2012.03.05.
A legutóbbi demokráciával kapcsolatos tanulmány biztosan tetszett volna múlt század diktátorainak, de számunkra akár kínos is lehet elismerni, hogy nem értünk ahhoz a rendszerhez, amiben elvileg élünk. A tudósok szerint a demokrácia egyik szerencsétlen foltja az, hogy az emberek képtelenek megválasztani a „legjobb” jelöltet.
Dunning, és kollegája, Justin Kruger kutatásai azt próbálják bizonyítani, hogy az emberek önmagukat tévesztik meg, amikor a saját értelmi képességüket kell felbecsülniük. Egy
Az elmélet azon alapszik, hogy egy demokráciában, a legtöbb állampolgár képes felismerni a legjobb és legmegfelelőbb jelöltet, vagy a leghasznosabb eszmét. Egyre több kutatás bizonyítja azonban azt, hogy egy demokratikus választás útján középszerű vezetés jön létre.
A Cornell Egyetem Pszichológia karának professzora, David Dunning szerint az emberek képtelenek más emberek képességei fölött ítélkezni, azt valamiféleképpen minősíteni, vagy mások elveinek, elképzeléseinek minőségét lereagálni. Ha például az emberek nem ismerik a gazdasági reformmal kapcsolatos információkat, akkor nagyon nehéz azonosítaniuk azokat, a politikusokat, akik szakértelemmel kezelik a témát. Így tehát semmilyen mennyiségű információ nem képes ezen a hiányosságukon változtatni. „A nagyon jó ötleteket az emberek nehezen veszik át, mert nem rendelkeznek a megfelelő kifinomultsággal, hogy megállapítsák, az jó vagy sem.”- tette hozzá a professzor.
vizsgálat során, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy az alanyok hogyan mérik fel a viccek viccességét, a nyelvtani helyességet annak, amit leírtak vagy éppen a sakkban nyújtott teljesítményük minőségét, arra az eredményre jutottak, hogy az emberek „átalagon felülinek” tartják magukat, ezeken a területeken – még azok is, akik a leggyengébben teljesítettek. „Ugyanúgy képtelenek vagyunk a mások képességeinek megítélésére, mint a sajátunkéra.” – mondta el Dunning. Az ok egyszerű: ha hiányosságokkal rendelkezünk egy adott területen, akkor arra sem vagyunk képesek, hogy ott mások hiányosságait felmérjük.
Érdekes azonban, hogy a legtöbb esetben, az emberek egyet értenek abban, hogy ki a legrosszabb jelölt, azonban képtelenek felismerni a legjobbat. Ez olyan szempontból válhat előnyössé, hogy soha, vagy csak nagyon ritkán lépnek életbe diktatúrák.
Dr. Mato Nagel, német szociológus egy számítógépes szimulációs rendszerrel vázolta a demokratikus választások Dunning és Krugeri elméletét. Ebben a matematikai választási modellben egy görbén ábrázolta a választók vezetői képességeit, tulajdonságait. Egyeseknek nagyon jó vezetői készségei voltak, míg, mások gyengének bizonyultak, a legtöbbjük azonban középszerű képességekkel rendelkezett ezen a téren, de egyikük sem volt képes felismerni azt, hogy a másik képességei jobbak, mint az övé.
Dr. Nagel úgy véli, hogy egy demokráciában soha, vagy nagyon ritkán választják meg a legjobb jelöltet. Olyan országokban, ahol hasonlóan szimulálták a választásokat, azok a jelöltek nyertek, akiknek képességei csekélynyivel haladták meg az átlagost.dailymail.com
Hozzászólások
ex Kalib úr írta (2012.03.05. 20:46:48)
A címhez: IGEN! Másrészt szintén Winston Churchill mondta, hogy: "A demokrácia nem egy jó dolog. De eddig még nem sikerült jobbat kitalálni."
A magyarok erre: "De igen. A szentkorona tant."!!!
