Bíró Zsoltnak, az MPP elnökének a sajtótájékoztatója

Sajtótájékoztatón ismertette pártja álláspontját az autonómia-­törvénytervezet kapcsán Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke 

"Állszerénység nélkül kijelenthető, hogy a Magyar Polgári Párt bizottságban kifejtett munkája nélkül ma nem ezzel a közvitára szánt változattal találkoznánk, és ugyanúgy kijelenthető, hogy a Székely Nemzeti Tanács tíz éves kitartó és következetes munkája nélkül sem tartana ott az autonómiamozgalom, ahol tart. A tegnap bemutatott változat óriási jelentősége, hogy huszonöt év után kimondja az RMDSZ is, azt, amit magunk részéről mindig is hirdettünk:

Székelyföld esetében területi autonómiát akarunk. Itt nem elegendő a személyi elvű autonómia, nem érhetjük be a kulturális autonómiával. Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa, egy olyan terület, ahol az elmúlt negyedszázad exodusa ellenére a magyarság legalább részarányát őrzi. Olyan körülmények között, amikor naponta átlagosan 65 magyarral számlálunk kevesebbet Erdélyben ezt szem előtt kell tartanunk.

Jelentősége tehát az, hogy ma már világos, hogy az RMDSZ­től a Magyar Polgári Párton keresztül a Székely Nemzeti Tanácsig mindenki ugyanazt a célt követi Székelyföld esetében. Ezzel világos képet teremtünk úgy Bukarest, mint Brüsszel számára. Az autonómiamodellekről lehet vitatkozni, akárcsak a hatáskörökről. Ezt szolgálja a közvita.

A közvitát két irányba kell folytatnunk. Egyrészt meggyőzni a román közvéleményt, hogy az autonómia nem ördögtől való és semmilyen hátrányuk nem származik belőle; másrészt a magyar közösségen belül el kell jutnunk oda, hogy a lehető legszélesebb konszenzus alakuljon ki a parlament elé terjesztett tervezet mögött. Olyan egységre van szükség, mint a Nagy Menetelés alkalmával. Képletesen azt is mondhatom, hogy tovább menetelünk és ezen menetelés állomásai a közvita és majd a tervezet parlament elé terjesztése. Bizakodva tekintek a közvita elé, és tartalmas higgadt párbeszédre számítok, még akkor is, ha az előjelek nem túl kedvezőek, sem román sem magyar oldalon. A románoknak meg kell érteniük, hogy ez természetes, és ha abban az európai szövetségben, melynek az ország része, ez elfogadott, akkor itt is jár. Ha Skóciában akár az elszakadásról is szavazhatnak, és nem dől össze a világ, akkor itt is figyelembe kell venni a népakaratot. Magyar részről pedig nem szabad összeesküvés­elméletekkel lesöpörni az asztalról azt a tervezetet, ami a közös célunkat elérése felé visz. Meg lehet, és meg kell fogalmazni a bírálatokat, mint ahogy eddig is tettük és ez után is van bőven dolgunk, erre hívok mindenkit!

A tervezet a Dél­Tiroli modellből indul ki, tehát egy működő, sokszor hivatkozott modell, kissé fellágyítva a korzikai tervezet elemeivel, amely a francia unitariánus (egységes) állammodellbe való beillesztést tartja szem előtt, és ez fontos szempont, ha a románokat akarjuk meggyőzni ügyünkről. Ugyanakkor el kell mondani, hogy nem követi a best practice, azaz a legjobb gyakorlat elvét, amely elvhez való ragaszkodás természetes kellene legyen a XXI.- ­ik században. Dél­Tirolban sem, és másutt sem, ahol ma működő autonómiák vannak, nem az első nekifutásra sikerült a legjobb változatot átvinni, de ezzel nem elkendőzni akarom a hiányosságokat.

Magunk részéről az utolsó, tegnapelőtti sepsiszentgyörgyi találkozónkon is elmondtuk, világosabban kell fogalmazni néhány téren. Így nem képezheti vita tárgyát, hogy mit értünk történelmi Székelyföld alatt, tehát a határok kijelölése, rögzítése (akár egy, a tervezethez csatolt mellékletben) fontos eleme kell legyen a tervezetnek. Továbbá a székek felállításának lehetősége benne van ugyan a tervezetben, a NUTS­4­-es régiók szintjén, mint ahogy az is, hogy ezeket hatáskörökkel ruházhatja fel a megye. Azt viszont világosabbá kell tenni, hogy ez éppen a decentralizáció, a szubszidiaritás elvének a követése. A megye nem egy „vízfejű” közigazgatási egység, hanem éppen fordítva: lead a feladatokból, hatáskörökből a széki (Nuts­4­es) régióközpontoknak. Ezáltal megerősítjük a székelyföldi városokat. (A megye–szék viszony olyan kell legyen, mint a magyarországi megye ­ járás viszony).

Biztos garanciák kellenek arra vonatkozóan is, hogy a majdani Székely régió által megszerzett jogosítványok, hatáskörök ne kerülhessenek vissza egy egyszerű tollvonással a központi (országos) hatalomhoz. Tisztábban meg kell fogalmazni a rendőrség – helyi rendőrség szerepét viszonyát is. A teljesség igénye nélkül, de úgy érzem ezek a legfontosabb kérdések, amit a közvita alatt feltétlenül követnünk kell. Ezek mind olyan szempontok, melyek a végső változatban már tisztán látni kell!" ­ értékelt Biró Zsolt.

Újságírói kérdésre válaszolva Biró Zsolt elmondta, hogy a skót népszavazás jelentős előrelépés és hivatkozási alap, akkor amikor a népek, nemzetek önrendelkezése kerül szóba.

"Számunkra az a legfontosabb üzenet, hogy ott békésen lezajlik egy ilyen referendum a londoni egységpártiak nem letiltanak, ellenszegülnek hanem kampányolni mennek, és mint az eredmény mutatja nem is sikertelenül. Írjuk ki az autonómia­népszavazást és szívesen látunk minden bukaresti politikust a kampányrendezvényekre" – mondta az MPP elnöke.

Arra a kérdésre, hogy Izsák Balázs SZNT elnök Szilágyi Zsoltnak írt alá elmondta: „Ez Izsák Balázs személyes döntése, aki magánemberként annak a román államelnökjelöltnek ír alá, akinek éppen akar, de ezt nem a sajtó előtt kellett volna megtennie, hiszen ez nem az SZNT álláspontja, erről a kérdésről nem volt konzultáció sem a tanácsban, sem annak vezető testületében, az Állandó Bizottságban sem."

Marosvásárhely, 2014. szeptember 19.

MPP Sajtóiroda

Újraközlés:
Biró Zsolt: a kampány kezdete előtt kerüljön a parlament elé az autonómia-tervezet!
http://itthon.transindex.ro/?hir=37198
2014. augusztus 27.

Sajtótájékoztatón ismertette pártja álláspontját az elnökválasztás és az autonómia-törvénytervezet kapcsán Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. 

Az elnökválasztás kapcsán Biró Zsolt elmondta, hogy pártja úgy látja, egy nulla eséllyel kecsegtető választás esetén csak akkor van értelme magyar elnökjelölt indításának, ha egységes üzenetet tud megfogalmazni a közösség a többségi társadalom irányába. „Két jelölt esetén ez a lehetőség kompromittálódik” – mondta Biró, aki szerint világos, hogy csak a második fordulónak van tétje. A Magyar Polgári Párt a kampány során az ötpontos alkotmánymódosító csomagjára helyezi a hangsúlyt. „Mihelyt véglegessé válik az elnökjelöltek névsora mindeniket megszólítjuk, elküldjük nekik javaslatunkat. Amelyik jelölt felvállalja az MPP öt pontját, azt támogathatjuk!” 

„A fő célunk, hogy a román közvéleményt szembesítsük a lassan száz éve tett ígérettel. A Gyulafehérvári Nyilatkozat alaptörvényben történő rögzítése hivatkozási alap lehet mind a kisebbségi jogok szavatolása, mind az autonómiatörekvések esetében. Nem előfeltétele annak, ahogyan egyesek megpróbálják félremagyarázni kezdeményezésünket, de erős kapaszkodó lehet. Ennek népszerűsítését ezért tűzzük ki célként a kampány során” - tette hozzá az MPP elnöke. 

Az MPP a hét végén döntött arról is, hogy egy nagyszabású tömegrendezvénnyel is a kérdésre terelné a román illetve a nemzetközi közvélemény figyelmét. A megjelölt dátum november utolsó hétvégéje. „Ezzel azt is elkerüljük, hogy a román honfitársaink szándékosan félremagyarázzák, a nemzeti érzésük elleni provokációnak minősítsék azt. Mi nem valaki(k) ellen, hanem valami mellett vonulunk utcára. Azt szeretnénk, hogy emlékeztessünk: december elseje a magyarság számára lassan száz éve a be nem tartott ígéretek napja. Úgy tervezzük, hogy minden magyar pártot, civil szervezetet és a történelmi magyar egyházak vezetőit is megszólítjuk. Ez közös ügyünk, nem pártpolitikai rendezvényt szeretnénk.” 

A Magyar Polgári Párt értékelte az RMDSZ-el közösen, az autonómia törvénytervezet kidolgozása érdekében létrehozott munkacsoport tevékenységét. „A körvonalazódó változat egyértelmű előrelépés az RMDSZ korábbi hozzáállásához képest és ez mindenképpen az MPP érdeme. Mindemellett a székelyföldi megyék vezetőinek bevonásával készült elemzést követően néhány módosítást javasolunk a közvitára kerülő változathoz” – hangzott el a sajtótájékoztatón. 

Biró kijelentette, az MPP világosabb megfogalmazást tart szükségesnek Székelyföld határai tekintetében. 

„Javasoljuk, hogy a törvénytervezet mellékletébe kerüljenek be a történelmi székelyföldet alkotó települések, pontosabban azon közigazgatási egységek (községek) jegyzéke, melyekhez jelenleg ezek tartoznak. A tervezet ugyan három megyéből indul ki, hiszen ma ez Romániában a közigazgatási beosztás, de világosan fogalmaz: az autonóm székelyföldet a történelmi Székelyföld települései alkotják, azaz a jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megyéhez tartozó közigazgatási egységek. Ezek népszavazáson döntenék el, hogy kívánnak-e az újonnan létrejött régióhoz csatlakozni, vagy egy szomszédos megyét választanak. Ez nem csak a kommunizmus alatt (akkor is csupán 1968-ban) mesterségesen létrehozott Maros megye nyugati (román többségű) településeinek helyzetét, de a jelenlegi Kovászna megyéhez tartozó bodzafordulói területek helyzetét is rendezheti. Nem mellékes az sem, hogy a tervezet lehetőséget biztosítana a jelenlegi Brassó, vagy Bákó megyéhez tartozó településeknek is a csatlakozásra. 

A másik kérdéses pont Székelyföld közigazgatási felosztására vonatkozik: megye versus székek? Ebben az esetben az MPP álláspontja szerint szerencsésebb lenne, ha a történelmi hagyományainkhoz sokkal közelebb álló székely székek megjelenítése. „Nem elhanyagolandó ugyanakkor, hogy a törvénytervezet lehetőséget biztosít a székek létrehozására, mint NUTS 4-es kisrégió, továbbá a regionális parlament, Székelyföld parlamentje, ezen kisrégiókat közigazgatási hatáskörökkel ruházná fel. A lehetőség tehát adott a székek visszaállítására, kérdés csupán az, hogy szükség van-e egy köztes struktúra, azaz a megyék fenntartására? Ha a magyarországi példát nézem, ahol a megyéken belül visszaállították a járásokat, akkor azt mondhatom, hogy ez az út is járható, a széki központok megkapják rangjukat, súlyukat” – fogalmazott az MPP elnöke. 

A hatásköröket illetően Biró Zsolt elmondta, hogy a tervezet fő fejezetei éppen a regionális székelyföldi autonómia intézményeiről, testületeiről, működésükről, hatásköreikről szólnak. „Ez egy olyan tervezet, amelyet leginkább a Dél-Tiroli modell inspirált, és ha nem is azonos az SZNT tervezetével, azért követi azon alapelveket, amelyeket a mi értelmezésünkben egy autonómia-statútumnak tartalmaznia kell. A közös bizottság erre jutott, azt gondolom, hogy szerénytelenség nélkül kimondható: ez egyértelműen az MPP érdeme. Elő kell venni azt a tervezetet, amivel az RMDSZ az első egyeztetésre érkezett és meg kell nézni a mostani végterméket. A jogszabály-tervezet tartalmazza a magyar nyelv használatára vonatkozó csomagot, erős a gazdasági, pénzügyi vonala, ami minden autonómia szolid alapját kell képezze. Közvetlen választással létrehozott Székely parlamentről rendelkezik, a végrehajtó testület pedig a leendő autonóm Székelyföld kormánya lesz. (…) A legfontosabb, hogy ez a tervezet most nyilvánosságot kapjon, hogy valós közvita tárgyát képezhesse. Arra sarkalljuk az RMDSZ-t, hogy mielőbb hozza nyilvánosságra a szöveget, mert annak szeptember 23-ig, az elnökválasztásra történő jelöltállítás lezárultáig a törvényhozás asztalára kell kerülnie. Kelemen Hunor jelöltsége és a kampányban történő autonómiapárti korteskedés csak akkor lesz hiteles, ha a törvénytervezet a kampány kezdete előtt a parlament elé kerül. A Magyar Polgári Párt tehát azt kéri, hogy szeptember 23-ig nyújtsák be a tervezetet!” - mondta Biró. (hírszerk.)