Példaértékű, szívet, lelket melengető, felemelő érzés volt tavasszal Marosvásárhelyen újra székelynek, magyarnak éreznie magát ennek a maroknyi, hányatott sorsú közösségnek. Még akkor is, ha az RMDSZ nem, vagy csak titkon vett részt a megmozduláson. Lesz folytatás, hangoztatták a szervezők. Aztán lesz KÖZÖS folytatás, SZNT, MPP, RMDSZ, EMNP. Aztán mégsem lesz egységes közös fellépés a régiók átszervezése ellen, vagy inkább, a mi esetünkben,mi, akik kisebbségben vagyunk Székelyföld megteremtése érdekében, valamiért kellene utcára vonuljunk, nem valami ellen. Egyébként az egységes képviseletet, egy közös szervezést, közös kommunikáció, és közös háttérmunka kell, hogy megelőzzön.
Hej, konok ember a székely. Jól mondja a mondás is, minek ellenség, ha magyar a barátod? Újabban azt hallani, hogy az EMNP fittyet hányva mindenkire, ha törik, ha szakad Ők július 20-án, utcára vonulnak. Nézzük csak! Itt van Tusványos ugye, valamit mutatni kell, de ilyen áron? Elkótyavetyélni a közösség, a nép egységes erejét, holmi bizonygatásért cserébe. Lejáratni a székelyek becsületét, egy optimista szemléletmód szerint is, elégséges bizonyítványért cserébe?
És aki nem csillagos székely az nem lesz székely július 20. után? Aki fenyőfás, vagy tulipános, vagy netán független székely, azokkal mi lesz? Mert vannak ilyenek is elég szép számban hála a Fennvalónak.
Hogyan akarunk egységes Székelyföldet, ha a legalapvetőbb nemzeti kérdésekben sem tudunk megegyezni? Hogyan képzeljük el a közös jövőnket, egy ekkora mértékű nemzeti széthúzás mellett? Ezen a maroknyi magyarságon akarunk éhes farkasokként összeveszni? Inkább vagyunk kezes bárányok, mintsem farkasok. Megalkuszunk, eladjuk a bőrünket csak azért, nehogy a meleg bársonyszékből kiessünk. Vajon elődeink, akikre felnézünk, mit mondanának a mostani politikai elitnek? Több mint valószínű, hogy kivétel nélkül minimum 50 botütés a gyáváknak, a megalkuvóknak, árulóknak kötél általi halál.
Bizakodni kell, hiszen jön még fordulat, ahogy szent himnuszunkban Csaba királyfi serege eljön még egyszer a csillagösvényen. Akkor nem lesz sem csillagos, sem fenyőfás, sem tulipános székely, csak egyenes gerinccel álló, nemzete nagysága előtt fejet hajtó, székely, magyar lesz, mint ahogy volt egykoron Csíksomlyón, vagy volt most tavasszal Marosvásárhelyen.
Gyergyószentmiklós, Magyar Polgári Pártsajtóiroda
