A kettős állampolgárságról szóló népszavazás után úgy érzem, az Országgyűlés mai döntése egy erkölcsi elégtétel volt a határon túli magyarokkal szemben. Remélem azonban, hogy az új lehetőségek birtokában az erdélyi magyarok jól használják majd fel a kettős állampolgárság jogát. Nem lenne szerencsés sem Magyarországnak, sem pedig a határon túliaknak, ha ezzel a kivándorlás rátáját növelnénk Magyarország határain túl lakó magyarok körében. Nem ismerem az összes elemét a határon túli magyarok kettős állampolgárságát illető törvénynek, azonban az biztos, hogy még rengeteg nyitott kérdést kell a magyarországi Országgyűlésnek letisztáznia. Az biztos azonban, hogy a törvény augusztus 20-i ünnepélyes életbe léptetése és a 2011. január 1-je (amikortól is beindul a tervezett folyamat) közötti periódusban rengeteg egyeztetésre lesz még szükség. Hiszem, az RMDSZ megyei szinten minden szükséges segítséget megad majd a kérvényezési procedúrát elindítóknak. Megyei szinten teljes támogatásunkra számíthatnak ugyanis mind a jövőbeli kérvényezők, mind pedig a törvény életbe léptetői is. Mivel még sok részlet tisztázatlan azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen jogkörökkel ruházza fel a határon túli magyarokat a kettős állampolgárság intézménye, arról még nem nyilatkozhatok, hogy személyesen élni fogok-e ezzel a lehetőséggel. Sok, adminisztrációban dolgozó köztisztviselő, illetve választott tisztségviselő státuszát ugyanis komolyan befolyásolja az állampolgársági kérdés. Főleg a közigazgatásban tevékenykedő tisztségviselők kell felmérjék, hogy a Romániában hatályos rendelkezések értelmében nem jár-e a kettős állampolgárság vállalása a saját országukban betöltött tisztségek elvesztésével.“ Erdei D. István RMDSZ-es parlamenti képviselő: „Romániában a kettős állampolgárság egy elismert intézménynek számít, az alaptörvény megengedi, hogy a román mellett más állampolgársággal is rendelkezhessenek az ország polgárai. Néhány tevékenységi körben azonban nem dolgozhat olyan személy, akinek a román mellett más állampolgársága is van, például külföldi tisztviselőként, valamint a belügy intézményeinél (katonaság, rendőrség, hírszerzés). Üdvözlöm a magyar kormány határozatát, különösképpen amiatt, mert ezzel ők lényegében nem tartoztak, hiszen nem a mostani, és nem is a korábbi magyar kormányok miatt nincs a határokon kívül rekedteknek magyar állampolgárságuk. Nem a magyar állam darabolta fel ugyanis önmagát, hanem azok döntöttek sorsunkról, akik a trianoni békediktátumban a határokat meghúzták.“ Günthner Tibor RMDSZ-es szenátor: „Nagyon jó dolognak tartom a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság megszerzésének megkönnyítését, bár ez nem biztosít korlátlan jogokat azok számára, akik nem rendelkeznek magyarországi állandó lakhellyel. Ennek ellenére, a kettős állampolgárság az élet számos területén előnyökkel jár majd, például a korszerűbb egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában. Kihatással lehet a gazdasági életre és a romániai szociális védőháló megerősítésére. A közös Európában egy ilyen lépés a normalitást jelenti, a nemzeti közösségek összetartozásának egyik jelképe. A romániai magyarság számára egyben elégtétel is a trianoni békediktátum következtében elszenvedett sérelmekért. Itt volt az ideje annak, hogy Magyarországon is bekövetkezzen ez a forradalommal is felérő változás.“ |