2013-05-16 Kocsis Zoltán
Pannónia-hotel, a posta főépülete - és még sorolhatnánk – mind olyan műemléképület, amely gyalázatos állapotban van Szatmárnémetiben. A május elején megjelent törvénymódosítás következtében immár ezen épületek felújítására is felszólíthat a polgármesteri hivatal. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a probléma meg is oldódik!
A törvényhozás 2011-ben fogadta el azt a törvényt, amely kimondja: a polgármesteri hivataloknak számba kell venniük azokat az épületeket, amelyek homlokzata rontja a település képét vagy veszélyt jelent a járókelőkre, majd tulajdonosaikat fel kell szólítania ezek rehabilitálására. Csakhogy az akkori törvény nem terjedt ki a műemléképületekre. Ezt módosítja a jelenlegi határozat, amely május 8-án jelent meg a hivatalos közlönyben.
„A 153-as törvény, eddig, érthetetlen okok miatt, éppen a mûemléképületeket hagyta ki a felújítási kötelezettségek szabályozása alól. A mostani módosítások ezt a hiányt korrigálják", reagált a változásra Maskulik Csaba, a Szatmárnémeti Városi Tanács RMDSZ-frakciójának elnöke.
A probléma viszont az, hogy ettől a rendelettől még senki sem fogja felújítani a Pannónia hotelt vagy a posta főépületét. Mert a tulajdonos bármikor hivatkozhat az örökké kéznél lévő kifogásra, a pénz hiányára. Erre az esetre a törvény előírja, hogy a polgármesteri hivatalnak saját forrásaiból finanszíroznia kell a rehabilitálást, ennek értéke pedig mint a tulajdonos az önkormányzat felé fennálló tartozás szerepel majd.
Szatmárnémeti eseténél maradva azonban az idei költségvetés kevesebb, mint hét millió lejt írt elő beruházásokra, szemben a tavalyi 46 millió lejjel. Magyarán, ebből a pénzből vajmi kevés jutna műemléképületek felújítására. „Ez a törvény olyan, hogy adtam is valamit, meg nem is", fogalmazta meg a helyzet visszásságát Nits János városi tanácsos.
Jól példázza a helyzetet, hogy a városi tanács még 2011-ben határozott két épület, a PSD-székház és az ún. Fehér Ház rehabilitálásáról. Előző munkálatai el is kezdődtek, értelemszerűen az új városvezetés is folytatta (idén nyáron kell elkészülnie). A Fehér Ház viszont immár kikerült a prioritások közül. Pedig mindkét esetben a polgármesteri hivatal tulajdonrésszel rendelkezik az ingatlanban.
Az Nemzeti Örökségvédelmi Intézet Szatmárnémetiben 38 műemléképületet tart számon. Ezek közül a legrégebbiek közé tartozik a Római Katolikus Székesegyház, amelynek építése 1786-ban kezdődött; a Láncos templom, amelynek építése 1788-ban kezdődött (a legidősebb ortodox templom, amely a listán szerepel, az az Adormirea Maicii Domnului, amelyet 1835-be építettek) valamint a Vécsey ház barokk szárnya, amely 1798-ból származik.
Megjegyzés
Komolyan megdöbbentheti az olvasót, hogy azok akik erre hivatottak nem akarnak a hagyomány részének tartott műemléképületek karbantartásában részt vállalni. Mert a mostani cikkben emlitett törvénykiegészités nem oldja meg a műemlék házak dolgát.
Annak ellenére, hogy az állam magának vallja a műemléki státuszra vonatkozó jogok megadását, nem hajlandó annak a karantartására, hanem a tulajdonosra hárítja a felelőséget és a kiadásokat is! Pedig a műemlékekkel nem a gazda vagy az abban lakó tuladonos magán ember dicsekedik!
Annak ellenére, hogy az állam magának vallja a műemléki státuszra vonatkozó jogok megadását, nem hajlandó annak a karantartására, hanem a tulajdonosra hárítja a felelőséget és a kiadásokat is! Pedig a műemlékekkel nem a gazda vagy az abban lakó tuladonos magán ember dicsekedik!
A turizmusból elég jó bevétele származhat a helyi tanácsnak! Ezért érthetetlen a jogot formálók és alkotók mostani hozzáállása, de szerintünk a kormány sem járt el helyesen amikor a tulajdonosra hárítja a karbatartási kötelezettséget. Az sem megoldás, hogy csak a homlokzati részt kellene a gazdának karbantartania, hiszen ezáltal fennállhat az elcsúfításnak is a lehetősége és akkor a szépre megépitett házak csúnya kivitelezése elrondíthatja a városképet!
A város vezetések sok esetben kaptak támogatást vagy pályáztak meg nagy összegeket a városkép megtartására, de a helytelen hozzáállás( a pénzek nem oda mentek, amire kérték) és sokszor a rossz, nem éppen szakértő cégek kapták meg a helyreállitási munkálatokat, amelyek alig egy pár év leforgása alatt újra csúffá tették a központot.
Ezért a Magyar Polgári Párt úgy gondolja, hogy ennek a "megoldásnak" véget kellene vetni, mert nem terhető meg az olyan tulajdonos, aki már alig tudja fenntartani magát,mert az épület fenntartási költségeit a fizetéséből is alig fedezi.
Igaz vannak olyan központi épületek amelybe a tulajdonos komoly összegű bérekért "beengedte" a gazdasági, és közélelmezési egységeket, de csak kevés adót fizet mert inkább csak zsebszerződése van amiben a jövedelem alig tizedrésze van bevallva!
Az ilyen esetekre valóban helyes kiróni a karbantartási kötelezettséget!
A MPP kéri a törvényi korrigálást, amiben a kötelezettség szelektív és csak az épület bérbeadó lenne kötelezhető azaz csak a épület utáni jövedelemből kellene az épületet karbantartani!
A nagyvárosokban sok olyan tulajdonos van aki több ingatlant is fenntart és bérbead, de eddig sikeresen megkerülte a városképhez való hozzájárulást. Itt nem csak a régi tulajdonosok által visszakapott ingatlanokról van szó hanem a nagyon sok újgazdag mellett a közjegyzők és ügyvédek is akik épületvásárlásba fektették nyereségüket, de közben a társadalmi kiadásokkal való szolidaritást - pld. a városképhez való hozzájárulást - mindenféle jogi hézagokra hivatkozva megkerülik... (Erdélyi Polgár)
