Pár évvel ezelőtt régiónk nagyvárosai agglomerációs övezetek kialakításáról álmodoztak, merész bővítési terveket szőttek. Mai riportunkban utánanéztünk, mi valósult meg ezekből.
Arad - Terjeszkedésre várva
Gheorghe Falcă polgármesternek még jó ideig várnia kell, hogy beteljesüljön, főként az első, 2004–2008 közötti mandátumában sokat emlegetett álma, ami Arad metropolis-övezetének kialakításáról szólt. Rajzok, tervek, elképzelések készültek integrált közszállításról, vízhálózatról, összetapadó településekről, uniós pályázatokról, ám az elán már négy évvel ezelőtt lelohadt, amikor kiderült, hogy a módosított közigazgatási törvény szerint metropolis csak a főváros és az I-es kategóriájú megyei jogú városok körül létesülhet, Arad pedig nem tartozik ebbe a körbe. Áthidaló megoldásként akkor Gheorghe Falcă azt javasolta, Arad egyesüljön néhány környező községgel, ezáltal megkaphatná az I-es kategóriát, s akkor elindíthatnák az agglomerációs övezet létrehozását. Ami a tervek szerint azt jelentette volna, hogy Arad területe 51 638 hektárral bővül és a 43 községgel, faluval egységes fejlesztési terveket szőhettek volna. Az említett egyesülésbe Fakertet, Öthalmot, Angyalkutat, Sofronyát, Zimándot, Zádorlakot, Ságot és Szépfalut szerették volna bevonni, ám a helyi polgármesterek, önkormányzatok finoman szólva sem lelkesedtek az ötletért, mert autoritásuk, hatalmuk megcsorbulását látták benne. Így aztán jelenleg inkább senki nem beszél már Arad metropolisról, holott számtalan égető problémát lehetne megoldani vele. Például, még több uniós pályázat készülhetne, hisz Araddal a hátuk mögött az érintett községek biztosítani tudnák az önrészt. Urbanizációs szempontból a lakásépítés Fakert, Öthalom, Sofronya környékén folytatódhatott volna, a tömegközlekedés átszervezésével pedig az Aradra ingázó dolgozók is kevesebb átszállással juthattak volna el munkahelyeikre. De lazítani lehetett volna a taxisengedélyek kiadási feltételein is, hisz jelenleg a nagy cégek a szűkülő árrés miatt még több gépkocsit futtatnának az utakon, ám az engedélyek számát a város nem emelheti. A metropolisban viszont például Fakert is “Aradnak számítana”, tehát a lakosság számának növelésével több engedélyt adhatnának ki. És egy környezetvédelmi gondtól is megszabadulhatna Arad: messze kevés az egy főre előírt zöldövezeti négyzetméter, a metropolisszal viszont a Csálai erdő egy része a város területét képezné, s legalább statisztikailag szépülne a kérdés. Más kérdés, hogy ettől még a városban pont olyan szennyezett maradna a levegő, hisz az erdő a helyén marad.Némiképp azonban a polgármester mégis langyosan tartja az agglomerációs övezet problémáját, hisz néhány nappal ezelőtt egy, a város fejlődéséről tartott előadáson szóba hozta, mint a fejlődés egyik elemét. És hozzákapcsolta a reptér ügyét is, amelyet a jelek szerint végképp elveszít a város, még akkor is, közben kialakul a metropolis: Temesváron lesz a régió fő reptere, Aradon esetleg charterjáratok, kisgépek, magánrepülők szállnak le.
Hunyad - Nagy elképzelések, kevés konkrétumCorvinia: ez lenne a megye központjában alakuló metropolis neve. Déva, Vajdahunyad és Piskitelep egyesülésének ötlete az évtized elején vetődött fel, a megyei tanács is támogatja. Jóllehet később Pusztakalán is csatlakozott, a terv továbbra is csak papíron létezik.
Az elképzelés kiindulópontja az volt, hogy közösen nagyobb EU-s finanszírozási projektekben részesülhetnek, mint külön-külön. Ráadásul Déva és Vajdahunyad közel is vannak egymáshoz (20 km), s a megyeszékhelytől 10 kilométerre, a kohászvároshoz pedig 20-ra lévő kisebb Piskitelep bevonásával kb. 150 000 lakosú „metropolis” jöhet létre.
Eleinte a terv a három település közigazgatási egyesítését célozta, erről idővel lemondtak, mivel az ilyen jellegű lépés csakis a közigazgatási törvény módosításával érhető el, aminek esélye szinte egyenlő a nullával, magyarázta Marin Butar, az elképzelést legeltökéltebben szorgalmazó megyei tanács munkatársa. A földrajzi távolság azonban problémát jelent, mivel a városok között több kilométeres beépítetlen területek vannak. Azt sem lett volna könnyű eldönteni, hogy hol legyen a Corvinia tervezett közös közigazgatási székhelye: a három város alkotta háromszög földrajzi központjában ugyanis a kisbarcsai börtön áll!Ezek után alábbhagytak a közigazgatási egyesítéssel, s a szorosabb együttműködésre tevődött át a hangsúly. Legalábbis papíron. 2008-ban megalakult a Corvinia egyesület, mely koordinálná a közös programokat, de ez volt az utolsó konkrét lépés a „metropolisz” irányában. Egyetlen közös projekt sem született, s a jelenleg dúló liberális belháború miatt aligha valószínű, hogy egyhamar sor kerül ilyesmire. Noha Déva, Vajdahunyad, Piskitelep, Pusztakalán és a megyei tanács élén mind csak liberálisok állnak, s mindannyian hangsúlyozzák a Corvinia támogatását, a dévai polgármester és megyei tanácselnök között mély ellentétek húzódnak, miközben Vajdahunyad polgármestere nem tudja, melyik oldalra álljon. A nagy közös ISPA-projekt, mely keretében felújítják Déva és Vajdahunyad csatornázási hálózatait, régebbi, mint a metropolis gondolata, sőt, az egyesülési/együttműködési terv éppen az ISPA-projektből indult ki. Még a tervezett közös korszerű szeméttelep gondolatát is ejtették, Déva és Vajdahunyad külön-külön telepeket épít.
Jóllehet a Corvinia is csak papíron létezik, nemrég újabb konurbációs terv született, ezúttal a Zsil völgyében. Tiberiu Iacob-Ridzi, Petrozsény polgármestere javasolta a 6 bányavidéki város összefogását közös fejlesztési tervek kidolgozására. Ott eleve nem beszélnek közigazgatási egyesülésről, csupán együttműködésről. A gondolat itt is létező intézményből indult ki: a Zsil-völgyi városoknak közös a vízszolgáltatójuk. Tiberiu Iacob-Ridzi szerint az együttműködés további kiemelt területei a közös távfűtési rendszer, a szemét-probléma közös kezelése, valamint az összehangolt turisztikai fejlesztés.
Petrilla, Aninósza, Vulkán, Lupény és Urikány polgármesterei – akárcsak a megyei tanács – támogatják az ötletet, jelezték, hogy csatlakoznak a petrozsényiek kezdeményezéséhez.Hogy a kb. egy hónappal ezelőtt született elképzelésből mi valósul meg, az a jövő titka. Az eddigi tapasztalatok nem túl biztatóak, főleg a bányavidék fekete bárányának tartott Cornel Resmeriţă (szekus- besúgó nevén Lupaşcu), Lupény PSD-s polgármestere miatt. Lupénynak, Vulkánnak és Urikánynak ugyanis közös a SMURD-egységük, amit elvileg közösen kellene finanszírozzanak. Lupény viszont 2008 novembere óta nem fizette a részét, Vulkán és Urikány pedig nem hajlandó többé állni a lupényiak részét, s egyre gyakrabban vetik fel az elkülönülést.
Temes - Metropolis-övezet helyett növekedési pólus?Két-három évvel ezelőtt, a gazdasági növekedések időszakában, sok szó esett a Temesvár körül kialakuló metropolis-övezetről. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy Temesvárnak és Aradnak előnyére válna egy közös metropolis-övezetben gondolkodni, amelynek fejlődését elősegíthetné a két megyeszékhelyet összekötő autópálya. Mára úgy tűnik, hogy háttérbe szorult a Temesvár központú metropolis-övezet kialakításának terve, helyette az ún. növekedési pólusban gondolkodnak, amelynek kifejlesztésére jelentős összegű európai uniós támogatást lehet megpályázni a Regionális Operatív Program (POR) keretében.
Törvénykezési hiányosságok miatt akadt el a metropolis-övezetJana Lavrits, a Temes Megyei Tanács szóvivője szerint a 2007–2008-as időszakban sokat emlegetett metropolis-övezetből mindmáig azért nem lett semmi, mert hiányoznak az erre vonatkozó törvényes rendelkezések. 2008-ban Constantin Ostaficiuc Temes megyei tanácselnök kezdeményezésére létrehoztak egy Településközi Fejlesztési Egyesületet, amelynek nemcsak a Temesvár közvetlen vonzáskörzetébe tartozó 12 település lett tagja, hanem 16 távolabb fekvő község is, mintegy 30-40 km sugarú körön belül. Az egyesületnek kettős célja volt: a megye fejlesztési stratégiájának gyakorlatba ültetése, és a metropolis-övezet kialakítása.
Flavius Boncea városházi szóvivő is a törvénykezési hiányosságokban látja a metropolis-övezet létrehozásáról szóló terv megtorpanásának okait. „Nem a temesvári önkormányzaton múlik, hogy kevés valósult meg az övezet fejlesztéseiből, hiányoznak az erre vonatkozó törvényes rendelkezések – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Flavius Boncea. Mi elkezdtük a közszállítás kiterjesztését a metropolis-övezetre, buszjáratokat indítunk a környező településekre és tervezzük a villamosvonalak meghosszabbítását is a Temesvárral szomszédos községekbe.” A városházi szóvivő lapunknak elmondta: miután Temesvárt kormányhatározattal növekedési pólusnak nevezte ki a kormány, az önkormányzat tanácsi határozattal meghatározta azt a körzetet és azokat a településeket, amelyek ennek a növekedési pólusnak a hatáskörébe tartoznak: Újszentes, Győröd, Újmosnica, Gyüreg, Temesság, Román-szentmihály, Szakálháza, Újbesenyő, Szentandrás, Temesremete, Bükkfalva, Temesgyarmat, Kisbecskerek, Orczyfalva és Hidasliget. A Temesvár növekedési pólus – Településközi Fejlesztési Egyesületet abban a reményben hozták létre 2009 elején, hogy sikerül megpályázni a Regionális Operatív Program 1-es tengelye keretében lehívható több mint 70 millió eurós támogatást. A Temesvár növekedési pólus fejlesztési projektjeinek kidolgozását a Nyugati Régió Fejlesztési Ügynöksége (ADR) hangolja össze. “A metropolis-övezet és a növekedési pólus két külön terv, egymással párhuzamosan mindkettő megvalósulhat” – állítja Flavius Boncea.
„A metropolis-övezetet elfelejtettük, most növekedési pólusról beszélünk” Szilágyi Géza újszentesi polgármester másként látja a kérdést: szerinte a Temesvár körüli metropolis-övezet létrehozásának terve feledésbe merült, most a növekedési pólus fejlesztése aktuális, amely lehetővé teszi uniós támogatások lehívását a 2007–2013-ra szóló Regionális Operatív Program keretében. “Mi szociális és gazdasági témájú pályázatokkal veszünk részt ebben a programban, egy óvodát, egy buszmegállót és egy vállalkozás-inkubátort szeretnénk létrehozni Újszentesen – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szilágyi Géza.
Kádár György újmosnicai alpolgármester lapunknak elmondta: a metropolis-övezet közszállítási fejlesztési terve keretében tavaly óta újból közlekedik a Temesvár–Újmosnica buszjárat. Tervezik egy villamosvonal létrehozását is, amely összekötné a két települést, de ez még csak a jövő zenéje. Egy másik konkrét eredmény a temesvári vízvezeték- és csatornahálózat kivezetése Újmosnicára, az Aquatim regionális szolgáltató révén.Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János
