2011. január 08.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagjai vennék meg a felszámolás alatt álló Jógazda Szövetkezeti Pénztárat. Közben az OTSZ tag Forró és Vidéke Takarékszövetkezet azonnali segítséget nyújtva az Abaúj térségben hat önkormányzat számláját újra megnyitotta.
Mivel a felszámolás alá került Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztárnál vezetett önkormányzati számlák számlavezetése a felszámolással megszűnt, a Forró és Vidéke Takarékszövetkezet Abaúj térségben hat önkormányzat számláját újra megnyitotta, így biztosította például a Magyar Államkincstártól érkező bérek és segélyek kifizetésének lehetőségét. További segítségként pedig egy azonnali elbírálást követően egy hitelkeretet is felajánlott a rászoruló önkormányzatok számára, amelyet rögtön felhasználhattak - olvasható abban a közleményben, melyet az OTSZ juttatott el a Szabad Föld Online-hoz. Emellett a takarék egy, az OBA kártalanításokat fogadó díjmentes lakossági számlakonstrukciót is kidolgozott az ügyfelek számára. A magyarországi takarékok 90 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője Varga Antal elmondta: az integráció vezetői tárgyalásokat kezdeményeznek a felszámolóval a térségben lévő fiókok minél hamarabbi megvételéről is.
- Természetesen az OTSZ integráció üzleti érdeke is, hogy átvegyük a Jógazda fiókhálózatát, de üzleti filozófiánknak tekintjük a legkisebb településen élők pénzügyi kiszolgálását is, valamint azt, hogy egy ilyen helyzetben senki ne maradjon pénzügyi ellátás nélkül – hangsúlyozza Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője.O. Horváth György
A fenti cikk előzményei:
Nem mennek tönkre a felszámolt takarék betétesei!
2011. január 05. | szerda
Január végéig pénzükhöz juthat a felszámolás alá került Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztárnál betéteket gyűjtő 6500 magánszemély, cég, önkormányzat. Igaz, ez csak 27,885 millió forint erejéig terjed, az azon felüli betétért már nem vállal január óta garanciát az állam, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). Összesen 9,8 milliárd forintnyi betét fagyott be a takarékpénztárnál.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) még 2010. december 28-án felügyeleti biztosokat rendelt ki a Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztárhoz, korlátozva tevékenységét, egyben felszólította arra, hogy 90 napon belül rendezze tőkehelyzetét. Január 3-án a felügyelet visszavonta a pénzintézet működési engedélyét, és kezdeményezte felszámolását és a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. felszámolóként történő kijelölését.
Az intézkedésnek az volt az oka, hogy a takarékpénztár súlyosan megsértette a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló rendelkezéseket és tőkehelyzete nem teszi lehetővé a jövőbeni biztonságos, jogszabályoknak megfelelő működését. A biztosok kirendelése után főként a nagybetétesek megrohamozták a takarékszövetkezetet és nagy mennyiségű pénzt vontak ki. Így került veszélybe a fizetőképesség, ami miatt aztán a felszámolást el kellett rendelni. A hírek szerint főként nagybetétesek vették ki a pénzüket, ezért vélhetően a legtöbb betétes hozzájuthat pénzéhez. Januártól ugyanis az OBA csak 100 ezer euróig – 27,885 millió forintig – fizeti ki a betéteket, ugyanis az új szabály szerint eddig terjed az állam garanciavállalása.
A kártalanításról az OBA küld január 14-ig levelet a károsultaknak, tehát nekik külön nem kell igénylést benyújtaniuk. A kártalanításokat a magánszemélyeknek 1 millió forintig postai kifizetési csekken, 1 millió forint felett OBA Betétbiztosítási kártyával fizetik ki. A magánszemélyek január 10-én, fiókzárásig jelenthetik be annak a bankszámlának a számát, amelyre a kártalanítás összegének átutalását kérik. A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, valamint egyéni vállalkozók kártalanítása átutalással történik, az ehhez szükséges számlaszámot abban a "Jógazda" fiókban kell bejelenteni, ahol a társaság számláját vezették.Legyen kötelező ismét az integrációs tagság! – ezt javasolja már évek óta a magyarországi takarékok 90 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ). Az integráció tagjait egyebek mellett komoly intézményvédelmi és tőkevédelmi program védi, így a mostani eset elkerülhető lett volna, ha a Jógazda tagja az integrációnak. Azoknál a takarékoknál, amelyek az OTSZ, így az Országos Intézményvédelmi Alap (OTIVA) tagjai, gyakorlatilag értelmezhetetlen a felszámolás fogalma, hiszen az alap azonnal beavatkozik, amikor bármilyen kis mértékű tőkeprobléma először felmerül – olvasható abban a közleményben, melyet Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója küldött a Szabad Föld Online részére. O. Horváth György.
Sok adóson nem segít a türelmi idő
A válság nálunk még nincs a mélyponton
2010. szeptember 28.
A válság alig oldódik, legalábbis a takarékszövetkezetek nem érzékelik a fellendülést. A döntően vidéki, kisfalvas területek finanszírozásában elévülhetetlen érdemeket felmutató pénzintézetek jelentései szerint leginkább a fejlett megyékben nő a késedelmes fizetők aránya. Varga Antallal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
-Hol tartunk ma, a gazdasági válság, mely szakaszát éljük? Mit éreznek a takarékszövetkezetek, azok a pénzintézetek, melyek leginkább képesek megszondázni a vidéki Magyarország állapotát?
-Speciális helyzetben vagyunk: a takarékokhoz képest egyetlen pénzintézet sem képes annyira mélyére látni a vidéki Magyarországnak, mint mi. Egy számmal igazolom a mondandóm: nekünk ezer fiókunk van a 4000 főnél kisebb településeken, az összes más kereskedelmi banknak alig ötven.
Hogy mit érzünk? Valami furcsát: ugyanis a takarékszövetkezeteket nem érintette olyan mélyen a válság, mint a globális pénzpiac szereplőit, így a magyar bankrendszer legtöbb tagját. Ami korábban hátránynak tűnt, az két év óta előnyünké vált. Vagyis a változó közgondolkodásban a mi, lokális szerepünk felértékelődik, azaz a helyben ismert, helyben betétet gyűjtő és helyben hitelező kisebb léptékű takarékok ma komoly értéket képviselnek. Mi lassabban fejlődtünk, fejlődünk, mint egy kereskedelmi bank. Ugyanis jelentős külföldi tőkével néhány száz, vagy ezer új fiókot nyitni nem különösebb dolog. Azok folyamatos, megbízható üzemeltetése az igazi feladat. Mi mindig a helyi erőforrásokra, igényekre alapozva fejlesztettük a szövetkezeteket. Ezért biztos az alapja minden OTSZ tagunknak.
- De mégis, amellett, hogy az egyes takarékokat, illetve szövetségüket sem fektette két vállra, azért az önök adósait és betéteseit is érintette a válság?
- Hát persze! Ezt érezzük is és látjuk is, ha megnézzük tagjaink hitelportfólióját. Ez csúnya szó, de az a lényege, hogy még mindig folyamatosan nő a késve fizetők aránya. Tagjainknak egyre bővülő mértékben kell tartalékot képezni. A kockázatos állomány fedezésére szolgáló úgynevezett szavatoló tőke mértéke az idei első félévben 3,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt és mára elérte a 106,8 milliárd forintot. O. Horváth György.
Már nem korlátlan a betétek garanciája
2011. január 04.
Már csak fejenként és bankonként 100 ezer euró - 28 millió forint - erejéig vállal garanciát a banki betétekre az állam.
Ettől az évtől megszűnt a bő két évvel ezelőtt hozott döntés, miszerint minden magyar banki betétért, az ott elhelyezett összeg nagyságától függetlenül, garanciát vállal az állam. Január elsejétől ugyanis már csak fejenként és bankonként 100 ezer euró, mai áron számítva 28 millió forintig védett a betét. A korlátlan állami garanciát még a világgazdasági válság kitörésének elején, 2008 őszén rendelte el a Gyurcsány-kormány, ezzel is védve a bankokat egy esetleges pánik hatásától, így előzve meg, hogy a lakosság alapos, vagy megalapozatlan hírekre reagálva egyik pillanatról a másikra megrohamozzák a bankokat és kivegyék a pénzüket azokból. A hitelintézetekben elhelyezett megtakarításokat az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) biztosítja. Mára úgy tűnik megszűnt ez a veszély, mert a kormány még az év végén egy salátatörvénybe csomagolva módosíttatta az Országgyűléssel ezt a jogszabályt. A korlátlan állami garanciáról szóló jogszabály módosulása azt jelenti, hogy a banki betétekért csak 100 ezer euró értékig vállal kifizetési garanciát a magyar állam, az e feletti részét már nem.
Az indoklás szerint – melyet a Napi Gazdaság idézett – európai uniós irányelv, hogy a betétbiztosítás összeghatára százezer euró legyen. Jó tanács: aki egész megtakarítását biztonságban akarja tudni, érdemes azt megosztani bankonként, illetve hozzátartozók nevén lévő számlákon, azaz 28 milliókra bontva ismét teljes védettséget szerezhet a takarékos ember. Félő, nem sok honfitársunkat fog és tud élni vele. Azaz a legtöbb megtakarításért továbbra is teljes garanciát vállal az állam. O. Horváth György
