A romániai Székelyföld autonómia statútuma (Dokumentum)

 http://www.3szek.ro/load/cikk/73576/a_romaniai_szekelyfold_autonomia_statutuma_dokumentum

2014. szeptember 10.

Preambulum
Figyelembe véve a helyi autonómia, a decentralizáció és a közszolgáltatások dekoncentrációjának alkotmányos elvét;

Elismerve azt, hogy a romániai történelmi/őshonos nemzeti kisebbségek/közösségek államalkotó tényezők;

Figyelembe véve a román nép képviselői által 1918. december elsején, a Gyulafehérvári Nagygyűlésen vállaltakat, melyek szerint „minden nép saját egyedei által, saját nyelvén tanul, bíráskodik és végzi a közigazgatást”;

A szubszidiaritás elve alapján;

Arra alapozva, hogy a helyi önkormányzatok bármely demokratikus rendszer legfontosabb tényezői közé tartoznak;

Annak tudatában, hogy az állampolgárok a közügyek megoldásában való részvételi joga az Európai Unió minden tagállamában érvényes demokratikus elv, valamint hogy helyi, megyei és regionális szinten ez a jog az állampolgárok közelében megvalósuló, hatékony közigazgatás gyakorlását lehetővé tevő, valós felelősséggel rendelkező, helyi önkormányzati hatóságok megléte révén, a legközvetlenebb módon gyakorolható;

A Helyi Autonómia Európai  Chartájának előírásai, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 1993-ban elfogadott 1201 (1993)-as az Emberi Jogok Európai Egyezményének a nemzeti kisebbségi jogokra vonatkozó Kiegészítő Jegyzőkönyvével kapcsolatos ajánlása, a Nemzeti Kisebbségekről szóló Keretegyezmény; az EBESZ 1999 szeptemberében elfogadott, a Nemzeti Kisebbségek Hatékony Közéleti Részvételéről szóló Lundi Ajánlásai,  az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az Autonóm régiók pozitív tapasztalatairól, mint európai konfliktusmegoldó ihletforrásról szóló, 1334/2003. számú Határozata, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az Európai nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló, 1985/2014. számú Határozata és 2040/2014. számú Ajánlása, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i, 1059/2003/EK Rendelete és a nemzeti kisebbségek státusáról szóló, 1945. évi 86. számú Törvény alapján;
Arra a tényre alapozva, hogy a Székelyföldnek nevezett területen, történelme folyamán a közigazgatás autonómiájának különleges státusa volt érvényben;
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió államainak többségében léteznek különböző, funkcionális területi vagy személyi elvű autonómiák;

Románia Parlamentje a következő törvényt fogadja el:

I. CÍM

A Székelyföld Régió létrehozása

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Az egységes és oszthatatlan Román Államon  belül, Kovászna, Hargita és Maros megyei közigazgatási egységekből, a helyi autonómia Alkotmányban lefektetett elve és jelen Statútum alapján létrejön a jogi személyiséggel rendelkező,  Székelyföld Autonóm Régió.
2. cikk

A Régióban nyelvi vagy etnikai hovatartozástól függetlenül szavatolt az állampolgárok törvény előtti egyenlősége illetve az etnikai és kulturális sajátosságok tisztelete.

3. cikk

(1) A Régió Kovászna, Hargita és Maros megyékben található községeket, városokat és municípiumokat foglal magába.

(2) A Székelyföld autonómiájának formáját és sajátos körülményeit a jelen Statútumban foglaltak írják elő. A Románia zászlajára és címerére vonatkozó rendelkezések megsértése nélkül a régió valamint az azt alkotó megyék a regionális tanács illetve a megyei tanácsok által jóváhagyott zászlóval és címerrel rendelkeznek.

II. Fejezet

A régió hatáskörei 

4. cikk

Az Alkotmány előírásaival és Románia jogrendjének elveivel összhangban, a nemzetközi kötelezettségek, a nemzeti érdekek, beleértve a helyi nyelvi kisebbségek védelmének tiszteletben tartását a régió az alábbi területeken rendelkezik normatív hatáskörrel:

a)    regionális szolgáltatások és az azokat nyújtó személyzet megszervezése;

b)    helyi közösségek megszervezése, valamint azok területének meghatározása;

c)    regionális érdekeltségű, közhasznú munkálatok céljából történő kisajátítások, az állam és a megyék hatáskörének megsértése nélkül;

d)    telekkönyvek megszervezése és vezetése;

e)    a Vészhelyzetek Regionális Felügyelőségének megszervezése;

f)    regionális kórházi szolgáltatások megszervezése;

g)    a Regionális Kereskedelmi Kamara megszervezése;

h)    szövetkezetek fejlesztése és ellenőrzése;

i)    a régió területén működő köztestületek által végrehajtott közérdekű munkálatokban való támogatás nyújtása;

j)    regionális szintű jótékonysági és szociális közintézmények megszervezése;

k)    földhitel, valamint mezőgazdasági hitel létesítése és megszervezése;

l)    NUTS 4 struktúrák létrehozása azok területének meghatározásával.

5. cikk

(1)    Társadalombiztosítás terén a régiónak jogában áll a jogszabályi rendelkezéseket kiegészítő előírásokat szabni, valamint megfelelő autonóm intézményeket elfogadni.

(2)    A vonatkozó vagyoni rendelkezések megsértése nélkül a Regionális Tanács döntést hozhat a Regionális Egészségügyi Biztosító Pénztár létrehozásáról.

(3)    Az említett pénztár szolgáltatásai nem lehetnek alacsonyabb szintűek, mint a területen már meglévő szolgáltatások.

6. cikk

(1)    A lakosság beleegyezésével a régió új községek létrehozását, a meglévő területhatárok vagy településnevek módosítását kezdeményezheti, valamint igényelheti, hogy a Kormány az arról szóló törvénytervezetet nyújtsa be a Parlamentbe.   

(2)    A Parlament sürgősségi eljárás keretében tárgyalja a benyújtott törvénytervezetet.

III. Fejezet

A megyék  hatáskörei

7. cikk

A megyék a 2001/215-ös törvény 91. cikkének kiegészítéseképpen még a következő jogalkotási hatáskörökkel rendelkeznek:

a)    földrajzi és helységnevek használata Székelyföld területén, a kötelező kétnyelvűség megsértése nélkül;

b)    az anyagi és szellemi örökség óvása és karbantartása;

c)    a mezőgazdasági kistulajdon megszervezése;

d)    kézművesség;

e)    bányaipari kitermelés, beleértve borvíz és termálvíz felhasználását, kőfejtését, tőzeg kitermelését;
f)    vadászat és halászat;

g)    megyei érdekű távközlés és szállítás, beleértve a függőpályák, drótkötélpályák használatának műszaki szabályozását is;

h)    idegenforgalom és vendéglátóipar, idegenvezetők és síoktatók működésének szabályozása;

i)    mezőgazdaság, erdő- és fagazdálkodás, állat- és halállomány, növénykórtani intézetek, mezőgazdasági szövetkezetek és mezőgazdasági kutatóállomások szakszervezetei, jégverést megelőző szolgálat, támogatások;

j)    községi és megyei munkássegítő és munkahely elosztó bizottságok létesítése és működése;

k)    kereskedelem;

l)    szakképzettségi bizonyítványok kibocsátása;

m)    megyei munkafelügyelet létrehozása és működése;

n)    ipari termelés fejlesztése;

o)    a köztulajdonban lévő vizek  használata, a nagyméretű vízierőművekben használatos vizek kivételével;
p)    megyei levéltárak megszervezése és igazgatása;

q)    hatáskörök átruházása a NUTS 4 szintű struktúrák számára.

8. cikk

(1)    A megyéknek jogukban áll, hogy a létező törvények kiegészítéseképpen, jogi normákat fogadjanak el a beruházások és alkalmazások terén, illetve hogy létrehozhassanak saját ilyen jellegű szolgáltatásokat azokon kívül, amelyek a munkaügyi minisztériumon belül működnek.
(2)    A beruházási szolgáltatások közösségi tisztviselőit az érdekelt polgármester vagy megyei tanácselnök megkérdezése után az érvényes állami szabályzat alapján választják ki.

(3)    Nemzetiségi hovatartozástól és lakhelyük régiségétől függetlenül a Székelyföld megyéiben lakhellyel rendelkező állampolgárok az illető megyékben történő munkavállaláskor elsőbbséget élveznek.
9. cikk

(1)    A Pénzügyminisztérium jóváhagyása nyomán a megyék engedélyezhetik helyi, megyei és regionális szintű bankfiókok vagy hitelügynökségek nyitását illetve áthelyezését.

(2)    Bankfiókok vagy hitelügynökségek megyei szintű nyitásának vagy áthelyezésének jogát az érintett megye jóváhagyásával a Pénzügyminisztérium szavatolja.

(3)    A Megyei Takarékpénztár elnökét és alelnökét, a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával, a Megyei Tanács nevezi ki.

10. cikk

    A megye területét átszelő útvonalakon végzett távközlés és szállítás kizárólag a megye jóváhagyásával üzemeltethető.

11. cikk

A megye jóváhagyása kötelező a folyó és állóvizek mederszabályozásai munkálatai esetén is. Az országos szinten illetékes hatóság a megyével együtt kidolgozza a folyó és állóvizek mederszabályozási munkálatainak éves irányítási tervét.

12. cikk

Az állam és a megye a megfelelő hatáskörök keretében az országos hatóságok valamint az illetékes megye képviselői által együttesen kidolgozott általános terv alapján használja a közérdekű vizeket.

13. cikk

(1)    Amennyiben az általános gazdasági-fejlesztési szabályok nem írnak elő más finanszírozási rendszert, a Gazdasági Minisztérium az állami költségvetésben feltüntetett, a kis és középvállalkozások támogatására felhasználandó éves hitelkeret kvótát rendel a Székelyföld megyéinek. A kvótákat az érintett megye jóváhagyásával állapítják meg és vezetik be az állami költségvetésbe. A hiteleket a minisztérium és a megye közös jóváhagyása alapján lehet felhasználni. Amennyiben a kormány saját alapokból finanszírozza a Székelyföldi megyékben az országos iskolaépítési terv végrehajtását célzó munkálatokat, ezeket az összegek csak az érintett megye jóváhagyásával felhasználhatók.

(2)    A Székelyföld megyéi, az azonnali beavatkozást igénylő rendkívüli esetek kivételével, a megyében élő nemzeti közösségek súlyával arányosan, illetve az említett közösségek szükségleteinek fontosságát szem előtt tartva használják saját, szociális és kulturális célokra elkülönített pénzalapjaikat.

IV. Fejezet

A régióra és a megyékre vonatkozó közjogi rendelkezések

14. cikk

(1)    A régió vagy megye normatív kompetenciái keretén belül, azon hatáskörök,  melyeket az e törvény hatályba lépte előtt állami hatóságok gyakoroltak e törvény hatálya révén a régió vagy a Székelyföldhöz tartozó megye hatáskörébe kerülnek.

(2)    A megyék a hatályban lévő jogszabályok által szavatolt hatásköre változatlan marad, amennyiben az a Statútummal összhangban van.

(3)    Az állam sarkalatos törvénnyel más hatásköreit is régiós, megyei vagy helyi önkormányzati szintre ruházhatja át.

(4)    Az állami adminisztratív hatáskörök delegálása, beleértve a jelen törvényben előírtakat is, sarkalatos törvénnyel módosítható vagy visszavonható.

(5)    A kül- illetve monetárispolitika és a nemzetvédelem, beleértve a titkosszolgálatok működtetését is, kizárólag állami hatáskörben marad, ez törvény által nem módosítható.
(6) Székelyföldön működnie kell a Román Nemzeti Banknak legalább egy ügynöksége, melynek az ország területén működő hasonló ügynökségekkel megegyező hatásköre van.

15. cikk

Sarkalatos törvénnyel a jelen Statútumban előírtakon kívül egyéb normatív hatáskörök is régiós vagy megyei szintre delegálhatók.

16. cikk

(1)    Közigazgatási hatásköreiből a régió a közszolgáltatások működéséhez szükséges kompetenciákat megyei vagy községi szintre delegálhat. A vészhelyzetek tekintetében a kompetenciák megyei szintre való delegálása kötelező.

(2)    A megyék a közszolgáltatások működéséhez szükséges adminisztratív hatásköröket delegálhatnak megyei jogú városok, városok és községek szintjére.

17. cikk

(1)    A Székelyföld régió megyéiben a román vagy magyar tannyelvű iskolai oktatást a megfelelő anyanyelvű tanárok látják el. A másik nyelv oktatását az illető nyelvvel egyező anyanyelvű tanárok látják el. Második osztálytól kezdődően elemi iskolákban kötelező a másik nyelv tanítása.
(2)    Szülői kérésre a német illetve a roma nyelv oktatható elemi, általános iskolai és középiskolai szinten, olyan településeken, ahol az illető közösség jelenléte ezt szükségessé teszi. Amennyiben a német vagy roma ajkú közösség számaránya meghaladja a település teljes lakosságának 20%-át, a német vagy roma nyelv oktatása az illető település román és magyar tannyelvű iskoláiban kötelező.
(3)    A tanulók beíratása, az iskola tannyelvétől függetlenül, a szülők, nevelőszülők vagy a gyereket törvényesen képviselő személyek egyszerű kérésére történik. Az így kérelmezett beíratás kötelező érvényű. A beíratás visszautasítása esetén a szülő vagy törvényes képviselő az illetékes közigazgatási hatósághoz fordulhat.

(4)    A Székelyföld megyéinek tanfelügyelőségein a tanfelügyelők részaránya megfelel a megyében élő román és magyar közösségek részarányának, továbbá minden tanfelügyelőnek mindkét nyelvet ismernie kell. A német és roma tannyelvű oktatással rendelkező megyékben egy-egy tanfelügyelőt neveznek ki az illető nyelvű iskolák számára.

(5)    Az előző bekezdésben megjelölt tanfelügyelőségek élére a Tanügyminisztérium az egyes nemzeti közösségek iskoláinak igazgató tanácsa által javasolt három személy közül jelöli ki a vezetőt.
(6)    A német és roma tannyelvű iskolák tevékenységét követő tanfelügyelőket a Tanügyminisztérium a megfelelő nemzeti közösség iskoláinak igazgató tanácsai által megjelölt három személy közül választja ki.

(7)    A megye tanintézményei tevékenységének koordinációját a megyében élő nyelvi közösségek iskoláinak igazgatótanácsai által megválasztott, 21 tagú iskolai tanács végzi.
(8)    A Székelyföld területén egyetem csak a régió illetve az érdekelt megye jóváhagyásával létesíthető.
18. cikk

(1)     A Megyei Tanács elnöke gyakorolja a megfelelő rendkívüli jogszabályokban veszélyes vagy robbanóanyaggal kapcsolatos ipari tevékenység, közérdekű építés, ügynökségek, nyomdák esetére előírt valamint a mentőszolgálat megszervezésére, munkaügyi szabályozásra, toxikomániás idegbetegségekre és a kiskorúak védelmére vonatkozó közbiztonsági hatósági hatáskört.
(2)    Az említett hatáskör gyakorlása érdekében a Megyei Tanács elnöke a nemzeti vagy helyi rendőrszolgálat segítségét kérheti.

19. cikk

Az állami hatóságok a megyei tanácselnök közrenddel kapcsolatos hatáskörének érvényességét felszámoló vagy korlátozó hatású intézkedései csak az illetékes megyei tanács jóváhagyásával foganatosíthatók.
20. cikk

A regionális vagy megyei szintű jogszabályok és rendelkezések betartásának biztosítása érdekében a régió elnöke, valamint a megyei tanácselnökök a nemzeti vagy helyi rendőrszolgálat segítségét kérhetik.

21. cikk

A regionális tanács és a megyei tanácsok az általuk elfogadott rendszabályok betartatása érdekében akár büntetőjogi jellegű szankciókat is elrendelhetnek.

II. CÍM

A régió és a megyék testületei

I. Fejezet

A régió testületei

22. cikk

A régió testületei: a regionális tanács és a regionális végrehajtó testület.

23. cikk

(1)    A regionális tanács a Székelyföldön általános és közvetlen szavazással megválasztott 77 tagból áll.

(2)    Minden nemzeti közösség képviselőit külön választják meg, a tanács összetétele pedig meg kell feleljen a közösségek a legutóbbi népszámlálás adatai alapján megállapított számarányának.
24. cikk

A regionális tanács a régió illetékességének megfelelő normatív hatáskörrel bír, továbbá az Alkotmány, a jelen Statútum és az érvényes jogszabályok által előírt egyéb hatáskörökkel.
25. cikk

(1)    A Székelyudvarhely megyei jogú városban székelő regionális tanács két ülésszakban folytatja tevékenységét.

(2)    Az újonnan választott tanács megválasztásának időpontjától számított 20 napon belül, a régió tisztségben lévő elnökének felhívására ül össze.

26. cikk

(1)    A regionális tanács tagjai a teljes régiót képviselik.

(2)    Tagjaival szemben nem folytatható eljárás a mandátumuk alatt kifejtett véleményükért és szavazataikért.
(3)    A regionális tanácsi tagsági minőség a regionális végrehajtó testületi tagság kivételével bármely hivatalos köztisztség gyakorlásával összeférhetetlen.

27. cikk

(1)     A regionális tanács megválasztja elnökét és három alelnökét.

(2)     A megválasztott alelnökök közül legalább egynek más közösségből kell származnia, mint a regionális tanács elnökének közössége.

(3)     Lemondás, elhalálozás vagy a mandátum elvesztése esetén az elnöki vagy alelnöki hely a fennmaradó időre való betöltésére a (2) bekezdés előírásai szerinti választásokat kell rendezni.
(4)     Az alelnökök segítik az elnök tevékenységét. Az elnök kijelöli az őt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítő alelnököt.

28. cikk

    A regionális tanács tevékenységét, a tagjai abszolút többsége által elfogadott saját szabályzata alapján folytatja.

29. cikk

 (1)     A tagok többségének szavazatával a regionális tanács elnöke és alelnökei visszahívhatók, amennyiben tevékenységük nem megfelelő.

 (2)    A regionális tanácsot rendkívüli ülésre azonnal össze kell hívni, amennyiben a tagoknak legalább egyharmada kérelmezi az elnök visszahívását.

 (3)    Amennyiben a visszahívási kérelem benyújtásától számított 15 napon belül az elnök, az alelnökök nem hívják össze a regionális tanácsot, a régió elnöke megteszi azt.
 (4)    Amennyiben az előző bekezdésben előírt határidő lejárta utáni 15. napig a régió elnöke sem hívja össze a regionális tanácsot, a regionális tanács rendkívüli ülését a régió prefektusa hívja össze.
30. cikk

(1)    A 33. cikkének (6) és (7)  bekezdéseiben előírt feloszlatás esetén legföljebb 3 hónapon belül részleges megyei tanácsi választásokat kell kiírni.

(2)    A feloszlatás a 33. cikkének (6) és (7)  bekezdéseiben előírt eljárás szerint történik. A feloszlatási határozatot a feloszlatandó regionális tanács három, a román és magyar közösségeket egyaránt képviselő tagjából álló bizottság írja alá.

31. cikk

A regionális tanácsot az elnök rendes ülésszakban február valamint szeptember hó első hetében hívja össze, a regionális végrehajtó szerv, a tanács elnöke vagy a hivatalban lévő tanácsosok egy negyedének kérésére valamint a jelen Statútumban előírt egyéb esetekben pedig rendkívüli ülésszakot hirdet.

32. cikk

A régió hatáskörén kívül eső de a régió számára rendkívüli jelentőségű rendszabályozási témákban a regionális tanács jogszabály-tervezetet szavazhat meg. Ezeket a tanács elnöke a Parlamentbe való előterjesztés céljából Románia kormányának küldi meg. A tervezet egy példányát a régió prefektusának is elküldik.

33. cikk

(1)    A regionális végrehajtó testület Csíkszereda megyei jogú városban székel.

(2)    A regionális végrehajtó testület összetétele: a régió elnöke, aki vezeti a Végrehajtó Testületet, valamint a régió tanácsa által meghatározott számú alelnök.

(3)     Az elnököt és az alelnököket tagjai sorából a regionális tanács választja, titkos szavazással, abszolút többséggel.

(4)    A regionális végrehajtó testület összetétele megfelel a regionális tanácsban képviselt nemzeti közösségek számarányának.

(5)    Az elnök kijelöli az őt hiányában vagy tisztséggyakorlásának akadályoztatása esetén helyettesítő alelnököt.

(6)    A tanácstagok többségének lemondása a tanács feloszlatását és új választások szervezését vonja maga után, továbbá a régió végrehajtó testülete vezetőségének összetételét is befolyásolja.
(7)   Amennyiben többség kialakításának lehetetlensége következtében a regionális tanács működésképtelenné válik, az feloszlatható.

34. cikk

(1)    A regionális végrehajtó testület tagjai a regionális tanács mandátumának lejártáig maradnak tisztségben és az újonnan megválasztott regionális tanács által kinevezett regionális végrehajtó testület hivatalba lépéséig csak folyó adminisztratív hatáskörüket gyakorolják.

(2)    Amennyiben a regionális végrehajtó testületet a 33. cikk alapján menesztik vagy a regionális tanácsot feloszlatják, a regionális végrehajtó testület a hivatalban lévő vagy az újonnan megválasztott regionális tanács által kinevezett regionális végrehajtó testület hivatalba lépéséig csak folyó adminisztratív hatáskörét gyakorolja.

35. cikk

     A regionális végrehajtó testület hatáskörüket nem megfelelő módon gyakorló tagjait a regionális tanács visszahívhatja.

36. cikk

     Amennyiben elhalálozás, lemondás vagy mandátumveszítés miatt a regionális végrehajtó   testület új elnökét vagy tagját kell kinevezni, a regionális tanács elnöke 15 napon belül összehívja a regionális tanács rendkívüli ülését.

37. cikk

A régió elnöke egyben a regionális végrehajtó testület elnöke is, és a régiót képviseli.
38. cikk

Az elnök részt vesz a román kormány azon ülésein, melyeken a régiót érintő kérdéseket tárgyalnak. 
39. cikk

  A régió elnöke vezeti a minisztériumok és a központi közigazgatás a Székelyföldön működő, regionális szintű dekoncentrált közszolgálatait.

40. cikk

Végrehajtó hatásköreinek egy részét a régió elnöke a régió hivatalos közlönyében megjelentetett határozattal a regionális végrehajtó testület tagjaira osztja.

41. cikk

A regionális végrehajtó testület a régió az alábbi hatáskörökkel rendelkező végrehajtó testülete:
a)    a regionális tanács által elfogadott rendszabályok alkalmazási szabályainak kidolgozása;
b)    regionális érdekű közigazgatási tevékenység;

c)    regionális tulajdon adminisztrálása, regionális közpénzek kezelésének ellenőrzése, regionális közszolgálatok ellenőrzése, egyéb, a jelen Statútum vagy más jogszabályok által előírt hatáskörök;
d)    a regionális tanács illetékessége alá tartozó sürgősségi intézkedések elfogadása azok az első legközelebbi gyűlés alkalmával való ratifikálásának feltételével.

42. cikk

A regionális végrehajtó testülettel konzultálni kell minden olyan országos távközlési és szállítási szolgáltatás létesítésével és rendszabályozásával kapcsolatban, amelyben az közvetlenül érdekelt.
43. cikk

A regionális tanács a regionális végrehajtó testület szintjére delegálhatja a tanács illetékessége alá tartozó kérdésekben való döntés jogát – az általános érvényű jogszabályok elfogadása jogának kivételével.
II. Fejezet

Megyei testületek

44. cikk

(1)    A helyi közigazgatás megyei szinten létrehozott hatósága a megyei tanács, melynek tagjai az általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján megválasztott megyei tanácsosok valamint a megyei tanács közvetlen szavazással megválasztott elnöke.

(2)    A megyei tanács hatáskörei a 215/2001. számú Törvény 91. szakaszában, a jelen Alapszabályzatban illetve egyéb törvényekben előírt hatáskörök.

(3)     Az alkotmányos előírások illetve a román jogrendszer alapelveinek tiszteletben tartása mellett a megyei tanács tagjai többségének szavazata által a megye közigazgatásának formájára és szervezetére, a megyei testületek közötti viszonyokra, a végrehajtó testület vezetőségének menesztésére, a fent nevezett területeken megnyilvánuló összeférhetetlenségi és meg nem választhatósági esetekre, a lakosság megyei szintű népszavazás-kezdeményezési jogára vonatkozó határozatokat fogadhat el.

(4)    Az előző bekezdésben felsorolt rendszabályok Románia Kormányának kérésére elfogadásuktól számított 30 napon belül alkotmányossági vizsgálatnak vethetők alá.

 (5)    A (3) bekezdésben felsorolt rendszabályok a megyei tanács rendkívüli határozata alapján megyei szintű népszavazás tárgyát képezhetik, amennyiben az azok megjelentetésétől számított 3 hónapon belül a megye szavazatképes lakosságának egynegyede vagy a megyei tanács tagjainak harmada ezt kérelmezi.

45. cikk

A Székelyföld megyei tanácsait az érvényben lévő jogszabályok előírásai szerint választják meg, biztosítva ugyanakkor mindkét nemzeti közösség képviselőinek a tanácsban való jelenlétét.
46. cikk

A megyei tanács tagjai ellen nem folytatható eljárás mandátumuk gyakorlása idején kifejtett szavazatok és vélemények miatt.

47. cikk

(1)    A tanácstagok többségének lemondása a tanács feloszlatását és új választások kiírását vonja maga után s ez a megye végrehajtó testülete vezetőségének összetételét is befolyásolja.
(2)    A megyei tanács feloszlatható, amennyiben annak következtében, hogy nem sikerült egy többséget kialakítani, működésképtelenné válik.

48. cikk

A megyei tanács alelnöki tisztségének betöltésére a román és magyar közösség egy-egy képviselőjét választják meg.

49. cikk

A megyei tanács elnöke a megyét képviseli.

50. cikk

A megyei tanács elnökének hatáskörét a Helyi közigazgatásról szóló, 215/2001. számú Törvény (101) cikkelye írja elő. 

III. CÍM

Regionális és megyei rendelkezések elfogadása és közlése

51. cikk

A regionális tanács vagy a megyei tanácsok által elfogadott jogszabály-tervezeteket az illetékes prefektusnak nyújtják be. Amennyiben 30 napon belül a prefektus a közigazgatási bíróságon nem támadja meg a jogszabályt, azt közölni kell, és hatályba lép.

52. cikk

(1)    Amennyiben valamely jogszabály-tervezet a különféle nemzeti közösségekhez tartozó polgárok jogegyenlőségét vagy a nevezett közösségek identitásának kifejezését, kultúrájának megőrzését, óvását és fejlődését veszélyezteti, a regionális tanács vagy a megyei tanács valamely nemzeti közösségéhez tartozó tanácsosainak többsége kérelmezheti, hogy az illető jogszabály megszavazása külön történjék minden egyes nemzeti közösségi képviseleten belül.
(2)    Amennyiben a különszavazást nem fogadják el, vagy a jogszabályt a kérelmet megfogalmazó nemzeti közösség képviselői kétharmadának szavazata ellenében fogadják el, a nevezett képviselet többsége 30 napon belül kérelmezheti, hogy az Alkotmánybíróság a szóban forgó jogszabály alkotmányosságát felülvizsgálja.

53. cikk

A regionális és megyei szintű jogszabályokat román és magyar nyelven a régió hivatalos közlönyében jelentetik meg. Ezek a megjelenésüktől számított hetedik napon lépnek hatályba, azon esetek kivételével, amikor a jogszabály maga más határidőt ír elő. A hivatalos közlöny egy-egy példányát megküldik az illetékes prefektusnak.

54. cikk

A régiót érintő törvényeket, rendeleteket és kormányhatározatokat, hatályba lépésük megsértése nélkül, román és magyar nyelven közölni kell a régió hivatalos közlönyében.

55. cikk

A regionális és megyei tanács illetve a regionális és megyei végrehajtó testület általános érvényű rendeletei tájékoztató céllal Románia Hivatalos Közlönyének sajátos részében jelennek meg.

IV. CÍM

Helyi közösségek

56. cikk

(1)    A helyi közintézmények működési szabályzataiban szerepelniük kell azoknak az előírásoknak, amelyek biztosítják a településen élő nemzeti közösségek az illető intézmények vezető testületeiben való arányos képviseletét. 

(2)    A Székelyföld községeiben minden, a község lakosságának 5 %-át meghaladó arányú nemzeti közösség községi tanácsi képviseletre jogosult.

57. cikk

A Székelyföldön kívül is tevékenységet folytató közintézmények szerkezetét és működését jogszabályok valamint a Román Kormány határozatai szabályozzák és irányítják.

58. cikk

A községek, a regionális normák által meghatározott általános elvek megsértése nélkül maguk szervezik meg saját személyzetüket.

V. CÍM

A régiók és megyék köz- és magánvagyona

59. cikk

A jelen Statútum alkalmazását előíró rendelkezésekben megállapítottak szerint kizárólag regionális érdekű utak, autópályák, vasutak és vízvezetékek a régió közterületéhez tartoznak.
60. cikk

(1)    A régióban található állami tulajdonú erdők, bányák, kőbányák, tőzegbányák, melyeket tulajdonosuk ilyen céllal nem használhat, a regionális közszolgálatok működését szolgáló épületek, valamint a bennük lévő bútorok és hozzájuk tartozó egyéb javak a régió elidegeníthetetlen tulajdonát képezik.

(2)    A régióban található állami tulajdonú ingatlanok a régió közvagyonába kerülnek át.
(3)    Az állami javak fent előírt áthelyezésének folyamatát a jelen jogszabály alkalmazásának rendszabálya írja elő.

(4)    A régióban található, nem természetes személyek tulajdonát képező ingatlanok, amelyek nincsenek valamely területi közigazgatási egység tulajdonában sem, a régió közvagyonához tartoznak.
61. cikk

Az új jogszabály értelmében a megyék tulajdonába kerülnek az állami és régiós tulajdonú ingatlanok, a nemzeti vagy régiós érdekű szolgálatok katonai érdekű ingatlanainak kivételével.
VI. CÍM

A régió és a megyék pénzügyei

62. cikk

A régió bevétele a következőkből áll:

a) Adókból, illetékekből, hozzájárulásokból, más átutalásokból és jövedelmekből, valamint a jövedelmi adó bevételének részéből származó saját bevételek;

b) Az állami költségvetés bevételeiből leosztott részek;

c) Az állami és más költségvetésből kapott támogatások;

d) Adományok és szponzorizálások.

63. cikk

    A régió költségvetésének megalapozása az adóköteles keret megállapítására, valamint a vonatkozó adó és illetéket szabályozó törvényekre, illetve a nyújtott szolgáltatásokból származó jövedelmekre és egyéb a jövedelmek helyes felmérését alátámasztó adatokra alapszik.
64. cikk

A régió költségvetésének bevételébe kerül:

a) a régió területén megvalósított ingatlan elidegenítésből származó adó 50%-a;
b) a régióban működő cégektől begyűjtött hozzáadott értékadó a visszautalások után maradt részének 20%-a;

c) a régió közigazgatási egységeiben begyűjtött személyi jövedelmi adó 12%-a;
d) a Román Szerencsejáték rt. által megvalósított nettó profit 50%-a, illetve a szerencsejátékokra kivetett adóból származó bevétel 60%-a.

65. cikk

Jellegzetes tevékenységi területükön az illetékes tanácsok határozatai révén a régiónak és a megyéknek jogukban áll az országos adórendszerrel összhangban álló saját adórendszert bevezetni.
66. cikk

(1)    A jelen statutúmban szereplő hatáskörök finanszírozása érdekében a megyék költségvetésének bevételei kiegészülnek az állami költségvetés bevételeinek alábbi részeivel:
a)    a megye területén létező objektumok koncesszionálásából és bérbeadásából származó jövedelmek 50%-a;        

b) a megye területén eladott dohány- és energetikai áru után fizetendő jövedéki adó 50%-a;
c) a megyében működő cégektől begyűjtött hozzáadott értékadó a visszautalások után maradt részének 50%-a;

d) a tulajdon felhasználására kibocsátott engedélyekből valamint a különböző tevékenységek után befizetett illetékek 50%-a;

e) a közigazgatási tevékenység után kivetett illetékekből származó bevételek 50%-a;
f) a helyi adók és illetékek, a régiónak valamint más közintézményeknek járó illetékek kivételével begyűjtött valamennyi közvetett és közvetlen illeték 90%-a.

(2)    A fent felsorolt százalékok a megyéket központi jogszabály vagy helyi közigazgatási rendelet alapján megillető, azok területén kívül található irodák/kihelyezett egységek által megvalósított jövedelmet is tartalmazzák.

67. cikk

(1)     A Székelyföld területén keletkezett adók és illetékek begyűjtését a fennhatósága alatt álló struktúrákon keresztül a Sepsiszentgyörgyi Regionális Adóhivatal végzi.
(2)     A Sepsiszentgyörgyi Regionális Adóhivatal a Brassói Regionális Adóhivatal átszervezése útján jön létre. A Sepsiszentgyörgyi Regionális Adóhivatal Kovászna, Hargita és Maros megyékért, míg a Brassói Regionális Adóhivatal Fehér, Brassó és Szeben megyékért felel. 
68. cikk

(1) A Székelyföld területén keletkezett adók és illetékek bevallása és begyűjtése érdekében a Székelyföldön kívüli székhellyel rendelkező kereskedelmi társaságok kötelesek a régióban nyereségközpontként működő munkapontot létrehozni.

(2) A bejegyzési nyilatkozatot a munkapontnak megfelelő körzetben illetékes hatósághoz kell benyújtani. Következésképpen, a munkapont a Székelyföld illetékes adóügyi hatósága által, a számára kibocsátott adószámot kapja.

69. cikk

A sepsiszentgyörgyi regionális adóhivatal átveszi a régióban működő nagy adóbefizetők ügyeinek adminisztrálását.    
70. cikk

A jelen Statútum által előírt keretek között a megyéknek jogukban áll a helyi jellegű adózást szabályozni.
71. cikk

A kétnyelvűség követelményeinek való megfelelés érdekében bizonyos községeknek a Székelyföld megyéi további részesedést biztosíthatnak.

72. cikk

A községek törvény által előírt tevékenységének finanszírozása céljából a Székelyföld megyei tanácsai megfelelő pénzügyi eszközöket bocsátanak a megyei tanács elnöke és az érdekelt községek képviselői által közösen kijelölt községek rendelkezésére.

73. cikk

(1)    A regionális végrehajtó testület vagy a megyei tanács elnöke által benyújtott költségvetési tervezetet a regionális vagy megyei tanács határozattal fogadja el. (2)    A nevezett költségvetések különböző fejezeteit mindkét nemzeti közösség képviselőinek többségi szavazataival fogadják el.

(3)    Az elfogadásukhoz kevés szavazatot kapott költségvetési fejezeteket három napon belül megvitatja a tanács által a tanács mandátumának teljes idejére e célból megválasztott négy tanácsosból álló bizottság, melyben mindkét közösség két általa jelölt taggal képviseli magát.
(4)    A bizottság 15 napon belül tagjai szavazatának többségével jelentést fogad el, anélkül, hogy valamely tagnak döntő szavazata volna.

(5)    A bizottság jelentését a tanácsosok abszolút többségének kell elfogadnia. Ha a szükséges többséget nem kapja meg, a jelentés visszakerül a bizottságba.        

(6)    A fenti eljárás a bevételi fejezetekre, a szóban forgó pénzügyi végrehajtást szabályozó törvényes rendelkezések alapján esedékes kiadások beruházási fejezeteire, valamint a szóban forgó intézmény testületeinek és hivatalainak rendes működését szavatoló fejezetekre nem alkalmazható.
(7)    A (4) és (5) bekezdésben szereplő döntések az Alkotmánybíróságon nem támadhatók meg.
(8)    A régió költségvetésének és költségvetési zárszámadásának elfogadásához minden egyes megye képviseletében megválasztott tanácsosai többségének szavazatára van szükség.
VII. CÍM

Az állam, régió és megye közötti kapcsolat

74. cikk

(1)    Románia Kormánya minden megyében prefektust nevez ki.

(2)    Hargita megye prefektusa egyben a Székelyföld prefektusa is.

75. cikk

A prefektus határköre:

a)    A Románia Kormányától kapott utasítások alapján az állami hatáskörök a megyében való gyakorlását koordinálja, valamint felügyeli az illető szolgáltatások működését, az illetékes központi szervek hatáskörébe tartozó igazságszolgáltatás, honvédelem, a Nemzeti Bank és a nemzeti vasúthálózat továbbá a regionális végrehajtó testület hatáskörébe tartozó szolgáltatások kivételével;
b)    Felügyeli az állam által a megyék és helyi közintézmények szintjére delegált funkciók gyakorlását és közli a megyei tanács elnökével esetleges megjegyzéseit.

76. cikk

(1)    A Regionális Tanács által elfogadott rendeletek törvényességét 30 napon belül Hargita megye prefektusa ellenőrzi.

(2)    A Székelyföld végrehajtó testülete által kibocsátott közigazgatási rendeletek törvényességét Hargita megye prefektusa ellenőrzi.

77. cikk

(1)    A prefektus a belügyminiszter előtt felel a közrend fenntartásáért.
(2)    Ennek érdekében a közrendre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával bevetheti az állami rendőrség és csendőrség erőit illetve más fegyveres erőket.
(3)    A belügyminisztérium hatályos törvény által meghatározott hatásköre megmásíthatatlan.
VIII. CÍM

A köztisztviselői karrier a Székelyföldön

78. cikk

(1)    A Székelyföld megyéiben külön beosztások létesülnek az állami és megyei közigazgatás közhivatalnoki karrieri feladatköreinek betöltésére. Ezek a beosztások az illető közhivatal szervezeti felépítési szabályzata alapján jönnek létre azzal a céllal, hogy a szükséges munkaerőt biztosítsák.
(2)    Az előző bekezdés előírásai nem alkalmazandók a közbiztonságot fenntartó belügyi adminisztratív személyzetre sem a Honvédelmi Minisztérium adminisztratív személyzetére.
(3)    Az (1) bekezdésben megjelölt karrierbeosztások a két nemzeti közösség tagjai számára a megye lakosainak legutóbbi népszámlálási adatai alapján megállapított nemzetiségi arányai szerint férhetők hozzá.

(4)    A megyében élő nemzetiségi közösségek számára fenntartott beosztások az előző bekezdésben hivatkozott betöltése az állások megüresedésével párhuzamosan, lépésről lépésre történik.
(5)    Az (1) bekezdésben megjelölt beosztás hosszú távú betöltése mindazon esetekben szavatolt, ahol a beosztás betöltése nem feltételez folyamatos képzést.

79. cikk

Az előző cikk előírásai a bíróságokon, törvényszékeken, a táblabíróságon és az ezek mellett működő ügyészségeken dolgozó beosztottakra is alkalmazandók.

IX. CÍM

Az igazságszolgáltatás testületei

80. cikk

(1)    A Marosvásárhelyi és a Brassói Táblabíróságok újraszervezése révén megalakul a székelyföldi, Marosvásárhelyen székelő Táblabíróság.

(2)    Az (1) bekezdésben szereplő átszervezéssel a Marosvásárhelyi Táblabíróságnak hatásköre a Brassói Táblabíróság hatáskörébe többé nem tartozó Kovászna megyére is kiterjed. 

81. cikk

(1)    A Marosvásárhelyi Táblabíróság, továbbá a Kovászna, Hargita és Maros megyei törvényszékek, a Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Erdőszentgyörgyön működő bíróságok alkalmazásában álló bírák kétharmada a magyar közösség, egyharmada a román közösség tagja kell legyen.

(2)    A kisebbségi magyar lakossággal rendelkező települések fölött hatáskörrel rendelkező bíróságok bíráinak legalább egyharmada a magyar közösségből való kell legyen.
(3)    Az előző bekezdésekben előírt százalékarányokat a bírói állások megüresedésével párhuzamosan lépésről lépésre kell megvalósítani.

(4)    Az elnököket a Legfelső Bírói Tanács javaslata alapján az államelnök nevezi ki.

82. cikk

      A székelyföldi magyar közösséghez tartozó bírák sorából választott egy bíró tagja lesz a Legfelső Bírói Tanácsnak és minden, a régiót érintő per tárgyalásán részt vesz.

83. cikk   

    Az államelnök által ráruházott hatáskörrel élve, az igazságszolgáltatási rendszer szervezésére vonatkozó érvényes jogszabályok előírásainak betartásával a régió elnöke kinevezi, meneszti vagy visszahívja a régióban működő mediátorokat.

84. cikk

     A régióban székelő közigazgatási intézmények és hatóságok a különböző nemzeti közösségekhez tartozó polgárok egyenlőségének elvét sértő közigazgatási rendeleteit a regionális vagy megyei tanács a Marosvásárhelyi Táblabíróság mellett működő közigazgatási bíróságon megtámadhatja, a községek szintjén foganatosított intézkedéseket pedig az illetékes megyei  törvényszékeken a magát sértettnek tartó nemzeti közösség tanácsosai csoportja, amennyiben annak többsége nehezményezi a sértést.

X. CÍM

Az Alkotmánybíróság által kifejtett ellenőrző tevékenység

85. cikk

(1)     A jelen Statútum 52., illetve 73. cikkének előírásai megsértése nélkül a Alkotmány, a jelen Statútum vagy a nemzeti közösségek egyenlősége elvének megsértése miatt a régió vagy a megyék általános jellegű jogi normái az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók.
(2)    A megtámadás joga Románia Kormányát illeti.

(3)    A régió általános rendelkezéseit megtámadhatja ugyanakkor a régió valamely megyei tanácsa is, a megye általános rendelkezéseit pedig megtámadhatja a regionális tanács vagy a régió egy másik megyéjének tanácsa.

86. cikk

(1)    Románia kormányának törvény erejű rendeleteit és sürgősségi törvényerejű rendeleteit azok a megfelelő tanácsban történt a jelen Statútum előírásainak vagy a nemzetiségi kisebbségek védelme elvének megsértése miatti megvitatása után a régió elnöke vagy a megyei tanács elnöke megtámadhatja. A keresetet a Nép Ügyvédjének kell benyújtani, aki köteles az Alkotmánybíróságon óvást emelni.

(2)    Amennyiben az állam valamely rendelkezése a jelen Statútumban a régióra vagy ennek megyéire ruházott hatáskört sérti, az érintett régió vagy megye kérheti, hogy az Alkotmánybíróság rendezze a hatásköri konfliktust.

(3)    A keresetet a régió vagy a megyei tanács elnöke nyújtja be.

XI. CÍM

A magyar nyelv használata

87. cikk

(1)    A román nyelv mellett a régióban a magyar nyelv hivatalos nyelvnek számít. Kötelező minden általános jellegű jogszabály kétnyelvű megfogalmazása, továbbá a kétnyelvűség kötelező minden olyan esetben, amelyet a jelen Statútum előír. 

(2)    A Székelyföld területén minden, oktatási, művelődési, lakossági nyilvántartási, telekkönyvi intézmény, valamint a Székelyföld területén működő egyéb hatóságok vagy kereskedelmi társaságok által kibocsátott oklevelet, dokumentumot, anyakönyvi kivonatot, jegyzői iratot, telekkönyvi kivonatot, számlát és bizonylatot román és magyar nyelven kell megfogalmazni, nyomtatni és kibocsátani.

(3)    A Székelyföld területén megfogalmazott, nyomtatott és kibocsátott mindeme iratokat az ország teljes területén hivatalos okiratnak kell elismerni.

88. cikk

(1)    A polgároknak jogukban áll az általuk használt nyelvet megválasztani.  A Székelyföld igazságszolgáltatási testületeivel, intézményeivel, közigazgatási testületeivel és hatóságaival fennálló kapcsolatában minden személynek jogában áll a két hivatalos nyelv közül kiválasztani az általa használandót. E jog arra kötelezi az intézményeket, szervezeteket és közigazgatási struktúrákat, továbbá a közhivatalt betöltő magán jellegű entitásokat is, hogy a polgárokkal az azok által választott nyelven kommunikáljanak.

(2)    Az igazságszolgáltatási rendszerrel, a  közigazgatási minisztériummal, jegyzői irodákkal és lakossági nyilvántartási irodákkal való érintkezés során minden jogi, jegyzői vagy állami nyilvántartó hivatali tevékenység során mindenkinek joga van a két hivatalos nyelv bármelyikét használni, továbbá joga van a Székelyföldön kibocsátott hivatalos iratokat az általuk megválasztott hivatalos nyelven kézhez kapni, anélkül hogy ez többletköltséggel vagy a használatos nyelv miatti késedelmes eljárással járna. A polgároktól fordítás nem várható el.
(3)    A két nyelv a régióban lakcímmel rendelkező polgároknak szánt iratokon való használatát szabályzó rendeletekben előírt esetek kivételével, akár a széles közönségnek vagy több szolgálatnak szánt személyes iratokon a két nyelv egyikének magában való használata elfogadott. A katonai típusú intézmények esetében a román nyelv az egyedüli hivatalos nyelv.

(4)    A nyelvi opció jogának szavatolása  érdekében a Székelyföldön állást igénylő bíróknak, ügyészeknek, jegyzőknek, kereskedelmi nyilvántartóban, lakossági nyilvántartóban, telekkönyvi hivatalban vagy az igazságszolgáltatás adminisztrációjában dolgozó hivatalnokoknak a törvényes előírások szerint bizonyítaniuk kell, hogy mindkét nyelvet a tevékenységük kielégítő végzésének megfelelő szinten ismerik.

(5)    A nyelvi opció jogának szavatolása érdekében, a minisztériumok és a központi közigazgatási hatóságok Székelyföldön tevékenységet folytató dekoncentrált szolgálatainak bizonyítaniuk kell, hogy alkalmazottaik mindkét nyelvet a szakmájuk gyakorlásának megfelelő szinten ismerik.

(6)    A Székelyföldön lakcímmel rendelkező polgároknak jogukban áll írásban magyarul fordulni az Alkotmánybírósághoz illetve az igazságügyi hatóságokhoz. A hatóságok kötelesek ezeket az iratokat és azok teljes jogi érvényességét elismerni.

89. cikk

     A régió közigazgatási testületeinek és hatóságainak a magyar polgárok irányában a magyar nyelvet, illetve a magyar helységneveket kell használniuk.

XII. CÍM

Záró és átmeneti rendelkezések

90. cikk

(1)    Jelen Statútum az alkotmányos törvények esetében előírt eljárással módosítható.
(2)    A jelen Statútum módosítását a regionális tanács is kezdeményezheti.
(3)    A Románia Kormánya által benyújtott módosítási tervezeteket vagy a parlamenti képviselők, szenátorok által benyújtott törvénytervezeteket legföljebb két hónapon belül adandó jóváhagyás céljából a regionális és megyei tanácsoknak kell megküldeni.

(4)    A pozitív jóváhagyási javaslatot regionális népszavazásnak kell alávetni.

91. cikk

(1)    A Székelyföld valamely megyéjében található közigazgatási egység lakosai a jelen törvény hatályba lépését követő egy éven belül úgy dönthetnek, hogy kérik, hogy az általuk lakott egység valamely szomszédos megyéhez tartozzon.

(2)    A Székelyföld megyéivel szomszédos megyék valamely közigazgatási egységének lakosai a jelen törvény hatályba lépését követő egy éven belül úgy dönthetnek, hogy kérik, hogy az általuk lakott egység valamely székelyföldi megyéhez tartozzon. A kezdeményezést az illető székelyföldi megye lakosságának népszavazással történő konzultálása után lehet a Parlament elé terjeszteni.
(3)    Az érintett megye határainak módosításáról szóló törvényt a Parlament sürgősségi eljárás keretében tárgyalja meg.

92. cikk

(1)    A 89. cikk rendelkezéseinek  megsértése nélkül, Románia Kormányának és a régió végrehajtó testületének vagy az illetékes megye tanácsának közös kérésére a VI. CÍM rendelkezései egyszerű törvénnyel módosíthatók.

(2)    A 27. és 47. cikk rendelkezései Románia Kormányának és a régió végrehajtó testületének vagy az illetékes megye tanácsának közös kérésére sarkalatos törvénnyel módosíthatók.
93. cikk

(1)    A jelen Statútum alkalmazási normáinak illetve a regionális tanács és a megyei tanács által elfogadandó határozatok hatályba lépéséig a jelenleg létező állami hatáskörök érvényesek.
(2)    A Románia Kormányának 6 tagjából illetve mindhárom megye 2-2 képviselőjéből álló 12 tagú bizottsággal való konzultálás után a jelen Statútum alkalmazási normáit Románia Kormánya határozattal fogadja el.

94. cikk   Az előző cikkbenszereplő alkalmazási normákat a jelen Statútum hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül kell elfogadni.

95. cikk

(1)    A régió vagy a megye döntési  illetékességéből kizárt, országos érdekű műemlékek és műtárgyak listáját a Művelődési Minisztérium állítja össze, a jelen törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül.

(2)    A jelen Statútum 17. cikkének alkalmazási szabályait a Tanügyminisztérium dolgozza ki, és Románia Kormánya fogadja el, a jelen törvény hatályba lépésétől számított 9 hónapon belül.
(3)    Amennyiben az előző bekezdésben szereplő szabályokat nem fogadják el, a megyéknek jogukban áll a 17. cikkében szereplő intézmények működésére vonatkozó határozatokat fogadni el.
96. cikk

A romániai Székelyföld autonómia statútumáról szóló Törvény szövegének magyar nyelvű fordítását közölni kell Románia Hivatalos Közlönyében, valamint a régió hivatalos közlönyében.
97. cikk

(1)    A regionális tanács és a megyei tanácsok tagjainak megválasztására rendezett első választásokon gyakorolható szavazati jog feltétele az, hogy a jelen Statútum hatályba lépése előtt az illető személy legalább 4 éve székelyföldi állandó lakhellyel rendelkezzen.
(2)    A jelen Statútum szerint megválasztott regionális tanács jóváhagyásáig a regionális tanácsot Kovászna, Hargita és Maros megyék jelenlegi megyei tanácsainak delegált tagjai alkotják, a következő arányban: Kovászna megye – 23 tag, Hargita megye – 25 tag, Maros megye – 29 tag.
(3)    A jelen Statútum hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül az előző bekezdés szerint delegált tanácstagok közül megválasztják az átmeneti regionális végrehajtó testület tagjait.
(4)    Az átmeneti regionális végrehajtó testület a jelen Statútum hatályba lépését követően országos szinten először megrendezett helyi választások alkalmával létrejött regionális tanács jóváhagyása nyomán választott, új regionális végrehajtó testület létesüléséig működik.
(5)    Átmeneti regionális tanácsosi tisztük betöltésének idejére a regionális tanács tagjainak felfüggesztik érvényes államhatalmi tisztségüket.

98. cikk
A Székelyföld autonóm régiói státusza kizárólag a Székelyföldön e kérdésben szervezett népszavazást követően, alkotmányos törvénnyel számolható fel. A népszavazás eredménye érvényesnek tekinthető, amennyiben a választói névjegyzékben szereplő személyek létszámának 50%-a azt megszavazza.