Victor Ponta, a baloldali szociáldemokrata párt jelöltje, az asszimilációs politikát magas szinten művelő háttérhatalom figurája. A nemzetállam megrögzött vizionálóinak legtámogatottabb embere, aki hallani sem akar az autonómiáról.
Klaus Johannis, a jobboldali liberálisok nagy reménysége pedig, maga a sikeres asszimilációs politika végterméke, aki őseivel ellentétben - elutasítja az autonómiát!
A volt nagyszebeni polgármester a háttérben megbúvó posztkommunista erők „trójai falova”. Klaus Johannis 2004-ben az RMDSZ-szel, Verestóy Attilával és a Năstase-Hrebenciuc vezette szociáldemokratákkal közösen akadályozta meg a Magyar Polgári Szövetség indulását a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ által utolsó pillanatban megszavaztatott új választási törvény miatt Hargita megyében a polgári szövetség jelöltjei a Német Fórum színeiben indultak. Jelöltjeink ellen Klaus Johannis felsőbb utasításra törvényszéki eljárást kezdeményezett.
A magyar államelnök-jelölt személye körüli huzavona, a kompromisszumkészség teljes hiányát bizonyítja, ami az egyetlen lehetősége lenne az erdélyi magyaroknak arra, hogy megfelelő súlyú tárgyalási pozíciónk legyen. Annak fényében, hogy nyilvánvaló a magyar közösségünk igénye a politikai pluralizmus megvalósítására és a választás szabadságának biztosítására, mindhárom szervezet nevében egy a közös, a Magyar. Ez kellene legyen az első szempont, amikor a közösségnek nem a belső demokratikus verseny, hanem a felelős együttműködés hozhat eredményt. A belső pluralizmus fogalma már az RMDSZ megalakulása óta foglalkoztatja az erdélyi magyar értelmiséget. Felmerült, hogy egy ekkora, sajátos kisebbségi helyzetben lévő közösséget, hogyan tud egyetlen szervezet képviselni. Nem tud és ehhez nem is szabad ragaszkodni! Azóta változott ugyan a helyzet, de mit kezd ezzel az egész közösség, ha a képviselet nem tudja mindezt a leghatékonyabban kihasználni. A plurális egységben rejlő lehetőség felismerése és alkalmazása előremozdíthatja a magyar ügyeket. Magyar vonatkozásban az idei államelnök választás ismételten egyoldalúra sikerült, a politika és a közösség szempontjából.
Nyilvánvaló, hogy ismételten nem a magyar közösség érdekei érvényesülnek ebben az esetben sem.
A Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezete nevében
Salamon Zoltán
elnök
Csíkszereda, 2014. szeptember 6.
