Hírszerző információ 2010-06-01 17:24
A 95-ös benzin átlagárához kötik július 1-től a parkolási díjakat, amelyek Budapesten valamivel alacsonyabbak, mint eddig. A kedden elfogadott törvénymódosítás értelmében a jövőben közvetlenül az önkormányzatokhoz folynak be a parkolási bevételek. Először interpellálhatták a képviselők az új kormányt. Schiffer András arra kérte a legfőbb ügyészt, hogy hivatalból indítson vizsgálatot a Kubatov-ügyben. Kovács Tamás szerint erre nincs mód.Először lehetett interpellálni és azonnali kérdésekkel bombázni a második Orbán-kormányt, amely a parlament második rendes ülésnapjának délelőttjén nem is volt ott. Mint a délelőtti vitában Kósa Lajos szavaiból kiderült: az átadás-átvétel elhúzódása miatt nem tud jelen lenni a kormány képviselője a külsős alpolgármesterek választásának lehetőségét megadó fideszes törvénymódosító javaslat vitáján sem.Délután aztán megérkeztek a miniszterek, és lehetett őket kérdezni. Mivel egy nap alatt kevés kormányzati ügy bírt felgyűlni, sok újdonság nem hangzott el az interpellációs időszakban; mindenki nyomatta a saját nünükéit. A két fő csapásirány az MSZP-é és a Fideszé volt: a legnagyobb ellenzéki párt a választási ígéreteket igyekezett számon kérni a kormányon (kisvállalkozók, nyugdíjasok, otthonteremtés, satöbbi), míg a Fidesz az előző kormányhoz köthető "zűrös" ügyeket hozta szóba (Malév, BKV). A válaszokban sem hangzott el semmi meglepő.
Nem vizsgálják a Kubatov-ügyetFurcsa módon a kampány során az MSZP számára kiemelt jelentőséggel bíró Kubatov-gate (a szavazók szimpátia szerinti nyilvántartása) ügyében nem a szocialista frakció, hanem az LMP interpellált. Schiffer András interpellációjában arra kérte a legfőbb ügyészt, hogy a közbizalom visszaállítása érdekében hivatalból kezdeményezze a Kubatov-ügy kivizsgálását.
Kovács Tamás válaszában hangsúlyozta: az ügyészség kompetenciájába az eset büntetőjogi megítélése tartozik, politikai vagy morális megítélésével nem foglalkozhat. A képviselő által kért intézkedésre az ügyészségnek törvényes lehetősége nincs - tette hozzá. Schiffer András a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés igen.
Rendezték a parkolástSzokatlan módon nem csak hétfőn, hanem kedden is voltak határozathozatalok a T. Házban. A képviselők elfogadták a Rogán Antal és Kósa Lajos (Fidesz) által jegyzett, a parkolási rendről szóló törvénymódosítást, ami nélkül a hónap végétől ingyenessé és így feltehetőleg kaotikussá vált volna a parkolás, illetve a közlekedés.
A július 1-től életbe lépő új jogszabály polgárjogi jogviszonyt hoz létre a parkolást igénybe vevők és a parkolási cégek között, és szabályoz olyan kérdéseket is, mint a maximális parkolási idő és díjak. A javaslat arra is lehetőséget ad, hogy azokban a P+R parkolókban, ahol a terület őrzött, "minimális" díjat szedhessenek.
Az új törvény a parkolási díjat a 95-ös benzin előző évi átlagárához köti, így a legmagasabb díj óránként most 544 forint lehet, ami 15 százalékkal kevesebb a mostaninál. A pótdíj mértékét az óradíj ötvenszereséről negyvenszeresére csökkentenék, a várakozási díj és a pótdíj után pedig a késedelmi kamat nem lenne követelhető. A parkolási bevétel ezen túl az önkormányzat saját számlájára folyik be, és utána számolnak majd el a parkolás-üzemeltetést végző, az önkormányzat tulajdonában lévő céggel.
Népszámlás: azonos kérdésekElfogadta a parlament a 2011. évi népszámlálásról szóló törvény módosítását is. KDNP-s és fideszes képviselők nyújtották be a javaslatot, amelyben benne van, hogy jövőre az egészségi állapottal, a fogyatékossággal, a vallással, anyanyelvvel és nemzetiséggel kapcsolatos adatokra is rákérdeznek, de ezeket nem kötelező megadni.
A kérdezőbiztosok érdeklődnek majd az állampolgár neme, születési ideje, lakóhelye, családi állapota, iskolai végzettsége, megélhetési forrása, foglalkozása, munkahelye, állampolgársága mellett a lakáshasználat jogcíméről, üdülőtulajdonról, valamint a közlekedéssel, utazással kapcsolatos adatokról is.
Az Országgyűlés tavaly december elején fogadta el a módosított népszámlálási törvényt. Az eredeti jogszabályt az államfő nem írta alá, októberben visszaküldte a parlamentnek, mert kifogásolta egyebek mellett azt, hogy a kérdőíveken nem szerepeltek volna a többi között a vallásra illetve az egészségi állapotra vonatkozó kérdések, holott valamennyi ilyen adat fontos jellemzője a társadalomnak, és a 2001-es népszámláláskor még rákérdeztek ezekre.
Lex turulSzintén elfogadta a T. Ház az ellenzék által "lex turulnak" nevezett törvénymódosítást, amely szerint a fővárosban a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület vagy épület esetében a kerületi önkormányzat képviselő-testülete dönthet a műalkotás elhelyezéséről. A módosítás előtt kizárólag a Fővárosi Közgyűlésnek volt hatásköre erre.
