2010. november 30., kedd

Fafaragástól a Fametszésig

http://www.varmegyegaleria.hu/

Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galéria

tisztelettel meghívja

Vissza a gyökerekhez a fafaragástól a fametszésig

című kiállításának megnyitójára

2010. december 1-én 17 órára a Vármegye Galériába. (1052. Budapest, Vármegye u. 11.)

A kiállítást megnyitja: Kövér László a Magyar Országgyűlés Elnöke

Közreműködik: Sebestyén Márta UNESCO díjas népdalénekes

RÉSZTVEVŐ MŰVÉSZEK

Barabássy Somogy Örs - Backamadaras Csomortáni Gál László - Csíkszereda Demeter István - Székelykeresztúrkaracsony1a2 Donát Lajos - Sepsiszentgyörgy Domján Sándor - Nagyszalonta Gálffy Bódi Tamás - Mezőbergenye Gy. Szabó Béla+ - Gyulafehérvár Imets László - Csíkszereda Jorga Ferenc - Szászrégen Kalló Gyula+ - Ketesd Kelemen Dénes Lehel - Kőhalom Kerékgyártó László - Nagyvárad Kiss Tímea - Budapest Kovács Géza - Székelyszentkirály Kudor Ferenc+ - Bánfihunyad Kudor István, - Bánfihunyad Miholcsa József - Marosvásárhely Molnár Dénes+ - Vadasd Orbán Miklós - Újvidék Papp Béla, - Kolozsvár Portik Sándor - Gyergyószentmiklós Salló István+ - Csíkszereda Siklódy Ferenc - Csíkszereda Dr. Sipos József - Magyarpécska Sütő Levente - Vargyas Tamási Árpád - Szentegyháza Vecserka Zsolt. - Körtvélyfája Walter Frigyes+ - Nagybánya

Vármegye Galéria

  • 1052 Budapest, Vármegye utca 11. Tel/fax.: +36-1-318-81-48 Email: ema@t-online.hu Nyitvatartás: kedd-péntek 10-18 óráig

Földrengés rázta meg Japánt

http://www.echotv.hu/hirek.html?r_id=29&hir_id=232444
2010-11-30
Földrengés rázta meg Japánt helyi idő szerint kedden, nem sokkal déli 12 óra után. A földmozgás 6,9-es erejű volt, személyi sérülésről, illetve károkról nem érkezett jelentés.
A japán meteorológiai ügynökség jelentése szerint a rengés az ország nagy területén érezhető volt, és abba még a főváros, Tokió épületei is beleremegtek. A földrengés epicentruma a déli partoktól mintegy 800 kilométerre, csaknem 500 kilométeres mélységben volt. A hatóságok közlése szerint szökőártól nem kell tartani. A szigetország a világ egyik, földrengések által leggyakrabban sújtott országa. 1995-ben egy 7,2-es erejű földrengés következtében a Japán nyugati partjainál lévő Kobe kikötővárosban és környékén több mint 6400 ember vesztette életét.
MTI

Lekerült a burkolat a Mátyás-szoborról!

http://www.nyugatijelen.com/kronika/lekerult_a_burkolat_a_matyas_szoborrol.php
Lekerült a burkolat a Mátyás-szoborról!
Hétfõ, 2010. november 29., 21.22

Szépen ragyog a kolozsvári főtéren a román és magyar kormánytámogatással felújított Mátyás-szoborcsoport.

Minden darab a helyére került, leszámítva a Funar-korszakbeli táblácskát és az eredeti, 1902-es Nagy-Magyarország ábrázolást.

(Transindex)

Hivatása a magyarság összetartása

http://www.nyugatijelen.com/kultura/hivatasa_a_magyarsag_osszetartasa.php
Boldog, amiért hazahozhatta a Duna Gálát
Tamás Gábor
Hétfõ, 2010. november 29., 21.00

Aradon, a szombaton megszervezett Duna Gála előadást követően a házigazda-énekessel, Tamás Gáborral a közönség egyes tagjai részéről igényelt közös fotóztatás, autogramadás után sikerült röviden elbeszélgetnünk.

Mit jelent az Ön számára újra itthon, a szülőföldjén énekelni?

– Nagyos sokat. Most a koncert után nagyon nehéz az érzéseimről beszélnem. Miután erdélyi fiúként bejártam a fél világot, megadatott nekem a nagy megtiszteltetés, hogy ilyen kaliberű sztárokat barátokként meghívjak a szülőföldemen szervezett turnéra. A Nagyszebenbe és Aradra szóló meghívást a sztárok örömmel fogadták. Külön boldogság számomra, hogy miután ilyen fergeteges sikert arattak, ők köszönték meg nekem a meghívásukat. Ez számomra nagy megtiszteltetés.

Miért éppen két szórványtelepülésen óhajtott a sztárokkal koncertezni?

– Ha valakinek szüksége van a magyar szóra és muzsikára, a dalra, az biztosan a szórványmagyarság. Olyasmi vezérelt ide, ami tulajdonképpen egész életemet és pályámat meghatározta, az összetartozásunknak az erősítése. Az, hogy így, szétszaggatva is egyetlen lelki haza gyermekei, egymástól függő és egymásért felelős magyarok vagyunk. Szerintem Aradon úgy volt együtt ma a magyarság, hogy innen mindenki boldogan ment el. Itt egy rossz gondolat nem hagyta el senkinek a szívét, a lelkét, mindenki jól érezte magát. Arra kértem a ma este egybegyűlt magyarokat, hogy tartsanak össze, mert csak így tudunk megmaradni. Szeressük egymást és vigyük magunkkal ezt a csodálatos hangulatot, amelyik a mi családias együttlétünkről tett tanúbizonyságot…

Remélem, tudja: adós maradt nekünk a Donáth úti orgonákkal…

– Majd egy másik alkalommal, hiszen mindenre nem kerülhet sor. Most vendégeim voltak, akik nagyon fontosak számomra. Házigazdaként elsősorban az ő dalaik elhangzását kellett szorgalmaznom. Arra kérem, írja meg, mit jelentett az erdélyi magyarok számára a Tamás Gábor által szervezett felejthetetlen koncert…

Valóban az volt. De mit jelent magyar szívvel élni Nyugaton?

– Tulajdonképpen soha nem vágtam el a szülőfölddel összekötő köldökzsinórt. Mióta az állampolgárságot megkaptam, évente legalább egyszer hazajöttem, az utóbbi időben azonban szinte havonta itthon vagyok. Hála Istennek, ma már nem érződik a távolság. Stockholmban repülőre ülök, két óra alatt Budapesten vagyok, ahonnan néhány órás autózás után hazaérek, Erdélybe. Ausztráliától Amerikáig, Skandináviától Erdélyig járom a világot. Úgy érzem, nekem ez a feladatom, hogy a magyarságot összetartsam, s e felemelő hivatásnak sikerrel teszek eleget.

Mikor számíthatunk a Duna Gála következő erdélyi sorozatára?

– Azt most nem tudom, de a Duna Gála minden hónap utolsó szombatján a Duna Televízió képernyőjén, erdélyi idő szerint 20 órától megtekinthető. Jelenlegi körutunk célja bejárni a Kárpát-medence magyarlakta településeit. A dél-erdélyi előadásokat követően az anyaországban folytatjuk, majd következnek az elszakított területek települései. Az volt a vágyam, hogy a Duna Gálát Erdélybe is elhozhassam, ami megvalósult, ezért végtelenül boldog vagyok.

Köszönöm a beszélgetést.

A Maros-ártér népszerűsítése

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/a_maros_arter_nepszerusitese.php
A Maros-ártér népszerűsítése
Hétfõ, 2010. november 29., 21.47
A Romsilva Országos Erdőgazdálkodási Vállalat és a hozzá tartozó Maros-ártér Igazgatóság, a pécskai önkormányzattal közösen akarja népszerűsíteni a folyó mentén lévő természeti értékeket, illetve tudatosítani a lakosságban, mennyire fontos ennek megőrzése, védelme. Első lépésként Pécskán a legutóbbi önkormányzati ülésen ismertették a Maros-ártér Tájvédelmi Terület megőrzésére, fejlesztésére meglévő romániai és uniós projekteket, mit sikerült eddig ezekből megvalósítani, mik a tervek. Elhangzott, hogy a pécskaiakkal és a többi önkormányzattal összefogva szeretnék megvédeni a terület állat- és növényvilágát, ugyanakkor bővíteni az ökoturizmust. Az igazgatóság már jó ideje szervez csónakos kirándulásokat a tájvédelmi területen, s ezek keretében szakemberek ismertetik az ott élő növény- és állatfajokat, de alkalom nyílik magaslesről is megfigyelni a madarakat. Az igazgatóság honlapján (www.luncamuresului.ro) angol és francia nyelvű tájékoztatás is megtalálható.

Miért akar valaki RMDSZ-elnök lenni?

http://manna.ro/kozter/miert-akar-valaki-rmdsz-elnok-lenni-2010-11-29.html
2010.11.29
Parászka Boróka

Erősödik a politikai konkurencia, így empatikusabbnak és rugalmasabbnak kell lennie az RMDSZ-nek, mint amilyen eddig volt – véli Eckstein-Kovács Péter, aki elsőként jelentette be, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét.

Az 54 éves kolozsvári jogász az első politikus, aki egyértelműen jelezte, hogy február végén az RMDSZ nagyváradi tisztújító kongresszusán megpályázza a szervezet elnöki posztját.

Eckstein-Kovács 12 évig, 2008-ig Kolozs megyei szenátor volt az RMDSZ színeiben, jelenleg Traian Băsescu román államfő kisebbségügyi tanácsadója. Mi bír rá valakit arra most, hogy induljon az RMDSZ elnöki posztjáért? Igaz, hogy komoly válságban van a szervezet?

Az RMDSZ-en belüliek és kívüliek egyaránt ösztökéltek a ringbe szállásra. Válság nincs, de kétségtelen, hogy nehéz helyzetben van a Szövetség. A gazdasági válság mindenkit érint, ráadásul az RMDSZ kormányon van, így negatívan hatnak a szervezet megítélésére a megszorító intézkedések. Érződik a fásultság a szavazótáboron belül. Nyilvánvaló, hogy a feltörekvő konkurencia is számít. Az RMDSZ-ben a szervezeti munkát, a pártépítést pedig elnyomta a kormányzati szerepvállalás, lépéshátrányban vagyunk. A választókkal való direkt kapcsolattartás erősítésére is nagy szükség van.

A konkurenciaharcot olyan pillanatban mondja, amikor az EMNM párttá alakítása folyik. Élet-halál harc jön?

Az EMNM párttá alakulása sokban befolyásolja a viszonyokat, mert sokkal könnyebb olyan szervezettel egyezségre jutni, amely nem pártként működik. A pártok között ugyanis óhatatlanul harc van, ezt diktálja a politikai logika, a szavazatokért megy a küzdelem. Ha elkezdődnek a pártcsatározások, és sebeket ejtünk egymáson, akkor sokkal nehezebb lesz megegyezni. Függetlenül attól, hogyan működik az EMNM, az MPP, egy biztos: a dialógust feltétlenül fent kell tartani. A romániai magyar érdekképviselet számára ugyanis a parlamenti jelenlét olyan érdek, amely felülírja a pártkonfliktusokat.

Egyáltalán van esélye a pártközi vagy egy ernyőszervezeten belüli együttműködésnek? Lesz különbéke Erdélyben?

Szervezeti szinten igen, pártok között nehezebb a megegyezés. Az EMNM célkitűzései nem mondanak ellent az RMDSZ célkitűzéseinek, meg lehet egyezni. Itt empatikusabbnak és rugalmasabbnak kell lennie az RMDSZ-nek, mint amilyen eddig volt.

Tegyük fel, hogy sikerül megegyezni magyar-magyar szinten: ez a belső összefogás milyen román-magyar kapcsolatépítésre lesz majd elég? Ki áll szóba a magyar-magyar tandemmel?

A román sajtóban nagyon sok kritika érte az RMDSZ-t azért, mert túl kompromisszumkész, mert bárkivel összeállt a kormányzati szerepvállalás érdekében. Én ezt egyértelműen pozitív dolognak tartom. Ahhoz, hogy valaki koalícióképes legyen, sokat kell dolgozni. Azt, hogy fenn tudjuk tartani a kommunikációt a román politikai szereplőkkel, nagyon fontosnak tartom. Mit fenntartani? Ezt a viszonyt élénkíteni kell.

Az EMNM által folytatott radikális politika nem feltétlenül alkalmas erre a kapcsolatépítésre, erősítésre.

Forrófejűek mindig vannak, de senki sem kérdőjelezte meg, hogy részt kell venni a román politikai életben.

Mennyiben különbözhet egy Ön által vezetett RMDSZ a Markó-érától?

Amit én hozok, az nem is olyan új dolog: szeretném visszaállítani az RMDSZ ernyőszervezet jellegét, mert ettől távolodott el Szövetség.

Milyen értelemben?

Túlpolitizálódott az RMDSZ, kissé türelmetlenné vált a másként gondolkodókkal szemben. Nyitni kell a civil szféra felé, azok felé, akik a politika iránt kevésbé érdeklődnek. Jó volna visszanyerni a Szövetség mozgalmi jellegét, mert most jelentős szakadék van az aktivista-RMDSZ és a választók között, ez pedig nem vezet jóra.
Aktivistákról beszél, de a köztudatban inkább azok az egyre öntörvényűbb megyei politikusok vannak, akik maguk tartják a kapcsolatot a választókkal, és egyre kevésbé engedik meg, hogy a központi irányítás beleszóljon a dolgaikba. Mennyire hangolható össze ez a térségi politizálás? Milyen mértékben szelídíthetőek meg a helyi bölények?

Ezt a regionális politikai építkezést nem csak hogy tudomásul kell venni, de nagyobb teret kell számára biztosítani. Nyilván vannak közös problémák, de nagyon sok a helyi konfliktus, ezeket külön, helyi szinten kell kezelni. Nem kell megmondani a székelyföldieknek, hogy milyen legyen a székelyföldi autonómia, mint ahogy a szórvány gondjai sem megoldhatóak a Székelyföldről. Én fel szeretném vállalni a közvetítést és az egyeztetést a térségi politikusok között.

Liberális politikusként miért fogadná el a többségében konzervatív RMDSZ közvetítőként, mediátorként?
Jogos a kérdés, én liberális politikus vagyok, ragaszkodom a szabadelvűségemhez. Mint ilyen nagyon széles világot kell megértenem és képviselnem.
Eddig sem a liberalizmus toleranciájával volt baj, hanem a liberalizmussal szembeni intoleranciával. Most mindenki szövetségest keres Magyarországon, és sokan találnak is. Ön mögött azonban nem áll ott a nagy erős liberális párt.
Az egy hungarikum, ami a magyar liberalizmussal történik. De nézzünk kicsit szét Európában, Nagy-Britanniában a liberálisok kormányoznak, Németországban a konzervatívokkal közösen kormányoznak a szabadelvűek. Meglehetősen szűk látókörűnek kell lenni ahhoz, hogy a liberalizmust leírjuk csak azért, mert Magyarországon az történt, ami történt.
Ettől még nem biztos, hogy meggyőzi az RMDSZ politikusait. Az viszont, hogy Traian Băsescu elnöki tanácsadói posztjáról indul az RMDSZ elnöki székéért, már jó érv lehet amellett, hogy elfogadják. Mit szól ahhoz a vádhoz, hogy Ön Băsescu „trójai falova”, és a Szövetség tagságát beszervezi a Demokrata Liberális Pártba?
Köztudomású, hogy nekem jó pártkapcsolataim a Nemzeti Liberális Párttal vannak. Az államelnöki intézmény pártsemleges, én Traian Băsescu mellett mint RMDSZ-küldött teljesítek szolgálatot. Ez az összeesküvés elmélet egy rosszindulatú felvetés.
Mi az, amit nagyon sürgősen meg kell lépni a szervezet újjáépítése érdekében?
Először is a szervezeten belüli konzultáció elindítása, hogy közösen tudjunk dönteni a Szövetség jövőjéről, a második lépés a többi magyar szervezettel való egyeztetés az együttműködésről. Jó volna, ha már az elnökválasztás során hatékonyan tudnánk együttműködni. Ha a területi és megyei vezetők meghallgatnák a jelölteket, és úgy születne döntés az RMDSZ elnökéről, ha konfrontálódnának az elképzelések, és nyílt vitára kerülne sor.
Kik lehetnek a szövetségesek?
Azért futottam előre, és jelentettem be nagyon korán azt, hogy jelöltetem magam az elnöki tisztségre, mert jelezni szerettem volna: nem valaki vagy valakik ellen indulok. Szövetségeseim mindazok, akik változást igényelnek az RMDSZ-en belül. Akik pontosan látják, hogy az RMDSZ olyan ágban van, ahonnan csak felemelkedni lehet, és csak felemelkedni szabad.
És kívülről ki az, vagy kik azok, akik az RMDSZ sorsát meghatározhatják?
Legyen világos: az RMDSZ sorsáról nem Băsescu, nem Boc de nem is Orbán Viktor dönt. Az RMDSZ függetlensége és gerince, amelyet húsz éven át megőrzött, olyan érték, amire vigyázni kell. Ez a legfontosabb örökség, amit átveszünk. Persze jól felfogott érdekünk, hogy szót értsünk azzal a magyarországi kormánypárttal, amelyet nagyon nagy többséggel választottak meg.
Ez most mi volt? Hadüzenet, meg nem támadási kérelem vagy partnerségi ajánlat?
Az üzenet annyi, hogy fontos a párbeszéd. A párbeszédet pedig értelmezze ki-ki a lelkiismerete szerint

Nem lett az év autója a Dacia Duster

http://manna.ro/penz/nem-lett-az-ev-autoja-a-dacia-duster-2010-11-29.html
2010.11.29

Nem lett az év autója a Dacia Duster a Car of The Year 2011 verseny hétfői, Párizsban rendezett döntőjében, amelyet végül a Nissan elektromos autója, a Leaf nyert meg. A Duster kapta a legkevesebb pontszámot a hetes döntőben, amit a zsűri román tagja, Dan Vardie az 58 tagú zsűri patriotizmusának rovására írt. Ő maga az első három hely valamelyikére várta volna a román gyártmányú terepjárót. Az nem lepte meg, hogy a Nissan Leaf lett az első, mivel az teljesen elektromos modell, és ezért világújdonságnak számít. Az ilyesmire pedig érzékeny a zsűri, jegyezte meg Dan Vardie. A Leaf mögött az Alfa Romeo Giulietta, az Opel/Vauxhall Meriva, a Ford C-Max/Grand C-Max, a Citroën C3/DS3, a Volvo S60/V60 és a Dacia Duster végzett. A 46 éve megrendezett verseny döntőjébe most először jutott román autó. Tavaly a Volkswagen Polo lett az év autója. A Dacia Dustert idén tavasszal mutatták be a Genfi Autószalonon. manna.ro/mediafax

Szükség van közös uniós agrárpolitikára

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/50616
Glattfelder Béla fideszes képviselő volt a Járosi-műhely vendége
Glattfelder Béla fideszes képviselő volt a Járosi-műhely vendége
Glattfelder Béla magyarországi fideszes EP-képviselő volt a vendége Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőnek a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely keretében első alkalommal megrendezett Európai Beszélgető Estek című előadás-sorozat keretében, péntek délután. A rendezvény címe – Mit eszünk holnap? – a tartósított és génmódosított élelmiszerek között – csak utalt a beszélgetés tartalmára, hiszen nem pusztán a génmódosított élelmiszerekről volt szó, hanem az Európai Bizottság által a múlt héten bemutatott agrárpolitikai tervezetről, valamint a közös uniós agrárpolitika jövőjéről is.

A tartalmas, közérthető rendezvény végén a magyarországi EP-képviselő a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Sógor Csaba EP-képviselőtől azt is megtudtuk, hogy a következő beszélgető esten – amelyet várhatóan jövő év januárjában tartanak – Schöpflin György magyarországi EP-képviselő a romániai magyarok számára is érdekes témáról, a magyar alkotmány módosításáról értekezik.

Fehér Attila evangélikus egyházkerületi főtanácsos üdvözlő szavai után Sógor Csaba az európai parlamenti képviselők munkájának sokrétűségét ismertette.

„Bár itthon leginkább a kisebbségi jogok védelmében kifejtett munkánkat ismerik, Brüsszelben szakpolitikai kérdések megvitatásával is foglalkozunk, ez pedig az egész Európai Unióra, így ránk, erdélyi magyarokra is kihat” – mondta az RMDSZ európai parlamenti képviselője.

Percenként két gyermek hal meg éhen

Glattfelder Béla először Sir John Beddington, az angol kormány tudományos főtanácsadójának előadásából idézett: 2030-ban – amikor a világ népessége elérheti a nyolcmilliárdot – az energia-, a víz és az élelmiszerhiány okozza majd a legnagyobb gondot. Glattfelder rávilágított arra is, hogy az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt az elfogyasztott élelmiszer-, illetve a felhasznált kőolajmennyiség. Megtudtuk: a néhány évvel ezelőtti ötszázmillió éhező száma mára száznyolcvan millióval emelkedett. „2050-re előfordulhat, hogy a föld kilencmilliárd lakosából minden harmadik ember éhezik majd, ha az élelmiszertermelés nem növekszik a megfelelő ütemben. Ma percenként két gyermek hal éhen” – tudtuk meg a szomorú statisztikát az EP-képviselőtől, aki szerint a legtöbb energiát élelmiszertermelésre használjuk el.

Pozitívan hathat az árnövekedés

„Az élelmiszerbiztonsági szempontok miatt nem kérdéses, hogy szükség van közös uniós agrárpolitikára. 2020-ig biztos fenntartjuk a közös agrárpolitikát! Elképzelhető, hogy az e célra elkülönített pénzalapból valamivel több jut Magyarországnak és Romániának, ám nem annyi, mint amennyire várnának, mivel a régebbi EU-tagállamokhoz átcsoportosítanak bizonyos összeget. Ugyanakkor az élelmiszerárak várható növekedése pozitívan hat majd a román és a magyar gazdákra” – hangsúlyozta Glattfelder Béla.

Elhangzott az is, hogy Magyarországon a termőföld hektáronkénti támogatásaképpen legtöbb 270 eurót kaphat a gazda. A leginkább Görögországban termesztett citrusfélékért, olivabogyó- és dohánytermesztésért azonban 500 eurót fizet hektáronként az unió.

A tagállamok dönthetnek a génmódosított növények termesztéséről

A génmódosított termékeket illetően a magyar EP-képviselő azt nyilatkozta, hogy ez a kérdés megosztja nem csak a romániai, hanem a nemzetközi közvéleményt is. A politikus emlékeztetett arra, hogy Románia EU-csatlakozása előtt az országban 40 000–50 000 hektáron termesztettek génmódosított szóját, ám ezt EU-utasításra abba kellett hagyni. „Az Európai Unió most a tagállamokra bízná a génmódosított növények termesztésére vonatkozó döntést. Például Románia érdekelt a génmódosított szója termesztésben. Ami Magyarországot illeti, semmilyen génmódosított növényt nem akar engedélyezni. Minden EU-tagállamban létezik egy engedélyező szakhatóság, amely európai szinten egyeztet, és tekintettel van az európai egészség-, minőség- és élelmiszervédelmi előírásokra” – összegzett a vendég EP-képviselő. NAGY-HINTÓS DIANA

Képzés megyefejlesztésre

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/news%2CPQuickNewsScreen.vm/id/19117
29/11/2010 20:06

A Kolozs Megyei Tanács székházában, Radu Bica alelnök jelentében, ma bemutatták a megye 2014-2020-as időszakra szóló stratégiai fejlesztési tervét, amelyet a Közigazgatási és Belügyminisztérium, valamint Kolozs Megye Közigazgatás-fejlesztési Kapacitásnak Igazgatósága között november 2-án megkötött szerződés szentesített.

Mariana Raţiu projektmenedzser szerint a 12 hónapos kivitelezésű terv lehetővé teszi az informálást, a tanácsadást, a fenntarható fejlesztés elemzését, fórumok megrendezését stb., és 35 fő kiképzését partnerségi, stratégiai tevezés, esélyegyenlőség, tartós fejlesztés témakörökben.

A program költségvetése 682581,24 lej, amelynek 98%-a vissza nem térítendő, az önfinanszírozási rész pedig 13657,02 lejt tesz ki. (4)

2010. november 29., hétfő

Erdészeti hivatal Erdődön

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33946&apparition=2010-11-27
Tegnap a város vezetői és Petroşianu Călin főerdész tájékoztattak az erdődi székhelyű új erdőgazdálkodási hivatal megalakulásáról, valamint elképzeléseiről.
Öt évvel ezelőtt már volt egy próbálkozás az erdészeti hivatal létrehozására: nemrég sikerült bejegyeztetni az új intézményt. Amint arról Duma Ovidiu polgármester, Szakács Imre alpolgármester és Petroşianu Călin, az erdészet vezetője beszámoltak, akkor is, most is nagy volt az ellenszegülés állami részről, viszont most sikerült elérni azt, hogy olyan hivatal jöjjön létre, amelynek tevékenységéről kizárólag a tagként bejegyzett önkormányzatok határoznak. Ezzel megszakad az állami erdészet monopolhelyzete, hiszen ez a szerv ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint amaz. – Az erdőtulajdonos polgármesteri hivataloknak eddig semmiféle beleszólása nem volt abba, hogy az erdészet milyen áron értékesítse a kitermelt fát. Az új hivatal előnye az, hogy a tizenhárom társult önkormányzat közösen dönti majd el ezt, mint ahogy a többi, közös érdekeltségű dologban is együtt határoznak. Mindegyik önkormányzat egy szavazattal rendelkezik a vezetőtanácsban, függetlenül az átadott terület nagyságától. Ami még nagy előrelépés, hogy a hivatal nem közösen végzi majd a könyvelést, hanem minden közigazgatási egység esetében külön vezetik a bevételek és kiadások nyilvántartását. Félreértés az is, hogy egyes vélemények szerint az erdődi önkormányzat erdészeti hivataláról van szó. Amint azt a kezdeményezők elmondták: a helyi önkormányzatoknak nemcsak hogy fizetniük nem kell majd az erdő őrzéséért és adminisztrálásáért, hanem a polgármesteri hivatalok bevételre fognak szert tenni az erdőgazdálkodásból. Az új erdészeti hivatalhoz eddig 13 önkormányzat csatlakozott: Erdőd, Vetés, Szamosdob, Királydaróc, Szatmárhegy, Szilágypér, Vámfalu, Komorzány, Tartolc, Szokond, Krasznaterebes, Kányaháza, Nagytarna. Az erdészet székhelye az Erdődi Polgármesteri Hivatal épületének második emeletén van. A társulás nyitott: akár más megyebeli önkormányzatok, akár közbirtokosságok, akár magán-erdőtulajdonosok is jelentkezhetnek. Az Erdődi Erdőgazdálkodási Hivatal 4020 hektárt felügyel, és a célkitűzés a 10 000 hektár elérése. Az intézménynek 12 alkalmazottja van, egy erdészre síkvidéken 4-500 hektár, dombvidéken 6-700 hektár erdőterület felügyelete jut. (fi)

Lázári: várják az ötleteket

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33942&apparition=2010-11-27
A lakosok is elmondhatják véleményüket a lázári hulladékszállítással kapcsolatban: a helyi tanács keddi ülésén veszi számba a lehetőségeket.
Roszpapa Csaba, Lázári község alpolgármestere ottjártunkkor elújságolta: a kedden, 17 órakor kezdődő soros tanácsülésen szóba kerülnek majd azok a lehetőségek, amelyek révén megreformálják a szemétszállítást a közigazgatási egységben. A lényeg az, hogy 2011-től mennyiség alapján fizessék majd a szemétdíjat a lakosok, hiszen most mindenki esetében egységes a díj. A helyi vezetők által javasolt megoldás az ún. matricás rendszer lenne, amelyet Magyarországon sikerrel alkalmaznak. Ennek lényege, hogy csak azoktól szállítják el a porták elé kirakott hulladékot, akik megvásárolták az egy évre vagy egy negyedévre szóló matricát. – Kétezer-tízben a községből elszállított havi hulladékmennyiség tizenötezer köbméter volt, és egy köbméter elvitele harmincöt és fél lejbe került. A számítások szerint egy személyre havi 2,6, negyedévenként 7,8, egy évre 31,20 lejt kellene fizetni. Egy személy esetében választási lehetőség lenne: vagy egy szemeteskukányi, vagy egy zsáknyi hulladékot rak ki. Egy százhúsz literes zsák szemétre öt lejt számítunk. Két személynél már kötelező lenne a kuka megvásárlása, az ennek megfelelő matrica megvásárlása mellett zsákok kitételére is lehetőség volna, amelyekért további öt lejt kell majd fizetni. A matricák az elképzelés szerint többszínűek lennének. Amennyiben a kuka oldalán nincs rajta a megfelelő színű matrica, úgy nem szállítják el a szemetet a ház elől. Természetesen nem kötelező ezt a javaslatot megszavazni: keddig, valamint a keddi tanácsülésen szívesen fogadjuk a lakosok ötleteit, bárki elmondhatja véleményét – magyarázta el Roszpapa. Bár vannak olyanok, aki azt állítják, egyáltalán nem termelnek szemetet, a polgármester-helyettes szerint ez nem állja meg a helyét. Akit a jövőben szemetelésen érnek, az a lehető legnagyobb pénzbírságot fogja fizetni a jövőben: ez az összeg 2500 lej. Ha a tanács rábólint, ennyit rónak majd ki arra az illetőre is, aki az utóbbi időben rendszeresen a temető előtti szemeteszsák mellett szórja szét a használt pelenkát – ahelyett, hogy egyszerűen a zsákba dobná. A polgármesteri hivatal a következő napokban figyelni fogja, ki az, aki ilyen minősíthetetlen módon viselkedik.

(fodor)

Kevés érdeklődő a fórumon

http://www.erdon.ro/hirek/news-erdely/cikk/keves-erdeklodo-a-forumon/cn/news-20101128-02522850
Kevés érdeklődő a fórumon

Nagyvárad - Diákokat toboroznak a várad-rogériuszi Roman Ciorogariu Ortodox Líceum magyar nyelvű első és ötödik osztályába. A péntek délutáni fórumra kevesen mentek el, ezért jövő csütörtökön megismétlik.

Zömében negyedikes gyermekek szülei (körülbelül tízen) mentek el arra a péntek délutáni fórumra, melyet azzal a szándékkal szerveztek, hogy diákokat toborozzanak a várad-rogériuszi Roman Ciorogariu Ortodox Líceum (volt Andrei Mureşanu, illetve 17. számú Általános Iskola) magyar nyelvű első és ötödik osztályába. Eddig ugyanis például csupán 8 gyermeket irattak be az első osztályba, s minimum 12 diák kellene ahhoz (miniszteri jóváhagyással), hogy a jövő ősszel is indulhasson I. és V. osztály a tanintézetben. A helyzetet súlyosbítja, hogy a határidő is sürget, ugyanis legkésőbb december 12-ig a Bihar megyei Tanfelügyelőségnek továbbítania kell a jövő évi beiskolázási tervet Bukarestbe. A helyzetre jellemző bonyolult összefüggéseket Biró Rozália alpolgármester, a líceum igazgatótanácsi tagja vázolta fel. Arra emlékeztetett: annak idején mindkét iskola vezetősége és tanári kara beleegyezett abba, hogy az Andrei Mureşanu Általános Iskola a magyar osztályokkal együtt beolvadjon a Roman Ciorogariu Ortodox Líceumba, s ezáltal jogilag megszünjön létezni. Az elöljáró akkor elbeszélgetett a magyar szülőkkel, akik azt mondták neki, hogy különösebb ellenvetésük nincs, hiszen a tanári kar is maradt a régi, s az iskola is könnyen megközelíthető. Ugyanakkor megállapodtak, hogy alakul egy szülői testület, mely jelezni fogja a felmerült problémákat. Jogilag kiválna Gondok az idei tanévtől adódtak, mivel úgy tünik, hogy a magyar szülők nem szívesen iratják a gyermekeiket egy ortodox líceumba. Mint a közmeghallgatáson elhangzott, elsősorban attól félnek, hogy bár jelenleg nem úgy van, de fokozatosan teret hódít majd az ortodox szellemiség (talán óvodás csoport is indul ortodox gyermekeknek, és az egy éves mandátumú, egyébként rendes román igazgató poziciója sem sziklaszilárd, akár az is előfordulhat, hogy egy ortodox pap kerül majd a helyére). Lehetséges megoldásként felmerülhet, hogy bár helyileg a tanitézet kisépületében maradnának, de jogilag a 16-os számú Általános Iskolához tartoznának a magyar diákok és tanárok. Választ mindenesetre kell találni a kialakult helyzetre, annál is inkább, mert a Rogériuszon körülbelül 200 óvodáskorú magyar gyermek él. Potenciál tehát létezne, ezért kár kihasználatlanul hagyni a kinálkozó lehetőséget, s inkább beletörödni abban, hogy magyar osztályok szünjenek meg. A péntek délutáni rendezvényen a csekély jelenlét miatt mindenesetre semmifajta döntés nem született, legközelebb december 2-án, csütörtök délután fél 7 órától tartanak hasonló eszmecserét. Ciucur Losonczi Antonius
Megjegyzés Meglepő, hogy eddig a szülők nem látták azt, hogy milyen nehézségekkel jár az, hogy a magyar gyermek az ortodox egyházi iskolába jár. Az viszont még meglepőbb, hogy az alpolgármesternő magyar létére miként lett az ortodox egyházi iskola igazgatótanácsi tag... (Erdélyi Polgár)

Zöld Energia verseny

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33978
Szombat reggel 10 órától a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség székhelye adott otthont a Zöld Energia címszó alatt futó környezetvédelmi versenynek. A versenyen nyíregyházi és szatmári középiskolás diákok bizonyíthatták be környezetvédelmi tudásukat egy elméleti és egy gyakorlati próba keretében. A verseny kezdetekor Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szólt a diákokhoz, aki köszöntő beszédében kihangsúlyozta az ehhez hasonló interaktív események fontosságát, melyek során a testvérvárosi kapcsolatokat tanulságos módon ápolhatják. A két próba közötti szünetben egy kiállítást is megtekinthettek, majd a verseny után meglátogatták az ipari parkban található napkollektor üzemet. A verseny és ennek előfutára, a pénteken megrendezett konferencia a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 részeként valósult meg.Gy. B.

Harmadikos környezetvédők

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33966
Az elmúlt héten a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség székhelyére látogatott a szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola III. B. osztálya. „A Földet nem az őseinktől örököltük, hanem az utódainktól kaptuk kölcsön.” Ezt már nagyon régóta tudják a 10-es Számú Általános Iskola III. B osztályos tanulói is, akik öko-iskolájuk tagjaiként minden tőlük telhetőt megtesznek a környezetük védelméért. Fát ültetnek, gondozzák az iskola parkjában és az osztályban levő növényeket, madáretetőt készítenek, szelektíven gyűjtik a hulladékot, érdekes és hasznos dolgokká alakítják az újrahasznosítható anyagokat. A lelkes kisdiákok az elmúlt héten tanítónőjükkel, Mihálka Tündével ellátogattak városunk legnagyobb parkjába, a Kossuth-kertbe. Most nem a játék volt a látogatásuk fő célja, hanem a felújított közfürdő megtekintése, amelyet a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Békéssy Erzsébet mutatott be. A gyerekek sok érdekes dolgot megtudtak erről a „régi-új” épületről, amelyben az ország egyik legmodernebb multimédia terme is található. Békéssy Erzsébet bemutatta az épület termeit, melyekben gazdag tevékenység folyik, hiszen a város 16 óvodája és 7 iskolája már aktívan részt vesz az ügynökség programjaiban. A gyerekeknek tetszettek az itt látott, hulladékokból készült tárgyak és képek, makettek, és nem utolsósorban a kísérleti laboratórium. A látogatást követően új tervekkel tértek vissza az iskolába. A diákok a tanulás mellett minden hónapban egy-egy tevékenységben szeretnének részt venni, bevonva az iskola többi tanulóját is. A terveknek pedig az ügynökség vezetője is nagyon örült, hiszen újabb kis környezetvédő partnerekre talált e nemes munkájában.
(krisztina

Kedden kigyúlnak a fények

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33983
A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal november 30-án kapcsolja be az ünnepi díszkivilágítást, a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmóniában Románia Nemzeti Ünnepe alkalmából tartott koncertje előtt. A világítást Ilyés Gyula polgármester fogja távirányítós rendszer segítségével bekapcsolni, 18 óra 30 perc körül. A nagyparknál található fát 5000 égő díszíti, körülötte két tuját is ünnepi köntösbe öltöztettek, valamint négy rénszarvas is megjelenik. Ugyanakkor a Libertăţii tér és a Horea utca is díszfényekbe borul majd.

Nekünk azonban sikerült az ünnepi fények kipróbálásakor rajta kapni őket, így előre megcsodálhattuk a fényeket.

Strudli, minden mennyiségben

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33968
Nagy volt az érdeklődés a péntek esti Szatmárnémeti Strudlifesztivál iránt. Javában gyúrták már a tésztát, sütötték a forró olajban a hagyományos sváb ételt a nagymajtényi és szatmárnémeti asszonyok, amikor a hivatalos program szerint kezdetét vette a strudlifesztivál az NDF megyeközponti ifjúsági házában. A rendezvény a második volt a sorban, és az elképzelés szerint szélesebb körű eseménnyé alakítják a jövőben. A CD-lejátszóból magyar könnyűzene és sváb polka szólt: a minőségi zene mellett a strudli mellé vásárolható forralt bor is megalapozta a hangulatot, de a vendégek a Kaiser Stefan regionális alelnök által hozott whiskyt is megkóstolhatták. A strudli és a bor eladásából származó bevételt az NDF idős tánccsoportja támogatására fogják fordítani. Nem csupán korosabb és középkorú hölgyek sürgölődtek a gyúródeszkák és serpenyők körül, de az egészen fiatal korosztály képviselői is ügyesen forgatták a laskanyújtót. Miközben a strudli ma különlegességnek, turistacsalogató finomságnak számít, valamikor a legszegényebb családok étele volt – tudhattuk meg Forstenheizler Johann regionális elnöktől: – Anyánk úgy igyekezett a háború utáni években változatosabbá tenni az étrendet, hogy a háromféle nudlit váltogatta, és strudlit is gyakran készített, hiszen liszt, tojás, lekvár, krumpli, túró, aludttej mindig akadt a kamrában. Ha hazamentek a mezőről az emberek, gyorsan készíteni kellett valamilyen ételt, és a strudli megfelelt a célnak. Gyakran fogyasztottuk annak idején, akár második fogásként, akár desszertként, ugyanúgy, mint a másik hagyományos sváb ételt, a császármorzsát. Hölczli Joseph, a Stiftung vezetője szerint a fesztivál az adventi böjt előtti mulatság mellett a strudli böjtös jellegére is felhívja a figyelmet, és igyekszik átörökíteni a fiataloknak ezt a hagyományos ételt. Hozzátette: az NDF nemsokára standot nyit a szatmárnémeti hagyományos termékváráson, ahol a strudli lesz a fő termék. F. I.

Advent első vasárnapja

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33980

A várakozás időszaka kezdődött el a tegnap az egyházak és az istenhívők számára, ugyanis tegnap ünnepelték advent első vasárnapját. A mi régióinkban is sok családban szokás az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A szokás a XIX. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. A negyedik gyertyáját karácsonykor, a Megváltó születésekor gyújtják meg. Egyes családokban a gyerekek számára adventi naptárt is készítenek, ezáltal érdekesebbé és izgalmasabbá varázsolva a várakozási időszakot. Tegnap minden egyes református gyülekezetben, a bűnbánati hét végén, úrvacsorát osztottak. Felvételünk a Szatmárnémeti Református Láncos Templomban készült, ahol szintén meggyújtották az adventi koszorú első gyertyáját. Az ünnepi istentiszteleten Varga Botond segédlelkész hirdetett igét, a varázslatos hangulatot a Láncos gyülekezet kórusának éneke fokozta majd az ifjúságiak szavaltak és Hankovszkyné Gergely Ilonka is előadta versét.

Szatmárnémeti - Gyenge vásár

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33970
A hideg, csípős szél miatt nem igazán volt forgalom a szombati, gombáspusztai állatvásárban, a jószágok nagyon kis része cserélt csak gazdát. A hízók ára nem változott: továbbra is 6,5-7 lejt kérnek élősúlyban a vágnivaló állatokért. A malacok ára: 100-120 lej. Fejőstehenet egyet sem lehetett találni, viszont borjúból tűrhető volt a felhozatal: az egy-kétnapos jószágokat 350, a tízheteseket 600-700 lejért kínálták. (fi)

Újra a Kaláka-ról

Nemrég egy kis videót kaptunk amelyen a Csikszenttamási fürdő megépítésén részvevő "kalákások" vannak bemutatva,most közre adjuk:

Új romániai magyar párt a láthatáron

http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=78533&cim=uj_romaniai_magyar_part_a_lathataron
[ 2010. november 28., 18:27 ]
Az egységet emlegetők számára a megosztás újabb mozzanata következik, ha bejegyzik pártként is az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalmat. Pontosabban azt a pártot, amelyik ennek a szerveződésnek alapjain épült, ám e nevet mégsem viselheti majd, mert okos előrelátók levédték az EMNT nevét. Így a most Tőkés László vonzerejébe tartozó szervezkedők, más nevet kell, hogy válasszanak. Talán az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom mellett döntenek, ami rövidítve nyelvtörő mondóka része is lehet, mert nem könnyű csak úgy kibökni, hogy EMNM. Ha a nemzeti, aminek sok értelmét nem látjuk, kimaradna, az EMM, az Erdélyi Magyar Mozgalom jobb lenne. Ám akkor mi lesz a nem erdélyiekkel? Hogy kerülhetnek be a képbe? Márpedig jelentős számú Tőkés László tisztelő él a Kárpátokon kívül, sőt Bukarestben is, hogy a Bánságról és a Partiumról ne is beszéljünk. Székelyföldön is jelentős e tábor, bár sokan a szemére vetik Tőkés Lászlónak, hogy kihúzta a beképzelt RMDSZ-esek szekerét a kátyúból az EU parlamenti választások alkalmával. Ez sokakat zavar. Főleg azok közül, akik az RMDSZ-t látni sem akarják, s az első alkalommal elsöprő sikerre vitték Tőkés László jelöltségét EU parlamenti képviselőnek (az SZNT, sőt az MPP tagokra is utalok). Székelyföldön úgy tűnik, ma az egyik leghevesebb Tőkés-ellenző maga Szász Jenő, az MPP elnöke. Hogy miért, most ne boncolgassuk. Csakhogy a gond az, hogy Tőkés Lászlónak – érthető módon – nagyobb a súlya nem csak Európában, hanem a Fidesz háza táján is, ahol talán csak Kövér László áll Szász Jenő háta mögött. Ezt az SZNT-nek az Országházban tartott nagygyűlése alkalmával is tapasztalhattuk. (A köré csoportosulók mi másért kaptak volna lehetőséget a kettős állampolgárságot igénylők segítésére a rövidesen létrehozandó Demokrácia Irodákban? (Csak emlékeztetni szeretnék, a magyar igazolványokat megszerzését, de az iskolások támogatását is RMDSZ által létrehozott irodák segítették.) Tőkés László az eredeti tervekkel ellentétben nem jelent meg az SZNT nagygyűlésén, nemhogy felszólalt volna. (Talán a magyar miniszterelnöknek is szerepe volt ebben!) Nincs amiért találgatnunk. Nem e kapcsolatokról szólna e jegyzet, hanem egy új romániai magyar párt esetleges megjelenéséről. A szerveződés szombaton, december 4-én, épp az MPP jelenlegi fellegvárában, Székelyudvarhelyen, egykori polgármestere, Szász Jenő városában tartja alakuló gyűlését. Reméljük különösebb cirkusz nélkül. Mert az ismét minket minősítene. Tőkés László körül tehát minden őt megsemmisíteni szándékozó kísérlet ellenére élet van, politikai élet. Az egykori püspök magánéletét annyi valós és valótlan esettel szenzációként tálalók nem tudtak komoly kárt okozni a romániai forradalom egyetlen máig hiteles alakjának. Az egyetlen romániai magyar politikusnak, akinek nőügyein kívül semmit nem vethetnek a szemére, mert ma is azt teszi, mint huszonegy néhány évvel ezelőtt, konokul kitart akkor elvei mellett. Erdélyben pedig, de főleg Székelyföldön három napig tart minden csoda, ha férfi és nő kapcsolatáról van szó. A mutatós, ráadásul bátor és híres Tőkés László pedig elsősorban férfi maradt, ami felénk bocsánatosabb bűn, mint sokan hinnék, mert itt azt tartják, hogy olyan tűbe nem lehet befűzni, aminek a foka mozog. Ezért itt hamarabb értelmezik azt, hogy nem ő csábított, nem volt rá szüksége, hanem a hölgyek lelték elsősorban örömüket „jószívűségében”. Eltörpült tehát a politikusok álnoksága által sunyin támogatott erkölcscsőszi bábazüle Tőkés László erényei mellett. Hívei munkához láttak, ellentétben azokkal, akik elveszítették a tömegalapjukat (RMDSZ) és azokkal, akik az RMDSZ romjaiból képtelenek voltak építkezni (MPP). „Frusztráltak gyülekezete” – hallani a még meg sem született politikai alakulatról, hiszen az RMDSZ-ből kiebrudalt, illetve onnan a csömörük miatt távozók sertepertélnek máris gyülekezve. A neveket látva, valóban így van. Sőt olyanokat is felfedez köztük a helyzet ismerője, akik már az MPP-ben is megfordultak és csalódva hagyták ott. Szükség van tehát, vagy nincs harmadik magyar politikai erőre Romániában? Jó az, ha Tőkés László lesz az elnöke, vagy az lenne egészséges, ha ő örökös tiszteletbeli elnökként, nagyobb szabadságot élvezhetne, s az esetleges egyeztető tárgyalásokon bevethetné mindazt, amit tényleges pártelnökként aligha? Az első kérdésre határozott igen a válasz. Az RMDSZ vezérkarának ugyanis rá kell jönnie, hogy kisajátítottak ugyan egy helyzetet, ám korántsem nevezhető szervezetük ernyőnek, akkor sem, ha ezt olyan lelkesen hangoztatják. (Ugyebár a „nem politizáló” SZNT sem véletlen alakult! Mert nem politizál, egyes vezetői és tagjai máris azt hangoztatják, hogy mit is akarnak a Partiumból, a Bánságból Székelyföldért tenni? Csak nem ők akarják megmondani, hogy mit csináljon a székely?) A Székelyföld autonómiájáért láthatóan semmit nem tevő RMDSZ, ismét jelszóként fogja használni e bűvös szót: autonómia, önrendelkezés. Aztán a jövő év eleji kongresszusuk után ismét megy minden tovább, ahogy húsz éve. Vezetői tovább módosodnak, hogy ne használjuk a gazdagodni szót egy szegény országban, s magasról fognak rá se rántani arra, hogy mi van itt lent. Annyit esetleg megtesznek, hogy hetet-havat összehordanak majd bizonyítani azt, hogy ők az egyedüli letéteményesei mindennek, ami politika és magyar Romániában, attól sem rettenve vissza, hogy szócsöveikkel a bizalmatlanság mételyét idejében eljuttassák oda, ahol Tőkés Lászlóék épp erősíteni szeretnék hídfőiket. Ügyeljetek: ez az RMDSZ beépített téglája, ez az MPP besúgója, ez csak a karrierért tesz mindent, emez már mindenhol megfordult, mindenhol szétzúzott füvet-fát maga körül, aztán odébb állt. És így tovább. Az új szerveződés jövője nagyban függ attól, hogy mit tanult az RMDSZ és az MPP hibáiból, hogy mennyire veszi komolyan az együttműködést e két előbbivel. A romániai magyar sors ellenben nem rajta múlik, hanem valamennyi romániai magyar politikai alakulat (köztük az SZNT) vezérkarán. A vezetők bölcsességén, azon, hogy mennyivel tudják átlépni saját árnyékukat. Mennyire tudnak végre azonosulni azokkal, akiknek a képviseletét oly nagy dérrel-dúrral hangoztatják, a valóságban pedig csak magukért ügyködnek, meggyőződve arról, hogy „terelni értik” e népet. A hülye népet, tenném hozzá, mert viselkedésük alapján ez lehet a véleményük választóikról, képviseltjeikről. Vajon meddig? A harmadik romániai magyar párt, ha bejegyezhetik, talán épp a megosztottság újabb jelképeként hathat józanítón a Bukarest és a maguk fényében megszédültek körében. Talán belőle válik az a politikai erő, amelynek sikerül kijózanítania azokat, akik csak a maguk hasznát nézve tündökölnek a bizánci politika jeles bukaresti egyetemén: a Román Parlamentben és a magas romániai hivatalokban, kegyenceiknek nem csak csontokat osztogatva néha. Tőkés László zászlóember. Az egyedüli követhető a romániai magyar politikusok közül – mondják nem csak azok, akik majd az ő vonzáskörébe fognak ilyen vagy olyan szinten politizálni. Harcizászló-ember. Az pedig, ha sáros, ha rongyos, ha tépett, úgy is erőt adó, követendő. Ilyen gondolatokkal várják nagyon sokan, hogy végre már a politikus azt is tegye, amit beszél. Csak ennyit és nem többet. A többit egy erőtől duzzadó, csalatkozásait feledő, romániai magyar tömeg adná hozzá. Jelszavak nélkül, az összefogásra kényszerített pártokkal és szervezetekkel együtt. A legfontosabbal, a magyar polgári összefogással keretezve. Bajna György civishir.hu

Stratégiai partnerség minden vonalon?

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=78503&cim=strategiai_partnerseg_minden_vonalon
[ 2010. november 27., 11:04 ]
A romániai magyar belpolitikai erőviszonyok megváltoztatásához is hozzájárulhat a magyar kormány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom által kötött megállapodás, amelynek értelmében az utóbbi a könnyített honosítás folyamatában asszisztálna az anyaországi intézményeknek.
Újabb dimenzióval bővül a stratégiai partnerség
Szerdán, november 24-én megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom a magyar Külügyminisztériummal illetve a közigazgatási és igazságügyi tárcával. A budapesti ceremónia után Toró T. Tibor csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, amelyről a Krónika napilap tudósít. A Tőkés László nevével fémjelzett szervezet ügyvezető elnöke beszámolt arról, hogy a megállapodás tárgya az egyszerűsített honosítási eljárás megszerzésével kapcsolatos tájékoztatás. Elmondása szerint az „Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalomnak, azon belül is Tőkés László elnöknek nagy szerepe volt abban, hogy a határon túli magyarok könnyített honosításának kérdését a köztudatban tartsa”, ezért helyes, hogy őket kérték fel a kérdés erdélyi kezelésére.
Mint ismeretes, az EMNM már korábban bejelentette az ún. Erdélyi Demokrácia Központok létrehozását, amelyek civil funkciót, a polgárokkal való kapcsolattartás szerepét töltenék be. Ez a leendő infrastrukturális keret az egyezség révén új tartalommal is megtelik. Gergely Balázs, a demokrácia-központok országos koordinátora a Krónika összefoglalója szerint elmagyarázta, hogy Magyarország erdélyi konzulátusainak részleges tehermentesítését szolgálja majd a kezdeményezés. Az állampolgárságot igénylők iratcsomóinak ellenőrzésében, az igénylők informálásában kívánnak szerepet vállalni. Segíthetnek a kihelyezett konzuli napok megrendezésében, valamint az állampolgársági fogadalomtétel dátumának egyeztetésében is.
Gergely Balázs azt is kifejtette, hogy a központok dolgozói részt vehetnek azokon a képzéseken, amelyeken a külképviseletek munkatársai is, így gyakorlatilag rendelkezni fognak minden szükséges ismerettel is. Az Új Magyar Szó arról is beszámol, hogy az elképzelések szerint húsz ilyen demokrácia-központ nyílna meg jövő év januárjában, Nagyváradon pedig már az elkövetkező tíz napban elindul a működés. A határ menti városon kívül hasonló intézmények nyitják meg kapuikat többek között Szatmáron, Kolozsváron, Zilahon, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban is.
Eszközök a hatalmi harcban
Kétségtelen, hogy a felvázolt infrastruktúra-rendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy a könnyített honosítási eljárás tényleg „könnyen” működjön, senki sem várhatja el, hogy a három romániai külképviselet (Bukarest, Kolozsvár, Csíkszereda) egyedül megbirkózzon ezzel a feladattal. Gyanúsabb kérdés azonban a folyamat igen hangsúlyos átpolitizálása. Ne feledjük el ugyanis, hogy az EMNM többször is beharangozta pártalakítási szándékát, a kettős állampolgársággal kapcsolatos információszolgáltatás és segítéség könnyen politikai tőkévé kovácsolható.
Korábban sem volt titok, hogy az Orbán-kormány kiemelkedő státuszt szán Tőkés László és a körülötte kialakult tömörülésnek a nemzetpolitikai rendszerváltás által létrejövő új helyzetben. Ezt támasztja alá a stratégiai partnerség megkötése is. Az új megállapodást tehát joggal értelmezhető úgy, mint az anyaországi vezetés tudatos beavatkozása a romániai magyar politikai erőtérbe.
A módszer nem új, hiszen hasonló minta volt felfedezhető a kedvezménytörvény életbe lépése után megszülető státusirodák kapcsán is. Abban az időben Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) égisze alatt lettek átpolitizálva a szolgáltatások. Igaz, akkor sokkal kisebb mértékben volt versenyhelyzet a különböző csoportosulások között, következésképpen a dolog tétje is alacsonyabb volt. A kötekedők nyugodtan kérdezhetik meg, hogy miért nem használták a kettős állampolgárság esetében is a már meglévő státusirodák adta szervezeti hálót.
Ennek a kérdésnek a kapcsán, a hónap elején a Nyugati Jelen közölt egy összeállítást. Székely István, az RMDSZ mellett működő státusiroda-hálózat vezetője elmondta, hogy szó sincs a rendszer megszűnésétől. Ettől függetlenül azonban, a sajtóorgánum szerint megfigyelhető egy fokozatos leépülés párhuzamosan a kedvezménytörvény fontosságának leértékelődésével. A magyar állampolgárság felvételével ugyanis automatikusan érvényét veszti a jogszabály, igaz a kettő harmonizálásának konkrétumairól keveset nyilatkoztak a nemzetpolitika döntéshozói. A státusirodák közrejátszanak még az oktatási-nevelési támogatások megpályázásában és kézbesítésében, ám ezek a funkciók is átkerülhetnek az EMNM fennhatósága alá.
Persze az RMDSZ sem kívánja teljesen átengedni a kettős állampolgárság témája fölötti monopóliumot az EMNM-nek. Ennek bizonyítéka, hogy a párt Bihar megyei szervezete nemrégiben tájékoztató körutat kezdett, és egy füzetet is kiadott a szükséges információkkal. A témáról tudósító Krónika kérdésére Tóró T. Tibor kijelentette, tudomása van, hogy „a piacon nyüzsög más is”, ám alapjában véve helyesnek tartja, hogy az RMDSZ is érdeklődik a téma kapcsán. A kettős állampolgárság körüli imázs-harcban azonban nagy valószínűséggel az EMNM rendelkezik több ponttal, főként, ha figyelembe vesszük a másik oldalon tapasztalható nem egyértelmű viszonyulást a kérdéshez. A döntő tényező persze továbbra is az marad, hogy az erdélyi magyarság mekkora jelentőséget tulajdonít a témának. Pap Szilárd István kitekinto.hu

2010. november 28., vasárnap

Borfesztivál pálinkával

http://rovidazelet.blog.hu/2010/11/23/forralt_bor_vs_palinka_a_karacsonyi_vasar_tapasztalatai#more2468791

2010.09.12. 20:18 eszkimolany

Tudom, igazságtalan egy borfesztivált aszerint megítélni, hogy lehet-e, és ha igen, milyen pálinkát kapni ott. Éppen ezért nem is teszem. Kihagyni viszont nem tudtam, hogy ne nézzek körbe e téren. (Hiába, na, a szívem...) Kellemes meglepetés, hogy – néhány helyen ugyan, de – árultak pálinkát. És noha, egyik sem lett a kedvencem, volt azért köztük egészen jó is.

Az első hely, ahol röviditalt kapok – kb. 15 bódé végigkérdezése után – az Olaszbor sátor. A 42 fokos Grappa azonban nem az én világom.

A Heinemann testvéreknél aztán megtalálom az első hazait. Öt féle íz is van a Tarpa pálinkából. A 42 fokos szatmári szilva jellemzőjét szó szerint idézném, annyira magával ragadt: „A penyigei kékszilva, más néven, a „nemtudom” szilva. A pohárban való megforgatása után illatolásakor „nemtudom”, hogy szatmári szilvalekvár, avagy szatmári szilvapálinka van-e a poharamban – az illatok annyira egy húron pendülnek.”

„Nemtudom”, hogy ki az, aki összetéveszti a kettőt, az én poharamban pálinka volt, méghozzá 42 fokos, ez biztos. (Öt jó pontot kap, aki megsúgja, mit takarhat a sok „nemtudom”)

Csak, hogy még egyet idézzek - mert egyszerűen nem bírom megállni- az érlelt kajsziról is nagyon cuki jellemzés van: „A pálinka randevúra hívja az aszalt gyümölcsökkel készült ételeket, bízván abban, hogy szerelemre kelnek.” Mi ez, ha nem költészet?!

És akkor, tovább haladva megtalálom: Tóth Ferenc Cabernet Sauvignon törkölypálinkáját. Már az üvege is lenyűgöz, az íze pedig egészen finom. Őszintén örülök.

Zwack Izabella Borkereskedés – Zwack nemes sárgamuskotály, nemes érlelt törköly, és a végén a Hírös mézes szőlő. Hmm.

Következő állomásom a Pannon Tokaj ház. Tokaji törköly, aszútörköly és sárgamuskotály törkölypálinka, mind Zsindelyesnél főzetve. Utóbbit kóstolom, egészen kellemes az íze.
Szintén a tokaji vidéken találok rá aztán a következő pálinkát is kínáló helyre: a Tokaj hétszőlő ház törkölyt és aszútörkölyt ad, mindkettő 38, 5 fokos. Bár az üveg szép, az ital nem nyűgöz le, valószínűleg nagy szerepet játszik ebben, hogy rendíthetetlen 50-es rajongó vagyok.
És itt nagyjából be is fejeztem a pálinka-kutatást, mert Dúzsi Görögszója rettenetesen hívogat már. Ismét megerősítem magamban: szeretem a borfesztivált, annak dacára, hogy újabb szerelemre ezúttal nem leltem.

Népnevelés?

2010.11.03. 21:15 eszkimolany

A minap betévedtem egy mega-áruházba, és ha már ott jártam, körbenéztem egy kicsit a pálinkás polcon is. Nem kellett volna! Pálinka megnevezés alatt Fütyülős, Hírös, Vilmos és barátai, hogy a kommerszebbjéről ne is beszéljek. Ezek után nem csoda, ha a laikus nem tudja, mi a pálinka, vagy olyasmit társít hozzá, amitől (érthető módon) kirázza a hideg. Ki és miért engedi ezt meg? Mire való a szabályozás, ha egész egyszerűen nem foglalkoznak vele? Valószínűleg hasonló okok miatt fordulhat elő az is például, hogy a celeb VIVA Ada Fütyülőssel kínálja szintén celeb vendégeit az egyik kereskedelmi csatorna ultragáz és nívótlan főzőműsorában - étvágygerjesztőként. Azt mondjuk furcsállom, hogy senki nem mondta meg neki, ez azért több mint kínos. Meg azt is, hogy - bár celeb létére bizonyára megfordult már számos buliban - mégsem képes fogyasztható italt kínálni.

Forralt bor vs. pálinka – a karácsonyi vásár tapasztalatai

2010.11.23. 20:17 eszkimolany

A Vörösmarty téri karácsonyi vásáron két dolgot tudtam meg. Egyrészt, hogy az idetévedő külföldiek zömének fogalma sincs arról, mi az a pálinka, másrészt, hogy a pálinka a szegények kávéja. A kettő közt persze semmilyen összefüggés nincs, de a mondatszerkezet megkívánta, hogy így írjam.

Utóbbi (nevezzük mondásnak?) előttem eddig ismeretlen volt, de nagyon találónak vélem. Mindjárt kisebb kutatásba is kezdtem és kiderült, még sokkal több másik nevet is használnak a pálinkára. Ilyen például a „nerángass”, a „célzóvíz”, a „cs-vitamin”, a „kerítésszaggató”, a „nyakolaj” és a „majomtej” – csak hogy néhányat említsek. A majomtej különösen tetszik. Először Mangalica fogadójánál (azt hiszem, vele személyesen nem sikerült találkoznom) állok meg, itt Rézangyalt és Márton és Lányait kínálnak (málnamálnamálna!). A pultos elég kedves, de azt mondja, a forralt bor kiüti a pálinkát. – Az a tapasztalat, hogy a külföldiek nem nagyon veszik a pálinkát – mondja. – Ha meg veszik, akkor szinte mindegy is, milyen, mert egyáltalán nem ismerik. De inkább a forralt bor megy.

Hmm. Kissé furcsállom, amit mond, na de lelkesen tovább haladok, gondolva, hogy biztos csak ő találkozott tudatlan külföldiekkel. (Én ugyanis azt feltételezem, hogy aki Magyarországra érkezik, és megpróbál előre tájékozódni, három jellemző szót biztosan hall, és ebben a háromban a pálinka legalább egyszer benne van.) Sajnos a forralt bor vs. pálinka pultosnak ad igazat egy pár lépéssel arrébb áruló hölgy is, aki viszont bizakodó. Szerinte ugyanis bár az itt lévő embereknek – se a magyaroknak, se a külföldieknek – fogalma sincs a pálinkáról, ő azért van itt, hogy ezt a hiányt orvosolja. Kissé unott fejjel mondja, azért kapja a pénzét, hogy elmagyarázza, mi is az a pálinka, miért jó, meg ilyenek. Élmény lehet hallgatni. Közben találok Naményit, Agárdit, Rexet, és a Győri Likőrgyár is képviselteti magát. A Lali nevű pecsenyésnél Rézangyal van meg Márton, és itt előbukkan egy-két üveg a Brilltől is. – A meggyeset viszik, azt – mondja a pultoslány és ezt kolléganője sűrű bólogatással erősíti meg. (Láthatóan élvezik a beszélgetést, bár nekem úgy tűnik, fogalmuk sincs arról, mi lehet az a blog és valójában azt hiszik, valami újságíróféle vagyok.) A szemközti soron találok Ördögit meg Mártont (az öreg mindenhol ott van!) és egy üveg Frittman cserszegi fűszerest is. Közben már lefagyott a kezem, de a pálinkától egyre jobb kedvem van. Mosolyogva megyek oda Török-Keresztury Zsuzsánnához, akinek muszáj volt leírnom a nevét, annyira kedves hölgy. Igazából iparművész és a pálinkához nagyjából annyi köze van, hogy szereti. De olyan egyedi üvegeket készít, amibe épp házipálinka való, úgyhogy beszélgetni kezdünk. Megtudom, hogy Kishomokon, ahol él, esti program a pálinkakóstolás: a szomszédét kóstolgatják.

Az ominózus feliratot végül egy sokadik pultnál látom meg, hatásosabb lenne, ha közvetlenül alá nem whiskey-t tettek volna. „Pálinka a szegények kávéja” – fantasztikus. Itt Zsindelyes meg Zwack van, úgyhogy sokáig nem időzöm. Az óriási karácsonyfa előtt állva iszom meg a búcsú málnámat (MJ) és azon tűnődöm, hogyan élhet ember a földön, aki nem ismeri a pálinkát.

Drágulhat a méz

http://umvp.eu/?q=sajtoszemle/dragulhat-a-mez

Aligha kerül be a méhészek aranykönyvébe az idei esztendő. Az elmúlt ötven évben még sosem volt ilyen gyenge az akácmézhozam; tavasszal akár jelentősen is emelkedhet az ínyencség ára. — Az akácmézről talán jobb nem is beszélni Békés megyében sem — értékelte az elmúlt hónapokat Zsibrita Pál, mezőberényi méhész. A szakember elmondta, az egész országban nagyon gyengén alakultak a hozamok, kivételt talán egyedül Baranya jelent az „akácválság” alól. A méhésznek repcemézből jó, vegyes mézből közepes mennyiség jött össze, ám összességében az idei év gyengébben sikerült a közepesnél.

Félő, hogy a mennyiség visszaesése miatt sokan árat emelnek majd tavasszal — adott előrejelzést a közeljövőről Zsibrita Pál, aki kérdésünkre elárulta, hogy az elmúlt néhány évben négy-ötszörösére emelkedett vásárlóinak száma, sokan elfordultak ugyanis az áruházaktól.

Zsibrita Pál felvetésünkre megerősítette, hogy a közelmúltban sok fiatalember is belevágott a méhészkedésbe, őmaga is négy ifjú szakembernek segített az elindulásban, ám mára szinte mindannyian felhagytak a próbálkozással.

Hosszú évek tapasztalatára van szükség ahhoz, hogy jól menjen ez a munka — hangsúlyozta. Tegnap kilátogattunk a békéscsabai piacra is, ahol Turbucz Betti eladó lapunknak elmondta, hogy a vevők körében az akácméz a legnépszerűbb, míg a képzeletbeli eladási lista második helyén a vegyes méz áll. A többi fajtával még most ismerkednek az ínyencség kedvelői.

- Az elmúlt 50 év leggyengébb akácméztermése volt az idei. Változékony, esős, szeles idő jellemezte az akácvirágzás három hetes időszakát. A méhek nem tudtak gyűjteni, nem mézelt az akác, nem volt ideális a hőmérséklet — erősítette meg az információt Árgyelán János. A megyei szaktanácsadó úgy fogalmazott, egy átlagos évhez képest az akácméztermésnek csupán az egynegyede jött össze idén.

Békés megyében a repce, az akác és a napraforgó a meghatározó növény méhészeti szempontból. De az olajretek, a mustár és az olajtök is biztosít méhlegelőt.

— A napraforgó alulmúlta a várakozásokat. Olajretekről, mustárról és olajtökről szinte semmit sem pergettek a méhészek. Így az idei évről az időjárás miatt elmondható: katasztrofális volt a méhészek számára.

Idén először pályázhatnak az Év méze 2010 cím elnyerésére a megye kistermelői. — Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szervezetének az a célja, hogy öregbítse a magyar termelői méz hírnevét — nyilatkozta Árgyelán János szaktanácsadó. A mézek kontrolljával, az eredmények nyilvánossá tételével kívánják a természetes magyar mézekre felhívni a figyelmet. Az érzékszervi zsűrizés és a laboratóriumi vizsgálat után — amellyel biztosítják, hogy a legjobbak kapjanak díjat — az eredményt a III. Gyulai Mézeskalács Fesztiválon, december 11-én hirdetik ki.beol.hu

Együttműködésben

http://umvp.eu/?q=sajtoszemle/egyuttmukodesben

Együttműködési megállapodást írt alá szerdán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a romániai Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizető Ügynökség (APIA) Bukarestben – közölte az MVH. A megállapodás elsődleges célja az intézmények szakértői közötti szakmai tapasztalatcsere elősegítése.

A dokumentumot Palkovics Péter, az MVH elnöke és Florin Marius Faur, az APIA vezérigazgatója látta el kézjegyével. A szerződés értelmében a megbeszéléseken a felek meghatározott témaköröket tárgyalnak meg, úgymint a közvetlen kifizetések és ellenőrzésük, módszertani kérdések, bel- és külpiaci intézkedések, belső ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, pénzügyi és informatikai kérdések, felügyeleti tevékenység és kintlévőségek behajtása.

A két európai uniós mezőgazdasági támogatásokat kezelő intézmény között 2007 óta áll fenn gyümölcsöző együttműködési megállapodás. A Az MVH közleménye szerint a román fél elismerő szavakkal illette a szakmai találkozókat, és nagyra értékelte a magyar fél nyitottságát az együttműködés meghosszabbítására.

Nemrégiben a román-magyar közös kormányülésen, az agrárium területén tárgyalták az intézményi kapcsolatokat, amely miatt a megállapodás kiemelt fontossággal bír.MVH

Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi a magyar kormány

Népújság, 2010-11-27
(MTI) – Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi a kormány; a nemzetpolitikáért felelôs miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint az új alap a Szülôföld Alap általános jogutódjaként mûködne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.

Semjén Zsolt indítványában a határon túli magyarságnak a szülôföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bôvülô és erôsödô kapcsolattartást elôsegítô programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot.

Az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzáfûzôdô erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri – olvasható az indítványban.

A törvény alapján lehetôség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytôl, illetve telephelytôl függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára.

A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori mûködôképességének megôrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elô, azaz minden költségvetési évben legalább egymilliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit.

A tervezet felidézi, hogy az Országgyûlés a határon túli magyarságnak a szülôföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bôvülô és erôsödô kapcsolattartást elôsegítô programok megvalósítása érdekében Szülôföld Alap elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot hozott létre.

Az alappal megvalósítani kívánt cél nem változott: a határon túli magyarságnak a szülôföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megôrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erôsítése érdekében támogatások nyújtása – rögzíti a javaslat. Megállapítja, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon.

Az elôirányzatok felhasználása és elszámoltatása nem egy folyamatos, monitoring-rendszerben, helyszíni záró ellenôrzéssel történik, hanem pusztán a minisztérium rendszerében mûködô egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem kimutatható.

Ezen okok miatt szüntetné meg a kormány a Szülôföld Alapot, és hozná létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibôvítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illetô, közigazgatási tárcánál lévô célelôirányzatokat az alapba emelnék be.

Az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembevételével végzi.

A nemzetpolitikáért felelôs miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig tájékoztatja a kormányt, amely május 31-ig beszámol az Országgyûlésnek az alap elôzô évi tevékenységérôl és mûködésérôl, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A törvény, ha az Országgyûlés elfogadja, 2011. január 1-jén lép hatályba

Tudományos Diákkörök IX. Erdélyi Konferenciája

http://erdely.ma/kultura.php?id=78517&cim=tudomanyos_diakkorok_ix_erdelyi_konferenciaja
[ 2010. november 28., 09:02 ]
2010. november 26–28. között Csíkszereda ad otthont a Tudományos Diákkörök IX. Erdélyi Konferenciájának (TUDEK). A Kutató Diákok Országos Szövetségének felkérésére a TUDEK 2010-es konferenciájának megszervezését a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola vállalta fel. Az esemény fővédnöke Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.
A TUDEK lehetőséget teremt a Romániában magyar nyelven tanuló középiskolás diákok számára, hogy egyetemi tanárokból és szakemberekből álló zsűri előtt ismertethessék és megvédhessék saját tudományos alapú kutatásaikat. A konferencia a fiatal kutatók egyéni bemutatkozása és megméretése mellett, az erdélyi magyar középiskolás tanárok és diákok közötti együttműködés erősítésére is lehetőséget teremt. Erdély városainak különböző oktatási intézményeit képviselő kutató diákok tizenegy szekcióban versenyeznek: botanika és állattan, humán-biológia, fizika –matematika -informatika és csillagászat, kémia-biokémia, irodalom-nyelvészet, környezetvédelem-hidrológia, néprajz-népi építészet, pszichológia, szociológia-filozófia-közgazdaságtan, helytörténet, illetve történelem-művelődéstörténet-vallástörténet.
A TUDEK 2010 konferencia legeredményesebb erdélyi résztvevői a magyarországi, kárpátaljai és délvidéki regionális konferenciákon továbbjutott tanulókkal versen- genek majd 2011 tavaszán, a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK), amelynek Békéscsaba lesz a házigazdája.
A 2010-es konferencia hivatalos megnyitóját november 27-én, szombaton délelőtt a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében tartották.
Sógor Csaba, a rendezvény fővédnöke és támogatója köszöntőbeszédében a tudás megszerzésének alapvető fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. – A kisebbségi sorsban élő magyaroknak a tudásban kell keresniük a jövőt. A középiskolai tanárok munkájának nagy szerepe van abban, hogy megfelelő tárgyi és elméleti ismereteket szerezhessenek a fiatalok, olyan készségeket, amelyek a kisebbségi lét előnyére válhatnak – hangsúlyozta az erdélyi magyar politikus.
Az EP-képviselő beszédében kifejtette: az ilyen és az ehhez hasonló diákkonferenciák nem csupán a tudás elmélyítését segítik, hanem a versenyhelyzetekkel teli mindennapokra is felkészítik a diákokat. Sógor Csaba szerint a kapcsolattartás szempontjából, illetve a tudás cseréje révén ma már az is jelentős fontossággal bír, hogy az Európai Uniós határoknak köszönhetően a kárpát-medencei magyar diákok együtt versenyezhetnek. – Gazdasági válságban a leginkább megtérülő anyagi ráfordítás a tudásba való befektetés – mutatott rá a képviselő.
A megnyitón jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki köszöntőjében elmondta: nélkülözhetetlen a tudomány és a közélet folyamatos kölcsönhatása. A tanácselnök szerint a tudomány nem lehet egy öncél, éppen emiatt Hargita Megye Tanácsa is kiemelten támogat fenntartható tevékenységeket az oktatás területén.
A konferencia résztvevőit Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere is üdvözölte, aki a város nevezetességeire és a helyi látnivalókra is felhívta a vendégdiákok és kísérőtanáraik figyelmét.
Ferencz Salamon Alpár, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője zárta a köszöntők sorát, elmondta: akkor tud ez a társadalom igazán eredményes lenni, ha képesek leszünk a megszerzett tudásunkat a közösségünk érdekében hasznosítani.
Megjegyzés
Az idei TUDEK a kolozsvári iskolák számára is fontosnak ígérkezett. A résztvevő iskolák közül a Báthory diákcsapata tejlejsített jobban, hiszen a XI ostályosok közül a kémiai szekción egy második helyet (Kegyes Krisztina és Tóth Norbert páros, vezető tanár Manaszesz Eszter) és a történelmi szekción egy III.helyet (Horváth Csaba, vezető tanár dr. Váradi Éva) nyertek el. A díjjazatok közül a harmadik helyes nyertes jövőre részt vehet a Békéscsabán megrendező TUDOK-on. Ugyanakkor a díjazott diákok már az idei évtől állami helyre nyertek felvételit úgy a BBTE, mint a EMTE szakjaira a TUDEK szabályzata értelmében. (Erdélyi Pogár)

2010. november 26., péntek

Băsescu: dolgozni kellene

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33935

Traian Băsescu elnök tegnap részt vett a Bukaresti Értéktőzsde megalakulásának 15. évfordulóján, és nagyon élesen bírálta a hazai közállapotokat. Elmondta: a megszorító intézkedéseket az állam reformjának halogatása idézte elő, ideje tehát végre valóban elvégezni ezt a feladatot. Bírálta a politikusokat, akik szerinte (is) a maguk érdekeit a köz érdekei elé helyezik. Megemlítette, hogy pártállástól függetlenül szembe mennek a kormánnyal, amely felvállalta ezeket a reformokat, példának hozva fel, hogy miközben a kormány kénytelen volt megemelni a TVA-t, megszavazták, hogy az alapélelmiszerek általános forgalmi adóját vigyék le 5 százalékra. Még hajmeresztőbb szavazás volt nemrég a szenátusban: a kormányoldal honatyái is megszavazták, hogy az amúgy alacsonynak tekinthető 16 százalékos adókulcs 10 százalékra csökkenjen. Drámai hangon szólította fel őket, hogy tanúsítsanak több felelősségérzetet. A gazdasági életben is eluralkodott egy olyan szemlélet, mondta, mely szerint a munka nem vezet az egyén boldogulásához. A kapitalizmus egyik legrosszabb velejáróját ápolja az ország, nevezetesen azt a hitet, hogy munka helyett spekulációból lehet megélni. Ezt a hozzáállást bátorította az elmúlt években az ingatlanspekulációk hozama, de éppen ez vezetett a mai világgazdasági válsághoz, mondta. Érdekes, hogy mindezek az Orbán Viktor által is hangoztatott gondolatokra rímelnek, aki szintén a munka becsületének visszaállításától reméli Magyarország kilábalását a válságból. Ami viszont a parlament tagjainak komolytalan hozzáállását illeti, abban tökéletesen igaza van. Sajnos, az egyéni választókerületes rendszer nem hozta meg a hozzáállásbeli megújulást, s elmondhatjuk, hogy a szenátorok és képviselők nagy része kizárólag azon munkálkodik, hogy a következő választáson is mandátumhoz jusson. Ezért aztán nagyon nehezen szavaznak meg olyasmit, amiért szemrehányást kaphatnának a választóktól. Tudunk olyan Szatmár megyei honatyáról, aki inkább nem mutatkozott az emberek között, miután a nyáron bevezették a megszorító intézkedéseket, de annál nagyobb örömmel szavazta meg az egységes adókulcs csökkentését. Tipikus hazai honatyai észjárás: két év múlva ismét választások lesznek. Bizony, az államelnök tegnapi intelmeit nem ártana komolyan venni, ha az nem lenne utópia ebben az országban. Veres István

Szatmárnémeti - Megyénkben járt Markó Béla

Valóban komolyan gondolkodom azon, hogy változásra lenne szükség az RMDSZ-ben. Hogy ez a változás a szövetségi elnök szintjéig is elér majd vagy sem, azt december tizenegyedikén, az SZKT-n fogom bejelenteni. Addig mindenki legyen türelemmel – válaszolt Markó Béla tegnapi, szatmárnémeti sajtótájékoztatóján a Szatmári Magyar Hírlap által feltett kérdésre. Lapunk munkatársa azt firtatta: miként látja Markó azt, hogy RMDSZ-elnökséggel kapcsolatban több jelölt neve is szóba került az elmúlt napokban. Markó Béla miniszterelnök-helyettes a Szatmár megyei RMDSZ, illetve a nagykárolyi önkormányzat meghívására érkezett tegnapelőtt este Szatmár megyébe, amolyan kettős munkalátogatásra. A szövetségi elnök utoljára 2009-ben járt tájegységünkben, és a megyei, valamint helyi RMDSZ-vezetőkkel való tanácskozás mellett megszemlélt több készülő beruházást is. Reggel a megyei tanácselnökkel, Szatmárnémeti elöljáróival, a prefektussal folytatott megbeszélést, majd a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban zajló munkálatokat tekintette meg. Nagykárolyban a bővítés alatt lévő elméleti líceumba, a megújuló kastélyba, valamint a leendő városházára – a Szarvas fogadóba – látogatott el Csehi Árpád megyei tanácselnök, Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselők kíséretében, majd a városi kulturális központban bemutatták neki a Regionális Operatív Program keretében megvalósítandó nagykárolyi terveket. Délután a megyei egyházi vezetőkkel tartott megbeszélést a miniszterelnök-helyettes. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium szűkös tanárijában foglalt helyet Markó Béla a megyei RMDSZ vezető politikusaival együtt, miután az udvaron és az épületen végzett nagyszabású munkálatot megtekintették tegnap reggel. Pataki Enikő igazgató rámutatott: a fantasztikus tanári karral, eredményes diákokkal rendelkező tanintézmény jövőbeni támogatása lényeges volna, hiszen jelenleg két épület között ingáznak a pedagógusok és a tanulók (szám szerint nyolcszázan), ami elsősorban a balesetveszély miatt jelent gondot. Elhangzott: a jövő évi költségvetés kidolgozása során mindenképp oda kell majd figyelni a szatmári középiskolára is, hiszen a 990 000 lejes idei kormánytámogatásból készülő munkálatoknak folytatódniuk kell. Markó Béla elmondta: 2004-2008 között olyan nagyszabású beruházások indultak meg – például iskolai campusok – amelyek további finanszírozására nincs lehetőség, hiszen ésszerűsíteni kell a kiadásokat, de a Kölcsey finanszírozására oda fognak figyelni az illetékesek. Nagykárolyban ugyancsak egy iskolában folytatódott a munkalátogatás: itt Zsidó Sándor igazgató mutatta be az elméleti líceum épületbővítési munkálatait. A következő helyszín a kőművesállványokkal telepakolt Károlyi-kastély volt, ahová Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere kalauzolta el az illusztris vendéget és az őt elkísérőket. A terepszemle közben Kovács elmagyarázta: a helyi önkormányzat célja az, hogy az épület visszanyerje kastély jellegét, azaz ne csupán kiállítótermekként funkcionáljanak a helyiségei. A Szarvas-fogadónál tett látogatás során a küldöttség megtekintette az egykori dísztermet – amely arról nevezetes, hogy itt találkozott Petőfi és Szendrey Júlia, a megyebálon. A nagykárolyiak a kulturális központ egyik termében mutatták be a miniszterelnök-helyettesnek azt az aláírás előtt lévő hat pályázatot, amely révén teljesen újjászületne a város központja. A Regionális Operatív Program keretében – Egli Carmen, önkormányzati pályázatfelelős elmondása szerint – korszerűsítenék az 1 Decembrie 1918 utcát (7 700 000 lej), rendbe tennék a zöldövezeteket a két lakónegyedben (3 395 000 lej), felújítanák a lakónegyedek út- és járdahálózatát (3 000 000 euró), a volt laktanya helyén szociális központot hoznának létre (8 578 000 lej), felújítanák a szegénykonyhát (1 600 000 lej), rendbe tennék a kulturális központot és a színház épületét (9 937 000 lej). A hat szeletből álló projektcsomag összértéke: 34 139 000 lej. Kovács Jenő nagykárolyi polgármester rámutatott arra is: a polgármesteri hivatal 30 kilométernyi út leaszfaltozásába kezdett, gépeket, felszereléseket fog vásárolni, és több olyan projektje van, amelyek megvalósítása anyagi okokból leállt – például nem kevesebb, mint 300 ANL-s, valamint szociális lakosztály építése. Markó Béla dicséretre méltónak nevezte a nagykárolyiak hozzáállását, majd megkóstolta a polgármester által készíttetett sváb strudlit is. A szatmárnémeti RMDSZ-székházban megtartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök-helyettes elsősorban a tanügyi törvény kormányzati felelősségvállalásának szükségességét részletezte, amelynek a végkifejlete a kormánykoalíció stabilitását is megingathatja. – A kormányzati felelősségvállalás nem azt jelenti, hogy a kormány nem meri a Parlament elé vinni a törvénytervezetet, hanem azt, hogy alapvető fontosságú, a kormány létére is kiható törvényről van szó. A felelősségvállalás felhatalmazza az ellenzéket bizalmatlansági indítvány benyújtására, így nemcsak a Szenátus szavazza majd meg a tanügyi törvényt (amely ez esetben döntő ház), hanem mind a két ház leteszi majd a voksát azzal, hogy kifejezi: támogatja-e a kormányt vagy sem. A tanügyi törvény fontos módosításokat tartalmaz, például azt, hogy teljes mértékben a helyi közösségek dönthetnek majd egy tanintézmény sorsáról – fejtette ki Markó, majd a politikusi felelőtlenséggel kapcsolatos kérdésre válaszolva rámutatott: furcsának tartja, hogy fél év alatt mindössze 100 cikkelyt tárgyalt a bizottság a tanügyi törvénytervezetből, és ehhez képest két hétvége alatt 290 cikkelyen eszközölt módosításokat. Markó érthetetlennek tartja Geoană és Crin Antonescu magatartását is, akik annak idején mindent megígértek az RMDSZ-nek, most pedig nacionalista hangokat hallatnak.
Az RMDSZ számára nagy kérdés, hogy eltolódjon-e szélsőjobb vagy szélsőbal irányba. Véleményem szerint egyik irányzathoz sem kell csatlakoznia: tovább kell folytatnia a maga útját. Bárkivel is voltunk koalícióban, ugyanazokért az értékekért és érdekekért álltunk ki, és ez a jövőben sem lesz másképp – fogalmazott az érdekvédelmi szervezet politikáját érintő kérdésekre válaszolva Markó, aki szerint a tisztességes nemzetpolitika mellett az egyre aktuálisabb szociális érdekre is megfelelő választ kell majd adnia a szervezetnek.Fodor István

Díszítik a karácsonyfát

http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=33931&apparition=2010-11-26
Miután kedden a Pannónia Szállodával szemben a Florisal munkásai nekiláttak a karácsonyfa-felállításnak, tegnap már az első díszek is felkerültek a fára. Az idei karácsonyfa az eddigi egyik legnagyobb, 15 méter magas és egy megyebeli erdőből származik. A fát nem kevesebb, mint két hónapon keresztül csodálhatják majd a városlakók. A Florisal munkatársai azt állítják, hogy eddig még nem került sor ilyen magas karácsonyfa felállítására, a tavalyi ugyanis csupán 7 méter magas volt, a két évvel ezelőtti pedig 12 méter. A fa díszítésével egyidőben az ünnepi díszkivilágítás felszerelését is elkezdték. Az idén az önkormányzat pénzhiány miatt 30%-kal kevesebb pénzt, 150 000 lejt hagyott jóvá az ünnepi fényekre, ezért csupán a város központi részén lehet majd megcsodálni ezeket. A fények december 1-jétől gyúlnak ki.

Egy falu és az új ország

A Dél-Alföldön, Szegedtől alig tíz kilométerre van egy csaknem ötezer lakosú magyar falu, Domaszék. Ez a magyar falu ennek a cikknek a főszereplője. Egészen pontosan a falu gyerekeinek és néhány megszállott helyinek a fantasztikus teljesítménye s mindezzel szemben a falu vezetésének impotens, földbuta gonoszsága. A domaszéki dzsúdóklub egészen egyszerűen páratlan teljesítményeket ér el, a domaszéki dzsúdóklub fogalom a magyar dzsúdósportban, diák- és serdülőkorosztályban.
Domaszéken harminc domaszéki és két szegedi gyerek sportol rendszeresen. Tavaly nyolc egyéni és egy csapat országos bajnokságot nyertek, az idén hat egyénit, és éppen az elmúlt vasárnapon nyerte meg az ob-t a leánycsapatuk Szekszárdon. Ennek az egyesületnek négy korosztályos válogatottja van. Mindezeken túl megszámlálhatatlan ezüst- és bronzérmet hoznak el a versenyekről. Erre a teljesítményre képes ma egy dél-alföldi, alig ötezres magyar falu. S emögött a teljesítmény mögött két ember áll elsősorban: Szabó Miklós, az egykori olimpikon, a domaszéki dzsúdóklub edzője és segítője, Kószó Tibor.
Szabó Miklós nyilvánvalóan megszállott. Ő az igazi szent őrült. Időt, fáradságot nem kímélve, óriási és kifogyhatatlan szeretettel és lelkesedéssel edzi és tartja össze a domaszéki gyerekeket. Teszi ezt egy fillér javadalmazás, egy fillér jutalom nélkül. Saját autójával, saját költségén hordja a csapatot versenyről versenyre. Mindebben társa Kószó Tibor segédedző – no és persze a szülők. Akik szintúgy maguk ülnek volán mögé hétvégenként, s ha kell, külföldre is viszik a gyerekeket, mert versenyezni kell, és mert az eredmény persze sohasem marad el.
Gondolná az ember, a falu vezetése kezét-lábát összetörve segíti egy ilyen klub működését, akár erőn felül is. Aki így gondolta, rosszul gondolta. Domaszék képességtelen és gonosz polgármestere, továbbá ugyanilyen képviselő-testülete nem hogy segítené, de gáncsolja és ellehetetleníteni igyekszik ezt az egyesületet. És olyan jólesne leírni, hogy ez a polgármester szoci. De sajnos nem tehetem. Domaszék polgármestere, Kispéter Géza független, és Fidesz-támogatással nyert.
S hogy kedves olvasóim értsék, miről is van szó, álljon itt néhány érdekes részlet az önkormányzat Humán Bizottságának e hét hétfői üléséről. Ezen az ülésen megjelent Szabó Miklós és Kószó Tibor, s természetesen jelen volt a polgármester is. Téma pedig a domaszéki dzsúdóklub jövő évi támogatása. Nos, hogy a közepébe vágjunk mindjárt: a Humán Bizottság vezetője, Csóti Mária helyi pedagógus kerek perec közölte, a maga részéről nem támogatja, hogy az egyesület jövőre akár egyetlen fillér támogatást is kapjon. A polgármester mindezzel egyetértett. S ennyi volna a lényeg, de a megelőző vitában elhangzott még néhány kijelentés, amit érdemes megosztani a nyilvánossággal. Mikor Szabó Miklós a bizottság szemére vetette, hogy a páratlan eredményeket elért gyerekeket a képviselő-testület még arra sem méltatta, hogy egy szelet csokival megjutalmazza őket, vagy egyáltalán megjelenjen valaki közülük az évadzáró vacsorán és megköszönje nekik a munkát, szót kért nevezett Csóti Mária, és a következőt volt képes mondani: „Én harmincöt éve vagyok pedagógus, és még engem sem jutalmazott meg senki…”
Remélem, érzik… Remélem, látják maguk előtt ezt a szerencsétlen, frusztrált, kontraszelektált nyomorultat, aki ezzel az egy mondatával bebizonyította, hogy tökéletesen alkalmatlan a pedagógusi pályára, de legalább embernek is silány. Kószó Tibor felvetésére, miszerint nincs még egy falu az országban, amely egy olimpiai sportágban ilyen eredményeket képes felmutatni, a polgármester felesége ezt bírta válaszolni: „A mórahalmi ugrókötelesek is nyertek már aranyérmet…”Nem folytatom.
Csak annyit szeretnék még megosztani önökkel, hogy az egész pitiáner és aljas bunkóság, amit ez a polgármester és testülete művel, egyetlen okra vezethető vissza. Arra, hogy az idei önkormányzati választáson volt ellenjelöltje Kispéter Gézának, és ezt az ellenjelölést a polgármester a dzsúdós gyerekek szülei­hez köti. S most elérkezettnek látja az időt, hogy bosszút álljon. S ha ez a nyomorult bosszút akar állni, akkor nem számít semmi, se a sport, se a teljesítmény, se a gyerekek. Leginkább a gyerekek nem számítanak. Őróluk a pedagógus néninek is csak annyi jut eszébe, hogy ő már harmincöt éve…
Mindegy. Nem folytatom. A lényeg mindebből, vajon mit fognak megtanulni életük kezdetén a domaszéki gyerekek? Azt, hogy nem érdemes hajtani, nem érdemes gürcölni, nem érdemes teljesítményt elérni, mert annak úgysincs meg a jutalma? Ezt fogják megtanulni? Mert ha a hülye polgármesteren és a hülye képviselő-testületen múlik, akkor igen.
S innentől kezdve ez már kormányzati, állami felelősség is.
Hagyja-e ez a kormányzat, hogy megkeseredve, kiábrándulva mindenből szétszéledjen ez a csapat, vagy megtartja őket? Igen: ha valaki megérdemli a támogatást, hát a domaszéki dzsúdóklub megérdemli. Az eredményeikért, és leginkább azért a szellemért, amit képviselnek. Mert ebből a szellemből lehet új országot építeni. Mi pedig, ha jól tudom, azt akarunk. Bayer Zsolt Megjegyzés Nem tudunk a cikkíróval egyetérteni. Ha a polgáriak által beindított és a magántőkéből fenntartott Kalotaszeg Kupa esetével összehasonlítanánk a domaszéki judócsapat helyzetét könnyen megállapítható, hogy ha egy polgármester - legyen az Fidesz-párti - nem látja át, hogy az Ő érdeme is lehetne a csapat győzelme, akkor csak az Ő baja amiért nem ildomos a pártfüggőséget kiemelten bemutatni... Bayer úrnak sem ajánlott hiszen az a sok szitokszó nem emeli hanem csorbítja az általa méltatott csapat tagjait (Erdélyi Polgár)