Kárpátinfo.net | 2012-03-10
Oroszország gazdasági helyzetéről rendezett késő estig tartó beszélgetést a Társadalomelméleti Kollégium (TEK) kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen. Sz. Bíró Zoltán, az MTA TTI tudományos főmunkatársa elmondta, az orosz gazdaság vásárlóerő-paritáson mérve előbb Franciaországot, majd a briteket is lekörözte, amivel mára ők "a leggazdagabb nem-demokrácia".Az esemény meghívójából kiderült, bár a világsajtó gyakran ír a gazdasági válság Amerikai, Európai és Kínai vetületéről, arról nagyon kevés anyagot találni, hogy mi történt Oroszországban az elmúlt évek során. "Putyin, oligarchák, KGB és neoliberális gazdaságpolitika, de hová vezet ez? Valamint az is érdekes kérdés, hogy Magyarországnak érdemes-e szorosabbra fűznie kapcsolatát Moszkvával" - írták az előadás szervezői.
Kemény Vagyim, a TEK korábbi igazgatója vitaindítójában emlékeztetett, Vlagyimir Putyin frissen megválasztott orosz államfő az utóbbi időben többször is azt hangoztatta, hogy Oroszország már túl van a gazdasági válságon.
Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének egykori elnöke elmondta, szerinte a válság első hullámán valóban túl van már Oroszország. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az orosz gazdaság állapota az OECD adatai szerint 1991-től kezdve rohamosan távolodott a nyugattól, az ezredforduló óta viszont ismét közelít hozzá. "Rendbe tették a bankrendszert, miközben lényegében nincs államadósságuk" - összegezte a szociológus, majd hozzátette, hogy Oroszország "nem szórta el az olajpénzeket", hanem különböző alapokba fektette be.
A magyar összehasonlítással kapcsolatban Tamás Pál úgy fogalmazott, értelmetlen egy ilyen sok nyersanyaggal rendelkező gazdaságot a mienkhez hasonlítani. A szakértő kifejtette, Oroszország GDP-ben ott tart most, mint Dél-Korea tíz évvel ezelőtt, amikor megindult a demokratizálódás. Tamás érdekességként említette, hogy a munkaerőhiány miatt "több ázsiai vendégmunkás van Moszkvában, mint török Németországban".
Putyinnal kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormányfő a választási kampány idején nagyon sok mindent megígért - többek között azt is, hogy nyugati szintre emeli a nyugdíjakat és a közalkalmazottak fizetését - ami nagyon költséges vállalkozás. Tamás kiemelte, hogy a versenyszektorban már most magasabbak a fizetések, mint nyugaton. "Az igazi kérdés tehát nem az, hogy mennyi az olajár, hanem hogy honnan lesz pénz ezekre a szociális kiadásokra" - zárta az MTA kutatóintézetének egykori elnöke.
Nem vagyunk fontosak
Sz. Bíró Zoltán, az MTA TTI tudományos főmunkatársa egyetértett abban, hogy a jelenlegi orosz GDP-növekedés közép-európai szemszögből nézve "kétségtelenül imponáló". Hangsúlyozta azonban, hogy a korábbi (2008-ig tartó - szerk.) 7-8 százalékos növekedéshez képest megtorpanást tapasztalhatunk.
Sz. Bíró Zoltán fontosnak tartotta elmondani, hogy az orosz gazdaság vásárlóerő-paritáson mérve előbb Franciaországot, majd a briteket is lekörözte, amivel ők lettek "a leggazdagabb nem demokrácia". A szakértő szerint a korábbiaktól eltérően a 2000-es években már a "választói akarat eltérítése" sem folyt annyira nyíltan, mint a jelcini időkben.
A szakértő Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel kapcsolatban kifejtette, azért lehet még most ilyen nagy a támogatottsága, mert az ezredfordulótól kezdve mintegy 10 százalékos volt a reálbér-növekedés évente, ami csak 2010-ben csökkent le 4,5 százalékra. Az MTA főmunkatársa jelentős problémának nevezte, hogy "az orosz élet számos, leghétköznapibb szintjén is állandó korrupciós helyzetek vannak".
Az MTA főmunkatársa az orosz-magyar kapcsolatokról azt mondta, "Magyarország tulajdonképpen nincs rajta Oroszország politikai térképén". Sikeresnek nevezte ugyanakkor Medgyessy Péter egykori magyar miniszterelnök közeledését Moszkvához, hiszen 2008-ra mintegy 14 milliárd dollárra nőtt az áruforgalom a két ország között. A másik ügy az úgynevezett Déli áramlat gázvezeték volt, ahol a magyarok ismét előkerültek.
A közönség kérdésére válaszolva Tamás Pál elmondta, az orosz egy nyitott gazdaság, ezért volt lehetséges, hogy a válság ilyen mértékben érintette őket. Hozzátette, hogy az orosz nagytőkés réteg jobban része az amerikai piacnak, mint például a németek, ráadásul az oligarchák pénzei is "járnak-kelnek" a világban. Tamás szerint az Európával való viszony teljesen megváltozott, "egyszerűen nem foglalkoznak velünk, már nem vagyunk érdekesek számukra", mert Kína fontosabb. Forrás: Stop.hu
