http://erdely.ma/publicisztika.php?id=96798
Október végén megszámláltatunk, és bizonyosan híjával találtatunk az előző számbavételekhez képest. Még akkor is, ha a 2011-es hazai népszámlálás minden szándékos tévedéstől mentes lenne.
Az előző népszámlálások mindegyikénél felmerült ugyanis a gyanú, hogy valamilyen mismásolásból, csúsztatásból kifolyólag a nemzetiségekre vonatkozó adatok nem egyeznek a valóságosokkal, pontosabban azok alatt maradnak. Persze adódhatnak a valóságtól való kisebb-nagyobb eltérések módszertani okokból is – idén például abból, hogyan „könyvelik” a külföldön dolgozó honfitársainkat. Elvileg az egy éven túl kinn tartózkodókat (bár őket is össze kell írni) nem kellene beleszámítani a hazai lakosságba, de egészen bizonyosnak látszik, hogy e tekintetben lesznek csúszások, akár akaratlanul is.Bennünket azonban sokkal inkább a mi gondjaink érdekelnek, a magyarság száma.
Ha az 1989-es fordulat után sokan „két és fél millió magyarról” beszéltek, az ezt követő első, 1992-es népszámlálás adatai kiábrándítólag hatottak. Egy évtized múltán, a 2002-es adatok feldolgozása után a „régi szép időket” emlegethettük, s ugyanilyen „régi szép időknek” bizonyul majd 2002 is 2011-hez képest.
2002-ben körülbelül 1,44 millióan voltunk, 2011-ben a magyar nemzetiségű hazai szakemberektől származó előrejelzések 1,265–1,3 millióról szólnak. Azt is megállapították, hogy míg 1992–2002 között a fogyást nagyrészt a jelentős (mintegy 100 ezer főt kitevő) magyarországi kivándorlás okozta, az azóta eltelt időszakban a természetes fogyás (kevesebb születés, mint elhalálozás) a legfőbb ok. De természetesen érvényesül a vegyes házasságok okozta veszteség is: az ilyen házasságokból származó gyerekek kétharmadát már nem magyarnak fogják beírni. Ugyanakkor egy meglepő, de annál örvendetesebb tendenciáról is szólnak a tanulmányok: arról, hogy az utóbbi években a romániai magyar (elsősorban a felsőfokú végzettségű) anyák gyermekvállalási kedve nagyobb mértékben növekedett az országos átlagnál, így a magyarság fogyása némiképp mérséklődik. Ezt a tendenciát kellene folytatni, a népszámláláskor viszont már csak az megoldható, hogy a magyar – vagy a vegyes házasságban élő magyar – annak is vallja magát mind nemzetiségét, mind anyanyelvét tekintve. www.nyugatijelen.com
