2011. május 8. |
Magyar szempontból a hét legnagyobb horderejű híre a kormány által tervezett drasztikus, kiszivárgott átalakítási terv a felsőoktatás rendszerében, amelytől részben a felkorbácsolt indulatok láttán rögtön igyekeztek visszalépni a vezető politikusok. Kiemelten fontos volt még az, hogy a héten másodszorra is elmeszelte az Alkotmánybíróság a visszamenőleges hatályú 98%-os különadóról szóló törvényt, illetve a rendvédelmi dolgozók pénteken újabb nagyszabású tüntetést tartottak a parlamentnél. Kiemelten fontos volt és a magyar autósok szempontjából kedvező hír, hogy hatalmasat zuhant az olaj ára a héten, ami olcsóbbá teheti a tankolást, a frankhitelesek azonban ismét feszült napokat élhettek át.
Felsőoktatási "bomba" robbant
A felsőoktatás rendszerének átalakításáról hónapok óta zajló vita után hatalmasat szólt az a hét közepén kiszivárgott kormányzati terv, amely szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és négy főiskola) az országban a bezárások és összevonások után. Az első hír szerint a közgazdászképzés fellegvárának számító budapesti Corvinus Egyetem is bezárna és szakjait négy másik intézmény között osztanák szét.
Az értesülés valóságtartalmát már másnap tagadta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, az előterjesztés készítője; a Corvinus rektora pedig egyrészt azt hiányolta, hogy velük senki sem egyeztetett, másrészt a diákság és a tanári kar megdöbbenését enyhítendő közleményében hangsúlyozta: küzdeni fog az intézmény fennmaradásáért. Az eddig háttérben zajló viták után a következő hetekben várhatóan jobban a nyilvánosság előtt fognak zajlani addig, amíg a friss jelzések szerint a kormány május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót.
Konfliktusok és sikerek Ez a hét nemcsak a felsőoktatási koncepció kiszivárgása miatt sikerült kellemetlenül a kormánynak, hanem amiatt is, mert az Alkotmánybíróság másodszorra is elmeszelte a 98%-os különadóról szóló törvényt, pontosabban a törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az indoklás az emberi méltóságra hivatkozott a visszamenőleges hatály kapcsán, azaz arra a hivatkozási alapra, amelyet az AB hatáskörszűkítése után meghagyott számára a kormány. A Fidesz frakcióvezetője az ország érdekével ellentétes döntésnek nevezte az AB lépését és rögtön jelezte a továbbra is kemény hozzáállását: újabb törvényt nyújtanak be már jövő hétfőn a korábban "pofátlannak" titulált végkielégítések visszaszerzésére, amely törvény azonban csak az idei évtől kapott végkielégítésekre lehet érvényes.
A jelek szerint továbbra sem csitulnak a kormányátalakítással kapcsolatos találgatások, illetve sajtójelentések, a legfrissebb szerint év vége, jövő év eleje körül lehetnek személycserék akár több miniszter kapcsán is, illetve több lépcsős lenne a kormányátalakítás menetrendje.
A konfliktusok mellett sikert is elszámolhat a hétre a kormány: közel ötszörös túljegyzés mellett kelt el az 1 milliárdnyi eurókötvény viszonylag kedvező áron amellett is, hogy a miniszterelnöki frankfurti "győzködő" előadásra már a kibocsátást követően került sor, ráadásul éppen a kibocsátás alatt egy negatív tartalmú jelzés is megjelent Magyarországról a Moody’s Investors Service felől.
Orbán Viktor kormányfő egyébként kétnapos németországi látogatása alatt tartott előadásaiban a Széll Kálmán Tervet és a gazdasági átalakításokat ismertette befektetői körökben és jelezte, hogy van esély arra, hogy 2020-ig teljesülnek az euró magyarországi bevezetésének feltételei.
Meglepő büdzséhír, billegő forint A héten megjelent áprilisi államháztartási gyorsjelentés az elemzőket is jócskán meglepő, 76 milliárd forintos többletet mutatott, de persze azért nem dőlhet hátra a kormány a továbbiakban sem, hiszen az éves hiánycél csaknem 100%-a teljesült. A küszöbön álló megállapodás a kormány és a bankok között a jelzáloghitel adósok megsegítésének módjairól Rogán Antal jelzése szerint a költségvetési feszültséget kis mértékben, éves szinten 15-20 milliárd forinttal növelni fogja.
A hírek szerint a kormány még nem hozott döntést abban az ügyben, amely néhány hete derült ki: elképzelhető, hogy újra megengednék Magyarországon az euróalapú jelzáloghitelezést. Az egyik elképzelés szerint ezt csak azoknak engednék meg, akik euróban szerzik jövedelmük nagy részét, őket ugyanis csekély mértékben érintené a forintárfolyam ingadozása a hiteltörlesztés során.
A forint egyébként a héten 2-3 hetes mélypontokra gyengült a nemzetközi piaci feszültségek miatt a vezető devizákkal szemben, így például a frankhitelesek a 210 feletti árfolyam láttán újra idegesebbek lehettek. A Portfolio.hu által portfóliómenedzserek körében végzett felmérés azonban az euró kapcsán nem ad okot aggodalomra, a profi befektetők ugyanis az euróval szemben több mint 1 éves csúcs körül lévő hazai fizetőeszköz láttán sem lettek bórúlátóbbak.
Hanyatló nyersanyag árak - Már megint a görögök A hét a külföldi hírek szempontjából Oszama bin Laden halálhírével, illetve az emiatti, csak átmenetinek bizonyult piaci optimizmussal indult, majd egyre borongósabbá vált a hangulat és az ezüst, majd az arany, illetve az olaj piacán hatalmas áresések bontakoztak ki. Az ezüstnél 30 éve nem volt ekkora zuhanás a féktelen emelkedés után, ami részben a dollár komoly erősödésével függött össze, azt pedig részben az eurózóna kamatemelési várakozásainak hűtése okozta.
Az olajárak zuhanása az üzemanyagárak miatt jó hír a hazai autósoknak, akik jövő héten várhatóan csökkenő árakkal találkozhatnak a kutakon.
A pénteki, vártnál összességében kedvezőbb amerikai munkaerőpiaci adatok
fordulatot hoztak az addig borongós nemzetközi hangulatban, de aztán Görögország eurózónából való esetleges kilépéséről szárnyra kapott hírek újra rontották azt. A görögök a múlt héten még a nemzetközi hitelcsomag túl magasnak tartott kamatának csökkentését szorgalmazták, mivel azonban az nem segítene, a héten a hitel futamidejének kitolásátsürgették, miközben persze csaknem naponta cáfolták, hogy adósságátütemezésre készülnének. A péntek esti állítólag titkos találkozó tényét a görög ügy egyeztetéséről előbb több eurózóna döntéshozó is cáfolta, de később elismerte, azt azonban hangsúlyozta, hogy sem az eurózónából való kilépésről, sem az adósság átütemezéséről nem egyeztettek. A kilépési forgatókönyv a volt görög jegybankelnök szerint esélytelen, de az adósság-átütemezés kérdését már távolról sem vetette el.
