Az Erdélyi Polgár eddig több olyan cikket is leközölt ami a NUTS-okkal kapcsolatosak voltak. Mivel a Kistérségi alakulatok már több éve fungálnak megkérdeztük a gazdasági és vidékfejlesztésben jártast mi a véleménye a mostanra kialakult helyzetről. Tisztelt Horváth úr Ön szerint jó irányba alakulnak a dolgok?
- Felgyorsultak az események és a szakemberek csoportja is megmozdult, ami szerintem nem is olyan rossz az elmúlt 24 évre vonatkozóan. Megjelent az autonómia tervezet is, ami jó! De amiért már azok is megszólaltak, - akiknek erre semmiféleképpen sem lett volna joga - az már rossz! Mert egyesek még most is a nagyromániás szövegeket, szlogeneket fújják azaz nem az eszükre és a józanságukra építik az ellenvetéseiket. Nehezen tudják elfogadni, hogy most másoknak is lehet igaza, vagy, hogy egy kötelező EU-s normát ismerniük kellene
- A polgári párt elnöke viszont a nyilatkozatába már beépítette a NUTS-os cikkbe megfogalmazottakat...
- A NUTS-ok az európai normák alapján alakíthatók ki, nem a mi találmányunk! Mi csak arra hívtuk fel a figyelmet, hogy vannak azaz léteznek más megközelítések is, amivel úgy az adminisztratív, mint a gazdasági autonómia nem csak magyarázható hanem ki is alakítható.
- Most akkor mi lenne a következő lépés?
- Nem a mi dolgunk, hogy mit fognak a politikusok egymásra mondani, a népközösségünk megsegítése viszont nagyon fontos és munkahelyek kialakítására és megtartására a NUTS-os fejlesztési régió biztosíthatja az autonómia törekvés legtöbb kitételét.
- A NUTS-ok keretében voltak kialakítva a Kistérségek is, de a NUTS-4 mint egy fajta széki ( vagy járási) meghatározás nem lehetséges törvényi előírás nélkül megalkotni.
- Nos, itt nem annyira a NUTS-4 azaz a járási-széki területi egység lenne a fontos, hanem a magasabb EU-s kategória, pontosítva a statisztikai régióról a NUTS-2-ről van szó. Ha megnézzük a magyarországi NUTS-2 -es szintű régióit, akkor jól látható, hogy a megyehatárokat is figyelembe véve alakultak ki. Az NUTS felosztás mint EU-s norma, Ráadásul a NUTS 1-3-as kategória KÖTELEZŐ is.
Lényegében erről lenne szó Erdélyben is, amikor a 3 megye megalakítja a NUTS-2-es szintű "Székelyföld" NUTS2-es eurégiót. Ezáltal nem kellene alkotmányt módosítani ugyanakkor megvalósulna az aszimetriai elv is, amit úgy a polgári mint a néppárti vonal követ. Megjegyzem, hogy Magyarországon nagyjából mindegyik NUTS-2-es Régiónak van arra lehetősége, hogy ETT-ket(EGTC) azaz Európai Területfejlesztési Társulást alkosson, a szomszédos országban levő NUTS-2-es régiókkal!
- Megint ez a ETT ugrik be Önnek, miért kellene ezt figyelnie egy székelyföldi lakosnak?
- Jó kérdés, elsősorban azért, mert köztudott, hogy ezek a NUTS-os megoldások éppen a fejletlen, elmaradott régiók felzárkóztatásának az EU regionális politikájának elsődleges célkitűzéséért jöttek létre!
- Mit is jelent ez?
- EU-s meghatározás! Elmaradott régiónak az nevezhető az a terület, ahol az egy főre jutó GDP-je az utóbbi három év átlagában nem éri el az EU átlag 75 %-át! Nálunk is ez elsődleges célkitűzés kell legyen, de ezt a számot csak kevesen értik vagy egyszerűen a statisztikai hivatalban dolgozók kikozmetikázva közlik le... Ugyanakkor a régió nem új keletű dolog mert az 1938-as Alkotmány éppen egy ilyen felosztást jogosít, aminek a neve a "Ţinut", alegysége pedig csak a "comuna". Maximálisan 10 megye alkothatott egy "Ţinut"-ot, mert a 17.000 és 40.000 km2 területfelület szigorított volt. Ezért is furcsa, hogy a többségiek meghazudtolva magukat állítják, hogy nem létezett a Ţinut, így a "Ţinutul Secuiesc" sem létezhetett... Ebben az Alkotmányban a megyéknek nem volt semmiféle jelentősége mert a Ţinut-ot egy prefektus - pontosítva kinevezett "prefect de cariera". Akit, mint királyi helytartóként királyi rendelettel neveztek ki.
- Visszatérve a polgári elnök által említett NUTS-4-re, Ön szerint járható-e ez az út?
- Nem az a kérdés hogy járható-e vagy sem. Szerintem a NUTS-4 azaz a széki vagy járási státusz - sokak szerint másodlagos szerepköre van - a székelység szervezkedésének történelmi alapköve volt, így fontos. Ennek megvalósítása viszont már törvénymódosítást is igényel, ezért is került az autonómia tervezetbe.
- Akkor most kell vagy sem a NUTS-4-el foglalkozni?
- Természetesen kell, csak még ki kell egészíteni a dolgokat! Már Magyarországon is rájöttek arra, hogy a vidék-térség fejlesztésben a "kistérség" nem kimondottan magyaros elnevezés. A NUTS-4-re viszont létezik román elnevezés is, a "plasa", vagy "plăşi", amelyek a "judeţ"(megye) alegységei voltak. Nekünk magyaroknak is volt olyan területi elnevezés "Codexünk", amit nyugodtan lehet sőt kellene alkalmazni! Ez a mi esetünkben a "járás"-i vagy a székelyeknél honos "szék"-i terület nevek.
Ha megnézzük a Wikiben megjelent NUTS-os felosztás látható, hogy ott az NUTS 1-3-as azaz az ország-régió-megye kódokkal apellálnak!
Ezt a Pap Norbert még 2004-ben magyarázta meg a Tér és Társadalom TÉT-ben megjelent cikkében, hogy mi az ami sajátos a magyarországi területi felosztásban: http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/943/1882
A NUTS rendszer Magyarországon 2004-ben
A szintek elnevezése (db)
NUTS 1 ország 1
NUTS 2 régió 7
NUTS 3 megye/főváros 20
NUTS 4 kistérség 168
NUTS 5 település 3157
Itt jól kivehető, hogy a NUTS-4 -est akkor még a "Kistérség"-re értették. Később (2010-után) már a "járás" névre hallgat. Ugyancsak a Pap Norbert szerint "a kistérség, kisrégió, mikrotérség stb. kifejezések sokasága azt a zavarodottságot mutatja, melyet a térkategória definiálásának problémája jelent. A zavarodottság oka az, hogy nem lehet egzakt módon meghatározni azt a „valamit", aminek csupán egyik — bár kétségtelenül nagyon fontos — aspektusa a térbeliség, a földrajzi térben való lét. A tapasztalat szerint nem is egy valamiről, hanem többféle jelenségről van szó, melyekre a kistérséget mint teritoriális jellegű gyűjtőfogalmat használjuk. Tudományos és kevésbé tudományos, tapasztalati és tradicionális úton egyaránt próbálják definiálni a kistérséget. A kérdéssel praktikus okokból foglalkozók óhatatlanul beleütköznek a törvényi kategóriákba, fogalomrendszerbe.
Az 1996. évi 21. tv 5. §-a meghatározta a kistérség fogalmát. A definícióban az alábbiak szerepelnek:
"h.) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége."
- E pontosítás után megkérdezem, hazai szinten van-e értelme az autonómiát ellenzők további erőlködésére?
- Sajnos igen, mert a régi kommunista nemzetállam szlogenje erős mivolta miatt még sokan lesznek olyanok, akik még a nácizmust is hamarabb elfogadnák csak hogy ne veszítsenek azokból az előnyökből, amit eddig megszereztek. Gondoljuk csak át, ha a három megye, amely aránylag most a hazai szintben a középmezőnybe leledzik, az autonómia beálltával már nem fogják a fejőstehén szerepet szolgálni, pedig ezek sem igen haladják meg az EU-átlag 75 %-át, de szervezettebbek és hamar felzárkózhatnak, míg a többieknek nem.
- Hogyan alakulhat a határmentiség és az Ön által említett ETT-k helyzete?
- A mellékelt térképen jól látható, hogy a magyarországi szakemberek igencsak remekeltek mert határon levő területeken az ETT-k kialakítása nem csak lehetséges, hanem már kész tényként könyvelhető el. Ezzel szembe a hazai "szakemberek" jól vigyáztak arra, hogy a belső területeknek ne legyen arra lehetősége, hogy ETT-ket hozzanak létre... (lásd: Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. 2007)
- Van megoldás?
- Persze hiszen az EU-s normák széles köre van erre kialakítva.
- Elmondana egy párat ezekből?
- Természetesen, de előbb várjuk meg, hogy leteljen az egy hónap amire a szövetségi vezetőség hivatkozik.
- Köszönöm a beszélgetés
- Én köszönöm a lehetőséget
lejegyezte: Zöld Sára
