2012. december 07.
A vasárnapi parlamenti választásokon az állampolgárok csak abban a szavazóhelyiségben adhatják le voksukat, amelyikhez állandó lakhelyük szerint tartoznak. A bejelentett ideiglenes lakcím szerinti választókerületben nem iratkozhat fel pótlistára az állandó lakhelyétől távol lévő választó. A külföldi választókerületek jelöltjeire csak a külföldön letelepedett román állampolgárok voksolhatnak.
Romániát és a nagyvilágot 315 képviselői és 137 szenátori választókerületre osztották fel. Minden választó két szavazólapra voksolhat: saját választókerülete képviselő- és szenátorjelöltjei közül választhat egy-egy személyt.
A parlamenti választáson nincs pártlistás voksolás, de a rendszer szavazatarányos képviseletet biztosít a pártoknak. Az egyes jelöltek neve mellé az őket indító pártok jele is felkerül. Mandátumosztás előtt összesítik, hogy egy-egy megyében hány mandátum jár a pártoknak, amelyek átlépték a parlamenti küszöböt. A törvényhozásba azok a pártok jutnak be, amelyek országos szinten megszerzik a szavazatok legalább öt százalékát, vagy jelöltjeik legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben az élen végeznek.
Első körben azok a jelöltek jutnak mandátumhoz, akik kerületükben megszerzik a voksok több mint felét. A többieket a szavazatok száma alapján rangsorolják, de ők csak akkor jutnak be a parlamentbe, ha pártjuknak jár még mandátum az illető megyében. Az egyéni választókerületi arányos választási rendszer furcsasága, hogy gyakran második vagy harmadik helyen végzett jelöltek képviselnek egy-egy választókerületet. A töredékszavazatok, amelyeket megyei szinten nem használtak fel, az országos pártkosarakba jutnak, és egy harmadik mandátumosztási körben hasznosulnak.
A fővárosi és a 41 megyei választási körzet mellett 2008 óta egy 43. is létezik Romániában, amelyből a külföldön élő román állampolgárok küldhetnek négy képviselőt és két szenátort a parlamentbe. A 43 körzet összesen 452 képviselői és szenátori választókerületre oszlik. A 452 helyre 12 párt és pártszövetség több mint 2400 jelöltje pályázik. Mellettük 18 nemzeti kisebbségi szervezet jelöltje juthat könnyített eljárással képviselői mandátumhoz.
A választási rendszer másik sajátossága, hogy egy-egy választókerületnek akár két képviselője is lehet, a parlament létszáma akár az ötszáz főt is meghaladhatja. A törvény ugyanis kimondja, akkor is jár a mandátum, ha nem jut. Idén nagy az esélye annak, hogy egy-egy megyében a kormányon lévő Szociálliberális Szövetség (USL) minden kerületben 60 százalék körüli eredménnyel nyerjen, és a megye minden mandátumát megszerezze. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az ellenzék nem jut hozzá az őt megillető százaléknyi mandátumhoz. A választási törvény úgy hidalja át a problémát, hogy az adott megyében megnöveli a parlamenti képviselők, illetve szenátorok számát.
A választási kampány szombaton reggel 7 órakor ér véget. A voksolás vasárnap 7 és 21 óra között zajlik. Az országban 18 ezer, külföldön csaknem 300 szavazóhelyiségbe várják a választási névjegyzékben szereplő több mint 18 millió román állampolgárt. A Központi Választási Iroda (BEC) tegnapi tájékoztatása szerint vasárnap 18 248 414 választópolgárt várnak az urnákhoz.
Az urnabontást követő adatfeldolgozás jórészt papíralapú. Minden választóhelyiségben egy-egy jegyzőkönyvet készítenek a képviselő-, és a szenátorjelöltekre leadott szavazatokról, ezeket beszállítják a települési bizottsághoz, onnan pedig – előzetes ellenőrzés után – a dokumentumok a megyei választási irodához kerülnek. A statisztikai hivatal emberei előbb beszkennelik a jegyzőkönyveket, majd elkezdik az adatokat összesíteni. Az első hivatalos jelentést hétfő reggelre ígéri a BEC.
