Árus Zsolt | 2014.09.20.
Annak kapcsán, hogy az RMDSZ statútumtervezete kiszivárgott a sajtóban, ismét fellángolt a vita arról, hogy mit enged meg és mit nem az alkotmány.
A Székelyföld autonómiájának az ellenzői (illetve újabban olyanok is, akik elvileg autonomisták, mint például az RMDSZ vezetői) jellemző módon az alkotmány első cikkelyének első bekezdésére szoktak hivatkozni (egységes, oszthatatlan, független, szuverén nemzetállam), s ennek alapján fogalmazzák meg azt a tételt, hogy a jelenlegi alkotmány lehetetlenné teszi a Székelyföld autonóm régió létrehozását.
Ezzel szemben Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nemrég egy terjedelmes írásábanennek pontosan az ellenkezőjét állítja, vagyis azt, hogy a 2004-ben közzétett statútumtervezet nem ellentétes az alkotmánnyal. Ennek bizonyítására idézi a Törvényhozási Tanácsnak a tervezetre vonatkozó véleményezését, majd sorra cáfolja az abban található kifogásokat.
Nem kell ahhoz alkotmányjogásznak lenni hogy bárki beláthassa: eleve nonszensz arról beszélni, hogy tiltja-e az alkotmány „az autonómiát”, ha nem definiáljuk, hogy mit is értünk ezen a fogalmon. Ilyen szempontból nézve kétségtelen, hogy Izsák Balázs álláspontja a hiteles, mert egyrészt egy konkrét statútumtervezetet vizsgál, másrészt pedig nem elméleteket gyárt, hanem a törvénytervezet kapcsán megfogalmazott konkrét kifogásokat vizsgálja és cáfolja, s így jut el arra a konklúzióra, hogy a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezete nem alkotmányellenes.
Innen már logikusan következik, hogy ha létezik legalább egy olyan autonómiastatútum, amelyik nem alkotmányellenes, akkor nyilvánvaló, hogy hamis az az állítás, miszerint az alkotmány tiltja „az autonómiát”. A nagy kérdés az, hogy ilyen körülmények között miért mondják egyesek, hogy az alkotmány tiltja az autonómiát, illetve az első cikkely előírásainak milyen félreértése (vagy félremagyarázása), illetve milyen hátsó szándékok sejlenek fel, bújhatnak meg eme kijelentés mögött. Vegyük tehát sorra az országnak ama cikkelyben felsorolt jellemzőit.
1. Egységes és oszthatatlan
Ez a kettő lényegében szinte ugyanazt jelenti, esetleg árnyalatnyi eltéréssel, amennyiben feltételezzük, hogy az egységes állam ellentéte a szövetségi állam, az oszthatatlan pedig arra vonatkozik, hogy az állam területéből semmilyen módon nem lehet leválasztani egy darabkát sem. Tehát nemcsak az kizárt, hogy például a három nagy történelmi régióból álló szövetségi állammá váljon Románia, de az is, hogy ezek közül bármelyik (mondjuk Moldva) kiváljon, önálló államként (illetve csatlakozzék más államhoz).
Legyen azonban szó bármelyik értelmezésről, az nyilvánvaló, hogy az egységes állam nem jelenti, mert nem jelentheti azt, hogy nincs semmiféle tagolása. Most is léteznek Romániában közigazgatási egységek, a települések és megyék, ezek létét is az alkotmány írja elő. Nem áll tehát az az állítás, hogy Románia egységes állam jellege lehetetlenné teszi a Székelyföld létrejöttét, mindaddig, míg Székelyföld is egy területi-közigazgatási egysége lenne Romániának, úgy, ahogy az a Székely Nemzeti Tanács statútumtervezetében szerepel.
A jelen alkotmány szerint ez egy Székelyföld nevű megye lenne, de ha a parlament a tervek szerint módosítja az alkotmányt, akkor meg Székelyföld régió. Probléma akkor van, ha valaki a Székelyföldet független államként tételezi, de akkor az ugyebár már nem autonóm régió. A gond tehát nem az alkotmánnyal van, hanem annak torz értelmezésével, illetve a „területi autonómia” fogalmának tökéletes nem ismerésével vagy félremagyarázásával.
Itt jegyzem meg, hogy az „autonómia” mint fogalom olyannyira nem alkotmányellenes, hogy kimondottan szerepel az alkotmányban mint a helyi közigazgatás egyik alapelve. Következésképpen Romániának ma is több száz autonóm közigazgatási egysége van, s ez ellen senki nem berzenkedik.
2. Független
Erre sem kell túl sok szót vesztegetni, hisz amennyiben nem sérti Románia független jellegét az, hogy jelenleg van több tíz megyéje, s ráadásul azok közül kettőben a székelyek abszolút többséget alkotnak, úgy nem sértheti az sem, ha a székelyek lakta települések mind egy területi-közigazgatási egységbe tömörülnek.
Ha összevetjük a Székely Nemzeti Tanács és a kormány terveit, akkor elmondható, hogy a Székelyföld régió pont úgy nem sértené az ország függetlenségét, ahogy nem sértené a középrégió vagy a délkeleti régió léte sem.
3. Szuverén
Ezzel lényegében ugyanaz a helyzet, mint a függetlennel, a két fogalom lényegében egy és ugyanazt jelenti, tehát érvényes erre is az, ami az előző pontban írva van.
4. Nemzetállam
Na ez az a fogalom, ami a legtöbb gondot okozhatja. Elsősorban azért, mert nincs pontosan definiálva, nem csoda tehát, hogy más országok – például az EU többi tagországa – nem is határozzák meg így önmagukat. Amikor egy autonóm régió létrehozása a téma, akkor – elsősorban a román nacionalisták – hajlamosak ezt a fogalmat úgy érteni, hogy olyan állam, amelynek népessége etnikai szempontból homogén.
Ezt persze egyrészt hangosan nem szokták kimondani, másrészt nyilvánvalóan hamis, hisz Romániában nemcsak román etnikumú emberek élnek. Van ugyanakkor egy logikai bukfenc is abban, ha a nemzetállamjelleget az autonómia akadályaként próbálja valaki feltüntetni, hisz az ország lakóinak etnikai összetétele mit sem változna, ha holnaptól létrejönne a Székelyföld autonóm megye. Románia most sem homogén etnikailag, s akkor sem lenne kevésbé az, ha létrejönne az autonóm Székelyföld.
Ezzel a lista végére értünk, s megállapíthatjuk, hogy az első cikkelyben felsorolt jellemzők egyike sem lehet objektív akadálya a Székelyföld autonóm közigazgatási egység (megye vagy régió) törvény általi létrehozásának.
Hol van akkor a gond?
A probléma még érthetetlenebb lesz, ha a fentiekhez hozzátesszük, hogy a jelenlegi kormány tervei között szerepel az alkotmány módosítása, közigazgatási régiók létrehozása. A székelyek ugyanis nem akarnak semmi mást, mintsem hogy az általuk lakott 153 helyi önkormányzat társulásával jöjjön létre az egyik ilyen régió (Székelyföld névvel), illetve hogy ez kapjon a többi régióhoz képest pluszjogosítványokat.
A román politikusok erre válaszolhatnák azt, hogy a Székelyföld régió jöhet, de pluszjogosítványok nem, azokból egységesen kap az összes régió. De nem! A válaszuk az, hogy kizárt, hogy a régiósítás során olyan régió jöjjön létre, amit a székelyek akarnak. Ezért a jelek szerint képesek megszegni az ország számos nemzetközi kötelezettségét is, vállalva azt, hogy ismét Európa szégyenpadjára kerülnek. A gond tehát nem az, hogy létre lehet-e hozni új területi-közigazgatási egységet (lehet, illetve ez a célja a kormánynak is), és nem az, hogy lehet-e autonómiája egy ilyen közigazgatási egységnek (hisz ezt tételesen előírja az alkotmány).
Gond csak akkor van, ha egy adott közigazgatási egységben többségben vannak a magyarok! Erre ugyan nem vonatkozik semmiféle alkotmányos előírás, de tény, hogy ettől rázza a hideg a nacionalista románokat, illetve gyakorlatilag az összes román politikust, mert azok definíció szerint nacionalisták kell legyenek.
Az ilyen nem kívánt állapotok (hisz most létezik két székely többségű megye) felszámolására megy ki a tervezett régiósítás is (amint azt számos vezető politikus kerek perec kimondta), s téved, aki azt hiszi, hogy ez a folyamat leállt (illetve hazudik az, aki azt állítja, hogy leállította). Ma is zajlik, egyelőre nem a közigazgatási határok megváltoztatásával, hanem a megyei struktúrák felszámolásával vagy kiürítésével járó regionális struktúrák létrehozásával különböző szakterületeken (egészségügy, pénzügy stb.).
Árulkodó ilyen téren az is, amit Románia jogi képviselője leír a luxemburgi bírósághoz benyújtott beadványban (a nemzeti régiókra vonatkozó per kapcsán). Románia azért aggódik, hogy ha a nemzeti régiók sajátos védelmet találnak kapni az Európai Unióban, akkor az akadályozni fogja a munkaerő szabad áramlását, etnikai enklávék jöhetnek ezáltal létre.
Mint köztudott, a Székelyföldön jelenleg nagy többséget alkotnak a székelyek, a román kormány gondja tehát nem az, hogy esetleg egy ilyen többség jöhet létre, hanem az, hogy ha megszületik ama jogszabály, akkor az a többség védelmet élvez, tehát meg is marad, azaz meghiúsulhat az, hogy folytassák a Ceauşescu által megkezdett betelepítést, távlatilag pedig ellehetetlenül az etnikailag homogén román állam létrejötte.
S itt visszaérünk az egységes nemzetállamhoz és elmondhatjuk: a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrejöttét nem tiltja egyetlen alkotmányos előírás sem, ellenben ha a régió létrejön, akkor az megnehezíti a román politikai elit nagy álmának, az etnikailag homogén Romániának a létrejöttét.
Ezek után már csak egy, de igen súlyos kérdés vár válaszra: kivel tartanak azok a romániai magyar politikusok, akik az utóbbi időben folyton arról beszélnek, hogy a jelenlegi alkotmány nem teszi lehetővé a Székelyföld autonóm régió létrehozását?
A szerző a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke
