Hírmondó |16/05/2013
A piacon a néhány baniért felvásárolt pityókát többszörös áron kínálják
A rekordtermések után, az elmúlt 2-3 évben egyre rosszabb helyzetben van a burgonyatermesztés, a tavalyi szárazság pedig nagyon nagy terméskiesést okozott. A termelők szkeptikusak, mindenki igyekszik kevés krumplit ültetni, de a vetésforgó miatt ez a kultúra idén sem lesz kiküszöbölhető.
Az Európai Bizottság optimistább képet fest, az általa közzétett adatok szerint a tavalyi, katasztrofálisnak nevezhető terméshozam után idén Romániában legalább 39 százalékkal több burgonya terem meg. A hazai szakemberek nem osszák az EU optimizmusát. Ioan Belea, a Burgonyatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a forró tavaszi időjárás és az ismét rendkívül száraznak ígérkező nyár idén is áthúzhatja a termelők számításait. Rámutatott, a tavaly Romániában összesen 2,5 millió tonna krumpli termett – ez az elmúlt tíz esztendő leggyengébb termésének számított –, az uniós bizottság prognózisa szerint pedig idén legalább 4 millió tonnát takarítanak be. Belea úgy véli, a becslésekkel óvatosan kell bánni, mert ha a csapadékmentes időjárás kitart, az előző évi terméshozamot sem érik el a gazdák.
Kovászna megyében idén mintegy 800 hektárral kevesebb területen termesztenek pityókát. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, eddig 14 150 hektáron ültették el a krumplit, ez már nem növekszik számottevően.
– A területcsökkenés nem jelentős, viszont figyelembe véve a burgonyatermesztéssel foglalkozók tavalyi veszteségeit, érthető – mondta Könczei. – Az időjárás eddig kedvezett a kultúrának, de most már nagy szükség lenne az esőre. Azt is hangsúlyozta, a gazdák többsége idén már az utolsó tartalékaiból vagy hitelből végezte el a tavaszi munkálatokat. A mezőgazdaságban egymás után két vagy több ráfizetéses év nehezen viselhető. Kovászna megyében tavaly egy hektárról átlagban 9500 kilogramm krumplit gyűjtöttek be, miközben a sokéves átlag 20 tonna volt hektáronként. A szakhatóság adatai szerint a háromszéki gazdáknak 70–80 százalékos jövedelem-kiesést okozott a tavalyi szárazság, a kistermelők el sem tudták adni terményüket. A bajt tetézte, hogy Lengyelországból, Németországból 10 bani/kilogrammos áron hoztak be krumplit az országba, akkora mennyiséget, amely a fogyasztás felét lefedte. Akinek még van tavalyi krumplija, az 80 bani és egy lej közötti áron tudja értékesíteni. A vetőmag is egyre drágább, tavaly már 800-1000 euró között volt tonnája a német, holland vagy cseh vetőmagnak. Egyre kevesebben engedhetik meg ezt maguknak, olyan körülmények között, amikor egy hektár krumpli termelési költsége 20 ezer lej körül mozog.
Úgy tűnik, Kovászna megyében a kieső 800 hektár krumpli helyett a cukorrépa-termesztésre álltak rá a gazdák. A botfalusi és az Agrana cukorgyárakkal kötött szerződések száma idén lényegesen megnőtt a tavalyi évhez képest. Orosz Anna
