gabor.papp, k, 2010/06/01 - 07:52
Le Monde
Demokratikus és jelképes forradalom - ezzel a címmel számolt be a hétvégén a párizsi Le Monde arról, hogy a francia alkotmánytanács május 28-án közzétett rendeletében véget vetett a volt frontharcosok nyugdíjában eddig érvényesült megkülönböztetésnek. A döntés nyomán 2011 januárjától a volt francia frontharcosok és azok, akiket a volt francia gyarmatbirodalom országaiban soroztak be, egyenlő nyugdíjban részesülnek, ha továbbra is az illető ország polgárai. Az, aminek eddig is magától értetődőnek kellett volna lennie a Franciaországnak tett szolgálat elismeréseként, végre joggá változik.
Ezzel a témával, a volt gyarmatokról besorozott frontharcosok által élvezett nyugdíj úgynevezett „kikristályosításának" - azaz befagyasztásának - orvoslásával már több francia kormány is, köztük Lionel Jospin baloldali és Jean-Pierre Raffarin jobboldali kabinetje is hiába próbálkozott. Jacques Chirac akkori francia elnök az e témával foglalkozó Indigènes című film nagy visszhangját követően 2006-ban indította újra a folyamatot. Az alkotmánytanács új, történelminek tekinthető dekrétumával forradalmat vitt végbe több területen is.
A testület ezúttal először ültette át a gyakorlatba az alkotmányosság prioritásának elvét (QPG). Az alkotmány 2008. évi módosítása idején Robert Badinternek, az alkotmánytanács volt elnökének kezdeményezésére bevezetett lehetőség március 1-jén lépett érvénybe, és új jogokat biztosít az állampolgároknak. Az állampolgárság részvételivé válik (citoyenneté participative).
Ezentúl minden olyan állampolgár, aki úgy érzi, hogy valamelyik törvény, amely szerinte nem felel meg az alkotmánynak, a jogait sérti, az alaptörvény őreihez fordulhat jogorvoslatért - ahogy ez számos más európai országban is megvalósul. Ennek az a módja, hogy közigazgatási vagy igazságügyi joghatósághoz fordul keresetével, amely abban az esetben, ha meggyőződik a kérés „komoly jellegéről", vagy az államtanács, vagy a semmitőszék elé terjeszti azt. Az utóbbi felsőfokú joghatóságok, amelyeknek döntései megfellebbezhetetlenek, határoznak arról, hogy továbbítsák-e vagy sem a dossziét az alkotmánytanácsnak. Azaz nem lehet közvetlenül az alkotmánytanácshoz fordulni, hogy az utóbbit ne terheljék feleslegesen túl sok üggyel, de Jean-Louis Debré, az alkotmánytanács elnöke fontosnak tartja azt is, hogy ez a szűrő „ne váljon dugóvá".
A volt frontharcosok nyugdíjáról szóló döntés jelentette a QPC első gyakorlati alkalmazását. Philippe Séguin, a számvivőszék január 7-én elhunyt elnöke hosszú időn át küzdött „a Köztársaság bennszülötteit" sújtó nyugdíj-megkülönböztetés ellen. Az alkotmánytanács elé április 14-én került a kereset, három hónapja volt a döntéshozatalra. A testület alig hat héttel később nyilvános meghallgatást rendezett, majd közzétette határozatát. Az is történelmi premiert jelent, hogy ezzel olyan előírást semmisített meg, amelyet három törvény is tartalmazott - az elsőt 1980-ban, a másodikat 2002-ben, a harmadikat 2006-ban szavazták meg. A törvényhozásnak 2011. január 1-ig kell elfogadnia az új, az alkotmánytanács által előírt szabályozást.
Ez a demokratikus és nagy jelképes erejű forradalom nem törli el „a Köztársaság bennszülötteinek" esetében a „kikristályosítás" teljes fél évszázadát - a volt gyarmatokról besorozott francia frontharcosokat megillető nyugdíjakat 1960-ben befagyasztották azon a szinten, ahol az érintett gyarmatok függetlenné válásakor álltak, amikor de Gaulle elnöksége idején Franciaország véget vetett a francia gyarmati rendszernek. Ám, noha csak négy évre visszamenőleg korrigálják a javadalmazást, jó jelnek tekinthető az új alkotmányos előírás első alkalmazása. Kérdés, hogy a QPG címén az alkotmánytanács elé terjesztett további kérdések - egy fogyatékkal született gyermek kárpótlása vagy az előzetes letartóztatás égető témája - tekintetében ugyanilyen bátorságot tanúsít-e az alkotmánytanács - jegyezte meg a Le Monde.
