http://erdely.ma/publicisztika.php?id=91146
Csúnyán visszaüthet Háromszéken, Székelyföldön a legutolsó két évtized, és ehhez még halmozottan a hozzáadott 70 év szájtátisága és sültgalamb-várása. Kedvenc vesszőparipámat terelgetem elő a karámból: az intézményrendszerünk, és miért ne, a sajtónk hiányát, amelyek működésképtelensége okán nem vagyunk képesek néhány veszélyes folyamatra reagálni.
Itt minimális befektetéssel (majdnem hazugságkészletet írtam) lehet választást nyerni, és végképp eleresztettük a politikát is, hadd menjen a lejtőn, adatok, közszerepet vállaló szakemberek hiányában mindenki azt és olyasmit füllent a gazdaságról, versenyképességünkről, amennyit saját érdekei diktálnak, a térség állapotáról ugyancsak.
Márpedig riasztóak az adatok, ijesztő, hogy mennyire nem figyelünk oda az arányokra, arra, hogy legjobb esetben is Kolozsvár meg Brassó „bejárónői” lehetünk ezzel a hozzáállással, amit első megközelítésre az autonómia döglött macskájának neveznék.
Vagyis a sajtó cinkosságával önbeteljesítő jóslattá degradálták a politikusok az autonómiát, amely mindig előttünk van, a jövőben, mint szamár előtt a madzagon fityegő répa, és majd akkor oldódnak meg a bajok, amikor elérjük azt. Mondja a politika.Értsd: a gazdasági-szociális gondokat az autonómia hiányának a rovására írjuk, azokat majd az autonómia megoldja, addig is mi itten szteroidos-izmos székely csávók vagyunk, csak nem látszunk a számok tükrében, mert „Bukarest elviszi.”
Igen, elviszi azokat a nagyokat, akiknek amúgy sincs a megyében keresnivalójuk, mert az egész ország a piacuk, meg a határon túlra is jut, de mi történik a közepes méretű cégekkel, akik ellátnák ezt a 200 ezret akármivel?
Fordítsunk egyet a megfogalmazáson: mikor lesz majd olyan ipara, gazdasági környezete Háromszéknek, amire építeni lehet vágyakat, álmokat, időben hosszabbacska bankkölcsönt?
Mert ezen a vonalon csak szappanoperákban láthatnak a székelyek befektetésre való pénzeket, munkahelyet, stabilitást, olyasmit, ami a gyökerek visszahúzó erejével együtt itthon tarthatná vagy hazahozhatná a munkaképes fiatalokat, akik majd a székely középosztály lehetnének. Walter Willmann, Székely Hírmondó
Megjegyzés
Ismerve Walter urat, és tudva szókimondóságát, mégis úgy gondoljuk, hogy eme cikke kiegészítésre való, mert az általa megfogalmazottak nem csak a "politikum" hibája, hiszen ebben a cikkben felvázoltak inkább a nevelés, a család és az ebben partner iskolai közösség lenne elhívatott, hogy "javítson" ...
A kritika - még ha pozitív is - nem megfelelő, ha nem sugall - esetleg ad - alternatívát, megoldást. Ahhoz, hogy egy kistérségben egy mindekit eltartó gazdasági környezet kialakuljon, kellene a térségnek egy olyan fejlesztési terve legyen, amely a helyi adottságokra épít. Eddig csak stratégiákról hallottunk. Teljesen mindegy, hogy ez a fejlődés csak autonómia felől van megközelítve.
Egy önellátó Székely Föld nem kimondottan a középosztály és még nem is a vállalkozói szféra hiánya miatt lehetetlen helyzetű, hanem mert olyan gondolatokkal társul amit Walter úr is leírt. Azonban amikor a bankkölcsönt megemlíti már elkomorodhatunk, mert hogy van az, hogy a Székelyföldön élőket megterheljük valamilyen közteherrel amikor alig tudja fenntartani saját rendszerét. Ebből is kiderülhet, hogy egy hosszútávú fejlesztési tervre kellene építeni, nem pedig rövídtávú "tűzoltásos" bankihitelre!
Kiérezni, hogy fáj a Székelységben élő cikkírónak, hogy a székelyeknek Kolozsváron vagy esetleg Brassóban "bejárónői" státusza van, pedig ha jól meggondoljuk, ott Székelyföldön is megteremhető egy olyan "góc" - "tudományos fellegvár" - amit már könnyen el lehetne érni és ahol kifungálható az a bizonyos - állandóan korrigálható - Székelyföld-i Fejlesztési Terv is. Ehhez nem kellene mást tenni csak elővenni a Polgári Párt által kidolgozott programot és onnan kellene kiindulni! Kiegészítésképpen a kolozsvári polgári vezetőség már több éve megalkotta a Szórvány számára is azt a fejlesztési tervet amiből számos dolgot át lehet venni és hozzáidomítva a székely-lakta térség sajátos problémáihoz, komoly több tíz éves programokkal adhat megélhetési lehetőségeket!
Abban igazat adunk a cikkírónak, hogy az autonómia - magában - nem igen oldja meg a problémákat. A politikum viszont fel kell vegye a kapcsolatot a szakemberekkel és velük közösen alakítsa ki az Önálló és Önellátó Székely Kistérséget, amely - igencsak megerősödve - "élheti" a maga világát. Mi, egy Leader típusú térségre szavaznánk! Ja és még egy gondolat, Kolozsvárt mindig is partnerként kell elfogadni! (Erdélyi Polgár)
Megjegyzés
Ismerve Walter urat, és tudva szókimondóságát, mégis úgy gondoljuk, hogy eme cikke kiegészítésre való, mert az általa megfogalmazottak nem csak a "politikum" hibája, hiszen ebben a cikkben felvázoltak inkább a nevelés, a család és az ebben partner iskolai közösség lenne elhívatott, hogy "javítson" ...
A kritika - még ha pozitív is - nem megfelelő, ha nem sugall - esetleg ad - alternatívát, megoldást. Ahhoz, hogy egy kistérségben egy mindekit eltartó gazdasági környezet kialakuljon, kellene a térségnek egy olyan fejlesztési terve legyen, amely a helyi adottságokra épít. Eddig csak stratégiákról hallottunk. Teljesen mindegy, hogy ez a fejlődés csak autonómia felől van megközelítve.
Egy önellátó Székely Föld nem kimondottan a középosztály és még nem is a vállalkozói szféra hiánya miatt lehetetlen helyzetű, hanem mert olyan gondolatokkal társul amit Walter úr is leírt. Azonban amikor a bankkölcsönt megemlíti már elkomorodhatunk, mert hogy van az, hogy a Székelyföldön élőket megterheljük valamilyen közteherrel amikor alig tudja fenntartani saját rendszerét. Ebből is kiderülhet, hogy egy hosszútávú fejlesztési tervre kellene építeni, nem pedig rövídtávú "tűzoltásos" bankihitelre!
Kiérezni, hogy fáj a Székelységben élő cikkírónak, hogy a székelyeknek Kolozsváron vagy esetleg Brassóban "bejárónői" státusza van, pedig ha jól meggondoljuk, ott Székelyföldön is megteremhető egy olyan "góc" - "tudományos fellegvár" - amit már könnyen el lehetne érni és ahol kifungálható az a bizonyos - állandóan korrigálható - Székelyföld-i Fejlesztési Terv is. Ehhez nem kellene mást tenni csak elővenni a Polgári Párt által kidolgozott programot és onnan kellene kiindulni! Kiegészítésképpen a kolozsvári polgári vezetőség már több éve megalkotta a Szórvány számára is azt a fejlesztési tervet amiből számos dolgot át lehet venni és hozzáidomítva a székely-lakta térség sajátos problémáihoz, komoly több tíz éves programokkal adhat megélhetési lehetőségeket!
Abban igazat adunk a cikkírónak, hogy az autonómia - magában - nem igen oldja meg a problémákat. A politikum viszont fel kell vegye a kapcsolatot a szakemberekkel és velük közösen alakítsa ki az Önálló és Önellátó Székely Kistérséget, amely - igencsak megerősödve - "élheti" a maga világát. Mi, egy Leader típusú térségre szavaznánk! Ja és még egy gondolat, Kolozsvárt mindig is partnerként kell elfogadni! (Erdélyi Polgár)
