http://izsakbalazs.blogspot.com/2012/03/ma-az-agyukbol-kell-harangot-onteni.html
A Székely Nemzeti Tanács a 2011-es év Gábor Áron Díját az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának ítélte. A kitüntetés átadására 2012. március 10-én, szombaton kerül sor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében, a kitüntettek tiszteletére szervezett díszelőadás keretében, amely 19.00 órakor kezdődik. Ezt megelőzően 17.00 órától, közösen emlékezünk meg a Székely Vértanúkról, a Postaréten emelt emlékműnél. 1854-ben, itt és ezen a napon végezték ki a Makk-féle összeesküvés székely tagjait: Bágyi Török Jánost, Martonosi Gálfi Mihályt, Nagyváradi Horváth Károlyt.
A Székely Nemzeti Tanács a 2011-es év Gábor Áron Díját az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának ítélte. A kitüntetés átadására 2012. március 10-én, szombaton kerül sor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében, a kitüntettek tiszteletére szervezett díszelőadás keretében, amely 19.00 órakor kezdődik. Ezt megelőzően 17.00 órától, közösen emlékezünk meg a Székely Vértanúkról, a Postaréten emelt emlékműnél. 1854-ben, itt és ezen a napon végezték ki a Makk-féle összeesküvés székely tagjait: Bágyi Török Jánost, Martonosi Gálfi Mihályt, Nagyváradi Horváth Károlyt.
Az emlékműre Jókai Mór sorait vésték, aki a célt, amelyért a mártírok életüket adták, a „törvényes, szabad és független nemzeti állásban” jelölte meg.
A Székely Nemzeti Tanács nyolc éve küzd Székelyföld önrendelkezéséért, amely a területi autonómia intézményei révén, XXI. századi megvalósulása lenne Székelyföld „törvényes, szabad és független nemzeti állásának”.
A Gábor Áron Díjat évről-évre azok kapják, akik abban az évben a legtöbbet tették ezért a célért, ezért második éve kapcsolja össze a Székely Nemzeti Tanács a Gábor Áron Díj átadását, a Székely Vértanúk emléknapjával.
A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége 2010. szeptember 15-én tanácskozott a magyar delegáció tagjaival, akik vállalták, hogy támogatják, és az Európa Tanácsban képviselik Székelyföld autonómiatörekvését. Az ezt követő ülésszakokon a magyar delegáció minden alkalmat kihasznált, hogy Székelyföldre terelje a figyelmet, és a Közgyűlés megismerje a székelyek jogos és az Európa Tanács dokumentumaival is összhangban levő törekvését. Az igazi áttörést a 2011/1832 számú határozat jelentette, amely magyar kezdeményezésre tette a tagállamok feladatává az autonómia szavatolását az önrendelkezési jog biztosítása érdekében.
A szervezők egész Székelyföldről várják a résztvevőket, elsősorban a Székely Nemzeti Tanács küldötteit, a települési székely tanácsok tagjait, de örömmel fogadnak minden érdeklődőt.
A Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája
Ferencz Csaba, tájékoztatási alelnök
2012. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP
Ma az ágyúkból kell harangot önteni!
Orbán Balázs, miután elbeszélte a székely vértanúk küzdelmét, elárultatásuk és mártírhaláluk történetét, levonja a következtetést a történész, lényegében az értékelő utókor számára. Az emlékezéssel „egyrészt a nemzet homlokára illesztjük a hősiesség méltán kiérdemelt cserkoszorúját, másrészt az ellenre sütjük rá a gyávaság bélyegét. Ez a történész kötelessége, s mi csak kötelességünket teljesítjük, midőn jutalmazzuk az érdemet s büntetjük a gyávaságot és aljasságot.”
Ez utóbbit mi az emlékező utókorra bízzuk, ám az érdem jutalmazásaként a Székely Nemzeti Tanács évről évre átadja a Gábor Áron díjat azoknak, akik a legtöbbet tették Székelyföld autonómiájának megvalósításáért.
A 2011-es év kitüntetettje az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar delegációja. Megtisztelő feladat a nyilvánosság előtt megindokolni a döntést, megértetni – Orbán Balázs szavaival szólva - „mi csak kötelességünket teljesítjük, midőn jutalmazzuk az érdemet.”
Kövér Lászlónak, az országgyűlés elnökének védnöksége alatt, 2010. szeptember 15.-én az Országházban tanácskozott a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a magyar delegációval. Minden párt képviselője jelen volt, és vállalta, hogy támogatja, és az Európa Tanácsban képviseli Székelyföld autonómiatörekvését. Ezt a delegáció elnöke, Braun Márton országgyűlési képviselő megerősítette a nyilvánosság előtt, a tanácskozás végén tartott sajtótájékoztatón.
Ezt követően a Közgyűlés minden ülésszakán sikerült Székelyföldre terelni a közfigyelmet. Amióta Románia tagja az Európa Tanácsnak nem hangzott el a strasbourgi nagy ülésteremben annyiszor az a szó, hogy Székelyföld, mint az elmúlt egy év alatt.
2011 januárjában a román államelnök a vendége az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, ésGaudi-Nagy Tamás felszólal a székelyföldi autonómia érdekében, feltéve a kérdést a román államfőnek:kész-e tárgyalni a Székely Nemzeti Tanács képviselőivel, miután Székelyföld hatszázezres magyar lakosságának kilencven százaléka kinyilvánította igényét az autonómiára?
2011. június 18: Kalmár Ferenc Strasbourgban Románia közigazgatási átszervezésének a terveit bírálta. Emlékeztetett arra, hogy amikor Románia 1993-ban csatlakozott az Európa Tanácshoz, kötelezte magát egyebek közt arra is, hogy kisebbségvédelmi politikáját az Európa Tanács ajánlásaira és határozataira alapozza. Ezeknek megfelelően egy nemzeti kisebbség által jelentős számban lakott régió demográfiai összetételét tilos annak hátrányára megváltoztatni. Márpedig a tervezett átalakítás erőszakkal változtatná meg a nemzetiségi arányokat, amely Románia kötelezettségvállalásának a megszegését jelentené, hangsúlyozta felszólalásában Kalmár Ferenc.
2011. október 4.-én fogadta el az Európa Tanács a 1832/2011 számú, határozatot, amely magyar kezdeményezésre a tagállamok feladatává teszi az autonómia szavatolását. Az erre vonatkozó módosító indítványt a magyar delegáció nevében Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc terjesztette be, és meg is szerezte a kellő számú támogatást ahhoz, hogy azt a Közgyűlés elfogadja. Az eredeti, Marina Schuster által készített jelentés arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A tisztázás célja az volt, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek. Az eredeti határozati javaslat azt szorgalmazta, hogy erre, az Európa Tanács korábbi, a kisebbségvédelmi keretegyezményébe foglalt, meglehetősen erőtlen előírások alapján törekedjenek. Ebben szó sem volt autonómiáról, és abban a formában kétségtelen visszalépést jelentett volna a korábbi Európa Tanácsi ajánlásokhoz viszonyítva, különös tekintettel az Andreas Gross jelentése alapján elfogadott 2003/1334 számú határozatra. Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc fellépése – a magyar delegáció támogató egyetértésével, - sikerrel akadályozta meg ezt a visszalépést, és lényegében a kisebbségi sorban élő nemzeti közösségek önrendelkezési jogát tette a határozat elvi pillérévé.
A határozat körüli vitában felszólalt Szabó Vilmos képviselő is, aki a határon túli magyarok helyzetét illetően felhívta a figyelmet az anyanyelv használatával összefüggő hátrányos megkülönböztetésre, és az önigazgatási formák, az autonómia megvalósításának akadályozására.
Az 2011/1832 számú határozat, a magyar képviselőknek köszönhetően vált hivatkozási alappá a Székely Nemzeti Tanács számára az autonómiaküzdelemben.
Ez volt a legfontosabb segítség, amelyet az elmúlt időszakban a magyar delegációtól kaptunk. De nem fejezhetem be úgy ezt a beszédet, hogy ne tegyünk említést arról a segítségről is, amelyet a népszavazás alkalmával nyújtottak. Ékes József és Kelemen András képviselő urak 2007-ben, mint a Parlamenti Közgyűlés képviselői érkeztek megfigyelőként Székelyföldre, járták az önkéntesekkel a székely falvakat, hogy a kezdeményezés sikeréhez saját tekintélyükkel, az Európa Tanácsban betöltött szerepükkel hozzájáruljanak.
Végül beszélnünk kell arról a támogatásról is, amelyet a magyar delegáció nyújtott 2008 nyarán, amikor a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét tájékoztatással, tanácsokkal, komoly lobbi-munkával segítették kint Strasbourgban. Külön köszönet illeti érte Sárdi Péter államtitkár urat, a diplomatát és nemzetközi jogászt, aki a magyar delegációban a szakmai folytonosság szavatolója.
Tisztelt képviselő urak, hölgyeim és uraim, kedves barátaink!
1848-ban, a Háromszék ellen vonuló Puchner császári tábornok seregét a székelyek ágyútűzzel fogadták. Gábor Áron a templomok harangjaiból öntetett ágyúkat, hogy meg tudják védeni a szabadságot. Ma a székelyek szabadságát a jog eszközével kell kivívni, és ehhez továbbítani kell a székelység népszavazáson is kinyilvánított akaratát Európa és a nagyvilág minden fórumára, és érvényt kell neki szerezni. Metaforikus képpel élve: ma az ágyúkból is harangot kell önteni, hogy összegzett hangjuk hallható legyen az egész világon.
Ebben, a jog eszközével folytatott küzdelemben segített nekünk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar delegációja. Köszönet érte. Arra kérjük, hogy a jövőben is figyelmeztesse a Közgyűlést, Székelyföldön ma nem dörögnek az ágyúk, de a harangok zúgnak, és azt üzenik, felkészültünk arra, hogy a sorsunkat magunk irányítsuk.
Azt üzeni a székely harangok, a csíksomlyói harangok zúgása: Székelyföld készen áll a területi autonómiára!
(Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának laudációja, elhangzott Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében, 2012 március 10.-én, a Gábor Áron díj átadásakor)
