Megdöbbentő, hogy mik vannak ! Glatz Ferenc: hál’ Istennek az én apám nem foglalta vissza Délvidéket

http://tortenelemportal.hu/2012/02/glatz-ferenc-nagyapam-nem-foglalta-vissza-delvideket/

2012. február 29. 23:52

Glatz Ferenc szerint „szegény szerbeken”, cseheken és „szerencsétlen szlovákokon” verik el a port a múlt bűneiért. A történész, volt akadémiai elnök mindezt az egyik tavalyi konferencián mondta.

Glatz Ferenc, a magyar–szerb történész vegyesbizottság elnöke tavaly szeptember 30-án Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században című budapesti nemzetközi konferencián mondott nyitó- és záróbeszédet. A konferencia hanganyaga sajnos csak a héten jutott el a szerkesztőségünkbe, de ennyi idő elteltével is kötelességünknek éreztük, hogy Glatz Ferenc gondolatait közzé tegyük.

Glatz Ferenc

„Valószínűleg amikor nagyapáink – az enyém nem, az egy régimódi ódivatú szocdem volt, aki nem ment a háborúba – az első világháborúba »kutya Szerbia!« kiáltással mentek bele, akkor nem gondoltak arra, hogy mi lesz ennek a háborúnak a vége” – kezdte a felvezetést Glatz Ferenc. Majd folytatta a következővel: „amikor lementünk a Délvidékre – már nem én, és az én apám sem, hála Istennek –, és kezdtük a szerb partizánokat akasztani, meg azokat, akik kimentek közbe [?], nem gondoltunk arra, mi lesz ennek a vége.” („Kinn is vagyok, benn is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok!” Ezt nem Glatz Ferenc mondta, ezt az LGT.)

A kapargászó történészek

Glatz Ferenc a konferencián nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy egyes történészek a népek közti nagy-nagy megbékélést akadályozzák. „Most, 2011-ben, amikor nekünk, unokáknak kellene megbékélni, akkor a történészek elkezdik azt keresni, hogy ki kezdte, ki szúrta először a másikat hasba. Még találnak két iratot, a kapargászó történészek, kaparják, kaparják a levéltárakat, és találnak még két mondatot, borzasztó boldogok, hogy rá tudják bizonyítani egy szerbre vagy egy magyarra, hogy igenis ő mondta ki először a rossz mondatot.”

„A történészek nem levéltárosok, kérem”

„Mi tehát a mi feladatunk, történészek feladata?” – tette fel a kérdést Glatz Ferenc. „Vajon az, hogy arról beszéljünk csak, hogy ezelőtt nyolc évtizeddel ki, mikor, hol kezdte, vagy azt kezdjük el firtatni, hogy 41–42-ben ki, mikor, miért ment hova, és ki miért lőtt, valóban voltak-e erőszakos cselekmények még a nagy újvidéki razzia előtt?” Hangsúlyozta: „a történészek nem levéltárosok, kérem – habár most éppen a neopozitivizmus szellemében eluralkodnak a levéltárosok közöttünk –, a történészek nem filozófusok, a történészeknek nemcsak az a feladatuk, hogy kapirgáljanak, nemcsak az a feladatuk, hogy elméleteket gyártsanak. A történészeknek, azt hiszem, az is a feladata, hogy tanulmányozva az elmúlt évszázadok, évtizedek eseményeit, javaslatot tegyenek, hogyan lehetne egyszer már ezt a rohadt háborút befejezni.”

Szegény szerbek, csehek, szerencsétlen szlovákok

Glatz Ferenc így folytatta: „most is azt mondom, hogy egyszer már be kell fejezni ezt a második világháborút, egyszer már tulajdonképpen pontot kellene rakni. És most a szegény szerbeknek jutott az, ha úgy tetszik teher, hogy őrajtuk verik el a port … de ugyanazt, amit ők most kénytelenek megszenvedni [a magyarok miatt], ugyanezt megszenvedték már a csehek a sziléziai németek miatt, … megszenvedték a szerencsétlen szlovákok, akik nekünk, mármint magyaroknak egy jottányit nem engedtek ebben az ügyben.”

(Csak megjegyzésként: a szerbek, csehek, szlovákok annyira szenvednek, annyira bűntudatosak, hogy mindmáig nem hajlandóak bocsánatot sem kérni a magyarok és németek ellen elkövetett etnikai tisztogatásokért, emberiesség elleni bűnökért stb. Sőt a csehek, szlovákok kifejezetten büszkék a bűneikre, és a náci szellemiségű Beneš-dekrétumokat az Európai Unió jogrendjével is sikerült összeegyeztetni. A pénzügyi kárpótlás kérdését fel sem merjük vetni, az ugyanis további akadályokat gördíthetne a Glatz által áhított megbékélés elé.)

Mondtam a Csurka Pistinek…

„Csurka Pistinek mondtam, hogy ez nagyon jó, hogy te ilyen nemzeti radikális pártnak vagy a közvetlen parancsnoka, nagyapád olyan tót volt, hogy magyarul egy szót sem tudott rendesen kimondani.” (Ez utóbbi állítás egyszerűen nem igaz. Az összekapirgált tények mást mutatnak.) Hozzátette: „hát itt tartunk mi, akiknek a családjaiban ott vannak, az enyémben is, szerbek, németek, magyarok, Radovicsok, horvátok, tótok, minekünk tulajdonképpen egyszer már azt kellene mondani, hogy elég volt ebből, és a politikusokat megkérni, hogy könyörgünk, ne beszéljenek a történelemről, ne beszéljenek a történelemről, hanem beszéljenek a jövőről.”

Tegyük félre a múltat, beszéljünk a jövőről

„Én úgy gondolom, hogy ebben a közép-kelet-európai térségben, ahol most tulajdonképpen elsőnek a két nemzet vizsgázik nagykorúságból, elsősorban a magyarok, mi, és a szerbek, mert most közöttünk van a legnagyobb ütközés, úgy gondolom, hogy egyszerre kell az elmúlt nyolcvan évnek az összes terhét vagy magunk mögött hagyni, vagy pedig valamilyen módon azt mondani, hogy tegyük félre a csomagot, és beszéljünk a jövőről” – folytatta okfejetését Glatz Ferenc. Hozzátette: „meg vagyok győződve arról, hogy az itt élő népeknek először kétszáz év óta több a közös érdeke, mint az érdekellentéte. Ez vonatkozik azokra a szegény szerbekre, akiknek most kell az albánokkal Koszovó ügyében megegyezni, most kell a magyarokkal a második világháború ügyében megegyezni, most kell a németekkel megegyezni, vonatkozik a magyarokra, akiknek ugyancsak a szlovákokkal most kell megegyezniük, aztán még jön Ukrajna, várjunk egy kicsit még, jön Ukrajna, most kell megegyeznünk a románokkal, most kell megegyeznünk a szerbekkel…”

Ismét a kapirgáló történészek

Végezetül Glatz Ferenc megfogalmazta, hogy „a mi nemzedékünk történészeinek már nemcsak az a feladata, hogy kapirgásszon még három mondat után, hogy mit lehet felhozni egyik vagy másik oldalon érvként, hanem azzal is törődni kell, hogy mi lesz holnap.” Személyes példaként felhozta: „rengeteget támadnak, egy markáns nemzeti radikális társaság, [akiknek] se történelmi fölkészültsége, mint történésznek, se politikai tapasztalata, mint aki politikát csinál, állandóan támadnak, és azt mondják, hogy ne beszéljek én Újvidékről, 942-ről, csak 44–45-ről.” Hozzátette: „nem értik meg, hogy nem lehet 44–45-ről úgy beszélni, hogy ne beszéljünk Újvidékről, 42-ről. És nem lehet, hogy ne beszéljünk az első világháborúról, hogy ne beszéljünk a 18–19. századról.”

Ajánlott cikk: A szerb szabadrablás 33 hónapja Baranyában

Glatz Ferenc állításai egy – khm – rosszemlékű történelemszemléletet tükröznek, de Glatz Ferenc korábbi figyelmeztetéséből tudhatjuk, ilyesmit nem illik megpendíteni ma már. Beszéljünk inkább 1942-ről. A több száz szerbet megmentett kaboli magyar bírókat a szerbek ugyanolyan középkori módszerekkel gyilkolták meg később, mint más magyarokezreit. Ez egyfajta jellegzetes szerb kitüntetés lehetett, úgy tűnik, ezt meg kell értsük. Nyilván a Délvidékre bevonuló magyarok erősen rövidlátóak voltak abban a tekintetben is, hogy fel sem merült bennünk, néhány évvel később a szerbek néhány tízezer magyart csak úgy legyilkolnak. Tényleg, miért vonultak be a magyarok Délvidékre? 1920. június 4. 1942 előtt volt, ezt épp Glatz Ferenc szokta kifelejteni az eseménysorból, nyilván, mert erősen a jövőre koncentrál.

Hozzászólások

K. Ferenc ugye Glatz úr a megszüntetett OPNI részlegének történész akadémikusa?

2012-03-01 00:30 link

warrior Reméljük, Glatz Ferenc jobban ért a jövőhöz, mint a múlthoz. Hogy mondjuk szlovákot még csak képen látott, az biztos...

2012-03-01 00:53 link

jani76 Ugyan, emberek... Nem történt más, csak Glatz végigpillantott eddigi munkásságán, és rájött, módosítani kéne a történész definícióját. Érthető, az könnyebb, mint a munkásságát :)

2012-03-01 01:15 link

Vhailor Jaj a Feri bácsi, marhára birom én... még egy kávét sem kell innom reggel, máris felmegy a vérnyomásom.

2012-03-01 07:15 link

Ferenc na de most komolyan: nem volt senki, aki karon fogja az öreget, hogy lekísérje a pulpitusról és odaadja neki az elgurult gyógyszert? itt tartunk?

2012-03-01 08:46 link

Molnárka Sok kommentelő elvicceli ezt a kérdést, de kérem Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia történész tagozatának (TTI) az igazgatója!!!!! Ilyeneket NEM MONDHAT egy magyar(?) történész. Itt tartunk, az irányadó történész gárdánk nagy része magyarellenes. Itt AZONNAL nagytakarításba kell kezdeni! Eddig csak azt mondtam, hogy ezt az embert ki kell rúgni a Történettudományi Intézet éléről. Úgy látom, ez kevés. Ezt a csúszómászót börtönbe kell vetni ostoba, hazaáruló és a történelmi tényeket teljesen meghazudtoló ámokfutásáért. Amelyet ráadásul a magyar történész szakma „vezetőjeként” közpénzen tesz meg, a mi adónkból!!!!!Amit ez az „ember” elkövet, az már BŰN. Tulajdonképpen a népirtásokat bagatellizálja. Ha a holokauszttagadásért börtön jár, akkor ezért is! Börtönbe vele!

2012-03-01 10:43 link

Gabesz A TTI-t beolvasztották az MTA BTK-ba, és Fodor Pál váltotta Glatzot január 1-jével.

Egyáltalán nem kéne Glatzot lecsukni, de semmi keresnivalója ilyen pozíciókban. És nézetei nem anakronisztikusak, hanem megdöbbentő fogalmatlanságról tanúskodnak. Ez az ember egyszerűen nem érti a történelmet... Nem tud következtetéseket, tanulságokat levonni, fals a koncepciója, nem tudja, mi az érdekérvényesítés, mi az a kompromisszum, hogyan jön létre... A "gyertek, szedjünk virágot" megközelítése egy 12 éves gyerek világképével vetekszik komplexitásban, és még azt hiszi, hogy aki árnyalni akarja a képet, az "gyűlölködésben utazik". Gondoltam rá, hogy kielemzem Glatz fenti gondolatmenetét, de elég a "take home message": A múltat el kell felejteni. A jelenben ne csináljunk semmit, az a biztos. Tervezgessük a jövőt, amit majd mások alakítanak, mert mi nem interferálhatunk, az rosszul eshetne másoknak. Ha téves lenne ez a megközelítés, nem számít, ne feldjük: a jövőben sem kell azzal foglalkozni, mi történt most, azaz az akkori múltban. Briliáns, gratulálok.

2012-03-01 11:32 link

tamasbatya Ennek még az apját is meghackelték.

2012-03-01 13:31 link

Totemhun szerintem Glatz időtévesztésben van, 30 évvel visszafelé képzeli magát, azért nyomja ezeket az idétlen kommunista szeressükegymástgyerekek szöveget. Szóljon valaki a munkatársainak, hogy jót is tudnának tenni a Glatz Ferivel, csempésszenek be minden nap dupla adag Cavinont a kávéjába.

2012-03-01 13:57 link

inda úgy látom Glatz Ferenc lett a történelemportál marketingese, eddig én 9 kollégától kaptam meg emailben a cikket... mellesleg évtizedek óta nyomja Glatz ezeket a sületlenségeket, szólni nem mert senki, aminek egyszerű magyarázata van. A történészszakma csúcsán ül, az a történész, aki ujjat húz vele, annak annyi, a haverjaival tönkre tudja vágni bárkinek a karrierjét. 20 év alatt el lehetett volna már takarítani a rendszerből, de valami miatt erre nem került sor. Mindenesetre eljött az ideje annak, hogy Glatz tevékenységére ilyen formában is sikerüljön felhívni a figyelmet, így nem megdicsőült tudósként, hanem egy vén szamárként fog nyugállományba vonulni.

2012-03-01 14:07 link

Sárosi Jánosnéinda-KÖSZÖNÖM!!! ...vagyunk,ahol vagyunk...-SAJNOS-!!!!!

2012-03-01 16:10 link

Erzsébet SzilágyinéMinden szakmának vannak Nagy Bölényei.Önmaga szellemi torzója lett.Jobb lenne, -mindenkinek- ha nem engednék már ilyen szinten nyilatkozni, közzétenni, stb. Tényleg, a 62 év az miért nem vonatkozik MINDENKIRE ???

2012-03-01 16:23 link

magyar Én már mondtam egyszer, hogy mit kellne tenni ezzel az ELLENSÉGGEL. A Felügyelő Urak közül valaki kitörölte, mert "megütötte a moderációs szintet". Pedig határozottan látom a fenti tudósítás alapján, hogy nem tévedtem...

2012-03-01 16:31 link

töriportálPedig igyekszem minimálisra csökkenteni a beavatkozásokat, ráadásul Ön az egyik leggyakrabban hozzászóló, mégsem tehettem másként, remélem megérti.

2012-03-01 16:54 link

Wolfez a baloldali minőség, szellemi csúcs, erre büszkék, borzasztó belegondolni, hogy ezek a selejtek voltak/vannak ráhatással a történészképzésre és mindenre, ami ehhez kapcsolódik. Csoda, hogy itt tartunk?

2012-03-01 23:09 link

László JanuskóeZ AZ úR HA ENNYIT TUD HAGYJA ABBA A TOVÁBBI ÉRTÉKELÉST ELADNI MINDENKI ELTUDJA NEM KELL HOZZÁ TUDOMÁNYOS DISSZERTÁCIÓ ......DE HA EGY KISS ARCPIR MEGJELENIK AZ ORCÁJÁN AZ MÁR JÓ IRÁNY..EZEK VAGY EFFAJTÁK SOSEM FOGYNAK EL ...JAJJ SZEGÉNY NEMZETEM....

2012-03-01 23:36 link

feherKedves Glatz Ferenc utánanézhetne, hogy azok a szegény szerbek hogy viselkedtek a magyarokkal a történelem során és hogy viselkednek ma is.

2012-03-02 10:07 link

MolnárkaGlatz életműve a történelem meghamisítása. Ez a megnyilatkozása csak a jéghegy csúcsa. Elég megnézni az általa szerkesztett könyveket. Kis túlzással olyanok, mintha egy nacionalista szlovák vagy román történész írta volna rólunk…..

Szerintem ilyen Glatz féléket igen is FELELŐSSÉGRE KELL vonni. Többet ártott hazánknak a szörnyű ámokfutásával, mint más mszpés (mszmp-és) politikus.

Amit meg a levéltári kutatások negligálásáról ír, az egyszerűen elképesztő. Ja, tudom ő nem kutakodott soha levéltárban, csak a sztálinista történelemszemléletű könyvekből tájékozódott, azért is beszél ennyi ökörséget.

Glatz („rendszerváltás”) utáni felháborító karrierje, jól tükrözi a mai állapotokat is. Itt tartunk, egy lépés előre, kettő hátra.

2012-03-02 11:25 link