshozók elé"- olvasható. 

Mint ismert, a romló gazdasági helyzetre való tekintettel Orbán Viktor felkérte Matolcsy Györgyöt, hogy "minden mást félretéve" új reálgazdasági tervet dolgozzon ki. Ezt a tervet hozta ma nyilvánosságra az NGM a kormany.hu portálon. A 177 oldalas anyag a magyar ipar elmúlt 100 évének áttekintésétől kezdve az újabb regionális, újraiparosító, importkiváltó tervekig és igen ambiciózus versenyképességi programig terjed. 

Importkiváltó ambíciók 

A növekedési terv nagyrészt újraiparosításra, az export arányának növelésére, a földrajzi előnyök kihasználására épít. Érdekes, hogy a növekedés forrásai között nem találunk említést a pénzügyi szektorra, illetve a hitelezésre. 

Az iromány megállapítja, hogy addicionális források nélkül a növekedés forrása az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználása illetve a hazai gazdaság nettó exportjának (külkereskedelmi kivitel és behozatal különbségének) maximalizálása lehet. 

A szöveg szerint a kormány ebből az utóbbit tűzi ki célul, s ez a cél így érhető el:
- Importkiváltó gazdaságpolitika a termelésben. Az iromány szerint a magas importráta egyik oka, hogy az exporttermelésünknek rendkívül magas az importrátája, ezt egyrészt hazánk magas nyersanyag igénye okozza, illetve az is, hogy az ellátási láncban kevés a versenyképes magyar vállalkozás.

- Importkiváltó gazdaságpolitika a felhasználásban. "A hazai kereslet egyre nagyobb mértékben hazai kínálattal történő kielégítését segítheti elő a fogyasztói tudatosság növelése, illetve versenyképes hazai vállalkozások piacra lépése, piaci terjeszkedése" - olvasható a szövegben. 

- Az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése. 

A magyar "HUB"

A növekedési terv másik célja, hogy "földrajzi adottságainkat kihasználva hazánk regionális centrummá váljon". "Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően a jövőben egyszerre lehet az ázsiai növekedési zóna nyugati kapuja, az innováció vezérelte nyugat-európai növekedési övezet keleti kapuja, illetve az észak-déli irányban húzódó új borostyánút meghatározó szereplője. Ezen a téren a hazai siker az ázsiai befektetők megítélése mellett az eurózóna gazdasági szereplőin is múlik"- olvasható. 

Földrajzi kapcsolataink diverzifikálását négy irányban szeretné elérni a tárca:
- Erőteljes keleti nyitás
- Erős rácsatlakozás a nagy európai exportőrökre
- Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködés
- Visegrádi és Nyugat-Balkáni együttműködés
10-14 helyet ugrani versenyképességben

Az új terv versenyképességi programot is tartalmaz. Megjegyzi, hogy az utóbbi hat évben jelentősen ingadozott Magyarország versenyképességének megítélése. A versenyképességi program célja, hogy Magyarország három éven belül a legjobb 15 EU tagállam - és ezzel egy időben a 3 legjobb kelet-közép-európai EU-tagállam - között legyen. Öt éven belül pedig mindhárom rangsorban a legjobb 10 EU tagállam között legyen. A tárca konkrét számok formájában is megjelölte ezeket a célokat, lásd alább. Ez azt jelenti, hogy három év múlva Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal legyünk hasonlóan versenyképesek, bár jelenleg 17-13 helyezés választ el tőlük (IMD-nél).