2013.07.08.
Kedves Fiatalokkal Foglalkozó Nevelők!
A napokban megkeresett két harmincéves fiatal két kis gyermekkel, hogy fogadjam be, mindketten egy állami árvaházban nőttek fel. Botránkozva mondták, hogy az a falusi ház melyben ingyen laktak, lassan lakhatatlanná vált, mert még a villanyt is kikapcsolták.
Megkérdeztem, hogy miért nem fizették ki a villany számlát, a 34 éves két gyerekes családapa rám nézett és azt mondotta, hogy neki azt senki nem mondta, hogy ki kell fizesse.
Néztem őket szomorúan és nem rájuk, hanem arra az intézetre haragudtam, amely ennyire élhetetlen embereket nevelt. Jött, hogy kézen fogjam és elvezessem az állami gyámhatósági szakemberekhez, hogy lássák, sok okos tanácsukból mi tud lenni. Végül nem mentem semerre, egyszerűen adtam nekik egy pár lejt és szépen elküldtem, mert felnőtt emberek utónevelésére sajnos nagyon nehéz embert kapni.
Kedves kollégák tanítsuk meg a fiatalokat, hogy a pénz hogy születik, és hogy a munkával milyen jól lehet boldogulni a mindennapokban. A gólya megtanítja a fiát repülni, mi miért ne tanítanánk meg gyermekeinket nélkülünk is boldogulni ebben a világban!
Szeretettel küldöm a Teremiben levő (Temes megyei falu – szerk.) gazdasági udvar képeit. Ez az udvar csak a tavaly született, a kaszálót felástuk, és veteményeztünk, kemencét építettünk a mező közepére, kutat ásattunk és a többi épület is tavaly született. Remélem, hogy Isten dicsőségére és a gyermekeink javára lesz mindaz mit ott tanulnak!
Hálás szeretettel, Csaba t.