[ 2011. január 08., 12:56 ]
A kettős állampolgárság megszerzése után sem esnek el az eddigi támogatásoktól a magyarigazolvánnyal rendelkezők a státustörvény módosításának köszönhetően – mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Az eredeti törvényszöveg azt tartalmazta, hogy aki magyar állampolgár, vagy folyamodik az állampolgárságért, az nem lehet alanya a státustörvénynek, azaz számára az oktatási-nevelési és egyéb támogatások nem járhatnak. A tavaly év végén hozott módosítással ezt megszüntették, az állampolgárság megszerzése után sem esnek el az érintettek a támogatásoktól – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, hozzátéve: a honosítási törvény életbe lépésével nem szerették volna, ha diszkrimináció éri a magyarokat. A döntés mintegy kilencszázezer embert érint, napjainkig ennyien igényeltek magyarigazolványt.
„Azt szeretnénk, ha a szomszédos országokban élő magyarok juthatnának hozzá azokhoz a támogatásokhoz, kedvezményekhez, amelyek a státustörvényben vannak, ők azok akiknek erre szükségük van, s a magyar kormány őket szeretné segíteni” – fogalmazott Répás Zsuzsanna. Kifejtette: a támogatás feltétele ezentúl az, hogy valaki a szomszédos államokban éljen, s magyar ajkú legyen, de akár magyar állampolgár, akár nem, igényelheti a támogatást. A kedvezmények köre nem változott, minden juttatás ugyanúgy jár majd mint eddig – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy több helyen – így például Kárpátalján – elterjedtek olyan hírek, hogy az állampolgárság miatt nem járnak majd a juttatások. Ezeket a téves információkat szeretnék eloszlatni, hogy ne érezzenek akadályt az ott élő magyarok az egyszerűsített honosítás kérelmezésében – emelte ki.
A technikai módosítás mellett újdonság, hogy az oktatási-nevelési támogatás éves, húszezer forintos összege az óvodások után is jár ezentúl. Az iskolások után ezenfelül egy kétezer forintos taneszköz vásárlási támogatást is utalnak. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: szigorúbban szeretnék azt venni, hogy ki kapja meg ezeket a támogatásokat. Annak jár ez a juttatás, aki valóban magyar iskolába járatja a gyermekét – szögezte le, kiemelve: ennek a kedvezménynek az a célja, hogy a magyar nyelvű iskoláztatást segítse. Megjegyezte: a szórványterületeken, ahol nem elérhető a magyar iskola, szóba jöhetnek egyéb formák, mint például hétvégi magyar iskola. Kossusth Rádió
Megjegyzés
Örvendetes, hogy a státustörvényben levő egyes törvénycikkelyek hatályukat veszítik az új módosításokkal. Viszont nagy a gyanú, hogy ezzel csak az egy újabb kiskapu kinyitására adna lehetőséget az EMNM-nek, amelynek az ügyvezető elnöke már kijelentette, hogy másként - az eddigi gyakorlattól különböző módon - szeretnék ezeknek a pénzeknek a kezelését végrehajtani.
Az sem volt pontosítva, hogy ezután mely szerv lesz az, aki a nem csekély összeget majd kezeli. A Répás úrhölgynek abban a kijelentésben, hogy "szigorúbban szeretnénk azt venni, hogy ki kapja meg ezeket a támogatásokat" valahol igazolódni látszik, hogy végül is az EMNM-nek a DK fenntartási költségei mellett egy újabb pénzforrási lehetőséget adnának.
Ezenkívül a Répás úrhölgy kijelentésében van egy másik kitétel, ami furcsa mód idecsatolódik: Elhangzott, hogy csak 900.000 ember szerepel az ő lajstromába, azok akik kérték a magyar igazolványt, de...
De még nagyon sokan vannak, akik nem igényelték, sőt olyanok vannak és lesznek is akik az állampolgárságot sem igénylik, akkor ezek ezentúl már nem jogosultak?
Azon kívül van olyan magyar család is, akiknek az iskolatávolság miatt nem volt lehetősége, hogy a germekét magyar osztályba adja, vagy olyan is amelynek ez olyan kiadásokat eredményezett volna amit családi szinten nem tudnak megengedni. Azonkívül a törvény által megadott összeg komoly ok lehetet a vegyes családoknak, hiszen ösztönözte azokat és nem követelte, hogy magyar osztályt kellene beadnia gyermekét pld. a Szorványban. Ez az ösztönző jelleg sok helyen - főleg a szórványba - a magyar osztályba való beiratkozását eredményezte azoknak a gyerekeknek akik román szülőktől származtak de a nagyszülői alapon vegyes családokból származtak! Ezeknél viszont kevés volt az olyan aki a magyar igazolványt igényelte volt, így az a bűvös kilencszázezres szám nem valós, de kizárólagosságra adhat lehetőséget.
A megemlített "hétvégi iskola" ötlete bizarr, mert csak arra adna lehetőséget, hogy más nemzetiségűek, akiknél a gyermektartási összeg a család fő jövedelme, csak támogatásért adják gyermekeiket, de akiknek gyermekei tanulni nem akarnának. Ezeknek a háromnyelvűeknek száma millión feletti lehet... (Erdélyi Polgár)
