GYULAI HÍRLAP • S. E. • HÍREK • 2014. szeptember 26.
Nosztalgikus hangulatban telt a gyulai képviselő-testület szeptember 25-i tanácskozása: az önkormányzati ciklus utolsó rendes ülésén a leköszönő városatyák számot vetettek az elmúlt négy esztendővel, s arra is jutott idejük, hogy a tájékoztatók, a napirend előtti beszámolók és a fő napirendi pontok hosszú sorát egy-egy régi, vidám történet felidézésével szakítsák meg. A városháza dísztermében arról is szó esett, hogy pályázati forrásból kirándulóhelyet alakítanak ki a kisökörjárási erdőben. A tanácskozás végén dr. Görgényi Ernő polgármester névre szóló hollóházi porcelántányérral ajándékozta meg képviselőtársait.
Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
Az ülésen Farkas Zoltán is tiszteletét tette. A Békés megyei közgyűlés leköszönő elnökét a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetőjévé nevezték ki. Farkas Zoltán a Békés megyei és a gyulai önkormányzat négyéves együttműködést a megye díszzászlójának átadásával köszönte meg.
A ciklus utolsó tanácskozásán három képviselő élt az interpelláció lehetőségével. Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) három kérdéssel búcsúztatatta az elmúlt négy esztendőt. A városatya egyrészt arra volt kíváncsi, hogy visszakerül-e a „Máriás” házra a Mária-szobor.
Megyeri Sándor, a mérnöki osztály vezetője elmondta: a városképi szaktanácsadó testület döntése értelmében 1,5 millió forintot csoportosítottak át a restaurálhatatlan állapotba került szobor másolatának elkészíttetésére. Az alkotás várhatóan decemberben kerülhet a helyére.
Durkó Károly arra is választ várt, hogy mikor kaphatnak a Gyulai Várfürdőbe szóló, chippel ellátott belépőt az éves bérlettel rendelkező gyulaiak, s hogy mikor újítják fel a várfürdő téli főbejárata előtti buszmegálló padját. Ez utóbbira az ülést vezető dr. Görgényi Ernő (Fidesz) adta meg a választ. A polgármester a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. válaszát tolmácsolva elmondta: a cég szakemberei október 17-ig felújítják és lefestik a padot.
Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezetője kifejtette: az éves bérletesek jelenleg is rendelkeznek chippel ellátott belépőkártyával, azonban biztonsági okokból a többi vendéghez hasonlóan ők is karórával léphetnek be a fürdő területére. Bár létezik olyan ujjlenyomat-azonosításra épülő technológia, amely megoldást jelenthetne a problémára, a cég egyelőre nem látja indokoltnak a több millió forintos rendszer beszerzését, hiszen jelenleg csupán 13-an fizettek elő éves bérletre. Az igazgató hozzátette: tovább keresik a megoldást a problémára.
Dr. Ökrös István (Fidesz) interpellációjával az Gyula—Elek ivóvíz-minőségjavító program munkálataival járó kellemetlenségekre hívta fel a figyelmet. A városatyát a körzetében élő gazdák keresték meg azzal, hogy a munkálatok csaknem járhatatlanná tették a nemrég helyreállított utakat. A képviselő egyúttal a választókerületben élő tanyasiak kérését is tolmácsolta a grémium felé. A külterületeken élők azt kérték: helyezzenek el egy nyomós kutat a tanyák közelében, hogy az ott lakók is megfelelő minőségű vízhez jussanak.
A Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. válaszából kiderült: a kivitelező és munkálatokat irányító mérnök is ígéretet tett arra, hogy helyrehozzák a munkálatok okozta kárt.
Balogh Lajos (Kisgazda Polgári Egyesület) szintén a körzetében lakók kérését tolmácsolta a testületnek. A képviselő azt kérte, hogy sűrűbben takarítsák a belvárostól távolabb eső főutcákat és tereket.
Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója írásbeli válaszában kifejtette: a takarítandó területek nagyságát elsősorban a takarítók létszáma határozza meg. Mivel több ember fordul meg a frekventált tereken és utcákon, ezeket sűrűbben, ha kell, naponta kell takarítani, ugyanakkor a köztisztasági csoport, ha kérés érkezik a céghez, a belvároson kívüli területeken is elvégzi a köztisztasági feladatokat.
Az interpellációk után dr. Görgényi Ernő a ciklusban benyújtott pályázatokról tájékoztatta a grémiumot. A városvezető elmondta: az elmúlt négy évben összesen 64 alkalommal pályázott a gyulai önkormányzat, s a benyújtott pályázatokat csupán 26 esetben utasították el. Az elnyert támogatás összege 7 milliárd forint volt.
Galbács Mihály gazdasági ügyekért felelős alpolgármester az önkormányzati tulajdonú cégek 2014-es első félévi tevékenységét értékelte az ülésen. A fideszes városatya kiemelte: a Gyulahús Kft. féléves adatai azt mutatják, hogy az idei évet is nyereséggel zárja a cég.
– A nagyok, a Gyulai Várfürdő Kft. és a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft., hozták a formájukat – fogalmazott az alpolgármester, hozzátéve, hogy a többi cég adataiból is az állapítható meg: az önkormányzati tulajdonú társaságok stabil gazdálkodást folytatattak, s nonprofit jellegükből adódóan nyereséggel zárják az évet.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) a beszámolóhoz hozzáfűzte: az önkormányzat jól összefoglalt értékelést készített, s a számokból azt lehet kiolvasni, hogy a gazdasági társaságok működőképesek.
Dr. Görgényi Ernő lakonikusan összefoglalva az értékelést úgy fogalmazott: – Hasít a Gyulai Várfürdő, hasít a Gyulahús Kft.! Mint kifejtette, a két cég túlteljesítette a feléjük támasztott elvárásokat. A polgármester az elmúlt négy év gazdálkodásával kapcsolatban elmondta: az önkormányzatnak sikerült megszabadulnia hitelállományától, és a fejlesztéseknek köszönhetően vagyona is jelentősen, 4,5 milliárd forinttal gyarapodott.
Az ülésen a legnagyobb derültséget az Oktatási és Kulturális Bizottság négyéves munkájának összefoglalója váltotta ki. A képviselők ma sem tudják eldönteni, hogy az időközben lecserélt Erkel-emléktáblán látható arckép Giuseppe Verdire, egy ismert gyulai polgárra vagy Deák Bill Gyulára hajazott-e. Durkó Károly, a bizottság elnöke abban azonban biztos volt, hogy Gyula az emléktáblák számát tekintve első helyen áll a kisvárosok között.
A tanácskozáson döntés született arról, hogy Gyula idén is csatlakozik a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatási tanulmányait támogató Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszerhez. Emellett a grémium megszavazta, hogy az egykori megyei múzeum épületének homlokzatán táblát helyezzenek el a Firtos József Dezső által működtetett rajziskola emlékére. Ugyancsak döntés született egy Kohán-mellszobor felállításáról, valamint a dr. Gyarmati Sándor emlékének adózó tábla és egy fiatal futballistát ábrázoló mellszobor kihelyezéséről. Utóbbit az Id. Christián László Városi Sporttelep felújítása alkalmából és a 100 éves gyulai labdarúgás tiszteletére állíttatja a Gyulai Termál FC.
A képviselő-testület megerősítette együttműködési szándékát a Békés megyei önkormányzat által kezdeményezett stratégiai program kidolgozásával és az ahhoz kapcsolódó projektterv összeállításával kapcsolatban. A pályázat egy Békés megyei élelmiszer-feldolgozó, tároló és logisztikai rendszer létrehozását célozza meg. A rendszerrel egyebek mellett elősegítenék a helyi szociális szövetkezeti termelés fejlődését és a helyi kistermelők áruinak helyben történő feldolgozását.
Kónya István (Fidesz) elmondta: a határ menti megyék megállapodtak abban, hogy a következő uniós ciklusban elsősorban a gazdaságfejlesztést célzó projektek megvalósulását támogatják. A Békés megyei stratégiai program keretösszege 11,8 millió euró. A tervek szerint településenként mintegy 40 millió forint áll majd rendelkezésre a beruházási elemek megvalósítására.
Az ülésen több, ingatlannal kapcsolatos ügyben is döntés született. A képviselő-testület öt évre térítésmentesen adja bérbe a Rádió 1-et üzemeltető Interax Kft.-nek a Hétvezér utca 1. szám alatti üzlethelyiséget, emellett kezdeményezi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél a magyar állam tulajdonában és a Békés Megyei Kormányhivatal vagyonkezelésében lévő, Szent Miklós park 1. szám alatti, helyi védettségű épület ingyenes tulajdonba vételét. Az 1860-ban épült alispáni lakot a 80-as években a városi tanács ellenérték nélkül adta át az Országos Műemléki Felügyelőségnek. A hatóság hosszú évekkel ezelőtt kiköltözött az épülettől, jelenleg üresen áll.
Dr. Görgényi Ernő kifejtette: Gajda Róbert kormánymegbízottal megállapodtak abban, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal lemond vagyonkezelői jogáról. A város önkormányzati feladatok ellátására használná az épületet.
Dr. Görgényi Ernő kifejtette: Gajda Róbert kormánymegbízottal megállapodtak abban, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal lemond vagyonkezelői jogáról. A város önkormányzati feladatok ellátására használná az épületet.
A képviselő-testület hozzájárult, hogy az önkormányzat 8,5 millió forintért megvásárolja a Németvárosi Óvoda szomszédságában található, Szőlős utca 5. szám alatti ingatlant. Mittag Mónika, Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke hangsúlyozta: az ingatlanvásárlást az óvoda magas gyereklétszáma is indokolttá teszi.
A képviselő-testület pályázatot nyújt be a Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Gyulai járás önkormányzatainál címmel. Az önerőt nem igénylő pályázaton maximum 22 millió forintot nyerhet el az önkormányzat. A projekt célja, hogy a járáshoz tartozó települések a társadalmi felzárkózást elősegítő programok révén megerősítsék területi együttműködésüket a helyi szereplőkkel.
Természetesen a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésére is jutott egy nyertes pályázat. A város 26,5 millió forintot nyert el a Vidékfejlesztési Minisztériumtól arra, hogy a kisökörjárási erdőben kirándulóhelyet alakítson ki. Az összegből erdei bútorgarnitúrákat, padokat, védőházat, tájékoztatótáblákat és egy 27 méter csúcsmagasságú erdei kilátót helyeznek ki, valamint tűzrakó helyet alakítanak ki.
Az ülésen végezetül arról is döntés született, hogy a Mogyoróssy János Városi Könyvtár pályázatot nyújthat be a Megyei eMagyarország Pont státusz betöltése című pályázati felhívásra. A gyulai bibliotéka a kezdetektől fogva részvevője a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és térségek felzárkóztatását, a digitális szakadék csökkentését célul kitűző programnak. A pályázattal 1 millió forint nyerhető el, az összeget egyebek mellett ingyenes ismeretterjesztő előadások és promóciós bemutató szervezésére és eszközbeszerzésre költené az intézmény.
Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
