2011. április 20., szerda

Tisztelgés Bocskai István erdélyi fejedelem és magyar király emléke előtt

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/56894


Szilágyi Mátyás főkonzul


A Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzuljaként, a kincses város magyar szellemi-kulturális örökségének őszinte csodálójaként, magyar emberként rendkívüli öröm számomra, hogy a nemes „civitas primaria Transilvaniae”, az egykori fejedelemség első városának lelkes magyar közössége a város egyik legnagyobb szülöttének végre méltó emléket állít. Nagy öröm látni a táblaállítást kezdeményező debreceni Bocskai Emlékbizottság tagjainak lelkesedését, segítő, támogató közreműködését, és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felbecsülhetetlen értékű hagyományápoló, nemzetmegtartó tevékenységét a magyar történelem egyik legnagyobb fejedelme kultuszának megörökítésében. A mai ünnepi alkalom hitelesen jelképezi a Kárpát-medencei magyar nemzeti összefogást, összetartozást.
És nem utolsósorban különlegesen fontos, hogy a gazdag magyar nemzeti múlttal rendelkező, Erdély egyik legnépesebb magyar közösségének 1000 éves otthont adó Kolozsváron, a városhoz méltó módon, háromnyelvű, magyar, román és angol nyelvű tábla hirdeti a törökellenes harcban kiemelkedő, a vallásszabadságért vitézül küzdő, a magyar rendi szabadságot és államiságot sikeresen megvédelmező és fenntartó fejedelem nagyságát. A tábla ráirányítja a város minden lakójának, valamint az ide érkező külföldi vendégeknek a figyelmét egy gazdag történelmi-kulturális örökségre, egyben arra figyelmeztet, hogy Kolozsváron, Cluj-Napocában, Klausenburgban még sok-sok három- vagy többnyelvű tábla vár elhelyezésre, amelyek feladata lesz a valós multikulturalizmus biztosítása, a hiteles történeti és kulturális ismeretek átadása, jelenkornak való hirdetése. Enélkül a város nem lehet, vagy csak papíron lehet többkultúrájú és többnyelvű.
Olyan történelmi nagyságot állít elénk példaképül az emléktábla, aki minden magyar államférfi kortársánál szélesebb társadalmi összefogást tudott teremteni a nemzeti szabadság megóvása, visszaállítása érdekében. Egy olyan személyiség előtt tisztelgünk, aki szabadságharcos szerepét „isteni küldetésként” fogta fel, aki a reformáció harcosaként toleráns állampolitikát alakított ki minden erdélyi, partiumi, magyarországi felekezet, a katolikusok, a reformátusok, a lutheránusok irányában, aki megvédelmezte az akkoriban már kegyetlenül támadott unitáriusokat is a hol katolikus, hol protestáns irányból jövő elnyomástól. Aki a bécsi béke megkötésével megerősítette a Királyi Magyarország és Erdély önálló államiságát, egy olyan széles látókörű államférfi előtt, aki modern külpolitikai elvek mentén, közép-európai együttes, egymásra épülő politikai látásmódban, kontinentális és regionális garanciarendszerek kialakításában, egyfajta korai európai integrációban gondolkodott. Aki érdekegyezést meg együttműködést tudott teremteni és a függetlenségi harc közös érdekeiben kihasználni, más államok mellett a Moldvai és a Havasalföldi Fejedelemségekkel is.
Végül, különösen fontos, hogy tiszteljük és megbecsüljük Bocskai István erdélyi fejedelmet és magyar királyt, nemzetegyesítő tettéért, politikai végrendeletének mottójáért, amelyet szívleljünk meg, Kedves Magyar Honfitársaim, a jelenben és a jövőben egyaránt: „minden magyarnak, bármely határok közé kerül is, kötelessége segítenie egymást!”.
Elhangzott Bocskai István fejedelmünk kolozsvári szülőházának falán tegnap elhelyezett háromnyelvű emléktábla avatásán