2013.03.17.
Kelet-Európában „rendszerváltási ellenállás" tapasztalható, és ez aggasztja az EU keménymagját – erről ír a Financial Times az utóbbi hónapok bulgáriai, romániai és magyarországi eseményei nyomán, megemlítve az alkotmánymódosítást.
Sokak szerint Magyarország a demokráciát féltők ellenében „dacosan módosította" az alkotmányt, Bulgáriában és Romániában pedig a „megszorítások" vitték az utcákra a kormányokat megdöntő tiltakozókat. Ennél azonban mélyebbre kell ásni, ha meg akarjuk érteni, mi folyik a térségben – utal rá cikkében az FT.
A bolgár kormány lemondása után még napokkal is tüntető többszázezer állampolgár valójában nem a „megszorítások" ellen tiltakozott. A bírálatok céltáblája a „rendszer" és az elit volt, amely úgy vezényelte le az átmenetet, hogy a bolgároknak az EU legalacsonyabb átlagfizetéseiből kell megélniük.
"Fájdalmas volt az átmenet és arra számítottunk, hogyha nem is a németek, de legalább a görögök szintjén élünk majd" – mondta Ivan Krasztev politológus az FT-nek.
A „maffiát" ostorozó bolgár népi szlogenek valójában arra utaltak, hogy esetenként a szervezett bűnözői csoportok pénzét felhasználva, a politikai és gazdasági elit a kontár módon végrehajtott privatizáció során, a hatalommal túlságosan is közeli viszonyt ápoló külföldi cégeknek adta át az energiamonopóliumokat. Az elit tovább gazdagodott, az egyszerű emberek viszont nem. A helyzet odáig fajult, hogy a villanyszámlák aránytalanul felszöktek a fizetésekhez képest.
Románia – Bulgáriával ellentétben – fájdalmas megszorításokat vezetett be a 2010-es IMF-mentőcsomag nyomán, de ott is tiltakozás robbant ki a korrupció és az urambátyám-rendszer miatt.
Magyarországon még hamarabb ütötte fel a fejét a rendszerváltással szembeni ellenállás, azt követően, hogy a magyar gazdaság válságba került, majd 2008-ban IMF-hitelt kapott. Ugyanakkor a magyar lakosság nem fordult az összes politikai párt ellen, amit az Orbán Viktor vezette Fidesz kihasznált. Azzal, hogy a kommunistáknak beállított szocialisták számlájára írta a gazdasági bajokat, kétharmados többséget szerzett a választásokon – emlékeztet a lap.
Orbán Viktor kedvenc témái – a privatizációs folyamat, a magyarok kárára profitáló külföldi cégek bírálata és Brüsszel beavatkozásának emlegetése – a román és a bolgár tüntetők szlogenjeivel cseng egybe – jegyzi meg a Financial Times.
A régi EU-tagállamok válasza erre annyi volt, hogy Németország vezetésével olyan új jogkör megadását sürgették, amelyekkel felléphetnek „az alapvető értékeket megsértő" országokkal szemben – például befagyaszthatják az EU-alapokat.
Ivan Krasztev szófiai elemző szerint viszont nagyobb erőfeszítést kellene tenniük, hogy megértsék, mi is folyik ezekben az országokban és hangsúlyt kellene fektetniük a hosszútávra szóló intézményépítésbe. Ha ezt elmulasztják, akkor az átmenettel szembeni ellenállás továbbterjedhet a még nem EU-tag volt jugoszláv tagállamokra is, ami további bizonytalanságot okozhat a térségben. Szvetnik Endre, London , inforadio.hu
