Az alább olvasható hír hallatán nagyot csodálkozhat az, aki nem ismeri a Gozsdu Emmanuel életét, munkásságát. A hírben olvasható Gozsdu-vagyon egy magán alapítvány része. Ahhoz semmilyen köze sem lehetne az ortodox egyház alapítványnénak, már azért sem,mert még az életében ki lett közösítve az ügyvéd Gozsdu.
Már cikkeztünk arról, hogy ebben az ügyben mi az igazság, de hogy jobban megértődjön a dolog közreadjuk a Wikipediában megjelenteket a Gozsdu Manóról:
Gozsdu Manó, Emanoil Gojdu, Manuil Gozsdu, Emanuil Gozsdu; Nagyvárad, 1802.február 9. – Budapest, 1870. február 3.) magyarországi román jogász, politikus, mecénás. Gozsdu Elek író nagybátyja.
A Holdas templom mellett álló házban született. Apai ágon moscopolei eredetű cincárcsalád sarja, akik korábban Miskolcon éltek. Apja, Atanasie Gozsdu gazdag marhakereskedő, anyja a bihari származású Ana Poynar volt.
Középiskolai tanulmányait a nagyváradi premontrei gimnáziumban és az egri érseki gimnáziumban végezte, majd a nagyváradi és a pozsonyi jogakadémián tanult. 1824-ben a pesti egyetemen szerzett diplomát, majd három évig Vitkovics Mihály mellett patvaristáskodott. Grabovszky Atanáz szalonjában megismerkedett a fővárosi macedoromán családokkal és az erdélyi és magyarországi román értelmiséggel, valamint barátságot kötött Andrei Șagunával. 1826-ban néhány magyar nyelvű verse megjelent a Szép-Literatúrai Ajándékban.
Ugyanezen évben önálló ügyvédi irodát nyitott. Különösen bűnvádi perekben szerzett hírnevet és nagy vagyont gyűjtött. 1827-ben a pesti ügyvédek között elsőként vezette be a latin helyett a magyar ügykezelési nyelvet. 1832-ben feleségül vette a budai cincár kereskedőcsaládból való Anastasia Pometát.
1848 tavaszán egy ideig részt vett a magyarországi és erdélyi ortodox egyház egyesüléséért folyó küzdelemben. 1848. június 24-én, a képviselőházi választásokon vereséget szenvedett Eftimie Murguval szemben az oravicai kerületben. Ezután visszavonult az aktív politizálástól.
1854-ben kapott rá engedélyt, hogy fölparcellázza a Király utcai telket, amelyre később egy sor raktárépületet emelt. (Erre a telekre építette a nevét viselő alapítvány 1901-ben a Gozsdu-udvart.)
Az Októberi diploma kibocsátása után, 1861 elején kinevezték Krassó vármegye főispánjává. Az első vármegyei közgyűlést 1861. február 27-én az ő elnökletével tartották meg, ezen a román többségű törvényhatósági bizottmány részletesen szabályozta a hivatali nyelvhasználatot. Az év nagyobb részét azonban az Országgyűlés felsőházának vitáin töltötte, amely az ülésszak kezdetén titkárává választotta. Novemberben, az országgyűlés feloszlatása után lemondott a főispáni tisztségről.
Gozsdu Emánuel síremléke Budapesten.Kerepesi temető: B. 136. Kivitelezője a Gerenday-cég.
1863-ban, első felesége halála után újraházasodott. Ismét cincár kereskedőcsaládból való lányt vett el, a pesti Melania Dumciát. 1865 és 1868 között Tenke kerületét képviselte az országgyűlésben. Jó kapcsolatban állt Deákkal, részt vett a nemzetiségi törvény előkészítésében és Deák „egy és oszthatatlan magyar nemzet”-ről szóló betoldását is támogatta. 1869-ben a Kúria bírájává nevezték ki. Házában rendszeresen találkoztak a magyarországi román politikusok.
1869. november 4-én kelt végrendeletében vagyonát kizárólag a „román nemzet Magyarországon és Erdélyben élő és a görögkeleti ortodox hitet gyakorló” részére hagyta. A végrendelet legfőbb végrehajtója Andrei Șaguna erdélyi román ortodox püspök lett. E vagyonból kezdte meg működését a Gozsdu Alapítvány.
* * *
Megjegyzés
Erre az utolsó mondatra viszont érdemes felfigyelni, hiszen a Gozsdu vagyona nem a végrendelete szerint lett végrehajtva és az aki a legfőbb végrehajtó volt éppen az a Andrei Saguna, aki nem igyekezett betartani több passzust sem. Sőt nem csak a vagyont, hanem a ingóságot sem használta rendeltetés szerint. Andrei Saguna és Gozsdu személyes barátsága nem adhat feljogositást az ortodox egyháznak, hogy volt püspöke "vagyonszerzési" manőverét "tulajdonjogként" kezelje, amelybe most újra még az államot is belerángatja, meggondolatlanságból
Ha megnéznénk a Gozsdu Alapítvány alapszabályzatát igencsak meglepődnénk, hiszen ott le van írva, hogy azért lett létrehozva, "hogy az ösztöndíjakat élvezők a magyar államnak hű állampolgárai legyenek"
A másik dolog honnan kerül az 1 milliárd eurós végösszeg, mert a Gozsdu-udvar ingatlan ára még az egy tizedét sem tenné ki.
De ne menjünk tovább a " Ziarul Financiar" 2009-ben leközli a Gozsdu-becsült vagyonát (1870 -es adatok) http://www.zf.ro/ziarul-de-duminica/ziarul-de-duminica-un-candidat-pentru-cel-mai-bogat-roman-din-toate-timpurile-4481689
Az említett cikkbe "florini" pénznemet említ, de az nem más mint a kiegyezés után bevezetett forint(vagy gulden)
A képen az 5 forintos látható.
De ha visszamennénk az időben a ZF által említett 1870-es adathoz 339.000 forintos végösszeget találunk, amely alig 15 őv múlva - 1895-ben - már 1.785.530-ra növekszik! Időközben azonban a pénznemek hígulása is bekövetkezik. Ennek igazolása érdekében ideragasztottuk az ezer forintos, amely 1880-ban jelent meg.
Ez azt is jelenti, hogy alig tíz év leforgása alatt az infláció "elfutott" annyira hígítva a pénznemet, hogy a 340 ezer forintnak húszor kissebb értéke lett annak ellenére, hogy a Gozsdu alapítvány könyvelésébe már 1.785.530 forint bejegyzett értéket tesznek.
Ezt véve alapul és azt hogy az infláció az elsővilágháború után a beváltási érteket figyelembe véve a Gozsdu vagyon értéke újra csökkent hiszen 25.000 korona csak 2 pengőt ért, míg az ingatlanárak nem ugrottak ekkorát.
A Gozsdu-vagyonból csak az ingatlanok tartották meg az értéküket míg a Hazai Első Takarékpénztárban, a Hazai Bankban és a Concordia Gőzmalomban befektetett akciók értéke jócskán lecsökkent. Az ingóság értéke pedig nem igen érdekes, mert szinte semmi sem maradt.
A dolgok érdekessége vagy inkább pikantériája, hogy a 1990 után alakult Gozsdu nevét viselő alapitványt nem az ortodox egyház alapította, hanem egy magán személy, aki aztán szerényen visszavonult vagy visszavonultaták.
Akárhogy is lenne egy a Magyarország területén alapított civil szerveződést nem igen lehet Romániába transzponálni vagy egy esetleges jogfolytonosságra hivatkozni.
Gozsdu élete végéig segítette a magyar földön tanuló vagy ott élő román származású értelmiségeket tette ezt annak ellenére, hogy őt az ortodox egyház soha sem fogadta vissza. (Erdélyi Polgár)
* * *
2012-12-7
A román ortodox egyház alapítványa által követelt budapesti Gozsdu-vagyon jelenlegi helyzetéről készít jelentést a román külügyminisztérium. A dokumentumot a bukaresti kormány szerdai ülésén mutatják be - közölte pénteken a Mediafax hírügynökség Victor Ponta miniszterelnök egy televízió-műsorban elhangzott bejelentését idézve. Ponta szerint a jelentést nyilvánosságra hozzák, és később döntenek arról, hogy parlamenti különbizottságra, a miniszterelnöki hivatal vizsgálati főosztályára vagy más intézményre bízzák-e az ügy kivizsgálását. A román kormánypárti média lejáratókampányt indított a jobbközép ellenzék egyik vezérlakja, Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter ellen, azt sugallva, hogy 2005-ben "lemondott" Magyarország javára a Gozsdu-vagyonként ismert, egymilliárd euróra becsült örökségről. (MTI)
