2013.02.02.
Folyik a vásárhelyi RMDSZ tagrevízióval, tisztújítással egybekötött átszervezése. Egy demokratikusan működtetett párt, politikai alakulat életében nem számít ez egetrengető esetnek, nem is tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget, általában az illető szervezetek belső ügyeként kezeli mind a tagság, mind a sajtó. Ami viszont az átszervezés ürügyén a vásárhelyi, Maros megyei RMDSZ-ben történik, nos, az nem más, mint a pártdemokrácia megcsúfolása. Akár azt is mondhatnám: a maradék tagság arculcsapása. Mert minek nevezhető az a tény, hogy idős embereket télvíz idején a székházba rángatnának, ha teljes jogú, a tisztújítási folyamatban is résztvenni kívánó tagok szeretnének maradni?
Jobb helyeken, különösen egy választási kudarc, vagy nem kielégítő eredmények esetén a tisztújítást alulról felfele, azaz a körzeti, területi szervezetektől a csúcsvezetőség felé haladva szokták megejteni, semmiképpen sem fordítva. Közérthetőbben: a házépítést nem a fedéllel kezdik, hanem az alappal. Nem úgy az RMDSZ-ben, legalábbis Vásárhelyen. Itt először valakik, valahol döntöttek a „vezető” személyét illetően, most pedig toborozzák a megválasztásához szükséges „tömeget”. Feltételezhetően ezt a célt szolgálja a tagrevízió, de főképp a kötelező regisztráció, ezáltal igyekeznek kizárni annak a lehetőségét, hogy az akció netán ne az előre megírt forgatókönyv szerint történjék.
A felsoroltak alapján újra bizonyítást nyert, hogy az RMDSZ-ben továbbra is kettős mércével mérnek: vannak tagok, és vannak úgymond tagabbak. Magyarán: a belső körhöz tartozók, azok, akikre az átszervezést levezénylő megyei ügyvezető alelnök elsősorban számít, s akiknek a kiszemelt új városi elnök mindenáron történő megkoronázása a feladata, s végül a népség és katonaság, akikre – pontosabban csak voksaikra – majd a következő választásokkor számítanak. Ez van.
Szentgyörgyi László
kozpont.ro
