VII. Szilágyság-kutatás tudományos ülésszak
Megjelent az Árkád-ban 2010. máj. 18., kedd,
Az Erdélyi Múzeum Egyesület szilágysági fiókszervezete immár hetedszerre szervezett tudományos ülésszakot Zilahon.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület szilágysági fiókszervezete immár hetedszerre szervezett tudományos ülésszakot Zilahon. Az idei konferencia témája „A reformkor a Partiumban a Széchenyi-év jegyében” volt. A rendezvény Zilahon az EMKE házban kezdődött péntek délután, ahol a következő előadásokat láthatta-hallhatta az érdeklődő közönség:
Elsőnek Bálint Enikő mutatta be Somogyi Győző magyarországi festő személyiségét, akinek a kiállítását Szabó Attila képzőművész nyitotta meg ugyanezen alkalommal. A kiállítás címe: Mátyás hadserege, s ebben a hónapban tekinthető meg az EMKE-házban.
A következő előadó László László volt, aki Gyarmathi Sámuel élete és pályája címmel mutatta be az egykori tudós professzor, tanár és nyelvész-polihisztor munkásságát.
Ismét Szabó Attila képzőművész következett, aki a Reformkori festészet címszó alatt, a XIX. századi magyar festészet főbb alkotóiról beszélt és mutatott be vetített képeket. Olyan képeket, melyek elsődlegesen a reformkor személyiségeit ábrázolták vagy a korszaknak köszönhették keletkezésüket.
Egyed Ákos professzor, az erdélyi történetírás „Nagy Öregje”, Wesselényi száműzetéséről adott elő: Wesselényi Miklóst, a reformkor magyarországi és erdélyi vezéregyéniségét, a császáriak el akarták hallgattatni és ezért egy időre elűzik Erdélyből, sőt később börtönbe is csukják, akárcsak Kossuth Lajost is.
Fejér László szerkesztő-újságíró, ugyancsak Wesselényi életének egy, a többségi társadalom által kevésbé ismert vetületét vázolta fel: Wesselényi a román nyelvű oktatásért címmel.
Zsigmond Attila református lelkész előadásának témája: Diákélet a zilahi Református Kollégiumban volt. Ebben azt mutatta be, hogy az 1848 előtti évtizedekben a zilahi diákok miként éltek, illetve mint a mindenkori fiatalok, hogyan próbálták a számukra túlságosan szigorú szabályokon lazítani, meg hogy olykor milyen diákcsínyeket követtek el.
Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus előadásának címe: Múzeum-alapítási törekvések Szilágyságban. Ebben felvázolta az erdélyi és szilágysági kezdeményezéseket a reformkortól kezdődően, majd a XIX. század végének és a XX. század elejének megvalósításait. Továbbá, hogy az egykori magyar jellegű és tulajdonú gyűjteményből, hogyan jön létre a kommunizmus első évtizedében az állami múzeum, amelynek mai jogutóda a megyei múzeum.
Széman Péter orvosdoktor A bor jótékony hatása címmel tartott hangulatos és tartalmas tudományos előadást.
Három szilágysági fiatal történelem tanár, Lóga Zsolt, Birta Tamás és Torkos Zoltán, a reformkor három legjelentősebb személyiségéről – Széchenyi István, Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós – tartott vetítettképes előadást.
Végül kiosztották a Petri Mór-díjakat. Az idei díjazottak Dobai István szilágysági születésű kolozsvári jogász, akit az 1956-os események kapcsán életfogytiglani fogságra ítéltek Romániában. A másik díjat Hajdu Attila, szilágysomlyói orvos-képzőművész kapta.
Az elhangzott előadásokat népes közönség követte figyelemmel, hogy majdnem kicsinek bizonyult a zilahi EMKE-ház. Az előadások a Hepehupa következő számaiban meg fognak jelenni, hogy még szélesebb közönség számára is hozzáférhetők legyenek és hogy erősítsék a szilágysági magyarok azonosságtudatát.
Az EME konferencia második napján - szombaton - a résztvevők Zsibóra zarándokoltak el egy honismereti kirándulás keretében, hogy a Wesselényiek és a reformkor emlékét a helyszínen felidézzék.D.L.
Elsőnek Bálint Enikő mutatta be Somogyi Győző magyarországi festő személyiségét, akinek a kiállítását Szabó Attila képzőművész nyitotta meg ugyanezen alkalommal. A kiállítás címe: Mátyás hadserege, s ebben a hónapban tekinthető meg az EMKE-házban.
A következő előadó László László volt, aki Gyarmathi Sámuel élete és pályája címmel mutatta be az egykori tudós professzor, tanár és nyelvész-polihisztor munkásságát.
Ismét Szabó Attila képzőművész következett, aki a Reformkori festészet címszó alatt, a XIX. századi magyar festészet főbb alkotóiról beszélt és mutatott be vetített képeket. Olyan képeket, melyek elsődlegesen a reformkor személyiségeit ábrázolták vagy a korszaknak köszönhették keletkezésüket.
Egyed Ákos professzor, az erdélyi történetírás „Nagy Öregje”, Wesselényi száműzetéséről adott elő: Wesselényi Miklóst, a reformkor magyarországi és erdélyi vezéregyéniségét, a császáriak el akarták hallgattatni és ezért egy időre elűzik Erdélyből, sőt később börtönbe is csukják, akárcsak Kossuth Lajost is.
Fejér László szerkesztő-újságíró, ugyancsak Wesselényi életének egy, a többségi társadalom által kevésbé ismert vetületét vázolta fel: Wesselényi a román nyelvű oktatásért címmel.
Zsigmond Attila református lelkész előadásának témája: Diákélet a zilahi Református Kollégiumban volt. Ebben azt mutatta be, hogy az 1848 előtti évtizedekben a zilahi diákok miként éltek, illetve mint a mindenkori fiatalok, hogyan próbálták a számukra túlságosan szigorú szabályokon lazítani, meg hogy olykor milyen diákcsínyeket követtek el.
Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus előadásának címe: Múzeum-alapítási törekvések Szilágyságban. Ebben felvázolta az erdélyi és szilágysági kezdeményezéseket a reformkortól kezdődően, majd a XIX. század végének és a XX. század elejének megvalósításait. Továbbá, hogy az egykori magyar jellegű és tulajdonú gyűjteményből, hogyan jön létre a kommunizmus első évtizedében az állami múzeum, amelynek mai jogutóda a megyei múzeum.
Széman Péter orvosdoktor A bor jótékony hatása címmel tartott hangulatos és tartalmas tudományos előadást.
Három szilágysági fiatal történelem tanár, Lóga Zsolt, Birta Tamás és Torkos Zoltán, a reformkor három legjelentősebb személyiségéről – Széchenyi István, Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós – tartott vetítettképes előadást.
Végül kiosztották a Petri Mór-díjakat. Az idei díjazottak Dobai István szilágysági születésű kolozsvári jogász, akit az 1956-os események kapcsán életfogytiglani fogságra ítéltek Romániában. A másik díjat Hajdu Attila, szilágysomlyói orvos-képzőművész kapta.
Az elhangzott előadásokat népes közönség követte figyelemmel, hogy majdnem kicsinek bizonyult a zilahi EMKE-ház. Az előadások a Hepehupa következő számaiban meg fognak jelenni, hogy még szélesebb közönség számára is hozzáférhetők legyenek és hogy erősítsék a szilágysági magyarok azonosságtudatát.
Az EME konferencia második napján - szombaton - a résztvevők Zsibóra zarándokoltak el egy honismereti kirándulás keretében, hogy a Wesselényiek és a reformkor emlékét a helyszínen felidézzék.D.L.
