Megjelent az Erdély Ma-ban 2010. június 03.,
Mintaș, Athanasiu, és Badea A gazdasági világválság leküzdésére meghozott európai intézkedésekről tartott érdekes és tanulságos előadást a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara konferenciatermében Alexandru Athanasiu volt munkaügyi miniszter, korábbi európai parlamenti képviselő, aki jelenleg Romániát reprezentálja az Európa Tanács egyik testületében, a Társadalmi Jogok Európai Bizottságában. Bihar megye egykori szociáldemokrata párti szenátorát Ioan Mintaș, a Kis- és Közepes Vállalkozók Országos Egyesületének alelnöke, a KKV-k Helyi Tanácsának elnöke hívta meg az iparkamarával együttműködve.
Constantin Badea iparkamarai ügyvezető igazgató házigazdaként üdvözölte az előadót és vagy kéttucatnyi érdeklődő üzletembert, közöttük Antonio Sargentit, az olasz vállalkozók Bihar megyei szervezetének, az UNIMPRESA-nak a vezetőjét, aki szerint őket ugyanúgy érintette a visszaesés, mint a hazai tőkéjű cégeket.
Alexandru Athanasiu – miután olaszul köszöntötte Sargentit – előbb a világválság négy fázisának jellemzőiről beszélt, párhuzamba állítva a nyugat-európai és a romániai intézkedéseket. Az utóbbiakról kijelentette, hogy egyrészt nagyon megkéstek, másrészt nem orvosolják a bajt. Elmondta, hogy a válságkezelés elsődleges céljaként a nyugati kormányok a fogyasztás szinten tartását tűzték ki. Ezért például Nagy-Britannia és Franciaország csökkentette az általános forgalmi adót, Olaszországban visszafogták az állami, nem nélkülözhetetlen beszerzéseket. A legmagasabb állami fizetéseket 5 százalékkal csökkentették, a nyugdíjakat pedig befagyasztották.
Sehol Európában nem alkalmaztak ekkora bércsökkentést az állami szektorban, mint Romániában, mert „fontosabbnak tartották az embert, mint a laptopot”. Az előadó szerint máshol felismerték, hogy az emberi munkaerő fontosabb, mint a gépek, berendezések, amelyek nélkül meg lehet lenni, az ember viszont maga is „megújuló energiaforrás”, amibe érdemes befektetni. Emlékeztetett arra, hogy a múlt századi nagy gazdasági válság nyomán, 1933-ban is csak 12,3 százalékkal csökkentették a hivatalnoki béreket, és cserébe ötéves futamidejű államkötvényeket kaptak. A legsebezhetőbb társadalmi réteg, a nyugdíjasok jövedelme az európai joggyakorlatban a tulajdonjoghoz hasonlóan szavatolt – tette hozzá.
A gazdasági termelés alapjának tekintett kisvállalkozói réteg számára a legsürgetőbb két intézkedésnek a társadalombiztosítási járulék csökkentését és a bankkölcsönhöz jutás megkönnyítését nevezte Athanasiu. Előbbi munkahelyeket teremt, az utóbbival pedig visszatérnének eredeti szerepkörükbe a pénzintézetek. Az előadó ugyanis úgy látja, hogy a bankok saját gazdaságot alakítottak ki, gyűjtik maguknak a pénzt, ahelyett hogy visszaforgatnák a termelő gazdaságba. Máté Zsófia Reggeli Újság
