2011. július 3., vasárnap

Politikusok – zuhanórepülésben

http://maszol.ro/aktualis/politikusok_zuhanorepulesben_2011_07_01.html

Kormánypárti és ellenzéki politikusoknak egyaránt zuhanórepülésbe került a népszerűségi mutatója, ami jól jelzi: a választó nagyjából leírta a jelenlegi politikai osztályt.
Bogdán Tibor 2011-07-01 




Májushoz képest jelentősen kevesebben bíznak mind Traian Băsescu államfőben, mind pedig az ellenzéki Szociál-Liberális Unió két legfontosabb politikai tömörülésének vezetőjében, a szociáldemokrata Victor Pontában és a nemzeti liberális Crin Antonescuban.
Listazáró kormánypártiak
Érdekes módon a megkérdezettek közül a legtöbben a Román Nemzeti Bank kormányzóját, Mugur Isărescut tüntetik ki bizalmukkal, részarányuk közel egyharmadra tehető – legalábbis az IMAS közvélemény-kutató intézet felmérése alapján.
Őt Crin Antonescu követi, valamivel több, mint 27 százalékkal, de a liberális pártelnök ennél jobb eredményt, 31,2 százalékot ért el februárban, amikor pártja nevében aláírta a koalíciós partnerszerződést a szociáldemokratákkal. Mostani népszerűségi mutatója két százalékkal jobb 25 százalékos márciusi és áprilisi teljesítményéhez képest.
Victor Ponta év eleji 25 százalékáról februárban megközelítette a 29,5 százalékot, népszerűsége azóta folyamatosan csökken, jelenleg 23,2 százaléknál tart.
Traian Băsescu államfő jócskán elszakadt az élmezőnytől, népszerűsége csúcspontján, májusban is csak 12,4 százalékot ért el, most pedig alig haladja meg a 10 százalékot. A rangsor utolsó helyeit egyébként – a 7,9 százalékot összesítő Corneliu Vadim Tudor kivételével – kormánypárti politikusok foglalják el: Traian Băsescut Theodor Stolojan követi, 10,3 százalékkal, majd a 8,3 százalékot összesítő Emil Boc kormányfő és a 3,2 százalékra „taksált” Markó Béla kormányfő-helyettes zárja a listát.
Ötpárti parlament?
A politikai pártok sem örvendenek túlságosan nagy bizalomnak. A mintacsoportból a legtöbben – csaknem 38 százalék – a Szociáldemokrata Pártra mondtak igent, a Nemzeti Liberális Párt 22,5 százalékot ért el. Ez fontos lehet a jövő évi, helyhatósági jelöltállítás szempontjából, a két tömörülés közötti megállapodás értelmében ugyanis a helyeket a közvélemény-kutatásokban elért eredményeik alapján osztják el.
A Demokrata Liberális Párt a tőle már megszokott 15 százalék körüli eredményét hozza, hét tized százalékkal túllépve azt; meglepően sokan – közel 11 százalék – szavaznának Dan Diaconescu még be sem jegyzett tömörülésére, a Néppártra, az RMDSZ 5,5 százalékkal jutna be a parlamentbe – ahova a helyzet jelenlegi állása szerint, más politikai tömörülés nem is kerülne be.
Az intézmények között csaknem 79 százalékkal őrzi vezető helyét az ortodox egyház, a hadseregre 60,6 százalék mond igent, de 45,7 százalékával dobogós a sajtó is, amely több mint három százalékkal előzi meg a polgármesteri hivatal intézményét. A sereghajtók közé tartozik alig több, mint 12 százalékával az államfői hivatal, 8,6 százalékával a parlament és a mögötte egy tized százalékkal lemaradó kormány.
A Boc-kabinet teljesítményét 64,6 százalék tartja az eddiginél is rosszabbnak, és mindössze 6 százalék nyilatkozik róla dicsérően.
Mindezek után érthető, miért gondolja úgy a megkérdezettek több, mint 86 százaléka, hogy az ország rossz irányba halad, és miért állítja 11 százalékánál is kevesebb ennek az ellenkezőjét. Életszínvonalával a mintacsoport tagjainak közel 39 százaléka elégedetlen, az elégedettek alig több, mint 12 százalékával szemben