2013. április 28. Írta: 7határ
Kis és közepes méretű családi gazdaságok megerősítésével, a helyi termékek piacra jutását elősegítő beruházásokkal, illetve a gazdaszervezetek közötti szoros együttműködéssel lehet a székelyföldi gazdatársadalmat segíteni, mutattak rá a Sepsiszentgyörgy melletti Illyefalván szombaton tartott III. Agrárinnovációs Fórum előadói. Ilyen irányú kezdeményezések, sőt akár eredmények – mint arról a Hargita és Kovászna megyei gazdaszervezetek képviselői, megyei önkormányzatainak vezetői és a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) küldöttei beszámoltak – már léteznek, azonban mindez további cselekvésre, közös gondolkodásra késztet. 
Többek között e gondolat mentén jutott el előadása fő mondanivalójához a fórumot megnyitó házigazda, Kató Béla erdélyi református püspök, a székelyföldi agrárképzés megteremtésének fontosságát hangsúlyozva. A 90-es évek elején illyefalvi lelkészként szolgáló Kató Béla volt az, aki nemcsak lelki vezetőjévé, de a környék gazdasági mozgatórugójává is vált azáltal, hogy gazdákat képeztetett külföldön, majd az általa létrehozott LAM Alapítványnál, mezőgazdasági munkagépek beszerzésével segítette a helyi gazdákat, hogy az 1992-es indulás után húsz évvel több mint hatszáz olyan gazdával büszkélkedhessen, akik állattenyésztés vagy növénytermesztés terén önálló vállalkozást építettek fel. 
Az alapítvány elnöke most az agrárképzés kiépítését szorgalmazza, és a Sapientia – EMTE alapítójaként elmondta: Sepsiszentgyörgyön is megteremtik egyik pillérét az egyetemnek agrár- és erdőgazdálkodási szakok létrehozásával. „Kell egy ember, aki ráteszi az életét arra, hogy ez létrejöjjön, majd meg kell győznie még sok embert, hogy ez jó. Közösen meg kell egyezni, hogy ez nem valakinek az ügye, hanem mindnyájunké. Ha az agráriumnak nem lesz meg a kellő képviselete, akkor biztos, hogy nem ez a nép lesz, amely itt fog fejleszteni, hanem amelyik eladja, mások meg megoldják. Mi szeretnénk ezt a népet sok évszázadon át megőrizni, de föld nélkül nem lehet, kiszolgáltatottá válik” – hangsúlyozta a református püspök.
Az ő gondolatait folytatva Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke egy székelyföldi erdőalap megteremtését szorgalmazta, amely egy összehangolt erdőgazdálkodást feltételezne. Az önkormányzati vezető szerint ugyanakkor a térség lakossága számára a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vagy az erdei gyümölcsök feldolgozása is fontos, ezért tartja időszerűnek egy, a magyar kormány által támogatott székelyföldi agráripari park létrehozását. „A kis- és középtermelők számára szükség van biztos, kiszámítható, felvevő piacra. Erre megoldást jelenthet a magyar kormány segítségével létrehozott agrárpark, amely Románia, Moldova köztársaság felé tudná bővíteni az anyaországi piacot, besegítve a székelyföldi termelőknek is. Mindez Magyarországnak és Székelyföldnek is egyaránt jó, mert ki tudjuk egészíteni a felhozatalt, segítséget nyújthatunk a piac keleti bővítéshez." A tanácselnök szerint a Sepsiszentgyörgy mellé tervezett 33 hektáros ipari park, amelynek létesítését uniós forrásokból fedeznék, elláthatja ezt a funkciót.
Budai Gyula, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára arra mutatott rá, hogy miközben az agráriumban generációváltás zajlik, éppen az a kohézió, támogatási rendszer hiányzik, amelynek révén a fiatalok átvehetnék szüleiktől a gazdaságot. A politikus szerint a közös érdekekért közösen kell fellépnie Magyarországnak és Romániának az EU-val szembeni érdekérvényesítésben, és mivel „a huszonnegyedik órában vagyunk, lassan mindenkinek el kell döntenie, milyen prioritást céloz meg, hogy hová teszi a voksát”.
Tóth Katalin helyettes államtitkár a magyar kormány nyújtotta segítségről biztosította a hallgatóságot. Mint fogalmazott, a VM már a közeljövőben támogatná a határon túli fiatalok szakmai oktatását, ami nemcsak a felsőoktatásra érvényes, hanem célirányos gyakorlati képzések révén is. Véleménye szerint további lehetőséget jelent a székely gazdák számára, hogy a minisztérium különböző vásárokon lehetőséget biztosít a vidékre jellemző termékek bemutatására is.
Jakab István, a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke is megerősítette, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a feldolgozás és piac tekintetében csak akkor lehet versenyképesnek maradni, ha az szervezett alapon működik. Példa erre a dán sertéstenyésztők vagy az ír tejipar, amelyek olyan gazdasági erőt képviselnek, amelyet a piacon muszáj komolyan venni.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hasonlóan vélekedett: az azonos értékeket képviselő gazdák tudjanak szövetkezni. „Ezeknek a szerveződéseknek be tud érni a gyümölcse, példa erre a székelykeresztúri tejgyár, amely 500 családnak ad megélhetést".
