2014. szeptember 22. Szőcs Csongor-Ernő
Táblázatok nélkül működő vállalkozás, hosszabb szakmai gyakorlatot követelő diákok, a keleti nyitásról értekező nagykövet és a válságkezelés titkai – erről (is) szólt a kolozsvári RMÜE konferencia.
A keleti nyitás nem jelent nyugati zárást, növeli Magyarország mozgásterét, de nem jelez értékváltozást, egy eszköz. Minden EU-s ország nyit kelet fele, a különbség csupán az, hogy míg Magyarország ezt meghirdette, mások csendesebben viszik véghez ezt - fejtette ki Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE), Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, azEuréka Egyesület és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat által szeptember 19-én, Kolozsváron rendezett konferencián. Elismerte, rosszkor jött az ukrán-orosz konfliktus a keleti nyitás stratégiája szempontjából, de ennek ellenére az Oroszország elleni szankciókat Magyarország is megszavazta, bár kérdéses, hogy ezek mennyire hatékonyak.
Zákonyi arról is beszélt, hogy más Románia és Magyarország helyzete: a román politikában egy markáns oroszellenes álláspont jelenik meg, de az orosz gáztól való függőség sem akkora, mint Magyarország esetén. A nagykövet elmondta, a magyar gazdaságpolitika nemcsak Oroszország és Kína, de az arab országok felé is nyitna, ezt az ottani politikai bizonytalanság akadályozza. Ugyanakkor a Nyugat-Balkán is fontos partner, Albániaval, Bosznia és Hercegovinával szemben is jelentős kereskedelmi többletet ér el Magyarország, ezek az országok továbbra is fontosak lesznek a piacszerzés szempontjából.
Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere Románia, a harmadik Szlovákia, a második és harmadik helyezettel folytatott kétoldalú kereskedelem között viszont csupán 0,1% a különbség, holott Románia 20 milliós, Szlovákia 5 millió lakost számláló ország – ezt már dr. Kupcsok Lajos, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgató-helyettese jelentette ki, aki szerint minden eddiginél sűrűbb gazdasági kapcsolatot kell kialakítani a két ország között, és az újonnan létrejött szervezet segít ennek az üzleti alapon történő elérésében. A kereskedőházat a magyar állam hozta létre új külkereskedelmi stratégiájának megvalósítójaként, kisebbségi tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A cél, hogy új piacokat, új lehetőségeket nyisson meg a magyar vállalkozások előtt.
dr. Kupcsok Lajos
Kupcsok úgy látja, az együttműködések szempontjából nagyon fontosak lesznek az adatbázisok, amik segítenek a partnereknek egymásra találni. Kérdésekre válaszolva elmondta, százból csak egy magyar vállalkozás foglalkozik innovációval, a kormány célja, hogy jelentősen növelje ezt az arányt. Arról is beszélt, hogy a következő EU-s költségvetési időszakban 12 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, az összeg 60%-ának közvetlenül vagy közvetetten kis- és középes vállalkozások lesznek a haszonélvezői, és lesznek határon átnyúló programok is, amelyből a romániai cégek is profitálhatnak.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Winkler Gyula, romániai európai parlamenti képviselő, aki hangsúlyozta, 19,8 milliárd euróról 23 milliárd euróra nőtt a Románia számára elkülönített kohéziós alap értéke, bár a kérdés továbbra is az lesz, hogy ezt hogyan tudja felhasználni az ország, mivel az előző költségvetési ciklus pénzeiből csupán 37,5%-ot sikerült lehívni eddig, amivel az utolsók vagyunk az EU-ban. Winkler reményét fejezte ki, hogy ígéretéhez híven a Juncker-bizottság rugalmasabb lesz időbeni és szektoriális szempontból is a lehívások terén, vagyis lehetőség lesz a partnerségi szerződésben foglalt keretösszegek finomhangolására az igények alakulásának a figyelembe vételével.
Winkler Gyula
A vállalkozókhoz szólva az EP-képviselő azt mondta, a romániai partnerségi szerződés tanulmányozása után arra jutott, hogy a következő hét évben az energiahatékonyság, a közös energiapolitika élvez a legnagyobb a prioritást, második és harmadik helyen pedig a vidékfejlesztés és mezőgazdaság, valamint az infrastruktúra fejlesztése áll majd. A hallgatóságból érkező kérdésre válaszolva Winkler elismerte, az új költségvetési időszakban közvetlenül kevesebb jut a romániai kis- és közepes vállalkozásoknak, eddig a pénzek 20%-át, most a 17%-át használhatják fel, ami kevés, „van javítani való”.
A technikai recesszió kapcsán az újságok megkongatták a vészharangot, a fejlődés üteme valóban lassult, azonban éves szinten még mindig növekedés van – derült ki Diósi László a romániai gazdaság állapotát jellemző bemutatójából. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint az egyenetlen romániai GDP-növekedés a mezőgazdaság kilengéseinek, valamint az építőipar visszaesésének tudható be. Az építőipari teljesítmény jelentősen csökkent, de a jövő sem kecsegtet sok jóval, ugyanis a kiadott építkezési engedélyek száma sem nő – mondta a banki szakember, aki szerint az ágazat talpra állításához komolyabb kormányzati beavatkozásra lehet szükség.
Bár az ipari termelésben is „durva szezonalitások” figyelhetőek meg, ebben a tekintetben jól állunk, akárcsak a foglalkoztatottsággal: úgy nő a munkavállalók száma, hogy közben a közszféra mérete stagnál. Az, hogy Románia megelőzte Magyarországot a versenyképesség tekintetében, azt mutatja, hogy az általános üzleti környezettel nincs gond, az infrastruktúrával viszont van – fogalmazott a szakember, aki az árstabilitásra is kitért: az infláció évek óta először tört ki „lefele” a jegybank által meghatározott sávból. Ez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy az árfolyam megvédése kevésbé lesz fontos a jegybank számára az inflációs cél tartása érdekében - jelezte. Régiós összehasonlításban egyébként az látszik, hogy az elmúlt időszakban a zlotyi stabilabb volt, a forint viszont többet romlott, mint a lej.
„Annyira olcsó, hogy meg sem éri megvenni” – mondta a bankár nevetve a hazai államkötvények kapcsán, természetesen értékelve, hogy ilyen olcsón még sosem jutott forrásokhoz az állami költségvetés.
A banki mutatókkal kapcsolatban kifejtette: a visszafizetett hitelek aránya még mindig magasabb, mint a kihelyezett hitelek aránya. A lejes hitelek aránya nő, a devizahiteleké csökken. Miután könnyebb lett kivezetni a nemteljesítő hiteleket a könyvelésből, 17,7%-ra csökkent a nemfizető hitelek 22-23%-os aránya. Közben a megtakarítások nőnek Romániában, viszont leginkább a cégek növelik a banki betéteik összegét, pedig a dolguk nem a megtakarítás, hanem a befektetés lenne.
A közönség egyik tagja arra volt kíváncsi, Magyarországhoz hasonlóan készül-e Romániában is devizamentős csomag, amire Diósi elmondta, vannak javaslatok, viszont teljesen más a romániai helyzet, mint a magyarországi, ugyanis nem deviza alapú, hanem tényleges devizahiteleket vett fel a lakosság, egy rövidebb időszakban volt jellemző a devizában történő eladósodás, ugyanakkor a két ország belső pénzügyi helyzete is más: Romániában sok termék és szolgáltatás ára például euróban van megszabva.
A sikeres romániai magyar vállalkozásokat bemutató sorozat újabb kiadásában ezúttal is Daradics Kinga, a MOL Románia vezérigazgatója kérdezett, a meghívott cégtulajdonosokat a kompetitív előnyeikről, a finanszírozás nehézségeiről, az elkövetett hibákról faggatta. Széll Levente, az Agroselzöldségvetőmagot forgalmazó cég tulajdonosa elmondta, mivel az ügyfél nem tudja kipróbálni, a vetőmag egy bizalmi termék, abban látja előnyüket, hogy az ügyfelek hisznek az általuk kifejlesztett termékskála minőségében. A finanszírozás kapcsán a ciklikusság nehézségeiről beszélt: mivel rendkívül rövid, alig pár hónap az értékesítési periódus, az egész éves tevékenységük fenntartásához hitelvonalat kénytelen fenntartani.
Vita László, a Vitacom elektronikai eszközöket forgalmazó cég tulajdonosa a megbízhatóságban látja a vállalata előnyét: „komolyan állunk hozzá, betartjuk a szavunkat, és nem kezdünk olyan dolgokhoz, amikhez nem értünk” – fogalmazott, és azt is elárulta: az első években a profitot teljes egészében visszafektette, hogy fejlődni tudjon a cég. Fazakas Szabolcs, a Székely Legendárium kiötlője operatőrből lett vállalkozó, a cég egy „térkép elkészítéséből fejlődött ki”, ma már társasjátékokat gyártanak, és egy rajzfilm elkészítésére készülnek. A vállalkozó többek között arról is mesélt, hogy „nem használ táblázatokat”, később viszont elismerte, a cég növekedésével lassan egy közgazdászra is szüksége lesz. Az elkövetett hibák kapcsán Széll egy rosszul kiválasztott kivitelezőről beszélt, amely veszélybe sodorta a cég létét, Vita szerint a legrosszabb döntés mindig a nem döntés, azaz a döntés elhalasztása volt, Fazakas pedig egy olyan esetet említett, amikor valakik a legendárium ötletére akartak „rákapaszkodni”.
A következő beszélgetést Diósi László vezette, témája a fenntartható fejlődés volt, a kérdés pedig: mi a titka a talpon maradásnak. Székely Tibor, aMendola Group családi vállalkozás alapítója szerint úgy vészelték át a válságot, hogy idejében észlelték azt, azonosították és beszüntették a nem profitszerző üzletágakat, kiértékelték a munkatársakat, és egy részüktől megváltak. Így elérték, hogy a válság alatt a bevételük csökkent, a nyereségük viszont nem.
Ambrus Ádám, az Amera Tower tulajdonosa szerint az innováció mentette meg a vállalkozást a válságtól, miután bérlők nélkül maradtak irodahelyiségeik, az épületet egy másfél éves folyamat során zöld irodaházzá minősítették át. Annyira hatékony volt a változtatás, hogy most 102%-os a kihasználtságuk.
A vállalkozókat arról kérdezte a közönség, hogy miként szereznek munkatársakat vezető pozíciókra. Székely azt mondta, az előreléptetésben hisznek, egy kívülről érkező személy számára túl sok idő, amíg megérti a vállalati folyamatokat és kultúrát. Diósi saját tapasztalata szerint ez a módszer a fluktuációt is csökkenti, a munkatársak úgy érzik, megéri dolgozni és továbbfejlődni. Ambrus arról beszélt, hogy ez egyben a legolcsóbb megoldás is, egy 10-20%-os fizetésemeléssel már boldog a munkavállaló, egy kívülről érkező vezető pedig lehet, hogy kétszer ennyibe kerülne. A meghívottak azért egyetértettek abban, hogy nem minden pozícióra lehet „belülről” nevelni munkatársat.
Czomba Csaba
Czomba Csaba a magyarországi Vállalkozók Országos Szövetségének a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezetétől érkezett, a vállalkozói inkubátorházak előnyeiről beszélt. Elmondta, az inkubátorházak egy korlátozott ideig védett környezetet, kedvezményeket, szolgáltatásokat biztosítanak a kezdő vállalkozóknak, a cél, hogy megerősödve, piacképesen váljanak ki onnan a cégek. Czomba egy Szatmárnémeti központjában alakuló inkubátorház terveiről is beszámolt.
A Sapienta EMTE és a BBTE diákjai vettek részt azon a dr. Bodó Barnaegyetemi docens által vezetett beszélgetésen, amelyen a munkaerőpiacra történő kijutás nehézségeiről értekeztek. Kiderült, a diákok szerint a munka és az egyetem nehezen, de összeegyeztethető. Azok, akik már befejezték tanulmányaikat, arról beszéltek, hogy mást keres a piac, mint amire számítottak, de képesek alkalmazkodni. A diákok kiemelték a szakmai gyakorlat fontosságát, és kifejtették, hogy szerintük nem 2-3 hetes, hanem külföldi mintára féléves tapasztalatszerzésre lenne szükség az egyetem keretén belül. Csüdör Tamás, a Közgazdász Klub (KGK) elnöke közölte: egy ingyenes adatbázis létrehozását tervezik, a cégek jelezhetnék, ha gyakornokokat fogadnának, a diákok pedig böngészhetnének az ajánlatok között. Ez szerinte megkönnyítené a szakmai tapasztalatszerzést, sok diák ugyanis nem tudja, milyen cégekhez fordulhat gyakornoki lehetőségért.
Nemcsak az egyetemi, a középiskolai oktatásról is volt szó a konferencián.Gombos Klára, a Bosch Magyarország miskolci gyárának humánerőforrás menedzsere kifejtette: vissza kell állítani a szakmunkásképzés becsületét, az iskolákban a gyakorlat mintha háttérbe szorult volna. A szakember a Bosch által is folytatott duális képzésben látja a megoldást: a vállalat szakmunkásképző programot működtet magyarországi iskolákkal közösen, karrierlehetőséget kínálnak, „gyár és iskola” működik együtt.
