Megjelent az Erdély.ma-ban [ 2010. június 02., ]
Hétfőhöz képest jelentősen csökkent azon Hargita megyei tanárok száma, akik a kormány által tervezett bércsökkentés ellen sztrájkolnak. Kedden a pedagógusok mintegy 64 százaléka tagadta meg a munkát. A megyei tanfelügyelőség összesítése szerint – amely egyébként megegyezik a szakszervezetek számadataival – a hét elején 70, tegnap viszont már csak 63,6 százalékos volt a Hargita megyei tanárok részvétele a sztrájkban.
„Országos szinten csupán tizenhárom megyében haladja meg a sztrájkolók aránya az ötven százalékot. Fontos adat, hogy a 41 megye közül nálunk a legnagyobb ez a szám, tehát arányosan itt vesz részt a legtöbb tanügyi alkalmazott a tiltakozó akcióban” – mondta el Ferencz S. Alpár megyei főtanfelügyelő. Hozzátette, meglátása szerint a többi megyében sokan azért mondtak le a munkabeszüntetésről, mert számoltak azzal, hogy az esetleges 25 százalékos bércsökkenés mellett a sztrájknapokra sem fognak fizetést kapni.
„Látva az országos adatokat, nagyon sok tanár döntött úgy, hogy felhagy a munkabeszüntetéssel. Pedagógusként azt javaslom a megyénkben dolgozó tanároknak, figyeljék az országos jelentéseket, és ne ők legyenek azok, akik a más megyékben élő társaik kihátrálása miatt a legtöbbet veszíthetnek anyagilag” – jegyezte meg a főtanfelügyelő.
Idevágó információ, hogy országos szinten évek óta Hargita megyében a legmagasabb a tanügyi sztrájkok alkalmával a munkabeszüntetést vállaló pedagógusok száma.
Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei biztosa szerint „ez a tény a magyar pedagógusok jelleméből adódik”. Mint fogalmazott, ha a magyar tanárok vállaltak valamit, akkor ki is tartottak mellette.
Hargita megyében kedden a középiskolákban 64,6, az általános iskolákban pedig közel 76 százalékos volt a sztrájkban részt vevők aránya. Kedden egyébként Bihar megyében 9, Kovászna megyében 59, Maros megyében 42, Bukarestben pedig 38 százalékos volt a munkabeszüntetés folytatása mellett döntő pedagógusok száma. Mivel Hargita megyében ma is folytatódik a sztrájk, a szakszervezetek vezetői arra kérik a diákokat és szülőket, hogy saját iskoláikban érdeklődjenek az újabb fejleményekről és a tanítás újrakezdésének időpontjáról.
A megyében képviselettel rendelkező egyéb szakszervezetek – a Cartel Alfa, a Szakszervezetek Országos Tömbje és a CNSLR Frăţia − közleményt adtak ki, amelyben minden szolidaritást vállalót felszólítanak: vegyen részt csütörtökön a megyeháza előtt 13 órától tartott tiltakozó gyűlésen.
Megkapják májusi bérüket a pedagógusokMegérkezett a tanfelügyelőséghez az a 10 millió lejes fizetés-kiegészítés, amelyből a tanárok májusi bérét fogják kifizetni – nyilatkozta kedden Csukás Levente, a megyei tanfelügyelőség gazdasági igazgatója, aki ezzel a bejelentésével egyben megcáfolta azt a hírt, hogy ebben a hónapban nem kapnak fizetést az oktatási intézmények alkalmazottjai. Kozán István www.honline.ro
Megjegyzés
A tanügyben dolgozók zöme el kellene gondolkoznia azon, hogy az általuk kezdeményezett sztrájknak esetleg politikai felhangjai is lehetnek...
Eddig sok helyen erről kellett meggyőzödniük, hiszen a múltkori alkalommal is csak egy - két megyében volt nagy százaléknyi a sztrájkoló, s nagyjából ott ahol a pészédés közelségüek voltak a szakszervezetis vezetők... Ez is arra vallhat, hogy a mostanra elenzékbe vonult politikum ráeröltetné a maga óhaját ezzel is aláásni akarja a mostani amúgy is feszűlt helyzetet.
Azonkívűl látható, hogy az ellenzékiek között sincs egyettértés, amiért a kormány megbuktatása sem sikerülhet, de meg kéne figyelni, hogy egyes szakszervezetisek a pédélé segítségével parlamenti helyeket kaptak.
Ha tovább folytatódna a munkabeszüntetés akkor a tanárok háromhavi fizetésüket is kockáztatnák... Vajon kinek használ ilyen formán az, hogy kitartóak maradnának?
Van azonban egy másik kérdés is, ami mindegyre felmerűl: a tanügyminisztériumban még most sem értik, hogy nagyon sok kiadást "faraghatnának" le a költségvetésből, ha a megyei tanfelügyelőségeket kormány határozattal megszüntetnék.
Elképesztően sok pénz folyik el ezekben és ha az iskolák esetében rentabilitásra hivatkozva megszüntetik azokat , hát tanfelügyelőségek fenntartása egy olyan plusz kiadást jelent az államkasszának, hogy mindenképpen arra kellen öszpontosítani, hogy ezeket ki kellene küszöbölni, meg kellen szüntetni,mert a rentabilitásukat le sem lehetne mérni!!! Még azokkal a statisztikákkal sem amelyekre olyan gyakran hivatkoznak, mert azok negatívumairól nem szólnak.
Abban statisztikában pedig benne foglaltatik az is, hogy a gyermekvállalási kedv csökken éppen a tanfelügyelőségeken tapasztalható fejetlenség miatt is...
Nincs sem rövíd sem pedig középtávú startégia, hosszú távról pedig szó sem lehet. Iskola megszüntetés-tömbösítés nem stratégia, hanem, csak falu-, és népközösség rombolás!
Nincs vidék és falufejlesztés, nincs arra érdemes szakemberek támogatása!
Tíz év távlatából látható, hogy külföldről kell elismerést kapjon egy Kallós Zoltán vagy egy Balász - Bécsi Attila, akiknek havonta elő kell teremteniük 500 milliónyi régi lejt, hogy az iskolaközpontjukat fenn tudják tartani! Ehhez viszont egyetlen megyei tanfelügyelő sem ad még egy lejt sem! De "elkövetnek" olyan "hibát", hogy két tanulót szállítanak havi többszáz millióért, mikor egy tanítói fizetés ennek csak tizede... (Erdélyi Polgár)
Megjegyzés
A tanügyben dolgozók zöme el kellene gondolkoznia azon, hogy az általuk kezdeményezett sztrájknak esetleg politikai felhangjai is lehetnek...
Eddig sok helyen erről kellett meggyőzödniük, hiszen a múltkori alkalommal is csak egy - két megyében volt nagy százaléknyi a sztrájkoló, s nagyjából ott ahol a pészédés közelségüek voltak a szakszervezetis vezetők... Ez is arra vallhat, hogy a mostanra elenzékbe vonult politikum ráeröltetné a maga óhaját ezzel is aláásni akarja a mostani amúgy is feszűlt helyzetet.
Azonkívűl látható, hogy az ellenzékiek között sincs egyettértés, amiért a kormány megbuktatása sem sikerülhet, de meg kéne figyelni, hogy egyes szakszervezetisek a pédélé segítségével parlamenti helyeket kaptak.
Ha tovább folytatódna a munkabeszüntetés akkor a tanárok háromhavi fizetésüket is kockáztatnák... Vajon kinek használ ilyen formán az, hogy kitartóak maradnának?
Van azonban egy másik kérdés is, ami mindegyre felmerűl: a tanügyminisztériumban még most sem értik, hogy nagyon sok kiadást "faraghatnának" le a költségvetésből, ha a megyei tanfelügyelőségeket kormány határozattal megszüntetnék.
Elképesztően sok pénz folyik el ezekben és ha az iskolák esetében rentabilitásra hivatkozva megszüntetik azokat , hát tanfelügyelőségek fenntartása egy olyan plusz kiadást jelent az államkasszának, hogy mindenképpen arra kellen öszpontosítani, hogy ezeket ki kellene küszöbölni, meg kellen szüntetni,mert a rentabilitásukat le sem lehetne mérni!!! Még azokkal a statisztikákkal sem amelyekre olyan gyakran hivatkoznak, mert azok negatívumairól nem szólnak.
Abban statisztikában pedig benne foglaltatik az is, hogy a gyermekvállalási kedv csökken éppen a tanfelügyelőségeken tapasztalható fejetlenség miatt is...
Nincs sem rövíd sem pedig középtávú startégia, hosszú távról pedig szó sem lehet. Iskola megszüntetés-tömbösítés nem stratégia, hanem, csak falu-, és népközösség rombolás!
Nincs vidék és falufejlesztés, nincs arra érdemes szakemberek támogatása!
Tíz év távlatából látható, hogy külföldről kell elismerést kapjon egy Kallós Zoltán vagy egy Balász - Bécsi Attila, akiknek havonta elő kell teremteniük 500 milliónyi régi lejt, hogy az iskolaközpontjukat fenn tudják tartani! Ehhez viszont egyetlen megyei tanfelügyelő sem ad még egy lejt sem! De "elkövetnek" olyan "hibát", hogy két tanulót szállítanak havi többszáz millióért, mikor egy tanítói fizetés ennek csak tizede... (Erdélyi Polgár)
